A Kúria Mfv.10460/2015/10. számú precedensképes határozata illetmény tárgyában. [1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 2. §, 13. §, 24. §, 66. §, 80. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 58. §, 136. §, 277. §, 390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. §] Bírók: Stark Marianna, Tálné dr. Molnár Erika, Tánczos Rita

A határozat elvi tartalma:

Minthogy a Kjt. a 66. § (7) és (8) bekezdéseiben foglaltaktól való eltérésre nem ad felhatalmazást, jogszabályba ütközik, és ezért semmis [Kjt. 2. § (2) bekezdése] a kollektív szerződés ettől eltérő rendelkezése. 1992. XXXIII. Tv. 2. § (2), 1992. XXXIII. Tv. 66. § (7), 1992. XXXIII. Tv. 66. § (8)

***********

Mfv.II.10.460/2015/10.szám

A Kúria a ... Szakszervezete (ügyintéző: dr. Magyari Anikó ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Pipicz Lajos ügyvéd által képviselt alperes ellen illetmény megfizetése iránt a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 5.M.442/2014. szám alatt megindított és másodfokon a Szegedi Törvényszék 2.Mf.20.194/2015/6. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem és a felperes által előterjesztett csatlakozó felülvizsgálati kérelem folytán - a 2015. december 9. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Szegedi Törvényszék 2.Mf.20.194/2015/6. számú ítéletének azon rendelkezését, mellyel az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva az alperes marasztalásának összegét 2013. év tekintetében 27.000 forint tőkére és annak kamatára leszállította, hatályában fenntartja.

Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.442/2014/6. számú ítéletét megváltoztatja és a felperes 2014. évre előterjesztett keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási részköltséget.

Az első-, másodfokú és a felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli.

I n d o k o l á s

A megállapított tényállás szerint a felperes közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperessel. A felperes havi illetménye 2013. január 1-től 2013. december 31. között 154.000 forint volt, melynek részét képezte a besorolás szerinti 108.600 forint garantált illetmény, 30.400 forint munkáltatói döntésen alapuló illetmény, valamint 15.000 forint illetménypótlék. A felperes illetménypótlékok nélküli havi illetményének összege 139.000 forint volt.

A ... vezetője 2014. január 23-án kelt ... szám alatti határozatával a felperest 2014. január 1. napi hatállyal átsorolta a D fizetési osztály 13. fizetési fokozatából a D fizetési osztály 14. fizetési fokozatába. A felperes havi - pótlékok nélküli - illetménye összesen 147.000 forintban került megállapításra, melynek részét képezte 118.000 forint garantált illetmény, amely 111.588 forint bértábla szerinti illetményből és 6412 forint garantált bérminimumra történő kiegészítésből állt. A garantált összegen felüli - munkáltatói döntésen alapuló - illetményrész 29.000 forintban került meghatározásra. A felperest a megállapított 147.000 forint illetményösszegen felül továbbra is 15.000 forint illetménypótlékok illették meg.

Az alperes munkáltatónál kollektív szerződés van hatályban, melynek 15. pontja a következők szerint rendelkezik:

15.1. A közalkalmazott 3 évenkénti kötelező magasabb fizetési fokozatban történő előresorolásakor az illetménytábla szerint számított garantált illetményre történő ráállást követően a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt bruttó 5000 forinttal kell megemelni.

15.2. A közalkalmazott munkaköréhez szükséges iskolai végzettség megszerzését követően - a hatályos jogszabályra figyelemmel - magasabb besorolási osztályba történő átsorolásakor a garantált összegen felüli, a már meglévő munkáltatói döntésen alapuló illetményrész nem csökkenhet.

15.3. Azon közalkalmazottak esetében, aki a maximális fizetési fokozatot (14) elérte, azt követően 3 évenként a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészét bruttó 5000 forinttal kell megemelni.

A felperes a keresetében azt sérelmezte, hogy 2013. január 1. és 2013. december 31. között a garantált illetménye nem érte el a garantált bérminimumnak megfelelő összeget (havi 114.000 forint), valamint azt, hogy az alperes 2014. január 1-től csökkentette a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész összegét, holott a KSZ 15.1. pontja szerint ezt az illetményrészt 5000 forinttal emelnie kellett volna. Keresetében 2013. évre 12x5400; összesen 64.800 forint, 2014. január 1-től november 30-ig terjedő időre - az elmaradt emelésre tekintettel - 11x5000 forint; összesen 55.000 forint, valamint - a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész csökkentésére tekintettel - 11x1400; összesen 15.400 forint és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.442/2014/6. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek (2013. évre) 64.800 forint illetménykülönbözetet és ezen összeg után 2013. október 1-től a kifizetésig járó törvényes késedelmi kamatát, továbbá (2014. évre) 70.400 forintot és ezen összeg után 2014. június 15-től a kifizetésig járó törvényes késedelmi kamatát, valamint 40.000 forint perköltséget.

Ítélete indokolásában utalt a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 66. § (9) bekezdésére, melyet a 2013. évi CIII. törvény 1. § (2) bekezdése 2013. augusztus 1-jei hatállyal iktatott be. E szerint a közalkalmazottat garantált illetményként legalább

a) a kötelező legkisebb munkabérnek,

b) középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve középfokú vagy magasabb szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén a garantált bérminimumnak

megfelelő összeg illeti meg.

A perben irányadó garantált bérminimum összege a 2013. január 1-től hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum megállapításáról szóló 390/2012.(XII.20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése értelmében a középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben teljes munkaidőben foglalkoztatott esetén 114.000 forint volt, míg 2014. évben a 483/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján 118.000 forint.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint az alperes 2013. évben jogellenesen nem biztosította a felperes részére a garantált bérminimumnak megfelelő összeget, mert a garantált illetmény összegét nem egészítette ki havi 114.000 forintra, abba az egyéb jogcímen - így a munkáltatói döntésen alapuló - illetményrészt is beszámította. Az alperes védekezésében ugyan helytállóan hivatkozott arra, hogy a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész csökkentése (megvonása) - ha a közalkalmazott illetménye összességében nem csökken - nem ütközik jogszabályba, amely álláspontot alátámasztja a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) EBH 2006.1544. számú elvi döntése is, amely azonban a közigazgatási és munkaügyi bíróság álláspontja szerint az adott perben az alperesnél hatályban lévő kollektív szerződés rendelkezésére figyelemmel nem alkalmazható, mivel a kollektív szerződés 15.1. pontja szerint az alperes kizárta annak lehetőségét, hogy a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt csökkentse. Ez következik abból, hogy a kollektív szerződés 15.1. pontja 3 évenként kötelező emelést ír elő, amely csak úgy valósulhat meg, ha megelőző időszakban csökkentést nem hajt végre.