A Komáromi Járásbíróság G.20438/2008/20. számú határozata díj megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 200. §, 201. §, 205. §, 237. §, 292. §, 339. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Tóthné dr. Ring Szilvia

Kapcsolódó határozatok:

*Komáromi Járásbíróság G.20438/2008/20.*, Tatabányai Törvényszék Gf.40012/2009/4., Kúria Gfv.30054/2010/6. (BH 2011.4.107)

***********

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Komáromi Városi Bíróság dr. Pergel Elza ügyvéd által képviselt felperes neve. dr. Bencsik Tibor ügyvéd által képviselt I.rendű alperes nevealperes ellen kártérítés és előtörlesztési díj visszafizetése ánt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

Kötelezi a bíróság alperest, hogy fizessen meg felperes részére 2.292.332,- (kettőmillió kettőszázkilencvenkettőezer-háromszázharminckettő) Ft-otés ezen összegnek

2008. július 1. napjától 2008. december 31. napjáig járó évi 15,5 %-os,

2009. január 1. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összegű ésedelmi kamatát, továbbá 137.500,- (egyszárhaminchétezer-ötszáz) Ftlerótt illetéket és 114.600,- Ft + 20 % (22920,- Ft) Áfa, összesen 137.520,- (egyszázharminchétezer-ötszázhúsz) Ftügyvédi munkadíjat mint perköltséget.

Ezt meghaladóan peres felek költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet írásban 3 példányban a Komáromi Városi Bíróságon, de a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságnak címezve lehet benyújtani.

Tájékoztatja a bíróság a peres feleket, hogy a megyei bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, illetve csak a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, de a felek a felsorolt esetekben is kérhetik tárgyalás tartását. A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelemben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I N D O K O L Á S

A bíróság a keresetlevél, a felek előadása, a meghallgatott tanúk vallomása és a csatolt iratok alapján az alábbi t é n y á l l á s t állapította meg:

Felperes szándékában állt, hogy felszámolási eljárásban megvásárolja a Bábolna hrsz 1.és hrsz 2.hrsz-ú baromfitelepeket, azokat azonnal korszerűsíti és üzembe helyezni. Mindehhez hitelre volt szüksége, ezért fordult alpereshez, összesen 105 millió Ft kölcsönért. Felperes csak és kizárólag a három ügylet együttes finanszírozhatósága esetén kívánta a szerződést megkötni alperessel, hiszen a három ügylet: az ingatlan megvásárlása, a korszerűsítés, majd a termelés beindítása elválaszthatatlan folyamatot képeztek, ugyanis valamennyi hitelt a termelés beindulását követően keletkezett árbevételből tudta volna csak felperes törleszteni. Mindezekről felperes tájékoztatta alperes ügyvezetőjét, Ügyvezető 1-taki az elképzelést elfogadhatónak tartotta és a másik ügyvezető, Ügyvezető 2közreműködésével megjelölte a szükséges dokumentumokat, biztosítékokat.

Felperes a kért iratokat, biztosítékokat rendelkezésre is bocsátotta.

Ügyvezető 1 arról tájékoztatta felperest, hogy a kért összegű hitel három lépésben folyósítható, 90-94 millió feletti kölcsönösszeghez ugyanis konzorcium szükséges, így először csak az ingatlanvásárlási kölcsön szerződése került megkötésre. A fennmaradt beruházási és folyószámlahitel vonatkozásában a döntés igazgatósági hatáskörbe tartozott. Az igazgatóságnak az előterjesztést Ügyvezető 1 és Ügyvezető 2 készítette. Az igazgatóság a hitelkérelmeket - anélkül, hogy hiánypótlást engedett volna a kérelmező részére - elutasította, mivel az előterjesztésben több formai hiba szerepelt, illetve részben ellentétes volt a belső szabályzattal és a megtérülést sem látták biztosítottnak. Az előterjesztés szabálytalanságaiért alperes a két aláíró ügyvezetőt megrovásban részesítette.

Alperes, aki abban a hitben volt az alperesi képviselőtől kapott tájékoztatás alapján, hogy a hitelekkel nem lesz gond, a telep megvásárlásával egy időben már a beruházásokat is megkezdte, hiszen minél előbb be kellett indítania a működést, hogy a hiteleket törleszteni tudja. Kb. 16 millió Ft-ot költött a telepre a hitelkérelem elutasításáról történt hivatalos értesítés megérkezéséig. Az igazgatóság döntéséről szóban, nem hivatalosan, Ügyvezető 1-től ugyan már közvetlenül utána értesült felperes, de bízott benne, hogy ezen még lehet változtatni. Eddig a pontig kb. 6,3 millió Ft-ot költött rá a telep felújítására.

Alperes megszegte együttműködési és tájékoztatási kötelezettségét akkor, amikor a hármas, elválaszthatatlan hitelkérelemből egy vonatkozásában megkötötte a felperessel a kölcsönszerződést (benne az előtörlesztés súlyos szankciójával), megterhelte az összes biztosítéki ingatlant, sokszoros fedezeti értékben úgy, hogy nem tájékoztatta felperest, ettől még a másik két hitelkérelem folyósítása egyáltalán nem biztos, még csak részösszegben sem, sőt ennek ellenkező képzetét keltette felperesben illetve nem biztosította annak lehetőségét, hogy a három összefüggő hitelkérelmet együtt kezeljék, a második kettő elutasítása esetén ne érje indokolatlan anyagi hátrány felperest. Alperes ezen túlmenően, a szerződéskötési folyamat során számos jelentőséggel bíró kifogásáról, a kérelem általa hiányosságnak ítélt pontjairól, aggályairól nem tájékoztatta felperest, így elzárta annak korrigálási lehetőségétől, utólag hiánypótlást, magyarázatot sem engedve, ami végül a hitelkérelem elutasítását eredményezte. Ezek pl. a következők:

 a második két hitelhez kellet volna még ingatlanfedezet,

 a folyószámla hitel kért összege ellentétes a belső szabályzattal,

 a becsatolt értékbecslések alaki és tartalmi okból is aggályosak,

 aggályos a felvásárló cég mérlege.

Miután felperes nemcsak a vállalkozói vagyonát, hanem képviselője magánvagyonát is biztosítékként kötötte le az első kölcsönszerződéshez, de a beruházási és a folyószámlakölcsön nélkül nem tudott volna törleszteni, a telepeken már jelentős beruházásokat végzett, költségei merültek fel, a telepekre kötött adásvételi szerződés egyébként sem biztosított számára elállási jogot, így nem volt más választása, mint másik pénzintézettől kölcsönt kérni, így a Takarékszövetkezet menti Takarékszövetkezethez fordult. Az a pénzintézet azonban csak a három kölcsönt együtt volt hajlandó finanszírozni, így felperes, hogy ne szenvedje el a rendkívül nagy mértékű anyagi veszteséget, ami akkor érte volna, ha nem tudja fizetni a már felvett kölcsönt, az alperessel kötött kölcsönszerződést felmondta, visszafizette a felvett kölcsönt és annak valamennyi szerződésben előírt járulékát, továbbá az 1.650.000,- Ft előtörlesztési díjat - kb. egy hónappal a szerződéskötés után.

Alperes azok után, hogy a képviselői nem megfelelő tájékoztatása, együttműködési kötelezettségük megszegése miatt került felperes ebbe a helyzetbe, ezzel a sok kellemetlenségen kívül anyagi kárt is okoztak neki, a kölcsön járulékain kívül még a más pénzintézetekkel összehasonlítva is jelentős mértékű, 5 %-os előtörlesztési díjat is felszámította, attól nem volt hajlandó eltekinteni. Az a szerződéses kikötés, amely szerint egy ilyen helyzetben (az előtörlesztésre gyakorlatilag alperes hibájából kerül sor, egy hónappal a szerződéskötés után) is alkalmazandó az előtörlesztési díj, jó erkölcsbe ütköző. Önmagában az előtörlesztési díj (kártalanítás) alkalmazása pedig jogszabályba ütköző.