BH 2020.8.254 Az azonnali jogvédelem körében az elsőfokú eljárás során elmulasztott valószínűsítés, illetve bizonyítás a fellebbezési eljárás során nem pótolható [2017. I. tv. (Kp.) 50. §, 51. §].

Pertörténet:

Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27216/2020/3., Kúria Kpkf.39075/2020. (*BH 2020.8.254*)

***********

A fellebbezés elbírálásának alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a 2019. november 27. napján kelt, 4941290394 iktatószámú határozatával a felperest, mint a G. Bt. adótartozásának megfizetésére kötelezhető személyt - mögöttes felelősségére tekintettel - 4 706 982 forint adótartozás megfizetésére kötelezte, figyelemmel arra, hogy a felperes 2003. február 13. napjától 2016. június 1. napjáig a betéti társaság beltagja volt, és így a jogutód nélkül megszűnt gazdasági társaságot terhelő kötelezettségekért helytállni köteles.

[2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2020. január 28-án kelt, 2234828941 iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A halasztó hatály elrendelése iránti kérelem

[3] A felperes keresetében az alperes határozatának megsemmisítését kérte és egyidejűleg halasztó hatály elrendelése iránti kérelmet terjesztett elő. A halasztó hatály elrendelése iránti kérelmét nehéz anyagi helyzetével indokolta. Előadta, hogy 130 000-140 000 forint a jövedelme, öt kiskorú tartásához járul hozzá, felesége gyeden van. Egy összegben nem tudja megfizetni a követelést, az esetleges végrehajtás veszélyeztetné gyermekei megélhetését. A felperes a kérelmének alapjául szolgáló körülményeket nem valószínűsítette, bizonyítékot nem csatolt.

[4] Az alperes a védiratában a kereset és az azonnali jogvédelem iránti felperesi kérelem elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság végzése

[5] Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 11.K.27.216/2020/3. számú végzésével a felperes által előterjesztett, halasztó hatály elrendelése iránti kérelmet elutasította.

A végzés indokolásában hivatkozott a 2017. évi I. tv. (Kp.) 50. és 51. §-ában foglaltakra, kifejtve, hogy a halasztó hatály elrendelésének csak akkor lehet helye, ha a fél a kérelmét indokolással ellátva terjeszti elő és a kérelmében előadott okokat, adatokat, tényeket, körülményeket a kívánt mértékben valószínűsíti. A felperes a halasztó hatály elrendelése iránti kérelmére vonatkozó okokat, adatokat, tényeket, körülményeket nem valószínűsítette, bizonyítékot nem csatolt, így kérelme érdemben nem volt vizsgálható. A felperes keresetében megjelölt esetleges jogszabálysértés az érdemi határozat meghozatalakor bírhat csak jelentőséggel. Hivatkozott továbbá a bíróság arra, hogy a halasztó hatály elrendelésével sérülne az államnak az államháztartási bevételek beszedésére fennálló törvényi joga, az állami követelések érvényesíthetőségéhez nyomós közérdek fűződik. A bíróság a döntése meghozatalakor figyelemmel volt az EBH. 2002.816. számú döntésben foglaltakra, miszerint felperesnek a végrehajtás felfüggesztéséhez fűződő gazdasági szempontokra alapított magánérdekéhez képest az alperes által megfogalmazott közérdek nyomosabb indok.

A fellebbezés és az észrevétel

[6] A bíróság végzése ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő, melyben kérte a végzés megváltoztatását oly módon, hogy a Kúria adjon helyt az alperesi határozat halasztó hatálya elrendelése iránti kérelemnek.

[7] Változatlanul előadta a keresetlevélben már leírt indokokat, ugyanakkor a fellebbezéshez csatolta a kiskorú gyermekek születési anyakönyvi kivonatainak másolatát, a felperes alkalmi munkavállalásra vonatkozó szerződését, illetve a gyedről szóló határozatot. Hivatkozott a kiskorú gyermekek érdekeire, amelyek álláspontja szerint elsőbbséget élveznek a végzésben megjelölt közérdekkel szemben.

[8] Az alperes a fellebbezésre tett észrevételében a fellebbezés elutasítását kérte. Álláspontja szerint a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a jogszabályi követelményeknek maradéktalanul megfelelően hozta meg a döntését. Utalt továbbá az alperes arra, hogy továbbra sem nyert igazolás az, hogy a határozatában foglalt összeg megfizetésével a felperes visszafordíthatatlanul veszélyeztetné a megélhetését, illetve, hogy az eredeti állapot - a felperes esetleges pernyertessége esetén - nem lenne helyreállítható.

A Kúria döntése és jogi indokai

[9] A fellebbezés - az alábbiak szerint - nem alapos.

[10] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó 108. § (1) bekezdése szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül.

[11] A Kp. 50. § (4) bekezdése alapján az azonnali jogvédelem iránti kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.

[12] A Kp. 51. § (1) bekezdése szerint a bíróság tanácsa az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül dönt. Hiánypótlásnak nincs helye.

[13] A Kúria megállapította, hogy a felperes a fellebbezésében lényegében a keresetlevélben foglalt indokokat hozta fel, a fellebbezéséhez csatolt ugyan bizonyos iratokat, ezek azonban a Kp. idézett rendelkezései alapján utólag már nem vehetők figyelembe. Teljességgel kiüresítené a Kp. fenti rendelkezésének utolsó mondatát, ha utóbb, a fellebbezési eljárás során pótolni lehetne az azonnali jogvédelem, a halasztó hatály elrendelésére irányuló kérelemben hivatkozott indokok valószínűsítéséhez szükséges iratokat, bizonyítékokat.

[14] Nyomatékosan utal a Kúria a Kp. 50. § (4) bekezdésében foglaltakra, mely törvényi rendelkezés pontosan rögzíti az azonnali jogvédelem iránti kérelem kötelező tartalmi kellékeit, az indokok megjelölésének szükségességét, az azokat igazoló okiratok csatolásának, a tények valószínűsítésének kötelezettségét. A rendelkezésre álló iratokból megállapítható volt, hogy a felperes kérelme ezeket nélkülözte, így azok értékelésére, figyelembevételére a bíróságnak lehetősége sem volt.

[15] Lényeges körülmény, hogy a felperes már az elsőfokú eljárásban is jogi képviselővel járt el. Kérelme alaposságának megvizsgálhatósága érdekében módja és lehetősége lett volna a fellebbezéséhez becsatolt iratok előterjesztésére korábban is. Ezen mulasztás következményeit pedig a felperesnek kell viselnie.

[16] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a végzésében részletesen idézte az azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálása körében irányadó jogszabályi rendelkezéseket és azok alapján helytálló döntést hozott a felperes kérelmének elutasításáról.

Ezért a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 109. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.

(Kúria Kpkf.VI.39.075/2020.)