A Debreceni Ítélőtábla Pf.20240/2015/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 121. §, 163. §, 217. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Bakó Pál, Csikiné dr. Gyuranecz Márta, Pribula László

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.240/2015/4. szám

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Kummer Ákos ügyvéd ügyintézése mellett a Kummer Ügyvédi Iroda (címe ) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, a dr. Kovács Zoltán ügyvéd ügyintézése mellett a dr. Kovács Zoltán Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt alperes neve (címe) alperessel szemben személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Miskolci Törvényszék 21.P.22.107/2014/6. számú ítélete ellen a felperes részéről 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperesnek a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát a 2014. október hó 12. napján tartott polgármester-választással összefüggésben tett alábbi kijelentéseivel: "Most 2000 Ft-jával lefizették a cigányokat és behúzatták magukat a x-ok. Mert csaltak." Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül az előbbiek miatt a felpereshez intézett levélben fejezze ki sajnálkozását a jogsértés tényének elismerésével. Mellőzi a felperes perköltség fizetésére történő kötelezését, és kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 20 000 (húszezer) Ft perköltséget. Kötelezi az alperest, hogy térítsen meg az államnak - az illetékes állami adóhatóság felhívására az abban foglalt módon és határidőn belül - 29 793 (huszonkilencezer-hétszázkilencvenhárom) Ft le nem rótt kereseti illetéket, míg a fennmaradó 6207 (hatezer-kétszázhét) Ft le nem rótt kereseti illeték az állam terhén marad. Egyebekben az ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 10 000 (tízezer) Ft másodfokú perköltséget, és térítsen meg az államnak - az illetékes állami adóhatóság felhívására az abban foglalt módon és határidőn belül - 39 724 (harminckilencezer-hétszázhuszonnégy) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket, míg a fennmaradó 8276 (nyolcezer-kétszázhetvenhat) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

O-on a 2014. október hó 12. napján megtartott polgármester-választáson a felperes színeiben induló J. D. nyert a Helyi Választási Bizottság megállapítása szerint (....) számú határozat).

F. P., a Y polgármester-jelöltjének fellebbezése folytán a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a...... határozatával a helyi választási bizottság határozatát megváltoztatta, a polgármester-választás eredményét megsemmisítette, és a választási eljárás szavazás részét megismételni rendelte. Megállapította, hogy a szavazatszámláló bizottságok a szavazólapok számlálásánál több szavazatnál azok érvényessége tekintetében nem a törvényben foglaltak figyelembevételével jártak el, és nem vizsgálták azt sem, hogy a szavazólapokon szereplő bélyegzőlenyomat egyezik-e a szavazókör hivatalos bélyegzőjének lenyomatával. Kilenc polgár írásbeli nyilatkozatban ismerte el, miszerint meghatározott pénzösszeget fogadott el annak érdekében, hogy az ezen összeget biztosító személy által megnevezett jelöltre adja le szavazatát. A bizonyítékként becsatolt hangfelvételből arra a megállapításra jutott, hogy sérült a polgármester-választás során a választás tisztaságának alapelve.

A fenti határozattal szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A Debreceni Ítélőtábla végzésével a területi választási bizottság határozatát helybenhagyta (Pk.II.20.721/2014/3.). A határozat indokolása szerint a csatolt CD lemezen két választópolgár rögzítette saját megvesztegetését, és arról írásban is nyilatkoztak, míg a csatolt okiratokban kilenc választópolgár nyilatkozott arról, hogy 2000 Ft-ot kaptak a X által indított polgármester-jelöltre való szavazás érdekében. A tényállás tisztázása kapcsán az anyagi ellenszolgáltatás ígéretét és annak nyújtását az egyoldalú nyilatkozatok alapján el lehetett fogadni, ennek ugyanis nincs más módja, minthogy az érintettek, illetve az arról tudomást szerzők az általuk közvetlenül észlelt jogsértésekről büntetőjogi felelősségük tudatában, annak kifejezett ismeretében nyilatkoznak.

A megismételt polgármester választásra 2014. november 9-én került sor. A megismételt polgármester választáson hat polgármester-jelöltre lehetett szavazni, közöttük a felperes által jelölt J. D.ra és a Y által jelölt F. P.ra.

Az alperes a Y 2010. évben megválasztott jelöltjeként önkormányzati képviselő volt. A 2014. október hó 12. napján megtartott választáson képviselő-jelöltként indult, de nem választották meg.

Az alperes 2014. november hó 8. napján kampányolt, s a perben meg nem nevezett személyeknek előadta, hogy a x-ok. "kétmilliárdos beruházást toltak el". Nevetségesnek minősítette azt, hogy "a roma gyerek a x-s csajjal levelezik", és felrótta, hogy az önkormányzati képviselővé választását követően a megválasztott x-s képviselő asszonynak a választás másnapján gratuláltak, kifogásolva a gratuláció tényét és bírálva annak kifejezésmódját, ezért arról győzködte a jelenlévőket, hogy "ide", mármint a Y polgármester-jelöltjére szavazzanak. Az is elhangzott a részéről: "Most 2000 Ft-jával lefizették a cigányokat és behúzatták magukat a x-ok. Mert csaltak. Rendőrségi nyomozás volt, ez nem hasraütömözés, mert a bíróság hasraütögetésre nem hoz döntést, hogy meg kell a szavazást ismételni." A hallgatóságból érkező közbevetésre, mármint hogy vele rendes volt a x-s képviselő-jelölt még a megválasztását megelőzően, az alperes azzal érvelt, hogy a x-s "nem rendes veled, hanem hülyére vesz, amíg beszavazod."

Ezt a nyilatkozatot tartalmazó hangfelvételt a .... felületen 2014. november hó 8. napján közzétették a "Cigányúton az o-i Y F-ék nem bízzák a véletlenre: Ajándék van, csak látnám, hogy ide szavaztok" című írás mellékleteként.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát annak valótlan állításával, miszerint a 2014. október hó 12. napján O-on tartott önkormányzati választások során 2000 Ft-tal lefizették a cigányokat azért, hogy rájuk szavazzanak és csaltak a választáson. Elégtételként arra kérte kötelezni az alperest, hogy sajnálkozását levélben fejezze ki a jogsértés tényének elismerésével, és a bíróság jogosítsa fel a felperest arra, hogy ezen levelet a felperes által választott módon nyilvánosságra hozza. Kérte az alperest 250 000 Ft sérelemdíj megfizetésére is kötelezni.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság a 6. sorszám alatt meghozott ítéletében a felperes keresetét elutasította és kötelezte őt, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30 000 Ft perköltséget. Megállapította, hogy a feljegyzett 36 000 Ft kereseti illeték az állam terhén marad.