BH 2005.10.354 A termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény alapján hibás teljesítés esetén a kártérítési felelősség vizsgálatának szempontjai [1993. évi X. tv. 1. § (4) bek. a) és b) pont].

A felperes 2000. március 31-én megvásárolta az I. r. alperestől a perbeli személygépkocsit 2 915 000 forint vételárért, amelyből 874 500 forintot saját erőből fizetett ki, míg 2 040 500 forintot a P. Lízing Rt.-től hitelként vett fel. Rövid használatot követően a felperes jelezte az I. r. alperesnek, hogy a gépkocsi utasterében kipufogógáz szivárgást észlel. Az I. r. alperes több alkalommal megkísérelte a hiba elhárítását, azonban a felperes álláspontja szerint az I. r. alperes a hibát nem tudta kijavítani. A javítás időtartamára 2000. november 14-étől 2001. április 9-éig a felperes részére egy cseregépkocsit biztosítottak, majd 2001. április 9-étől kezdődően a felperes a B. Kft.-től 5000 forint/nap+áfa bérleti díjért személygépkocsit bérelt. A felperes 2000. január 24-én az I. r. alperestől eredménytelenül kérte a gépkocsi kicserélését.

A felperes 2001 júniusáig teljesítette a P. Lízing Rt. felé fennálló fizetési kötelezettségét, ezt követően azonban a törlesztőrészleteket nem fizette, ezért a hitelező cég 2001. november 16-án felmondta a hitelszerződést, és egyben élt a szerződésben rögzített vételi jogával. A felperes 2001. november 21-én az I. r. alperes birtokában lévő gépkocsit átadta a hitelező képviselőjének. A P. Lízing Rt. 1 643 040 forintért értékesítette újra a felperestől visszavett gépkocsit. A II. r. alperes a perbeli márkájú gépjárművek magyarországi forgalmazója.

A felperes módosított keresetében az I. r. alperest a Ptk. 310. §-a, a II. r. alperest a Ptk. 339. §-a alapján kártérítés címén 2 915 000 forint és járulékai gépkocsi vételár, 398 410 forint és járulékai hitelkamat, továbbá 2001. április 9. napjától napi 5000 forint+áfa gépkocsi bérleti díj, és 492 559 forint jövedelemkiesés megfizetésére kérte egyetemlegesen kötelezni.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint hibás teljesítés nem történt, és jogalap hiányában kártérítési felelősségük sem áll fenn a felperessel szemben. Az I. r. alperes viszontkeresetében 2000. november 14. napjától 2001. május 15-éig terjedő időre 5000 forint/hó cseregépkocsi használati díj, valamint 2000. december 21. napjától tárolási díj címén 15 000 forint/hó megfizetésére kérte kötelezni a felperest, aki a viszontkereset elutasítását kérte.

A bíróság jogerős ítéletében 1 265 000 forint és járulékai megfizetésére kötelezte egyetemlegesen az alpereseket a felperes részére, míg ezt meghaladóan a keresetet és az I. r. alperes viszontkeresetét elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes a hibás teljesítés tényét bizonyította, ezért jogszerűen igényelte a gépjármű kicserélését a Ptk. 306. § (2) bekezdése alapján. Miután azonban a részletek nemfizetése miatt a P. Lízing Rt. tőle a gépkocsit vételi jogával élve megvásárolta, a felperes már csak a kárának megtérítését követelhette a Ptk. 310. §-a alapján. A másodfokú bíróság álláspontja szerint nem tévedett az ügy jogi megítélése tekintetében az elsőfokú bíróság, amikor az I. r. alperes kártérítési felelősségét a Ptk. 310. §, illetve 339. § (1) bekezdés alapján megállapította. A másodfokú bíróság érvelése szerint a hibás teljesítés ténye a II. r. alperes vétkességére való tekintet nélkül maga után vonja a II. r. alperes kártérítési felelősségét is az 1993. évi X. törvény 3. § (1) és (2) bekezdése alapján. A jogerős ítélet értelmében nincs jelentősége annak, hogy a hiba keletkezése tekintetében a II. r. alperest terheli-e felróhatóság vagy sem, mivel a szavatossági igény alapját képező kártérítési felelősség a külföldről behozott termékekre vonatkozóan az importőr tekintetében objektív.

A másodfokú bíróság számításai szerint a felperesnek a gépkocsi vételárából a P. Lízing Rt. elszámolására figyelemmel megtérült 1 650 000 forint, ezért a felperes javára ezen összeg és a gépkocsi újkori vételára - 2 915 000 forint - különbözetét ítélte meg kártérítés címén. A jogerős ítélet értelmében a hitel kamataként megfizetett

398 410 forint nem tekinthető olyan felperesi kárnak, amelynek keletkezésében az alpereseket felelősség terhelné, továbbá a felperes gépkocsi bérleti díj iránti igénye idő előtti, ezért ezen igények vonatkozásában a másodfokú bíróság a keresetet elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes a hibás teljesítés folytán jogszerűen használta a javítás alatt álló gépjármű helyett biztosított cseregépkocsit, ezért az ezzel kapcsolatos költség, illetve a felperes járművének a tárolási díja a hibás teljesítés folytán merült fel, melyre figyelemmel az I. r. alperes viszontkeresetét is alaptalannak ítélte a bíróság.

A jogerős ítélet ellen az alperesek felülvizsgálati kérelemmel, a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel élt.

Az I. r. alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a kereset elutasítását, továbbá a viszontkeresetének helyt adva kérte a felperes marasztalását. Arra hivatkozott, hogy a bíróság a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelése alapján állapította meg, hogy a gépkocsi utasterébe gáz szivárgott. Szerinte a bíróság a Ptk. 310. §-át megsértve objektív felelősség szabályait alkalmazta, és nem vizsgálta az általa hivatkozott kimentési okokat. Érvelése értelmében jogszabályt sértett a bíróság azzal is, hogy nem értékelte a javítást végző B. Kft. felelősségét.

A II. r. alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és vele szemben a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes kereseti jogcímként az 1993. évi X. törvény 3. § (1) és (2) bekezdésére nem hivatkozott, ezért a másodfokú bíróság a kereseti kérelmen túlterjeszkedve alkalmazta a termékfelelősségről szóló törvény rendelkezéseit. Érvelése értelmében a termékfelelősségi jogszabály alkalmazására akkor sem kerülhetett volna sor, ha arra a felperes hivatkozott volna, mivel a felperesnek sem az élete sem pedig az egészsége nem károsodott, míg harmadik személy dolgában bekövetkezett kár fel sem merült. Arra is hivatkozott, hogy önmagában a hibás teljesítés ténye az alperesek egyetemleges marasztalását nem teszi lehetővé. Szerinte a felperes nem bizonyította a kártérítési igénye jogalapját, és a bíróság nem vizsgálta megfelelően azt sem, hogy a felperes mennyiben tett eleget a kárenyhítési kötelezettségének.

A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet részbeni megváltoztatását, az alperesek által fizetendő tőkeösszeg 1 913 821 forintra történő felemelését, és ennek megfelelően a perköltség fizetési kötelezettség módosítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a P. Lízing Rt.-től a gépkocsi megvásárlásához 2 040 500 forint hitelt vett fel, amelyből 648 821 forintot törlesztett. Érvelése szerint ezen összeg közvetlen kárként jelentkezett nála, mivel a gépkocsi vételárának elszámolása a még fennálló tőketartozás, valamint a járulékos költségek tekintetében történt. Számítása szerint a jogerős ítéletben megállapított 1 265 000 forinthoz hozzá kell adni az általa törlesztett 648 821 forintot is, és ennek eredményeként 1 913 821 forint megfizetésére kell kötelezni egyetemlegesen az alpereseket. Elismerte, hogy az eljárás során nem hivatkozott az 1993. évi X. törvényre, ezért az elsőfokú bíróság álláspontjának megfelelően a II. r. alperes felelősségének megállapítását a Ptk. 339. §-a alapján kérte.