A Debreceni Járásbíróság P.23543/2016/55. számú határozata szomszédjogi igény érvényesítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 82. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:22. §, 5:23. §, 6:523. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §]

......... JÁRÁSBÍRÓSÁG

...........

A ..... Járásbíróság a ....ügyvéd (..........) által képviselt felperes neve (....) felperesnek - a ......ügyvéd (.....) által képviselt alperes neve (.....) alperes ellen szomszédjogi igény iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság feljogosítja a felperest, hogy a ....... szám alatti, ..... hrsz.-ú, valamint a .... szám alatti .... hrsz.-ú ingatlanokat elválasztó kerítés két kerítés mezőjében lévő felfagyás javítási munkálatait az alperes költségére elvégezze. A javítási munkálatok alperesre eső ellenértékét a bíróság 15 000 (tizenötezer) forint + 4050 (négyezer-ötven) forint ÁFA összegben, összesen 19 050 (tizenkilencezer-ötven) forintban állapítja meg, amely viselésére az alperes köteles.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 65 132 (hatvanötezer-százharminckettő) forint perköltséget.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Felhívja a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül leletezés terhével 14 970 (tizennégyezer-kilencszázhetven) forint eljárási illetéket rójon le az iratoknál.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ......Törvényszékhez címzett, de a ..... Járásbíróságon írásban, 4 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik; a teljesítési határidővel kapcsolatos; vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. A felek bármelyikének kérelmére a másodfokú bíróság tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I n d o k o l á s

A bíróság a peres felek nyilatkozatai, a csatolt okiratok tartalma, valamint ....igazságügyi földmérő szakértő és ..... igazságügyi műszaki szakértő véleménye alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A peres felek szomszédok, a felperes tulajdonjogát képezi a ...... szám alatti ..... hrsz.-ú ingatlan, 1986. május 29. napja óta.

Az alperes tulajdonát képezi a ..... szám alatti .... hrsz.-ú ingatlan, 2003. december 31. napjával.

A felperes telkén lévő lakóház alperesi ingatlannal szomszédos oldala közvetlenül az ingatlan-nyilvántartási telekhatárvonalon helyezkedik el.

Területi elhasználás egyik fél tekintetében sem mutatható ki.

Az alperes jogelődje a felperesi ingatlan homlokzatát vadszőlővel felfuttatta, amelyet az alperes a felperes kérésére 2014-2015 évben eltávolított, néhol, az eltávolítás után, az elszáradt növénymaradványok még fellelhetők a felperesi tűzfalon, illetőleg a felperes kerítésén, azonban az károsító hatással nem jár.

A két ingatlant egymástól egy 1,7 méter magas, 6-7 centiméter vastagságú beton kerítés választja el, amely 2,05 x 1,7 méter mezőkből álló acéloszlopok közé van fogatva, hossza 24,50 méter. A kerítés talajnedvesség elleni szigeteléssel nincs ellátva.

Az alperesi oldalon, a kerítés mellett lévő virágágyás 15,5 méter hosszan, többletvízterhelést ad le a kerítés alsó sávjára.

A kerítésen két kerítés mezőn jelentősebb mértékű felfagyás mutatható ki, részben az alperesi ingatlanon lévő virágágyások okozta többletvízterhelés miatt. A közrehatás 50 %-ban határozható meg.

A kerítés javítás egészének költsége 30 000 forint + ÁFA összegben határozható meg, amelyből 15 000 forint + ÁFA összeg esik az alperesre.

Az alperes a virágágyást a peres eljárás tartalma alatt eltávolította.

Az alperesi ingatlan hátsó részén egy garázs és egy fedett szín felülépítmény található.

A garázs vízelvezetése függőereszcsatornával megoldott, amely a szín csatornájába ömlik, ahonnan a víz a virágágyásba vezetődik.

A csapadékvíz elvezetés tekintetében ez a kivitelezés megfelelő kivitelezési mód, de nem az havazás esetére.

A perbeli ingatlanok vonatkozásában az építési szabályzat zárt sorú beépítést ír elő.

Ez az alperesi ingatlan tekintetében úgy valósult meg, hogy ..... Megyei Jogú Város Jegyzője 87665/1996. számú, 1996. március 26. napján kelt határozatával engedélyezte a lakóterület utcafronti részén az új utcával párhuzamosan futó nyeregtető, valamint a délnyugati oldalkert szélességéig három oszlopon álló, három méter szélességű fedett átjáró létesítését.

...... Megyei Jogú Város Jegyzője a 99118/2/1998. számú, 1998. június 2. napján jogerős határozatával a használatba vételi engedélyt a délnyugati oldalkert szélességéig három oszlopon álló, három méter szélességű fedett átjáróra, végleges jelleggel megadta.

Az úgynevezett előtetőt az alperes jogelődei, .... és felesége létesítették, az építési engedélyt és a használatbavételi engedélyt a hatóság részükre és a felperes részére is kézbesítette.

Az átjáró műszaki kivitelezése azonban nem az engedélyeknek megfelelően történt, annyiban, hogy az csonka oszlopokon lett felcsavarozva a felperes ház falához és ahhoz lett rögzítve. Az előtető mögött ugyanilyen kivitelezési móddal egy nap ellenző rács is található, amely engedéllyel nem rendelkezik.

Az előtető és a napellenző rács ilyen módon történő elhelyezése kárt nem okoz a felperesi ingatlanban, illetőleg az a napellenző rács vonatkozásában megfelelő karbantartással orvosolható, az előtető csapadékvíz elvezetése pedig megfelelő.

Az alperes az ingatlanán lévő garázst személygépkocsival ezen előtető és napellenző rács alatt áthaladva tudja megközelíteni, egy 2,32 méter szélességű átjárón keresztül, amely átjáróba ha a felperes oszlopokat helyez, akkor a bejárat tovább szűkülne és az alperes gépkocsi beállását, illetve garázs használatát ellehetetlenítené.