MOKK elnökének 4/2020. (IV. 23.) utasítása

a közjegyzői irodák nyitvatartásának és ügyfélfogadásának részletes szabályairól

A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 31. §-a (13) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a MOKK Elnöksége véleményének a kikérését követően a következő utasítást adom ki:

Általános rendelkezések

1. § A jelen utasítás a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) idejére - a közjegyzői jogszolgáltatás lehetőségekhez képest történő folyamatosságának fenntartása, valamint az ügyfelek, a közjegyzők és alkalmazottjaik egészségének védelme érdekében - a közjegyzői irodák nyitvatartásának és ügyfélfogadásának részletes szabályait (a továbbiakban: ügyfélfogadási rend) állapítja meg.

2. § A jelen utasítás alkalmazásában:

a) közjegyző alkalmazottja: a közjegyzővel, illetve - közjegyzői iroda keretében működő közjegyző esetén - a közjegyzői irodával munkaviszonyban, illetve foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, közjegyzői irodai ügyintéző és egyéb ügyviteli alkalmazott;

b) MOKK: a Magyar Országos Közjegyzői Kamara;

c) mentesítés: a közjegyzőnek a Korm. r. 31. §-ának (12) bekezdésében és a 3/2020. (IV. 23.) MOKK elnöki utasításban meghatározott a közjegyző közreműködési kötelezettsége alóli mentesítése;

d) területi kamara: a közjegyző székhelye szerint illetékes területi kamara.

3. § (1) Az a közjegyző, aki nincs mentesítve, a közjegyzői irodáját köteles legalább a jelen utasítás szerinti ügyfélfogadási rendnek megfelelően nyitva tartani.

(2) Az ügyfélfogadás korlátozott, az kizárólag a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben (a továbbiakban: Kjtv.) szabályozott közjegyzői nemperes eljárásokra, valamint a hitelbiztosítéki rendszerben történő regisztrációra (annak módosítása, törlése) és ezzel összefüggésben azonossági nyilatkozat tételére terjed ki.

(3) Nem köteles a közjegyző az irodáját nyitva tartani, ha a közjegyző székhelyét érintően olyan hatósági intézkedés vagy jogszabály van hatályban, amely a belföldön tartózkodó természetes személyek egy csoportjának vagy összességének a közjegyzői irodába történő eljutását, a közjegyzői irodában történő megjelenését vagy ott tartózkodását megtiltja.

4. § (1) A közjegyző és a közjegyző alkalmazottja a veszélyhelyzet időtartama alatt a feladatait kizárólag a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítési, megfigyelési, zárlati és ellenőrzési szabályok maradéktalan és kivételt nem tűrő betartásával láthatja el.

(2) A közjegyző alkalmazottja feladatainak ellátása érdekében sem léphet be a közjegyző irodájába, ha ő vagy a vele egy háztartásban élő személy a rendelkezésre álló adatok alapján megállapíthatóan járványügyi megfigyelés alatt áll. Ha a közjegyző alkalmazottja a rendelkezésre álló adatok alapján megállapíthatóan a COVID-19 betegségen esett át, a közjegyző irodájába kizárólag a gyógyulását igazoló orvosi dokumentáció bemutatásával léphet be.

Az ügyfélfogadási rend részletes szabályai

5. § A közjegyző köteles gondoskodni arról, hogy irodája (ideértve a nem a saját iroda útján tartós helyettesített székhelyek esetén a tartós helyettesítéssel érintett székhelyen működő irodát is) ügyfélfogadási ideje hetente 3 munkanapon naponta összesen legalább 4 óra (hetente összesen legalább 12 óra) tartamú legyen. Az e bekezdés szerinti minimális ügyfélfogadási időnek a 8 óra és 18 óra közötti időszakra kell esnie.

6. § (1) A közjegyző az ügyfelek, a közjegyzők és alkalmazottjaik egészségének védelme érdekében az irodájába az ügyfélfogadási idő alatt történő belépést is feltételhez kötheti, így különösen:

a) előírhatja a belépni kívánó személy részére higiénia szabályok betartását (kézmosás, kézfertőtlenítés, maszk viselése stb.),

b) a COVID-19 betegséggel összefüggésben nyilatkozattételt követelhet a belépni kívánó személytől,

c) a fertőzöttnek tűnő személy belépését megtilthatja,

d) az egyszerre az irodában tartózkodó személyek számát korlátozhatja,

e) előírhatja a belépni kívánó személy részére az előzetes időpont-foglalást,

f) a belépni kívánó személytől a gyógyulását igazoló orvosi dokumentáció bemutatását követelheti, ha e személy a rendelkezésre álló adatok alapján megállapíthatóan a COVID-19 betegségen esett át.

(2) A közjegyző, illetve alkalmazottja a közjegyzői irodába belépni kívánó személy irodába való belépését megtilthatja, ha e személy:

a) a közjegyző által az (1) bekezdés alapján szabott feltételeket nem teljesíti,

b) fertőzöttnek tűnik,

c) vagy a vele egy háztartásban élő személy a rendelkezésre álló adatok alapján megállapíthatóan járványügyi megfigyelés alatt áll.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott személy már az irodában tartózkodik, őt a közjegyző, illetve alkalmazottja az irodából eltávolíttathatja.

7. § A 6. § rendelkezései a közjegyző hivatali helyiségén kívüli eljárási cselekményekre is megfelelően irányadó azzal, hogy az irodába történő belépés alatt a helyszínre történő kiszállást és az eljárási cselekmény megkezdését, az irodából történő eltávolíttatás alatt az érintett személy helyszínről történő eltávolíttatását, illetve az eljárási cselekmény megszakítását és a helyszínnek a közjegyző, illetve a közjegyző alkalmazottja általi elhagyását kell érteni.

8. § (1) Ha az ügyfelek által lefolytatni kért eljárásokkal összefüggő - a fél, illetve képviselője, a segédszemélyek és egyéb eljárásbeli személyek személyes jelenlétét igénylő - eljárási cselekmények foganatosítása - figyelemmel a közjegyzői iroda nyitva tartására és kapacitására - az ügyfél által kért időpontban nem lehetséges, az alábbi eljárásokkal összefüggő eljárási cselekmények elsőbbséget élveznek a következő sorrend szerint:

a) végintézkedés közokiratba foglalása,

b) olyan jogügylet közokiratba foglalása, melynek mással nem pótolható alaki érvényességi kelléke a közokiratba foglalás,

c) végintézkedés letétbe vétele,

d) hitelbiztosítéki rendszerben történő regisztráció - ideértve annak módosítását és törlését is - és ezzel kapcsolatban azonossági nyilatkozat tétele,

e) az ügyfél aláírásának vagy kézjegyének olyan nyilatkozatot tartalmazó okiraton történő hitelesítése, melynek mással nem pótolható alaki érvényességi kelléke a nyilatkozattevő aláírásának vagy kézjegyének bíróság, közjegyző vagy külképviseleti szerv által történő hitelesítése.

(2) Ha a végintézkedés közokiratba foglalása vagy a végintézkedés letétbe vétele akadályba ütközik, a közjegyző, illetve az erre feljogosított alkalmazottja köteles az ügyfelet tájékoztatni az írásbeli magánvégrendelet és - szükség esetén - a szóbeli végrendelet Ptk. szerinti alaki érvényességi szabályairól.

Iratbetekintés

9. § (1) A 3. § (2) bekezdésében meg nem határozott eljárásokban - a fizetési meghagyásos eljárást, illetve a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási eljárást kivéve - veszélyhelyzet ideje alatt az iratbetekintési jogát az arra jogosult

a) elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerint elektronikus ügyintézésre nem köteles és azt nem is választó személy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 325. § (1) bekezdés b) pontja szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratban előterjesztett,

b) E-ügyintézési tv. szerint elektronikus ügyintézésre köteles, illetve az elektronikus ügyintézést választó személy a közjegyző hivatali elektronikus elérhetőségére (hivatali tárhelyére) megküldött elektronikus

kérelem útján gyakorolhatja.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy az iratbetekintés iránti kérelmét jogosult az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módon is előterjeszteni.

(3) Az iratbetekintés iránti kérelmet előterjesztő személynek igazolnia kell a személyazonosságát a saját kezű aláírással ellátott hivatalos igazolványának, és a lakcímét a lakcíme igazolására alkalmas hatósági igazolványának egyszerű másolatával. Jogi képviselő eljárása esetén a jogi képviselő a személyét a jogi képviselőként történő eljárását megalapozó minőségét igazoló arcképes igazolványának (ügyvédi igazolvány, kamarai jogtanácsosi igazolvány stb.) egyszerű másolatával igazolhatja.

(4) Képviselő eljárása esetén az iratbetekintési kérelemnek tartalmaznia kell

a) természetes személy képviselt esetén a képviselt fél természetes személyazonosító adatait,

b) nem természetes személy képviselt esetén a képviselt felet nyilvántartó hatóság megnevezését és a képviselt fél nyilvántartási számát vagy adószámát,

c) nyilvántartó hatósággal, nyilvántartási számmal és adószámmal sem rendelkező nem természetes személy képviselt fél esetén a képviselt fél azonosítására alkalmas egyéb adatokat.

(5) Képviselő eljárása esetén továbbá - ha arra még nem került sor - meg kell küldeni a képviseleti jogot igazoló okiratot (meghatalmazás, hatósági határozat stb.). Amennyiben a törvényen alapuló képviseleti jogot közhiteles hatósági nyilvántartás igazolja, a képviselőnek elegendő a képviseleti jogát megalapozó tényeket megjelölnie.

(6) A jelen utasítás szerint csatolandó mellékleteket az iratbetekintési kérelemmel azonos módon, az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell előterjeszteni.

10. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyással összefüggő végrehajtási eljárásban a veszélyhelyzet ideje alatt az iratbetekintési jogát az arra jogosult - ide nem értve a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét elektronikus úton előterjesztő jogosultat és a végrehajtási (biztosítási intézkedés elrendelése iránti) kérelmét elektronikus úton előterjesztő végrehajtást kérőt -

a) a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) alapján elektronikus iratbeadásra nem kötelezett személy teljes bizonyító erejű magánokiratban az eljáró közjegyzőhöz előterjesztett papíralapú

b) az Fmhtv. 11. §-ának (3) bekezdése alapján elektronikus iratbeadásra köteles személy a MOKK rendszerén keresztül elektronikus úton előterjesztett

kérelem útján gyakorolhatja.

(2) A 9. § (3)-(5) bekezdését az e § szerinti iratbetekintési kérelemre is megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerint előterjesztett kérelemhez a jelen utasítás szerint csatolandó mellékleteket az iratbetekintési kérelemmel azonos módon, papíralapon kell megküldeni. Az (1) bekezdés b) pontja szerint előterjesztett kérelemhez a jelen utasítás szerint csatolandó mellékleteket a közjegyző hivatali elektronikus elérhetőségére (hivatali tárhelyére) kell megküldeni, a fizetési meghagyásos, illetve végrehajtási ügyszámra történő hivatkozással.

Közzététel, nyilvántartás, ellenőrzés

11. § (1) A közjegyző az ügyfélfogadási idejét köteles közzétenni a MOKK honlapján a start.mokk.hu webes alkalmazás használatával. Az ügyfélfogadási idő megváltoztatása esetén a változást annak bekövetkezte előtt kell a MOKK honlapján közzétenni.

(2) A közjegyző a MOKK honlapján közzétett ügyfélfogadási ideje alatt köteles az irodáját nyitva tartani.

(3) A 3. § (2) bekezdése szerinti esetben a nyitva tartás megszűntetését az okot adó hatósági intézkedés vagy jogszabály hatálybalépését követő munkanapon kell a MOKK honlapján közzétenni az ügyfélfogadási idők kinullázásával.

12. § (1) A MOKK az ügyfélfogadási időre vonatkozó - start.mokk.hu webes alkalmazás útján rögzített - adatokat elektronikus formában tárolja.

(2) A jelen utasításban foglaltak végrehajtását a területi kamara ellenőrzi. A területi kamara az (1) bekezdés szerinti adatokat jogosult megismerni.

Záró rendelkezések

13. § Jelen utasítás a meghozatalát követő napon lép hatályba.

14. § Jelen utasítás a visszavonásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő napig hatályos.

Budapest, 2020. április 23.

Dr. Tóth Ádám

a MOKK elnöke

Tartalomjegyzék