A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.3835/2010/22. számú határozata kormánytisztviselői jogviszony JOGELLENES megszüntetése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 57. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 78. §, 233. §, 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 40. §, 43. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §, 19. §, 2010. évi LVIII. törvény (Ktjt.) 8. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Czebei Gabriella, Homoki Lászlóné, Kulisity Mária

Fővárosi Munkaügyi Bíróság

36.M.3835/ 2010/ 22.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság

a Dr. Csonka László Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: dr. Csonka László ügyvéd) által képviselt

felperes neve (felperes címe.)

Vadnainé dr. Gyönös Rita jogtanácsos által képviselt

alperes neve (alperes címe.) ellen

kormánytisztviselői jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és jogkövetkezményei iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15napon belül fizessen meg az alperesnek 200.000,- (kétszázezer) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az állam javára - külön felhívásra - fizessen meg 420.000,- (négyszázhúszezer) Ft eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett, de az elsőfokú bíróságnál három példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.

A felek a jogorvoslati határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezésnek tárgyaláson kívül történő elbírálását. Amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, az csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetőleg csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I N D O K O L Á S

A bíróság a per adatai, a peres felek nyilatkozatai, a felperes személyes meghallgatása, 1. sz. tanú, 2. sz. tanú, 3. sz. tanú, 4. sz. tanú tanúvallomása, valamint a becsatolt okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2003. október 27. napjától állt az alperes jogelődje, a ... alkalmazásában határozatlan idejű közszolgálati jogviszonyban. A felperes munkavégzési helye a ... volt, ahol a felperes osztályvezetői munkakört látott el. A felperes a ..., ... Osztályának volt az osztályvezetője. Munkaköri feladatai közé tartozott, hogy irányítja, vezeti és koordinálja a ... Osztály munkáját; a kommunikációs vezetők igényei szerint háttéranyagokat, összefoglalókat készít; kapcsolatot tart a ... egyéb szerveivel, a ... felelős vezetőivel; részt vesz az adatbázis-szolgáltatókkal kötendő szerződések előkészítésében, módosításában; kapcsolatot tart az adatbázis- és tartalomszolgáltatókkal. A felperes szervezeti egységének, a ... Osztálynak a feladata volt a kormányzati kommunikációban résztvevők tájékoztatásának, felkészítésének elősegítése, háttéranyagok, összefoglalók tematikus gyűjtések stb. készítésével; a hazai írott és elektronikus médiában a miniszterelnök, a kormány, valamint a miniszterek tevékenysége nyilvános bemutatásának figyelemmel kísérése, ennek keretében - a megrendelői igényeknek megfelelő - szemlék, sajtóvisszhangok összefoglalók készítése.

Az alperes 2010. június 11-én én kelt iratával tájékoztatta a felperest arról, hogy a ... megszűnt, jogutódja az alperes. A kormány megalakítását követően május 31-én értesítették a felperest arról, hogy június 1-jén jelenjen meg ..., akkor még ki nem nevezett kommunikációs államtitkár irodájában. A felperes a többi munkavállalóval egyetemben június 1-jén 8 órakor megjelent, a munkáltató képviseletében jelen volt ... kommunikációs államtitkár és .... ... ezen alkalommal felhívta a köztisztviselőket, hogy mutatkozzanak be. Ezt követően elmondta, hogy ő már egy hónapja válogatja, hogy ki legyen a csapatában. Ennek kiválasztása során két szempontot tart szem előtt, az egyik, hogy ki, hogyan, miként dolgozik, a másik pedig, hogy meglegyen a kölcsönös bizalom. A jelenlévő köztisztviselők vonatkozásában a munkavégzésről nem tud nyilatkozni, mert nem ismeri őket, nem tudja, hogy hogyan dolgoznak. A kölcsönös bizalom azonban egyértelműen nem áll fenn, így a teremben lévők munkájára nincs szükség, amint a szükséges törvénymódosítás lehetővé teszi, megszüntetik a jogviszonyukat. Ezt követően a felperes már nem végzett munkát, bár munkaidőben folyamatosan a munkahelyén tartózkodott. A tájékoztatón jelenlévő köztisztviselők közül két fő jogviszonya nem került megszüntetésre.

A felperes főosztályát irányító ...iroda ... megszűnt, s 2010. június 28-től a 7/2010 (VI.28.) ... utasítás szerint a ... Főosztály, s ide tartozóan a ... Főosztály is a ... felelős államtitkár irányítása alá került.

Az alperes 2010. július 22-én kelt és közölt felmentéssel megszüntette a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát 2010. szeptember 22. napjával a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással. A felmentés indokolást nem tartalmazott. A felmentő okiratot a munkáltatói jogkör gyakorlója, 1. sz. tanú írta alá. A felperes 2010. július 23. napjától felmentési idejét töltötte. 2010. szeptember 13-án akként módosították a felmentő okiratot, hogy a felperes munkaviszonyának megszűnése 2010. szeptember 23. napján következik be.

A felperes munkaviszonya megszűnésekor a napi átlagkeresete 27.823,-Ft volt.

Az alperes átszervezést hajtott végre, majd augusztus 31. napján kiadásra került a 17/2010. ... utasítás, amelynek értelmében a ... Főosztály, valamint a ... Osztály is megszüntetésre került. A ... felelős államtitkár irányítása alá a ..., valamint a ... Főosztály került. Ez utóbbi alá négy osztály tartozott; a ... Osztály, az ... Osztály, a ... Osztály, valamint a ... Osztály. A ... Osztály feladatait részben az ... Osztály, részben pedig a ... Osztály vette át. Mindkét osztály ezen túlmenően egyéb feladatokat is ellátott, például az ... Osztály rögzítette a kormány vezető tisztségviselőinek nyilvános szerepléseit, gondoskodott a kormányzati (tárca) honlapok és ... egységes szerkesztésnek és arculatának kialakításáról, tervezte és működtette a kormány stratégiai programjához kapcsolódó online felületeket. A ... Osztály pedig többek között előkészítette és elkészítette a kormány és minisztériumi nyilatkozatok tartalmi részét, újságíró megkeresésre válasz tervezeteket, válaszokat készített.

A felperes 2010. augusztus 23-án keresetet terjesztett elő a felmentéssel szemben. Kérte a jogviszony megszüntetés jogellenességének megállapítását és annak megállapítását, hogy az a rendeltetésellenes joggyakorlás tilalmába ütközik. Kérte az alperes kötelezését 2010. szeptember 23-tól a felperes elmaradt illetménye és kamatai megfizetését, valamint kéthavi átalány-kártérítés megfizetésére. Hivatkozásképpen előadta, hogy az alperes eljárása a rendeltetésellenes joggyakorlásba ütközik, mert azért nem szüntette meg korábban a felperes jogviszonyát, hogy mentesüljön a felmentés indokolásának kötelezettsége alól. E körben hivatkozott ... államtitkár tájékoztatására, amiben elhangzott, hogy bizalomvesztés miatt megszüntetik a munkavállalók munkaviszonyát, de azzal megvárják az új jogszabály hatálybalépését. Az indokolás nélküli felmentés az Mt. 4. §-ban rögzített érdekérvényesítési lehetőség korlátozására vezetett. Indokolás hiányában ugyanis aránytalanul korlátozta a felperest az Alkotmány 57. § (1) bekezdése alapján megillető bírói jogvédelemhez való joga gyakorlásában. Az alperes eljárása az indokolási kötelezettség kikerülését célozta. Utalt arra, hogy az Alkotmánybíróság 1068/B/310. számú AB határozatában megállapította a kormánytisztviselői törvény indokolás nélküli felmentést tartalmazó szabálya alkotmányellenességét. Állította továbbá, hogy a felperes munkaköre az átszervezés következtében nem vált feleslegessé, az új szervezeti felépítésben a felperes által ellátott feladatokat továbbra is megjelenítették, a felperes által vezetett osztály megszűnésére nem lehet hivatkozni, annak csak az elnevezése változott meg. Hivatkozott arra, hogy a 2010. június 28. napján kiadott 7/2010. ... utasítást a ... Osztály továbbra is felsorolja szervezeti egységként. Önmagában az irányító személynek a megváltozása, az irányított szervezetre és a szervezeti feladatokra nem volt hatással, a 17/2010. számú ... utasítás pedig csak 2010. szeptember 1. napján lépett hatályban. Az alperes által bizonyítékként hivatkozott függelék csupán főosztály szintig határozza meg a feladat és hatásköröket, az alperes azonban nem bizonyította például az új ügyrend csatolásával osztályra lebontva a feladatok megoszlását. A felperesi munkakör tartalma érdemben nem változott meg, csak az elnevezése alakult át. Észrevételezte, hogy a napi sajtófigyelést korábban sem a felperes szervezeti egysége látta el. Kifogásolta, hogy az alperes 25 fővel létesített jogviszonyt már a felperes felmentési ideje alatt.