A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20598/2017/3. számú határozata. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1) bek., (2) bek., 2:44. §] Bírók: Kepesné dr. Bekő Borbála, Lukács Zsuzsanna, Nyírőné dr. Kiss Ildikó

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20347/2017/5., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20598/2017/3.*, 3278/2017. (XI. 2.) AB határozat

***********

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.598/2017/3-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Kovács Zoltán Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Kovács Zoltán ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Kummer Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Kummer Ákos ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen magántitok megsértése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. március 20. napján meghozott 22.P.20.347/2017/5. számú ítélete ellen az alperes részéről 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 15.000 (Tizenötezer) forint másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes a 2014. októberi Ó.-i önkormányzati választásokon képviselőjelölt volt. A megismételt polgármester választás alkalmával két ismerőse előtt tett kijelentése miatt a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.240/2015/4. számú ítéletével megállapította, hogy megsértette az alperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát és kötelezte, hogy az alpereshez intézett levélben fejezze ki sajnálkozását a jogsértés tényének elismerésével. A jogerős ítélet az objektív szankcióra utalással rögzítette, hogy a sérelmet szenvedett fél olyan körben kérhet elégtételt, amelyre a jogsértés vonatkozik. A Kúria Pfv.IV.21.764/2015/4. számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, melynek indokolásában rögzítést nyert, hogy a perbeli esetben néhány személy magánbeszélgetéséről volt szó, a felperes a kijelentéseit nem a nyilvánosságnak szánta, az ügynek a helyi választás eredményére nem volt semmilyen kihatása.

A felperes - a jogerős ítéleti rendelkezéseknek eleget téve - a 2015. szeptember 23. napján postára adott levelében fejezte ki sajnálkozását az alperes felé. A levelet az alperesnek címezte, aki annak tartalmát 2015. szeptember 29. napján a saját honlapján szó szerint közzétette az alábbi címmel: " felperes neve levélben fejezte ki sajnálatát a J. felé". A közleményben tájékoztatott, hogy a másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletében megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és megállapította, hogy felperes neve megsértette a J. jóhírnév védelméhez fűződő jogát és kötelezte arra, hogy fejezze ki sajnálkozását. Az alperes a közleményben szó szerint beidézte a levél tartalmát, miszerint: "A Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.240/2015/4. számú ítéletének megfelelően sajnálkozásomat fejezem ki az ítélet szerinti jogsértés tényének elismerése mellett a 2014. október 12. napján tartott polgármester választással összefüggésben tett három személy magánbeszélgetéséről titokban hozzájárulásom nélkül hangfelvétellel rögzített kijelentéssel kapcsolatban. - felperes neve ". Az idézet nem tartalmazta a levél címzettjét, illetve a felperes aláírását.

A felperes a kereseti kérelmében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a későbbiekben: Ptk.) 2:46. § (2) bekezdése alapján kérte annak megállapítását, hogy az alperes megsértette a magántitokhoz fűződő személyiségi jogát és kérte a kötelezését arra, hogy a saját honlapján közleményben fejezze ki a sajnálkozását a jogsértés tényének elismerése mellett. Kérelme indokaként elsősorban arra hivatkozott, hogy sem a jogerős ítélet, sem a Kúria határozata nem jogosította fel az alperest arra, hogy a honlapján nyilvánosságra hozza az ő sajnálkozó levelének tartalmát. Vitatta, hogy közszereplő lenne, amennyiben ez a minősége mégis megállapítható, akkor sem volt a levél tartalma nyilvánosságra hozható, mivel az ő magánügyére, magántitkára vonatkozott.

Az alperes a felperes keresetének az elutasítását kérve előadta, hogy 2010 és 2014 között a felperes önkormányzati képviselő volt Ó.-on, ahol közismert, ezért közszereplői minősége sem vonható kétségbe. Az általa közzétett tartalom pedig két közszereplő között közéleti érdeklődésre számot tartó ügyben keletkezett, melynek tartalma a felek privát szférájába sorolható kérdést nem érintett, ezért levéltitkot sem képezhet. Előadta, hogy magát a levelet nem is hozta nyilvánosságra, csak annak tartalmát, továbbá, hogy közérdek a nyilvánosság értesülése a választások alkalmával tett felperesi kijelentésekről.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította, hogy az alperes azzal, hogy a felperes sajnálkozást kifejező levelét 2015. szeptember 29-én a honlapján közölte, megsértette a felperes levéltitokhoz fűződő jogát. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a saját honlapján közleményben tegye közzé a jogsértés tényének elismerését és fejezze ki a fentiek miatt a sajnálkozását. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 forint perköltséget, és megállapította, hogy a 36.000 forint eljárási illeték az államot terheli.

Határozata indokolásában a Ptk. 2: 42. § (1) és (2) bekezdésére, a 2:43. §-ra, a 2:46. § (1) és (2) bekezdésére, valamint a 2:51. § (1) bekezdésére utalással rögzítette, hogy a tényállást a felek lényegében egyező előadása alapján állapította meg. Nem találta kétségesnek, hogy a felperes közszereplőként volt érintett a peresített 2014-es időszakban, azonban az ügy mikénti eldöntésére nem ennek a ténynek van kihatása, hanem arról kellett állást foglalni, hogy az alperes a közügyek szabad vitatásával kapcsolatos alapjogával élt-e, amikor a levelet nyilvánosságra hozta. Erről pedig a jogerős ítéletben foglaltak alapján lehet állást foglalni.

Megállapította, hogy az alperes figyelmen kívül hagyta a korábbi jogerős ítéleti rendelkezést, amikor a felperes magánlevelét nyilvánosságra hozta, mellyel megsértette a magántitokhoz fűződő személyiségi jogát. Az alperesnek a közügyek szabad vitatását biztosító alapjoga nem terjedhet ugyanis odáig, hogy egy közügynek nem minősíthető eset kapcsán kiadja a közte és a felperes között folytatott levelezés tartalmát, így a felperes személyiségi jogát szükségtelenül és aránytalanul sértse. Kiemelte, hogy a Debreceni Ítélőtábla, valamint a Kúria akként foglalt állást, hogy indokolatlan, aránytalan lenne a levél nyilvánosságra hozatala, mellyel szemben döntött úgy az alperes, hogy megjelenteti azt. Hangsúlyozta, hogy még abban az esetben sem fogadható el a levél közzététele, ha és amennyiben a felperes közszereplőnek minősül. Perköltségben a pervesztes alperest marasztalta.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatásával a felperes keresetének az elutasítását és a felperesnek az első- és másodfokú teljes perköltségben történő marasztalását kérte.