BH 2021.6.165 Ha a felülvizsgálattal támadott határozat nem tartalmaz jogértelmezést abban a jogkérdésben, amelyre a felülvizsgálatot kérő fél az engedélyezési okot alapítja, akkor fel sem merülhet annak lehetősége, hogy a Kúria a saját közzétett határozatától való eltérést vizsgálja [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 409. § (3) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes jogelődje - mint vevő - és az alperes jogelődje - mint eladó - 2006. szeptember 25-én adásvételi szerződést kötöttek a perbeli ingatlan 1/2 tulajdoni hányadára. Az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában az ingatlanra H. P. javára (a továbbiakban: jelzálogjogosult) jelzálogjog volt bejegyezve. Az írásbeli adásvételi szerződés 11. pontja rögzítette, hogy "a szerződő felek tudomásul veszik, hogy a jelen szerződés érvényességi feltétele, hogy a szerződés tárgyát képző ingatlan tulajdonosa az elővásárlási jogáról lemondjon, valamint a jelzálogjogosult az adásvételhez beleegyezését adja". A felperes jogelődje a vételárat - a szerződésben foglalt módon - teljesítette és 2006. október 30-án - az adásvételi szerződésre tekintettel - az ingatlan birtokába lépett. Ezt követően a felperes jogelődje és a jelzálogjogosult tárgyaltak az ügyletileg kikötött hozzájárulás megadásáról, azonban ezek az egyeztetések nem vezettek eredményre.

[2] Az alperes jogelődje 2014. június 13-án végrendelet hátrahagyása nélkül elhunyt, és a hagyatéka, törvényes öröklés jogcímén az alperesre - mint szükségképpeni törvényes örökösre - háramlott. A hagyaték átadását követően a közjegyző - póthagyatéki eljárás keretében - megállapította, hogy a perbeli ingatlan 1/2 tulajdoni hányada szintén az alperes jogelődje hagyatékának a részét képezte, így azt is átadta az alperesnek.

[3] A felperes jogelődje 2014. január 26-án végintézkedés hátrahagyása nélkül elhunyt, törvényes örökösei 1/2-1/2 arányban P. H. és a felperes voltak.

[4] A perbeli ingatlanra 2014. december 29-én végrehajtási jog került bejegyzése, amelynek jogosultja az E. Nyrt., majd 2015. december 19-én az ingatlanügyi hatóság szintén végrehajtási jogot jegyzett be a záloghitelező javára.

[5] A hatályos ingatlan-nyilvántartási állapot szerint az ingatlan - perrel nem érintett - 1/2 hányadának tulajdonosa M. J.

[6] A felperes 2004. évtől megszakítás nélkül - a mai napig - a perbeli ingatlanban él.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[7] A felperes módosított keresetében elsődlegesen azt kérte, hogy annak tűrésére kötelezze a bíróság az alperest, hogy a perbeli ingatlan 1/2 arányú tulajdonjoga törlése mellett a felperes 1/2 arányú tulajdonjoga kerüljön bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba elbirtoklás jogcímén. Az igényét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:45. §-a szerinti jogcímes elbirtoklásra alapította. Másodlagosan annak tűrésére kérte kötelezni az alperest, hogy a perbeli ingatlanon fennálló 1/2 arányú tulajdoni hányada törlésre és a felperes jogelődje 1/2 arányú tulajdonjoga közbenső szerzőként - vétel jogcímén - bejegyzésre kerüljön. E körben kérte az ingatlanügyi hatóság megkeresését a tulajdonjog bejegyzése végett, valamint a közjegyző megkeresését a póthagyatéki eljárás lefolytatása céljából.

[8] Az alperes kérte a kereset elutasítását. Érdemi védekezése szerint a felperes a sajátjakénti birtoklást nem bizonyította, továbbá vitatta, hogy az adásvételi szerződés - a jelzálogjogosult beleegyezésének hiányára tekintettel - érvényes, illetőleg hatályos lenne, következésképpen arra jogcímes elbirtoklás nem alapítható.

Az első- és másodfokú bíróság döntése

[9] Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet és a felperest a perköltség megfizetésére kötelezte. Okfejtése szerint a jogcímes elbirtoklás egyik feltétele az, hogy az írásbeli szerződés - amelyre e privilegizált elbirtoklást alapítják - érvényes és hatályos legyen. Álláspontja szerint az adásvételi szerződés 11. pontjában - a szavak általánosan elfogadott értelmét figyelembe véve - azzal, hogy a felek "tudomásul vették", hogy a szerződés érvényességi feltétele a jelzálogjogosult beleegyezése, ez megfelel annak, hogy a felek megállapodtak ebben a feltételben. Tekintettel arra, hogy e szerződési feltétel nem következett be, ezért a szerződés nem tekinthető érvényesnek, következésképpen erre a jogügyletre jogcímes elbirtoklás eredményesen nem alapítható.

[10] A másodlagos kereseti kérelem kapcsán kifejtette, hogy az elsődleges kereset elutasítása indokolásának körében részletezett érvénytelenségi ok miatt e másodlagos kereseti kérelem sem megalapozott. Utal még arra, hogy elhunyt személy javára jogilag lehetetlen tulajdonjogot bejegyezni, mivel a természetes személy jogképessége a halállal megszűnik.

[11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. § (2) bekezdése alapján - utalással a Pp. 386. § (4) bekezdésére - helybenhagyta.

[12] Az adásvételi szerződés 11. pontjával összefüggésben mindenben egyetértett az elsőfokú bíróság szövegértelmezésével, és az ennek alapján levont jogi következtetéseivel. Kiemelte, hogy a Ptk. 5:45. §-a szerinti jogcímes elbirtoklással kizárólag olyan alaki hibákat lehet "orvosolni", amelyek az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzést akadályozzák, azonban a hozzájáruló nyilatkozat hiánya nem minősül ilyennek. Utalt arra, hogy az alperes érdemi védekezését (részben) az adásvételi szerződés érvénytelenségére alapította, ehhez képest a felperes - az adásvételi szerződés 11. pontját - érvénytelenségi ok alapján keresettel nem támadta.

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem

[13] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a Pp. 36. §-ának, illetőleg a Pp. 279. § (1) bekezdésének, és a Pp. 346. § (5) bekezdésének, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 240. § (1) bekezdésének a megsértésére hivatkozott.

[14] Kifejtette, hogy a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet felülvizsgálatának nincsen akadálya. Álláspontja szerint: bár az elsőfokú ítéletet helybenhagyó döntést tartalmaz, de a Pp. 408. § (2) bekezdése szerinti eset - az azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással történt döntéshozatal - nem áll fenn, ugyanis a másodfokon eljáró bíróság az elsőfokú bíróság ítéleti indokolását több helyen kiegészítette, egy esetben pedig attól eltérő jogi alapon nyugvó indokolást fejtett ki. Hangsúlyozta, hogy a Pp. 386. § (4) bekezdésében a törvény szövege kizárólag az indokolás azonosságára tesz utalást, azonban a helybenhagyás jogszabályi rendelkezéseinek azonosságáról nem. Utalt arra, hogy a jogerős ítélet indokolása - figyelemmel a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény) 11. pontjára - nem tartalmazza a Pp. 408. § (2) bekezdésre való utalást.

[15] Arra az esetre, ha a Kúria álláspontja szerint a felülvizsgálatnak a Pp. 408. §-a alapján nem lenne helye, a felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg kérelmet terjesztett elő a felülvizsgálat engedélyezése iránt.