BH 1993.2.125 A szabálysértési eljárásban hozott határozat nem minősül az 1957. évi IV. törvény hatálya alá tartozó közigazgatási határozatnak: jelenleg nincs helye a határozat bírósági felülvizsgálatának [1957. évi IV. tv. 72. § (1) bek.].

A felperesek bejelentést tettek P. J. vállalkozó üzleti tevékenységével kapcsolatosan. Sérelmezték, hogy - bár vállalkozói engedélye szeszes- és szeszmentes italok, dohánycikkek értékesítésére szól - az általa üzemeltetett üzlethelyiségben mégis helyi fogyasztásra értékesített szeszes italt. A polgármesteri hivatal a bejelentésre szabálysértési eljárást folytatott le. Megállapította, hogy az elkövetés tényét nem lehetett bizonyítani, ezért határozatával az eljárást megszüntette. A határozat ellen a felperesek fellebbezéssel éltek. Az alperes (a köztársasági megbízott területi hivatal) fellebbezésüket elutasította, az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperesek 1991. július 24-én keresetet nyújtottak be a városi bírósághoz, és kérték az alperesi határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését. Az alperes a felperesek keresetlevelének idézés kibocsátása nélküli elutasítását kérte azzal az indokkal, hogy a felperesek nem is kérhették volna a sérelmezett határozatok bírósági felülvizsgálatát, tekintettel arra, hogy a szabálysértési eljárásban meghozott határozat ellen bírósági felülvizsgálat nem kérhető.

A városi bíróság ítéletével a felperesek keresetének helyt adott, az alperes határozatát a városi polgármesteri hivatal határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az eljáró szerveket új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte. Döntését arra alapozta, hogy a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló 1991. évi XXVI. törvénnyel módosított Pp. 324. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében közigazgatási határozat az államigazgatási szervnek vagy államigazgatási ügy intézésére feljogosított más szervnek hatósági államigazgatási ügyben hozott határozata. Az 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (3) bekezdése szerint pedig a törvény alkalmazása szempontjából államigazgatási ügynek minősül olyan ügy, amelyben az államigazgatási szerv az ügyfeleket érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez.

Az elsőfokú bíróság e két jogszabály egybevetéséből azt állapította meg, hogy az államigazgatási szerv a szabálysértési eljárásban is kötelezettséget állapít meg, ezáltal vitathatatlanul közigazgatási határozatnak minősül a szabálysértési eljárás eredményeként meghozott határozat. A perben lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján a felperesek által sérelmezett szabálysértés elkövetését megállapította, ezért az új eljárásban előírta a szabálysértési bírság kiszabását is.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezést nyújtott be, és hatáskör hiányában a per megszüntetését indítványozta. Egyidejűleg a köztársasági megbízott beadványában kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke a fellebbezéssel támadott ítélet másodfokú elbírálását vonja a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe. A Legfelsőbb Bíróság elnöke 1991. november 21. napján az ügyet a másodfokú elbírálásra a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonta.