A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37240/2007/11. számú határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 42. §, 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (Natura 2000) 10. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Darák Péter, Fekete Ildikó

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék K.30607/2006/24., *Kúria Kfv.37240/2007/11.* (BH 2008.4.109, EH 2007.1752)

***********

Kfv.IV.37.240/2007/11.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Uzonyi Yvette ügyvéd által képviselt L. Kft. I. rendű és a dr. Fülöp Sándor ügyvéd által képviselt Zs. Nagyközség Önkormányzata II. rendű felpereseknek a dr. Gellérthegyi István ügyvéd által képviselt Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség alperes ellen egységes környezethasználati engedély ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben - amelybe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Mező István ügyvéd által képviselt T. Társulata I. rendű, a dr. Borbíró István ügyvéd G. Zrt. II. rendű, továbbá a dr. Bánkné dr. Szabó Márta ügyvéd által képviselt V. Község Önkormányzata III. rendű beavatkozó beavatkozott - a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 9.K.30.607/2006/24. számú ítélete ellen a II. rendű felperes részéről 27. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása folytán az alulírott napon megtartott tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 9.K.30.607/2006/24. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és egyben az alperes 14/4533/25/2006. számú határozatát hatályon kívül helyezve, az alperest új eljárásra kötelezi.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a II. rendű felperesnek 30.000 /harmincezer/ forint elsőfokú és 30.000 /harmincezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A II. rendű alperesi beavatkozó akkumulátor-feldolgozó üzemet kíván létesíteni a v-i 041/3 hrsz-ú ingatlanon.

A kérdéses ingatlan része a Natura 2000-es területeknek (az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. /X. 8./ Kormányrendelet /a továbbiakban: Korm. r./ 1. számú mellékletében szereplő túzok, illetve 4.B számú mellékletében feltüntetett Pannon szikes sztyeppék és mocsarak, illetve 5. és 7. számú melléklete szerint) mint különleges madárvédelmi terület (a bihari HUHN10003-as területkód a H-i Nemzeti Park Igazgatóságának területén), illetve kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területként (a Közép-bihari HUHN20013-as területkód).

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. /XII. 8./ KVVM rendelet /a továbbiakban: KVVM r./ 1. számú mellékletében a perbeni ingatlant felsorolja a H-i Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található különleges madárvédelmi területek között, illetve 3. számú mellékletében a H-i Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található jelölt, kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területként.

A kérdéses ingatlan tehát egyrészt a védett túzok /otis tarda/ - mint nagy területigényű sztyeppi élőhelyeken előforduló, Magyarországon telelő vándormadár - védelmét szolgáló, másrészt, mint kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület - pannon szikes sztyeppe - részesül védelemben.

A II. rendű alperesi beavatkozó a hulladék akkumulátor-feldolgozó üzem létesítéséhez kért környezetvédelmi engedélyhez előzetes környezeti hatástanulmányt is csatolt.

Az elsőfokú környezetvédelmi hatóság - eljárása során - részletes környezetvédelmi hatástanulmány készítését írta elő, amelynek benyújtására 2005. május 30-án került sor.

Az illetékes szakhatóságok megkeresését és közmeghallgatás megtartását, illetve a szakhatóságoknak a beérkezett észrevételekre adott nyilatkozatának beszerzését követően az elsőfokú környezetvédelmi hatóság a hulladék akkumulátor-feldolgozó üzem létesítésére egységes környezethasználati engedélyt adott.

A II. rendű felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú környezetvédelmi hatóság az elsőfokú határozatot 2006. március 13-án megsemmisítette, és az elsőfokú környezetvédelmi hatóságot új eljárásra utasította, annak vizsgálata érdekében, hogy a tervezett beruházás természetvédelmi szempontból milyen hatást gyakorol a különleges madárvédelmi területen élő túzokállományra, és élőhelyére.

A megismételt eljárásban szakértőként kirendelésre került H-i Nemzeti Park Igazgatósága 2006. május 11-i szakértői véleményében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kb. 500 hektár nagyságú területből a tervezett létesítmény viszonylag kis kiterjedésű, más célú hasznosítással igénybe vett, 4 hektáros területet érint. Védett madarakat a beruházás konkrét helyszínétől 5-600 m-re figyeltek meg, fokozott emberi jelenléti és gépjárműmozgás elsősorban az építkezés időszakában lesz jelentős. Miután azonban a túzok előfordulása a téli periódusra esik, ezek a zavaró hatások vélhetően kisebbek lesznek; a közlekedésen kívül más jelentős zavarás az üzemelés zárt technológiai rendjére figyelemmel nem valószínűsíthető.

A beruházással közvetlenül érintett 11 hektáros területrészt a túzokok már nem fogják tudni használni, ennek a viszonylag kis kiterjedésű területnek a kiesése azonban érdemben nem befolyásolja a térségben telelő túzokcsapatok áttelelését.

Dr. Cs. L. igazságügyi környezetvédelmi szakértő az elsőfokú természetvédelmi hatóságnál előterjesztett szakvéleményében azt állapította meg, hogy a beruházás közelében túzok-dürgőhely nem található, a legközelebbi dürgőhely kb. 3,5 km-re lehet.

Az akkumulátor-feldolgozó üzemelése során napi 8-10 szállító teherautó a túzokpopuláció szempontjából zavart nem okoz.

A szakértői vélemények alapján az elsőfokú környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt ismételten megadta. Határozatának 3/5. pontjában előírta, hogy felvonulásra, deponálásra csak szántóterület vehető igénybe, a gyepterületen semmilyen munkálat nem végezhető.

A túzok-élőhely fenntartása és az élőhely-foglalás állományszinten való kompenzálása céljából az engedélyesnek szerződést kell kötnie a T. Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel, valamint a H-i Nemzeti Park Igazgatósággal.

A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes a másodfokú szakhatósági állásfoglalások beszerzését követően az elsőfokú határozatot annyiban változtatta meg, hogy az elsőfokú határozat rendelkező részének 3/5. természetvédelmi fejezetében foglaltakat kiegészítette.

Eszerint: "A tervezett beruházás megvalósításához a 92/43. EGK Irányelvben előírt követelményeknek megfelelő felmérést kell végezni a beruházással érintett Natura 2000 területre vonatkozóan. A felmérés eredményét az építési engedélyezési dokumentációnak tartalmaznia kell."

Az alperes az elsőfokú határozatot egyebekben helyben hagyta.

A felperesek keresetükben az alperesi határozat - elsőfokú határozatra kiterjedő - hatályon kívül helyezését kérték.

Az I. rendű felperes keresetlevelében idézte a Korm. r. 4. § /3/ bekezdésének a kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területekre vonatkozó szabályát.