A Kúria Pfv.20502/2012/4. számú precedensképes határozata szavatossági igény érvényesítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 277. §, 305. §] Bírók: Bartal Géza, Farkas Attila, Rédei Anna

A határozat elvi tartalma:

Ha a kötelezett a szerződésben az 1959. évi IV. tv. 277. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban előírtaknál magasabb minőségi követelményeknek megfelelő szolgáltatás nyújtását vállalta, a hibás teljesítés akkor is bekövetkezik, ha a szolgáltatás alkalmas ugyan a rendeltetése szerinti, tehát az ilyen szolgáltatások esetében általánosan megszokott céljának betöltésére, és az azonos fajtájú szolgáltatások szokásos, elvárható minőségével is rendelkezik, de a szerződésben meghatározott magasabb minőségi követelményeket nem elégíti ki. 1959. IV. Tv. 277. § (1), 1959. IV. Tv. 305. § (1), 1959. IV. Tv. 305/A. § (1)

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság P.87697/2006/108., Fővárosi Törvényszék Pf.640396/2010/6., *Kúria Pfv.20502/2012/4.* (BH 2013.3.65)

***********

Pfv.V.20.502/2012/4.

A Kúria a dr. Kovács Szabolcs ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Ratkócai Richárd ügyvéd által képviselt alperes ellen szavatossági igény érvényesítése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 28.P.87.697/2006. szám alatt folyamatban volt, és a Fővárosi Bíróság 53.Pf.640.396/2010/6. számú ítéletével befejezett perében az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperes részére 50.000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Megállapítja, hogy a le nem rótt 201.900 (Kettőszázegyezer-kilencszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felek között 2005. november 25-én adásvételi szerződés jött létre, amelynek alapján a felperes 16.000.000 forint vételár ellenében megvásárolta az alperes ... számú társasházi lakásingatlanát a közös tulajdonból hozzá tartozó 171/1000 tulajdoni hányaddal együtt. A szerződésben foglaltak szerint az eladó az ingatlant műszakilag és esztétikailag teljes mértékben felújította.

A birtokba lépést követően a felperes 2006. januárjában a lakásban hangszigetelést kívánt készíttetni, a tapéta leszedése után azonban a falak vizesedését, majd a padló nedvesedését észlelte. Mindezekről tájékoztatta az alperest, az alperes azonban a hibás teljesítés tényét nem ismerte el. Ezután a felperes 2006. január 26-án és 27-én a nedvesedés okának tisztázása, és az esetlegesen fennálló hibák és hiányosságok megállapítása érdekében szakemberekkel feltáratta a lakást, majd 2006. év végén, illetve 2007. év elején elvégeztette a lakás felújítását, amelynek során megszüntették a vizesedés okozta hibákat, és megjavították a gépészeti és a villamossági rendszer hibáit is.

A felperes módosított keresetében elsődlegesen 2.515.400 forint és járulékai, másodlagosan pedig 2.371.400 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy az alperes az adásvételi szerződést hibásan teljesítette, a hibák kijavításának költsége pedig 1.871.400 forintot tett ki. Emellett az előadása szerint 500.000 forint kára is keletkezett. A lakást ugyanis leánya lakhatásának biztosítása érdekében vásárolta, a hibák miatt azonban az ingatlan a rendeltetésszerű használatra nem volt alkalmas. Ezért átmenetileg havi 100.000 forint bérleti díj ellenében másik lakást kellett bérelnie. A hibák észlelését követően elvégzett feltárási munka költsége pedig 144.000 forint volt, amelynek megtérítésére elsődlegesen kártérítés jogcímén, másodlagosan pedig a perköltségre vonatkozó szabályok szerint tartott igényt.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Tagadta, hogy az adásvételi szerződést hibásan teljesítette.

Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 2.019.025 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta.

A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes a felek közötti adásvételi szerződésben arra vállalt kötelezettséget, hogy műszakilag és esztétikailag teljes mértékben felújított ingatlant ad a felperes tulajdonába. Erre figyelemmel a felperesnek arra kellett számítania, hogy a kor műszaki színvonalának megfelelő állapotú, további javítás vagy felújítás nélkül hosszú ideig rendeltetésszerűen használható lakást vehet birtokba. A meghallgatott tanúk vallomásai, a beszerzett szakértői vélemények és a csatolt okiratok szerint azonban az adásvételi szerződés teljesítésének időpontjában a lakás e követelményeknek - a vizesedés, a gépészeti rendszer hiányosságai és a villanyszerelési hibák miatt - nem felelt meg.

Az ingatlan vizesedése ... igazságügyi szakértő szakvéleményéből kitűnően kétféle okból következhetett be. Azt, hogy ezek közül melyik idézte elő a hibát, a szakértő kétséget kizáróan nem tudta megállapítani, arra azonban határozottan rámutatott, hogy a hiba oka az adásvételi szerződés teljesítését megelőzően keletkezett. A hibás teljesítés ezért e vonatkozásban egyértelműen megállapítható. ... igazságügyi szakértő ugyanakkor mindkét lehetséges hibaok esetében meghatározta a javítási költség indokolt összegét. Ennek alapulvételével a bíróság a felperes által időközben elvégeztetett javítási munkálatok költségéből az alperest 1.031.400 forint megfizetésére kötelezte.

A gépészeti hibák javításának indokolt költségét a bíróság ... szakvéleménye alapján 640.000 forintban, a villanyszerelési hibák szükséges javítási költségét pedig ... szakértő megállapításai alapján 43.625 forintban határozta meg.

A bíróság álláspontja szerint a felperes a Ptk. 310. §-a szerint megalapozottan tartott igényt a hibás teljesítéssel okozott kára megtérítésére is. A megvásárolt ingatlan nem megfelelő állapota miatt ugyanis indokolt volt a bérlakás átmeneti igénybevétele, a felmerült lakbérkiadás összegét pedig a felperes okiratokkal megfelelően igazolta. E vonatkozásban azonban a bíróság a felperes kereseti kérelmét csupán 250.000 forint erejéig ítélte megalapozottnak, az érintett időszakban ugyanis a bérlakás a felperes személyes előadásából kitűnően nem csupán a leánya, hanem a másik gyermeke lakhatását is biztosította. A hibás teljesítés miatt ugyanakkor a bíróság megállapítása szerint indokoltan került sor a lakás feltárására, így az ezzel kapcsolatos 144.000 forint összegű kiadása megtérítését a Ptk. 310. §-ának megfelelően a felperes szintén megalapozottan követelheti.

A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása, másodlagosan pedig az elsőfokú ítélet fellebbezett részének megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt - az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel.

Kifejtette, hogy a jogerős ítélet a Ptk. 305. § (1) bekezdésébe, 305/A. § (1) bekezdésébe, 310. §-ába, 340. § (1) bekezdésébe és 355. § (4) bekezdésébe, a Pp. 3. § (1), (2) és (3) bekezdéseibe, 75. §-ába, 163. § (1) bekezdésébe, 177. § (1) bekezdésébe, 206. § (1) bekezdésébe és 221. § (1) bekezdésébe, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 74. § (1)-(6) bekezdéseibe ütközik, és nem áll összhangban a Legfelsőbb Bíróság 1/2009. (VI.24.) PK véleményével sem. A per során ugyanis a bíróságok nem tisztázták azt, hogy az ingatlannak az adásvételi szerződés teljesítésekor pontosan milyen tulajdonságokkal kellett rendelkeznie, ehhez képest milyen hibák állapíthatók meg, mi a hibák oka, mely hibák javíthatóak és melyek nem, és mindezekre figyelemmel a hibák kijavítási költsége hogyan határozható meg. Álláspontja szerint a bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények és körülmények felderítésének feladatát, és a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó jogkörét a kirendelt igazságügyi szakértőknek engedte át. A beszerzett szakvéleményeket pedig nem ütköztette a többi bizonyítékkal, és figyelmen kívül hagyta az általa előterjesztett észrevételeket és bizonyítékokat, köztük a másodfokú eljárás során csatolt szakértői véleményt is.