A Debreceni Törvényszék Pf.20128/2019/4. számú határozata szomszédjogi igény érvényesítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 81. §, 217. §, 225. §, 235. §, 247. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. § a) pont, 42. § a) pont, 46. §, 74. §, 83. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:23. §, 5:146. §, 5:160. §, 5:161. §, 6:527. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. § a) pont, 4/A. §]

... TÖRVÉNYSZÉK

..... szám

A .... Törvényszék mint másodfokú bíróság a ..... ügyvéd (....) által képviselt felperes (....) felperesnek Dr. képviselő ügyvéd ügyintézése mellett a Dr. képviselő Ügyvédi Iroda (.....) által képviselt alperes (....) alperes ellen szomszédjogi igény tárgyában indított perében a ... Járásbíróság ..... számú ítélete ellen a felperes által ..., illetve az alperes által .... sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperes által a felperesnek fizetendő perköltség összegét 31.208 (harmincegyezer-kétszáznyolc) forintra leszállítja, a felperes által lelet készítésének terhével megfizetendő illeték összegét pedig 24.600 (huszonnégyezer-hatszáz) forintra felemeli; egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal a kiegészítéssel, hogy az alperes a kerítésjavítás elvégzésétől számított 15 (tizenöt) nap alatt köteles a felperesnek 19.050 (tizenkilencezer-ötven) forintot megfizetni.

A törvényszék kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) nap alatt fizessen meg az alperesnek 32.500 (harminckétezer-ötszáz) forint fellebbezési eljárási költséget.

Kötelezi a törvényszék a felperest, hogy 8 (nyolc) nap alatt lelet készítésének terhével fizessen meg 64.800 (hatvannégyezer-nyolcszáz) forint meg nem fizetett fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével feljogosította a felperest, hogy a ....helyrajzi számú (a továbbiakban: felperesi), valamint a .... szám alatti ... helyrajzi számú (a továbbiakban: alperesi) ingatlanokat elválasztó kerítés két kerítésmezőjében lévő felfagyás javítási munkálatait az alperes költségére végezze el. A javítási munkálatok alperesre eső ellenértékét 19.050 forint (általános forgalmi adót tartalmazó) összegben állapította meg; az ítélet rendelkező részében rögzítette, hogy ennek viselésére az alperes köteles. Kötelezte továbbá az alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a felperesnek a 65.132 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Mindezeken túlmenően felhívta a felperest, hogy tizenöt napon belül leletezés terhével rójon le az iratoknál 14.970 forint illetéket.

Az ítélet indokolásában megállapított tényállás szerint a peres felek szomszédok. A felperes telkén lévő lakóház alperesi ingatlannal szomszédos oldala a telekhatáron helyezkedik el az annak vonalában a felperes által megépített kerítéssel együtt. A járásbíróság a földmérő szakértő véleménye alapján megállapította, hogy területi elhasználás egyik fél részéről sem történt.

Az alperes jogelődje a felperes lakóházának alperesi ingatlan felé eső tűzfalára és a kerítésre vadszőlőt futtatott fel, amit az alperes a felperes kérésére már a per előtt eltávolított, annak maradványai azonban a kerítésen, illetve a tűzfalon fellelhetők. Az építész szakértő szakvéleménye szerint a növénymaradványok különösebb gond nélkül eltávolíthatók, sem a kerítésben, sem a házfalban kárt nem okoznak. Erre tekintettel a járásbíróság elutasította a felperes arra irányuló kereseti kérelmét, hogy a növénymaradványok alperes költségén való eltávolítására a bíróság őt jogosítsa fel.

A két ingatlant elválasztó betonkerítés mellé az alperes virágágyást telepített, majd azt a per során eltávolította; a járásbíróság "úgy tekintette", hogy az ezt célzó kereseti kérelmét a felperes "perköltségre szállította le", mivel attól kifejezetten nem állt el. Az elsőfokú bíróság az építész szakértő szakvéleménye alapján megállapította ugyanakkor, hogy a kerítés két mezőjében felfagyások keletkeztek, aminek oka 50%-50%-os mértékben a kerítés talajnedvesség elleni szigetelésének és fedésének hiánya, illetve a virágágyás miatti fokozott vízterhelés volt. Erre tekintettel jogosította fel a felperest a kerítés alperes költségén való megjavítására és rögzítette, hogy a javítási munkálatok költsége fele részének viselésére az alperes köteles.

Szintén az építész szakértő szakvéleménye alapján állapította meg a járásbíróság, hogy az alperesi ingatlanon található garázs és fedett szín tetőszerkezetének csapadékvíz-elvezetése megfelelő, ezért a felperes keresetét az ezzel kapcsolatos (a csapadékvíz-elvezetés "megfelelő megoldására" kötelezés iránti, ennél határozottabban elő nem adott) kérelem vonatkozásában elutasította.

A perbeli ingatlanok zártsorú beépítésűek. Az alperes jogelődje az 1996. március 26-án kelt határozatban a .... úttal párhuzamosan futó nyeregtető, valamint a délnyugati oldalkert széléig három oszlopon álló fedett átjáró (előtető) létesítésére kapott építési, majd 1998. június 2-án használatbavételi engedélyt. Az előtető kivitelezésére a tervtől eltérően került sor, mivel az nem a földön álló oszlopokon nyugszik, hanem a felperes lakóházának tűzfalába csavarozott csonka oszlopok tartják, vagyis a szerkezet a felperes lakóházához van rögzítve. Az átjáró mögött a felperes lakóépületéhez ugyanilyen módon rögzített napellenző rács található, amiről az építési engedély nem rendelkezett. A járásbíróság megítélése szerint a felperes a per során nem igazolta, hogy ingatlanának használatában őt szükségtelenül zavarná akár az előtető, akár a napellenző rács, sem azt, hogy abban kárt okoznának vagy akár csak károsodás veszélye állna fenn, ezért a fedett átjáró és a napellenző rács eltávolítására, illetve a fizikai kapcsolódás megszüntetésére irányuló kereseti kérelem teljesítésére az elsőfokú bíróság nem látott indokot. Elutasította a felperes használati díj iránti kereseti kérelmét is, mivel területelhasználás az alperes részéről nem történt.

A perköltség viselésére vonatkozó döntését az elsőfokú bíróság azzal indokolta, hogy a felperes 30%-ban tekinthető pernyertesnek.

A felperes az ítélet elleni fellebbezésében kérte, hogy a törvényszék azt a kereseti kérelmei szerint változtassa meg. Pontosított fellebbezési kérelme arra irányult, hogy az előtető és a napellenző rács fizikai kapcsolódásának megszüntetésére kötelezze a törvényszék az alperest, azok elbontása nélkül. Kiemelte, hogy azok esetlegesen kárt okozhatnak az épületében, nem lehet tudni azonban, hogy az alperes megteszi-e a megfelelő lépéseket a kárveszély elhárítása érdekében. Vitatta, hogy a kerítésben esett kár fele részben az ő terhére esik, e körben kérte új építész szakértő kirendelését egyrészt a javítás költségeinek, másrészt a közrehatás mértékének megállapítása céljából. Előadta, hogy a földmérő által alkalmazott GPS módszerrel 35 centiméteres hibahatár mellett lehet kimérni a telekhatárt, ezért kérte új földmérő szakértő kirendelését is "centiméteres pontosságú kézi kimérés" érdekében. Álláspontja szerint az alperes legalább 15 centiméter szélességű területet elhasznál az ő ingatlanából. Kérte mezőgazdasági szakértő bevezetését a tűzfalon és a kerítésen lévő növénymaradványok károsító hatásának tisztázása céljából, utalva arra, hogy e körben az építész szakértő megfelelő kompetenciával nem bír. Előadta, hogy az előtetőről a csapadékvíz az ő épületének tűzfalára folyik, így azt károsítja, ezért azt el kell bontani. Hivatkozott arra is, hogy a két ingatlan nem zártsorú beépítésű, hanem csupán felújítás történt, aminek kivitelezése nem az engedélyes tervnek megfelelően történt.