BH 2011.2.44 Ha a felperes a szerződés semmisségének megállapítása iránti keresetében a jóerkölcsbe ütközés ténybeli alapjaként olyan körülményekre hivatkozik, amelyek a Cstv. szerint önálló megtámadási kereset alapjául szolgálnak, a szerződés érvénytelensége ezen a címen nem állapítható meg [1991. évi XLIX. tv. 49. § (5) bek., Ptk. 200. §].

A B. 4025/1. helyrajzi szám alatt nyilvántartott földrészlet az állam tulajdonában és a III. r. alperes kezelésében állt. Az ingatlant korábban gyártelepként működtették, majd az 1990-es években megkezdődött az értékesítése, mások mellett a felperesek, illetve jogelődeik különböző tulajdoni hányadokra vonatkozóan kötöttek adásvételi szerződéseket a III. r. alperessel. Többszöri változtatás után a felperesek tulajdonjoga a telekalakításokra is tekintettel a 4025/8. hrsz.-ú ingatlanra került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásban.

A 4025/1. hrsz. alatti ingatlan megosztásának és a 4025/8. hrsz. alatti ingatlan 82 592 négyzetméter alapterülettel való kialakításának az alapját - többek között - az osztatlan közös tulajdon használatáról, a tulajdonközösség megosztásáról, illetve részben történő megszüntetéséről szóló, 2004. február 18-án kelt megállapodás képezte, amelyet 50 szerződő fél, köztük a felperesek, illetve jogelődeik, valamint az I. rendű és a III. rendű alperesek kötöttek. A 4025/8. hrsz. alatti ingatlanon a III. rendű alperes tulajdoni hányadát a felek 18176/82592 arányban határozták meg.

2004. április 20-án a II. r. alperes és az I. r. alperes csereszerződést kötött, melyben a II. r. alperes egy tulajdoni hányadrészét elcserélte az I. r. alperes kizárólagos tulajdonaként megjelölt 4025/6. hrsz. alatt (ennek az új helyrajzi száma lett később a 4025/8. hrsz.) nyilvántartott ingatlanon fennálló 2128/96977 tulajdoni hányadból 10/96977 tulajdoni hányadra.

A tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet a II. r. alperes 2004. május 5-én benyújtotta a földhivatalhoz. A csereszerződést a felek 2004. július 8-án módosították, mert az I. r. alperes tulajdonában levő ingatlant időközben megosztották és a helyrajzi száma valamint a terület nagysága megváltozott.

A III. r. alperes felszámolását a bíróság az 1998. július 24-én érkezett kérelem alapján indult eljárásban, 1998. november 18-án jogerőre emelkedett végzésével elrendelte.

A felszámoló pályázati felhívást tett közzé, melynek a tárgya a 4025/1. helyrajzi számú ingatlannak a magyar állam tulajdonában és a III. r. alperes kezelésében álló 18176/82592 tulajdoni hányadának értékesítése volt.

A kiírás szerint "a tulajdoni hányad - amely felépítményt nem tartalmazó ingatlanrész - megvásárlása a vevőt az annak meghatározó részét jelentő, burkolattal ellátott utaknak a többi tulajdonostárssal közös és többségében a belső út menti beépítetlen területek kizárólagos használatára jogosítja fel."

Az ingatlan osztatlan közös tulajdont képez és a tulajdonostársak a tulajdoni hányad tekintetében elővásárlási joggal rendelkeznek, melyet kizárólag a pályázati eljárás során gyakorolhatnak. A felszámoló a 2004. június 1-jén tartott eredményhirdetésre az elővásárlásra jogosultakat a hirdetménnyel hívta meg. A kiírás tartalmazta azt a figyelmeztetést is, hogy az elővásárlásra jogosultak az elővásárlási joguk gyakorlására vonatkozó nyilatkozatukat az értékesítésen kialakult végleges vételár ismeretében, az eredményhirdetés helyszínén és időpontjában írásban tehetik meg, s a pályázati felhívás részleteit a feltételfüzet tartalmazza.

A meghirdetett pályázaton a felperesek nem vettek részt, a felszámoló a II. r. alperest hirdette ki nyertesként, s 2004. június 3-án megkötötték az adásvételi szerződést a 4025/8. hrsz.-ú ingatlan 18176/82592 tulajdoni hányadára.

A megkötött adásvételi szerződés 1. pontja szerint a felszámoló eladta a 4025/8. helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan 18.176/82.592 mértékű tulajdoni hányadát. "A tulajdoni hányadot az 1. sz. alatt mellékelt vázrajz mutatja be, amely tulajdoni hányad magában foglalja az ingatlan magánút hálózatát az út felépítményeivel együtt és az utak mellett elhelyezkedő, illetve a vázrajzon szabadnak jelölt beépítetlen ingatlanrészeket."

A II. r. alperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

Az I. r. felperes az ingatlan tulajdonosainak megbízottjaként a 2004. június 8-án kelt levelében bejelentette a III. r. alperes felszámolójának, hogy a 2004. május 13-án megjelent értékesítési pályázaton meghirdetett területre a tulajdoni lapon szereplő bejegyzett tulajdonostársak együttesen élni kívánnak elővásárlási jogukkal. Ezt követően különböző levélváltások történtek a III. r. alperes felszámolója és a felperesek között, melyek nem vezettek eredményre. A felszámoló nem ismerte el a felpereseknek a II. r. alperessel szembeni elővásárlási jogát.

A felperesek 2004. október 28-án benyújtott keresetükben kérték az I. és II. r. alperes által 2004. április 20-án megkötött csereszerződés érvénytelenségének a megállapítását és az eredeti állapot visszaállítását. Arra hivatkoztak, hogy a szerződés színlelt, a Ptk. 4. és 5. §-aiba ütközik, csak arra irányult, hogy a többi tulajdonostársat az elővásárlási jogától megfossza az értékesítés során. A cserével megszerzett 10 négyzetmétert a II. r. alperes nem vette birtokba és az I. r. alperes sem ismert a csereingatlanon.

A kereshetőségi jogukat arra alapították, hogy tulajdonostársként elővásárlási jog illeti meg őket, ha a csereszerződés alapján a II. r. alperes nem szerezhetett tulajdonjogot.

A felperesek kérték továbbá annak megállapítását, hogy a Cégközlönyben megjelent "pályázat semmis", mert olyan ingatlanra került kiírásra, amely már nem létezett, természetben nem a megjelölt helyen található és a kiírással ellentétben van rajta felépítmény, egy portásfülke. A tulajdonostársakat megtévesztette a pályázati kiírás, és el is zárta őket az elővásárlási joguk gyakorlásától, ugyanis azért nem vettek részt a pályázaton, mert résztulajdonukban a 4025/8. hrsz.-ú ingatlan állt és nem a kiírásban szerepelt helyrajzi számú ingatlan.

A pályázat semmisségének megállapítása mellett kérték a pályázat eredményeként a II. és III. r. alperesek között létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének a megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását. E kérelmüket arra alapították, hogy a szerződés a jóerkölcsbe ütközik, mert azt nem a pályázat szerinti tartalommal és a pályázati kiírás szerinti helyrajzi számra hivatkozással kötötték meg, és az a felperesek elővásárlási jogának kijátszását eredményezte.

Másodlagosan annak megállapítását kérték, hogy elővásárlási jogukat gyakorolták és az adásvételi szerződés közöttük és a III. r. alperes között jött létre. Az adásvételi szerződés alapján az I., III. és XI. rendű felperesek 1070-1070/82572, a többi felperes pedig 1069-1069/82592 tulajdoni hányadot vásárolt meg.

A perrel felmerült költségeik megfizetésére is kérték kötelezni az alpereseket.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. r. alperes állította, hogy nem volt színlelt a csereszerződés. Perköltség megfizetése iránti igényt nem terjesztett elő.