62017TJ0370[1]

A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2019. május 23. KPN BV kontra Európai Bizottság. Verseny - Összefonódások - A televíziós szolgáltatások és távközlési szolgáltatások holland piaca - Teljes feladatkört ellátó közös vállalat - Az összefonódást a belső piaccal és az EGT-Megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat - Kötelezettségvállalások - Az érintett piac - Vertikális hatások - Nyilvánvaló mérlegelési hiba - Indokolási kötelezettség. T-370/17. sz. ügy.

Ideiglenes változat

A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (nyolcadik tanács)

2019. május 23.(*)

"Verseny - Összefonódások - A televíziós szolgáltatások és távközlési szolgáltatások holland piaca - Teljes feladatkört ellátó közös vállalat - Az összefonódást a belső piaccal és az EGT-Megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat - Kötelezettségvállalások - Az érintett piac - Vertikális hatások - Nyilvánvaló mérlegelési hiba - Indokolási kötelezettség"

A T-370/17. sz. ügyben,

a KPN BV (székhelye: Hága [Hollandia], képviselik: P. van Ginneken és G. Béquet ügyvédek)

felperesnek

az Európai Bizottság (képviselik: H. van Vliet, G. Conte, J. Szczodrowski és F. van Schaik, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen,

támogatják:

a VodafoneZiggo Group Holding BV (székhelye: Amszterdam [Hollandia]),

a Vodafone Group plc (székhelye: Newbury [Egyesült Királyság]),

és

a Liberty Global Europe Holding BV (székhelye: Amszterdam)

(képviselik őket: W. Knibbeler, E. Raedts és A. Pliego Selie ügyvédek)

beavatkozó felek,

egy teljes feladatkört ellátó közös vállalat feletti közös irányításnak a Vodafone Group és a Liberty Global Europe Holding által történő megszerzésére irányuló összefonódási műveletet a belső piaccal és az EGT-Megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánító, 2016. augusztus 3-i C(2016) 5165 final bizottsági határozat (COMP/M.7978 - Vodafone - Liberty Global - Dutch JV ügy) megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelme tárgyában,

A TÖRVÉNYSZÉK (nyolcadik tanács),

tagjai: A. M. Collins elnök (előadó), M. Kancheva és R. Barents bírák,

hivatalvezető: N. Schall tanácsos,

tekintettel az eljárás írásbeli szakaszára és a 2018. november 29-i tárgyalásra,

meghozta a következő

Ítéletet

A jogvita előzményei

A szóban forgó jogalanyok

1 A KPN BV felperes Hollandiában a kábelhálózaton keresztül történő televíziós-, szélessávú internet-, valamint vezetékes- és mobiltávközlési szolgáltatások területén végez tevékenységet.

2 A Vodafone Group plc egy nemzetközi távközlési csoport, amely Hollandiában a mobiltávközlési szolgáltatások területén, a Vodafone Libertel BV (a továbbiakban: Vodafone) útján végez tevékenységet. Ugyanakkor a Vodafone - a felperes hálózatán keresztül - televíziós-, szélessávú internet-, és vezetékestelefon-szolgáltatást is nyújt.

3 A nemzetközi Liberty Global plc csoporthoz tartozó Liberty Global Europe Holding BV (a továbbiakban: Liberty Global) kábelhálózat-üzemeltető társaság birtokolja és kezeli Hollandiában a televíziós-, szélessávú internet-, és vezetékestelefon-szolgáltatások kábelhálózatát. A Liberty Global vezetékes ügyfeleinek a Vodafone hálózatán keresztül mobil távközlési szolgáltatásokat is nyújt.

Közigazgatási eljárás

4 2016. június 14-én a Vodafone és a Liberty Global (a továbbiakban: bejelentő felek) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (HL 2004. L 24., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 3. kötet, 40. o.) 4. cikkének (1) bekezdése alapján egy új - a bejelentő felek hollandiai kereskedelmi tevékenységét végző, teljes feladatkört ellátó - közös vállalat feletti közös ellenőrzés megszerzésére vonatkozó összefonódási tervet jelentettek be a Bizottságnak. Az összefonódást követően a bejelentő felek mindegyike a közös vállalat részvényeinek 50%-ával, azonos szavazati joggal és egyforma jogokkal rendelkezne a felügyelőbizottsági elnökök jelölésére.

5 A vizsgálat kezdeti szakaszában a Bizottság által megjelölt komoly kétségek eloszlatása érdekében a bejelentő felek 2016. július 12-én a 139/2004 rendelet 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően kötelezettségvállalásokat nyújtottak be.

6 A Bizottság ezen eredeti kötelezettségvállalások kapcsán piaci konzultációt tartott. E konzultáció eredményét és a benyújtott kötelezettségvállalások Bizottság által történt elemzését figyelembe véve a bejelentő felek 2016. július 26-án benyújtották végleges kötelezettségvállalásaikat.

A megtámadott határozat

7 A Bizottság 2016. augusztus 3-án meghozta a teljes feladatkört ellátó közös vállalat felett a Vodafone és a Liberty Global általi közös ellenőrzés megszerzésére irányuló összefonódási ügyletet a belső piaccal és az EGT-Megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánító C(2016) 5165 final határozatot (COMP/M.7978 - Vodafone - Liberty Global - Dutch JV ügy, a továbbiakban: megtámadott határozat).

Az érintett piacok lehatárolása

8 A megtámadott határozat szerint a tervezett művelet Hollandiában egyesítette volna a bejelentő felek tevékenységeit. A határozatból kitűnik, hogy a Bizottság úgy vélte, hogy a tervezett művelet a felek tevékenysége között Hollandiában több piacon bizonyos horizontális átfedésekkel és vertikális kapcsolatokkal jár a televíziós tartalmak terjesztésének hálózatában és a távközlési szolgáltatások nyújtásában (vezetékes és mobiltelefon, szélessávú internet).

9 Az érintett, a televíziós szolgáltatásokhoz kapcsolódó piacok lehatárolása érdekében a Bizottság a következő piacok között tett különbséget, mindegyiket nemzeti földrajzi kiterjedésűnek tekintette:

- a televíziós tartalom televíziós sugárzási jogaira vonatkozó engedélyek adásának és megszerzésének piaca;

- televíziós csatornák szolgáltatásának és beszerzésének nagykereskedelmi piaca;

- a televíziós szolgáltatások kiskereskedelmi piaca.

10 Először, az engedélyek adásának és a tartalom televíziós sugárzási jogai megszerzése piacának vonatkozásában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy e piac még tovább osztható a szabadon fogható televíziós jogokra és a fizetős televíziós jogokra, a lineáris és nem lineáris televíziós sugárzási jogokra, valamint nézettség szerint a prémium és nem prémium részekre, továbbá tartalom fajtája - film, sport stb. - szerinti szegmensekre.

11 Másodszor, a televíziós csatornák szolgáltatásának és beszerzésének nagykereskedelmi piacát illetően a Bizottság szintén úgy ítélte meg, hogy az még tovább osztható szabadon fogható és fizetős televíziós csatornákra, fizetős alap televíziós csatornákra és fizetős prémium televíziós csatornákra, fizetős prémium mozi televíziós csatornákra és fizetős prémium televíziós sportcsatornákra, valamint a sugárzás infrastruktúrája szerinti szegmensekre. Ugyanakkor a további piaci szegmensek, így különösen a fizetős prémium mozicsatornák és a fizetős prémium sportcsatornák vonatkozásában a Bizottság úgy vélte nem kell megválaszolnia azon kérdést, hogy szükséges-e a további piaci szegmentáció, mivel a tervezett művelet - függetlenül a piac szegmentációjától - nem vetett fel versenyjogi problémákat. A Bizottság a megtámadott határozat (176) preambulumbekezdésében különösen a fizetős prémium televíziós sportcsatornák vonatkozásában arra mutatott rá, hogy Bizottság által végzett piacelemzés több válaszadója szerint a Ziggo Sport Totaal és a Fox Sports csatornák ugyanazon ügyfélkörért és hasonló tartalomért állnak versenyben és egyre inkább helyettesítik egymást. A Ziggo Sports Totaal csatorna megkülönböztetendő a - Liberty Global által kizárólag saját előfizetőinek biztosított - Ziggo Sport csatornától, amely a Ziggo Sports Totaalnál kevesebb sporttartalmat közvetít ingyenesen.

12 Harmadszor, a televíziós szolgáltatások kiskereskedelmi piaca vonatkozásában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szabadon fogható és fizetős televíziós szolgáltatások, valamint a fizetős lineáris- és nem lineáris televíziós szolgáltatások közötti további piaci szegmentáció kérdését nem szükséges megválaszolni, mivel az a tervezett művelet értékelésén nem változtatna. A műsorszórásra használt technológiák alapján történő esetleges piaci szegmentáció vonatkozásában a Bizottság kifejtette, hogy voltak jelzések arra vonatkozóan, hogy a mobiltechnológiákon (3G és 4G) keresztül nyújtott televíziós kiskereskedelmi szolgáltatásokat nem helyettesíthetik a műsorszórás más technológiái, így a földfelszíni analóg televíziózás, a kábel, az interneten történő televízió (angolul: IPTV) és a műhold. Ugyanakkor a Bizottság úgy értékelte, hogy e kérdést nem szükséges megválaszolni, mivel a tervezett művelet értékelésén nem változtatna.

13 A Bizottság a vezetékestelefon-, a mobiltelefon- és az internethozzáférés-szolgáltatások kiskereskedelmi piaca, valamint más szomszédos piacok vonatkozásában számos olyan megállapítást tett, amelyeknek jelen jogvita szempontjából nincs jelentőségük.

14 Végül a megtámadott határozatban a Bizottság azt a kérdést vizsgálta, hogy a végfelhasználóknak kiskereskedelmi úton biztosított "multiple play" szolgáltatáscsomagok, azaz a mobiltelefon-, vezetékestelefon-, internet- és televízióhozzáférés-szolgáltatások közül legalább két fajtát magukban foglaló csomagok önmagukban a bennük foglalt egyes szolgáltatásoktól elkülönült piacokat alkotnak-e. A Bizottság kifejtette, hogy a "multiple play" szolgáltatások nagyon népszerűek, azonban a legnépszerűbbek a - vezetékestelefon-, internethozzáférés- és televíziós szolgáltatásból álló - "triple play" vezetékesszolgáltatás-csomagok. Mindazonáltal a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a piac pontos lehatárolásának kérdését nem szükséges megválaszolni, mivel a tervezett művelet mindenesetre komoly kétségeket támaszt.

Az összefonódás hatása a versenyre

15 A tervezett művelet versenyre gyakorolt hatásainak elemzése során a Bizottság a versenyre gyakorolt horizontális, vertikális és konglomerátumspecifikus hatásokat, valamint az összehangolt hatásokat vizsgálta.

- Horizontális hatások

16 Először, a Bizottság a versenyre gyakorolt horizontális hatásokat vizsgáló elemzésében a televíziós tartalom televíziós sugárzási jogaira vonatkozó engedélyek adásának és megszerzésének piacával kapcsolatban a megtámadott határozatban kifejtette, hogy a piac keresleti oldalán - mint vásárló - kizárólag a Liberty Global végzett tevékenységet, míg a Vodafone nem birtokolt és nem is vásárolt közvetlenül jogokat. Ezért a Bizottság szerint a tervezett művelet nem eredményezi a vásárlóerő növekedését.

17 Másodszor, a televíziós csatornák szolgáltatásának és beszerzésének nagykereskedelmi piacával kapcsolatosan a Bizottság a megtámadott határozatban kifejtette, hogy e piac kínálati oldalán kizárólag a Liberty Global végzett tevékenységet, piaci részesedése valamennyi lehetséges piaci szegmensben 40% alatt volt, míg a fizetős prémium televíziós sportcsatornák szolgáltatásának nagykereskedelmi piacán 10% alatti piaci részesedéssel rendelkezett. Mivel a Vodafone a fizetős televíziós csatornák nagykereskedelmi szolgáltatójaként nem végez tevékenységet, a tervezett művelet nem jár semmilyen horizontális átfedéssel.

18 A televíziós csatornák szolgáltatásának és beszerzésének nagykereskedelmi piaca keresleti oldalával kapcsolatban a Bizottság megállapította, hogy a bejelentő felek a kiskereskedelmi televíziós szolgáltatásaik kínálata számára csatornákat vásároltak. E tekintetben - a piaci szegmentáció alapján - a Bizottság kiemelte, hogy a piacon a Vodafone szerény, 5% alatti piaci részesedéssel, míg a Liberty Global 40% és 60% közötti részesedéssel volt jelen. A Bizottság a megtámadott határozatban különösen azt hangsúlyozta, hogy a fizetős prémium televíziós sportcsatornák beszerzésének nagykereskedelmi, esetleges piacán az összefonódással létrejövő jogalany piaci részesedése 40% és 50% között lenne. A horizontális átfedés fennállása ellenére a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a tervezett művelet nem eredményezi a vásárlóerő növekedését, különösen amiatt, hogy a Vodafone piaci részesedése csekély. Ebből következően a Bizottság arra következtetésre jutott, hogy a tervezett művelet e piacon nem támaszt versenyjogi problémát.

19 Harmadszor, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a tervezett művelet komoly kételyeket támaszt a vezetékesszolgáltatás-csomagok, valamint a "multiple play" vezetékes-mobil szolgáltatáscsomagok esetleges piacain, különösen - az e koncentrált piacon jelentős versenytárs - Vodafone kizárása következtében.

- Vertikális hatások

20 A vertikális hatások elemzése keretében a Bizottság azt vizsgálta, hogy a tervezett művelet alkalmas-e input- vagy ügyfélkizárási (angol kifejezéssel: input or client foreclosure) hatások kiváltására.

21 A fizetős televíziós csatornák szolgáltatásának és beszerzésének nagykereskedelmi piacán történő inputkizárás kockázatának vonatkozásában a Bizottság először azt vizsgálta, hogy a tervezett művelet okoz-e változást az összefonódással létrejövő jogalany arra való képességében, hogy kizárásra irányuló stratégiát folytasson saját csatornája, a Ziggo Sport Totaal vonatkozásában, másodszor vizsgálta a jogalany erre vonatkozó indíttatását, és harmadszor azt, hogy ez alkalmas-e arra, hogy a versenyre - különösen a "multiple play" vezetékes-mobil szolgáltatáscsomagok szolgáltatásának kiskereskedelmi downstream piacán - negatív hatásokat fejtsen ki. E tekintetben a Bizottság kiemelte, hogy a műveletet megelőzően a Liberty Global irányította a Ziggo Sport Totaalt, valamint azt, hogy mivel a kötelezettségvállalásokat követően a Vodafone Hollandiában megszüntette a vezetékes szolgáltatási tevékenységét, ennek következtében az ebből eredő egyetlen változás a Vodafone mobilhálózata és - alapvetően mobil-előfizető - ügyfeleinek megjelenése lett. Emiatt a Bizottság elemzését a Ziggo Sport Totaalhoz való, mobilhálózatokon keresztül történő hozzáférés lezárásának kockázatára összpontosította.

22 Először, a lezárásra való képességet illetően, amely jelentős piaci erőt követel az upstream piacon, a Bizottság kiemelte, hogy a Liberty Globalnak a televíziós csatornák szolgáltatásának nagykereskedelmi piacán mutatkozó bevételei alapján történő piaci részesedése még a lehető legszűkebb piaci szegmentációban is 10% alatt volt, különösen a fizetős prémium televíziós sportcsatornák szolgáltatásának esetleges piacán. E tekintetben a Bizottság kiemelte azt, hogy az ügyfelek rendelkeztek hozzáféréssel olyan alternatív prémium csatornákhoz, mint a Fox Sports, és azt is, hogy más csatornák - mint a BBC One HD, az RTL, a Veronica HD és a Eurosport - is bizonyos versenynyomást gyakoroltak. A piacelemzés válaszadóinak többsége szerint a Ziggo Sport Totaal a kiskereskedelmi televíziós szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók részére nélkülözhetetlen tartalmat (angol kifejezéssel: must-have content) sugárzott, még ha nem is ez volt az egyetlen csatorna, amely nélkülözhetetlen tartalmat sugárzott. Egyébiránt e válaszadók szerint a Fox Sports által kínált tartalom ugyanolyan vonzó vagy még vonzóbb, mint a Ziggo Sport Totaalé, amit jól mutat az, hogy bár a Fox Sports drágább volt, mégis jelentősen magasabb számú előfizetővel rendelkezett. Ráadásul a megtámadott határozat szerint az elemzés válaszadóinak többsége úgy vélte, hogy a televíziós szolgáltatások kiskereskedelmi szolgáltatói számára alapvető fontosságú, hogy legalább egy fizetős prémium televíziós sportcsatornát kínáljanak, míg csak kisebbségük vélte úgy, hogy a Hollandiában elérhető valamennyi fizetős prémium televíziós sportcsatorna kínálata szükséges.

23 E megfontolások alapján, figyelembe véve a Ziggo Sport Totaal nagyon alacsony számú (körülbelül a fizetős televíziós csatornák hollandiai előfizetőinek 3%-át kitevő) előfizetőjét, a Bizottság megkérdőjelezte, hogy a televíziós szolgáltatások kiskereskedelmi downstream piacán való hatékony verseny érdekében e csatornát nélkülözhetetlennek lehet-e tekinteni. Következésképpen a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a művelettel létrejövő jogalany nem képes a Ziggo Sport Totaalra vonatkozó kizárási stratégiát folytatni.

24 Másodszor a Bizottság rámutatott, hogy a Ziggo Sport Totaal kizárására vonatkozó stratégia kezdeményezésére való ösztönzés attól függ, hogy az gazdasági szempontból kifizetődő-e. Ez az eset különösen akkor állna fenn, ha a Ziggo Sport Totaal által a versenytárs upstream szolgáltatók részére nem realizált értékesítésekből származó bevételek veszteségét a downstream előfizetések növelése kompenzálná. A Bizottság szerint - mivel nem voltak arra utaló jelek, hogy elegendő számú olyan ügyfél lenne, akik számára a Ziggo Sport Totaal mobilkészülékeiken való elérhetősége annyira fontos, hogy azért esetlegesen szolgáltatót is váltanának - ez a feltevés nem életszerű.

25 Harmadszor, a megtámadott határozatban a Bizottság valószínűtlennek ítélte azt, hogy egy esetleges kizárási stratégiának a downstream piacon folyó versenyre számottevően negatív hatása lehetne amiatt, hogy más - vonzó tartalommal rendelkező - fizetős prémium televíziós sportcsatornák, különösen a Fox Sports, elérhetőek. Ezenkívül a megtámadott határozatban a Bizottság kiemelte, hogy a fizetős televíziós szolgáltatások előfizetőinek körülbelül 3%-a fizetett elő a Ziggo Sport Totaalra. Végül a Bizottság emlékeztetett rá, hogy bár az audiovizuális tartalom mobilkészülékeken történő fogyasztása az utóbbi időben megnövekedett, a Vodafone belső dokumentumai azt mutatják, hogy ez a fogyasztás továbbra is nagyon szerény, az összes televíziós szolgáltatások fogyasztásának 3%-a alatt van, főleg az élő televízióadások, és különösen az élő sportesemények fogyasztását tekintve. Az audiovizuális tartalom eléréséhez mobilkészüléket használó fogyasztóknak ugyanis csak 12%-a néz élő televízióadást. Egyébiránt egy független tanulmány szerint 2015. év utolsó negyedévében a Ziggo Sport Totaal előfizetőinek csak 4%-a nézte mobilkészülékén ezt a csatornát.

26 E megfontolásokra figyelemmel a megtámadott határozatban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy valószínűtlen egy, a versenyre jelentős negatív hatással lévő inputkizárási stratégia.

27 Végül a megtámadott határozatban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy - a jelen ügy szempontjából nem számottevő okok miatt - az ügyfélkizárási stratégia szintén valószínűtlen.

- Konglomerátumspecifikus hatások és összehangolt hatások

28 A megtámadott határozatban a Bizottság arra a következtésre jutott, hogy a tervezett művelet nem teremt versenykorlátozó, konglomerátumspecifikus hatásokat. A fogyasztóknak valójában előnye származik a vezetékes-mobil szolgáltatáscsomagok piacán az összefonódás eredményeként létrejött jogalany és a felperes között megnövekedett versenyből.

29 A Bizottság a műveletből fakadó összehangolt hatások vizsgálata során úgy ítélte meg, hogy a tervezett művelet nem támaszt komoly kételyeket.

Hatékonyságnövekedés,kötelezettségvállalások és következtetés

30 A megtámadott határozatban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a bejelentő felek által hivatkozott állítólagos hatékonyságnövekedés nem elegendő arra, hogy az ügylet összeegyeztethetőségére vonatkozó komoly kételyeit eloszlassa.

31 A fentiek ellenére a Bizottság megállapította, hogy a bejelentő felek által bemutatott végleges kötelezettségvállalások lehetővé teszik a versennyel kapcsolatban felmerült problémák kijavítását. A bejelentő felek lényegében arra vállaltak kötelezettséget, hogy megszüntetik a Vodafone vezetékes tevékenységét Hollandiában, válaszul az általuk a "multiple play" vezetékes-, valamint vezetékes-mobil szolgáltatáscsomagok esetleges piacán gyakorolt versenynyomásra. E szerkezeti kötelezettségvállalások ugyanis teljesen megszüntetnék az ezeken az esetleges piacokon a bejelentő felek tevékenységei között fennálló valamennyi horizontális átfedést.

32 Az előzőekben kifejtettekre figyelemmel a 139/2004 rendelet 6. cikke (1) bekezdése b) pontjának és (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság úgy határozott, hogy a tervezett összefonódási műveletet a belső piaccal és az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánítja, a javasolt kötelezettségvállalások teljes körű tiszteletben tartása mellett.

Az eljárás és a felek kérelmei

33 A Törvényszék Hivatalához 2017. június 12-én benyújtott keresetlevelével a felperes előterjesztette a jelen keresetet.

34 A Törvényszék Hivatalához 2017. szeptember 11-én benyújtott beadványában a VodafoneZiggo Group Holding, a Vodafone és a Liberty Global azt kérte, hogy a jelen eljárásba a Bizottság kérelmeinek támogatása végett beavatkozhasson.

35 2017. október 19-i végzésében a Törvényszék nyolcadik tanácsának elnöke megengedte a beavatkozást. A megadott határidőn belül a beavatkozók benyújtották beavatkozási beadványaikat, a felperes pedig megtette az e beadványokkal kapcsolatos észrevételeit.

36 A Törvényszék a 2018. november 29-i tárgyaláson meghallgatta a felek szóbeli előterjesztéseit és az általa feltett szóbeli kérdésekre adott válaszaikat. A felek a tárgyaláson lemondtak a Törvényszék előtti ügyiratban szereplő információk bizalmas kezelésére vonatkozó kérésekről.

37 A felperes keresetében azt kéri, hogy a Törvényszék:

- semmisítse meg a megtámadott határozatot;

- a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

38 A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:

- utasítsa el a keresetet;

- a felperest kötelezze a költségek viselésére.

39 A beavatkozók azt kérik, hogy a Törvényszék:

- utasítsa el a keresetet;

- a felperest kötelezze a költségek viselésére.

A jogkérdésről

40 A kereset alátámasztásaként a felperes három jogalapra hivatkozik, az első az érintett piac meghatározására vonatkozó nyilvánvaló mérlegelési hiba; a második az összefonódásnak a fizetős prémium televíziós sportcsatornák szolgáltatásának és beszerzésének nagykereskedelmi piacára, valamint a "multiple play" vezetékes-mobil szolgáltatáscsomagok kiskereskedelmi szolgáltatásának downstream piacára gyakorolt vertikális hatásaira vonatkozó nyilvánvaló mérlegelési hiba; a harmadik az indokolási kötelezettség megsértése.

Az első, az érintett piac meghatározásával kapcsolatos nyilvánvaló mérlegelési hibára alapított jogalapról

41 Első jogalapjával a felperes előadja, hogy a megtámadott határozat az érintett piac meghatározásával kapcsolatos nyilvánvaló mérlegelési hibában szenved.

42 Előzetesen a felperes rámutat a sporttartalom azon jelentőségére, hogy a televíziós szolgáltatások nyújtásának kiskereskedelmi piacán ügyfeleket vonz, ami magyarázatot ad arra, hogy miért fokozódik a kizárólagos közvetítési jogokért folyó harc.

43 A felperes azt állítja, hogy Hollandiában csak két piaci szereplő végez tevékenységet a fizetős prémium televíziós sportcsatornák szolgáltatása nagykereskedelmi piacának kínálati oldalán, nevezetesen a Liberty Global, a Ziggo Sport Totaal csatornával, valamint a Fox, a Fox Sports csatornával, ugyanakkor a felperes elismeri, hogy a Discovery csoporthoz tartozó Eurosport csatorna szintén kínál általában alap-sporttartalmat. A felperes szerint a Ziggo Sport Totaal és a Fox Sports egyedi és kizárólagos tartalmat birtokol, amely az előfizetésre ösztönző egyik fő tényező. Bizonyos tartalmak a fogyasztók számára alapvetőek és más tartalmakkal nem helyettesíthetők. Például a Forma-1 és a labdarúgás - az e sportokat kedvelők számára - nem helyettesíthetők. E tekintetben a felperes állítja, hogy a Hollandiában legnézettebb sportok a holland labdarúgó bajnokság (Eredivisie), a fő nemzeti és nemzetközi labdarúgó bajnokságok (Champions League, angol Premier League, és a spanyol Liga), valamint a Forma 1. A felperes szerint az ilyen típusú tartalmat - a nagy nemzetközi sporteseményekkel együtt, mint az olimpiai játékok, a labdarúgó-világbajnokság, a labdarúgó-Európa-bajnokság, a kerékpáros Tour de France, valamint Giro d'Italia - úgy kell tekinteni, mint amely nélkülözhetetlen a televíziós szolgáltatást nyújtók számára. Ezért e tartalmat illetően a piacot még tovább kell osztani.

44 Következésképpen, a Ziggo Sport Totaal és a Fox Sports fizetős prémium televíziós sportcsatornák között nem áll fenn helyettesíthetőség, mivel a sporttartalom nem helyettesíthető. A felperes szerint e csatornák egymást kiegészítő jellegűek és a televíziós szolgáltatások kiskereskedelemi szolgáltatói számára alapvető inputok ahhoz, hogy a downstream piacon hatékony versenyben legyenek.

45 Ezért a felperes szerint a televíziós szolgáltatások azon kiskereskedelmi szolgáltatóit, akik nem képesek mindkét csatornát kínálni, a fogyasztók úgy tekintik, hogy kínálatuk kevésbé érdekes és azt kockáztatják, hogy nagy számban veszítik el előfizetőiket. Ezt az érvet számos, a keresetlevélhez mellékelt dokumentum megerősíti. Ezenkívül a Bizottság határozathozatali gyakorlatából kitűnik az, hogy a sportok egymással nem helyettesíthetők, és az is, hogy a szokásos labdarúgó események az előfizetésre ösztönző fontos tényezők.

46 A felperes kifejti, hogy amennyiben egy csatorna nélkülözhetetlen sporteseményt közvetít, e csatorna maga is nélkülözhetetlen tényezővé válik a versenyben. A felperes szerint az, hogy más csatornák szintén nélkülözhetetlen tartalmakkal bírnak, nem jelenti azt, hogy az előbbi csatorna ne lenne nélkülözhetetlen.

47 A felperes előadja, hogy - a Bizottság által a megtámadott határozatban elismert - azon tény, hogy a Fox Sports árai magasabbak a Ziggo Sport Totaal árainál, megerősíti, hogy e két csatorna egymással nem helyettesíthető.

48 Egyébiránt a beavatkozási beadványra vonatkozóan tett észrevételeiben a felperes előadja, hogy a holland versenyhatóság egy 2012. évi, az összefonódások ellenőrzésére vonatkozó eljárásában a - Liberty Global csoport részét képező piaci szereplő - UPC azt állította, hogy a holland labdarúgó bajnokság (Eredivisie) a kiskereskedelmi televíziós szolgáltatók számára nélkülözhetetlen.

49 A felperes válaszában előadja, hogy a keresetlevélben azért nem hivatkozott az érintett piac meghatározására vonatkozó, a preambulumbekezdésekben található nyilvánvaló mérlegelési hibára, mert a megtámadott határozatban a sporttartalmakat illetően gyakorlatilag semmilyen piacelemzés nincs. Mindenesetre a keresetlevélben felhozott első jogalapban a felperes kifejezetten hivatkozott a megtámadott határozat versenyjogi elemzésre vonatkozó részében szereplő több preambulumbekezdésre is.

50 Emellett a megtámadott határozatnak az érintett piac meghatározásával kapcsolatos nyilvánvaló mérlegelési hibája következményekkel járt az összefonódás - downstream piacon lévő versenyre gyakorolt - hatásainak elemzésére nézve is.

51 Végül a tárgyaláson a felperes részletezte, hogy véleménye szerint a Ziggo Sport Totaal és a Fox Sports fizetős prémium televíziós sportcsatornák elkülönült piacokat képeznek.

52 A beavatkozók által támogatott Bizottság vitatja a felperes által előadott érveket.

53 Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy Törvényszék eljárási szabályzata 76. cikkének d) pontja értelmében a keresetlevélnek tartalmaznia kell a hivatkozott jogalapokat és érveket, valamint e jogalapok rövid ismertetését.

54 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, függetlenül a terminológiai kérdésektől, ennek az ismertetésnek megfelelően egyértelműnek és pontosnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye az alperes számára azt, hogy előkészítse védekezését, a Törvényszék számára pedig azt, hogy a kereset tárgyában határozhasson, adott esetben anélkül, hogy bármilyen más további információt kellene kérnie. A jogbiztonság és a gondos igazságszolgáltatás biztosítása érdekében a kereset elfogadhatóságához a lényegi tény- és jogkérdéseknek, amelyeken alapul, ha csak röviden is, de magából a keresetlevél szövegéből koherens és érthető módon ki kell tűnniük (lásd: 2015. október 6-i Corporación Empresarial de Materiales de Construcción kontra Bizottság ítélet, T-250/12, EU:T:2015:749, 101. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

55 A jelen ügyben a felperes lényegében azt állítja, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, amikor úgy ítélte meg, hogy a Ziggo Sport Totaal és a Fox Sports azonos piacon - a fizetős prémium televíziós sportcsatornák nagykereskedelmi szolgáltatása nyújtásának és beszerzésének piacán - végez tevékenységet, mivel az általuk kínált sporttartalom egymással nem helyettesíthető. Ez különösen a keresetlevél - egyébiránt a válasz 29. pontja által is megerősített - 28. pontjából tűnik ki, amelyben a felperes kifejti, hogy kifogása e piac további szegmentációjának hiányára vonatkozik.

56 Következésképpen azt kell megállapítani, hogy - a fenti 54. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében - a keresetlevél megfelel a Törvényszék eljárási szabályzata 76. cikkének d) pontjában foglalt minimális követelményeknek. Egyébiránt meg kell állapítani, hogy a Bizottságnak módjában állt megismerni a felperes által előterjesztett érveket ahhoz, hogy azokat beadványában vitatni tudja. Következésképpen a Bizottság által az első jogalap elfogadhatatlanságára vonatkozóan felhozott kifogásokat el kell utasítani.

57 Az első jogalap megalapozottságának vizsgálatával kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy az összefonódások ellenőrzésére vonatkozó szabályok alkalmazását illetően az érintett piac megfelelő meghatározása szükséges és előzetes feltétel a bejelentett összefonódásnak a versenyre gyakorolt hatásai értékeléséhez (1998. március 31-i Franciaország és társai kontra Bizottság ítélet, C-68/94 és C-30/95, EU:C:1998:148, 143. pont; 2002. június 6-i Airtours kontra Bizottság ítélet, T-342/99, EU:T:2002:146, 19. pont; 2009. május 7-i NVV és társai kontra Bizottság ítélet, T-151/05, EU:T:2009:144, 51. pont).

58 Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében az összefonódások ellenőrzésére vonatkozó alapszabályozás, és különösen az összefonódások értékelésére vonatkozó olyan szabályok, mint a 139/2004 rendelet 2. cikke, bizonyos mérlegelési jogkört biztosítanak a Bizottságnak, mindenekelőtt a gazdasági jellegű értékelések vonatkozásában. Következésképpen az ilyen jogkör gyakorlásának ellenőrzésekor, amely jogkör az összefonódásokra vonatkozó szabályok meghatározásakor nélkülözhetetlen, az uniós bíróságnak figyelembe kell vennie a mérlegelési mozgásteret, amely az összefonódásokra vonatkozó szabályozás részét képező gazdasági jellegű szabályok alapjául szolgál (1998. március 31-i Franciaország és társai kontra Bizottság ítélet, C-68/94 és C-30/95, EU:C:1998:148, 223. és 224. pont; 2002. június 6-i Airtours kontra Bizottság ítélet, T-342/99, EU:T:2002:146, 64. pont; 2009. május 7-i, NVV kontra Bizottság ítélet, T-151/05, EU:T:2009:144, 53. pont).

59 Különösen az érintett piac meghatározása, amennyiben a Bizottság részéről összetett gazdasági elemzéseket foglal magában, az uniós bíróság részéről csak korlátozott felülvizsgálat tárgyát képezheti (2007. szeptember 17-i Microsoft kontra Bizottság ítélet, T-201/04, EU:T:2007:289, 482. pont; 2009. május 7-i NVV és társai kontra Bizottság ítélet, T-151/05, EU:T:2009:144, 53. pont).

60 Jóllehet a Bizottság mérlegelési mozgástérrel rendelkezik a gazdasági jellegű értékelések vonatkozásában, ez nem jelenti azt, hogy az uniós bíróság nem vizsgálhatja felül a Bizottság gazdasági jellegű tényekre vonatkozó értékelését. Az uniós bíróságnak ugyanis többek között nem csupán a hivatkozott bizonyítékok tárgyi valószerűségét, megbízhatóságát és következetességét kell vizsgálnia, hanem azt is ellenőriznie kell, hogy a bizonyítékok tartalmazzák-e az adott összetett helyzet értékeléséhez figyelembe veendő összes adatot, valamint hogy e bizonyítékok alátámasztják-e a belőlük levont következtetéseket (2007. szeptember 17-i Microsoft kontra Bizottság ítélet, T-201/04, EU:T:2007:289, 482. pont; 2009. május 7-i NVV és társai kontra Bizottság ítélet, T-151/05, EU:T:2009:144, 54. pont).

61 A 139/2004 rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 7-i 802/2004/EK bizottsági rendelet (HL 2004. L 133., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 3. kötet, 88. o.) I. mellékletében szereplő, az összefonódás-ellenőrzési rendeletnek megfelelő összefonódás bejelentéséhez kapcsolódó CO-formanyomtatvány 6. szakasza szerint - amely utal a közösségi versenyjog alkalmazásában az érintett piac meghatározásáról szóló bizottsági közleményre (HL 1997. C 372., 5. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 155. o.; a továbbiakban: érintett piac meghatározásáról szóló közlemény) - a szóban forgó termékpiac mindazokat a termékeket és/vagy szolgáltatásokat magában foglalja, amelyeket a fogyasztó a jellemzőik, áruk és rendeltetésük alapján egymással felcserélhetőnek vagy helyettesíthetőnek tart.

62 Az érintett piac meghatározásáról szóló közlemény 15. pontjából kitűnik, hogy a keresleti helyettesíthetőség értékelése olyan termékek körének a meghatározásával jár, amelyeket a fogyasztók egymást helyettesítőnek tekintenek.

63 E közlemény 17. pontjából kitűnik, hogy a megválaszolandó kérdés az volt, hogy vajon a felek ügyfelei áttérnének-e a könnyen hozzáférhető helyettesítő termékekre vagy átpártolnának-e a máshol letelepedett szolgáltatókhoz az érintett területeken feltételezetten bekövetkező, kismértékű (5-10% közötti), de tartós relatív árnövekedés esetén.

64 E megfontolások fényében vizsgálandók a felperes által az első jogalap alátámasztására felhozott érvek.

65 Ahogyan a fenti 55. pontból kitűnik, a felperes lényegében a fizetős prémium televíziós sportcsatornák szolgáltatása és beszerzése nagykereskedelmi piacának további szegmentációja hiányát kifogásolja. A felperes szerint a Ziggo Sport Totaal és a Fox Sports csatornák egymással nem helyettesíthetők, mert az általuk közvetített sporttartalom nem helyettesíthető, ezért azokat elkülönült piacokként kell tekinteni. Valójában ezen csatornák mindegyike önmagában elkülönült piacot képez.

66 E tekintetben emlékeztetni kell rá, hogy a megtámadott határozat (158)-(163) preambulumbekezdései szerint a fizetős prémium televíziós sportcsatornák szolgáltatásának és beszerzésének nagykereskedelmi piaca kínálati oldalát azon televízióscsatorna-szolgáltatók alkotják, akik audiovizuális tartalmat vásárolnak vagy hoznak létre és azt televíziós csatornákban összekapcsolják, míg keresleti oldalát azok a kiskereskedelmi televíziós szolgáltatók, akik a végfelhasználók számára történő közvetítés céljából a csatornákra vonatkozó jogokat vásárolnak.

67 A megtámadott határozat (162) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy a Liberty Global egyszerre végez tevékenységet a piac kínálati oldalán azzal, hogy a Ziggo Sport Totaalt harmadik személyek számára szolgáltatja, míg keresleti oldalán azzal, hogy a csatornákra vonatkozó jogokat vásárol annak érdekében, hogy azokat kiskereskedelmi televíziós szolgáltatása kínálatába foglalja. A Vodafone - a megtámadott határozat (163) preambulumbekezdése szerint - kizárólag e piac keresleti oldalán végez tevékenységet.

68 Ahogyan ez a fenti 61. és 63. pontban ismertetésre került, az a kérdés, hogy két termék vagy szolgáltatás azonos piac részét képezi-e, magában foglalja annak meghatározását, hogy jellemzőik, áruk és rendeltetésük alapján egymással felcserélhetőnek vagy helyettesíthetőnek tekintendők-e, elsődlegesen a fogyasztó szempontjából.

69 A jelen ügyben - a fizetős prémium televíziós sportcsatornák szolgáltatása és beszerzése nagykereskedelmi piaca vonatkozásában - a keresletet vagy más kifejezéssel az ügyfélkört a televíziós szolgáltatások kiskereskedelmi szolgáltatói alkotják, akik - ahogyan az a fenti 66. pontban már kifejtésre került - e csatornákat a végfelhasználóiknak szóló kínálatukba foglalják.

70 Ki kell emelni, hogy a megtámadott határozat (176) preambulumbekezdése értelmében a piacelemzés több válaszadója szerint a Ziggo Sport Totaal és a Fox Sports csatornák ugyanazon ügyfélkörért és hasonló tartalomért állnak versenyben és egyre inkább helyettesítik egymást. Ezenkívül a megtámadott határozat (500) preambulumbekezdése szerint a Bizottság megjegyezte, hogy a fogyasztók, nevezetesen a kiskereskedelmi szolgáltatók, hozzáféréssel rendelkeznek több fizetős prémium televíziós sportcsatornához, különösen - a Ziggo Sport Totaal alternatívájaként - a Fox Sportshoz. Emellett a megtámadott határozat (502) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy a piacelemzés válaszadóinak többsége úgy ítélte meg, hogy a Fox Sports által kínált tartalom ugyanolyan vonzó vagy még vonzóbb, mint a Ziggo Sport Totaalé, amit bizonyít az, hogy utóbbihoz képest a Fox Sportsnak - a magasabb ára ellenére - jelentősen több előfizetője van. Ezen túlmenően, a megtámadott határozat (504) preambulumbekezdéséből következik, hogy a piacelemzés válaszadóinak többsége úgy ítélte meg, hogy a kiskereskedelmi televíziós szolgáltatók számára alapvető fontosságú, hogy legalább egy, Hollandiában elérhető fizetős prémium televíziós sportcsatornát kínáljanak, miközben csak a válaszadók kisebbsége jelezte azt, hogy a Hollandiában elérhető valamennyi fizetős prémium televíziós sportcsatorna kínálatára szükség van.

71 E megfontolásokból következik, hogy a megtámadott határozatban a Bizottság nem követett el nyilvánvaló mérlegelési hibát azzal, hogy a fizetős prémium televíziós sportcsatornák szolgáltatása és vásárlása nagykereskedelmi piacát a csatornáknak, így különösen a Ziggo Sport Totaalnak és a Fox Sportsnak, a keresleti oldalon - azaz a kiskereskedelmi televíziós szolgáltatók szempontjából fennálló - helyettesíthetőségét figyelembe véve már nem szegmentálta tovább.

72 E következtetést a felperes által előterjesztett egyik érv sem vonja kétségbe.

73 Először is, meg kell jegyezni, hogy bár a felperes azt állítja, hogy a Ziggo Sport Totaalnak és a Fox Sportsnak elkülönült piacokhoz kell tartoznia, és bár a tárgyaláson előadta, hogy mindkét csatornának önmagában külön piacot kell képeznie, mégsem jelzi világosan, hogy az érintett piacnak általánosságban milyen másik meghatározását - ideértve a piac elnevezését és jellemzőit - javasolja. Úgy tűnik, hogy a felperes szerint valamennyi prémium vagy nélkülözhetetlen tartalmat - mint a holland labdarúgó bajnokság, a fő nemzeti és nemzetközi labdarúgó bajnokságok, valamint a Forma 1 - közvetítő fizetős prémium televíziós sportcsatorna elkülönült piachoz kell, hogy tartozzon. Ennek oka az, hogy a sportkedvelők számára ezen eltérő tartalmak nem helyettesíthetők.

74 Márpedig, ahogyan a fenti 70. és 71. pontban jelzésre került, döntő jelentőséggel a csatornáknak a piac - kiskereskedelmi televíziós szolgáltatók alkotta - keresleti oldalán való helyettesíthetősége bír.

75 Emellett - amint a felperes állítja - még ha feltételezzük is, hogy a downstream piac vonatkozásában a végső fogyasztó számára egy sporttartalom nem tökéletesen helyettesíthető egy másik sporttartalommal, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a megtámadott határozat (55) és (56) preambulumbekezdése szerint az esetlegesen érintett piac a fizetős televíziós szolgáltatások kiskereskedelmi piaca, nem pedig a sporttartalmak fizetős televíziós szolgáltatásának kiskereskedelmi piaca, és még kevésbé a labdarúgás-tartalmak fizetős televíziós szolgáltatásának piaca. A Ziggo Sport Totaalhoz és a Fox Sportshoz hasonló csatornák által közvetített sporttartalmak ugyanis a televíziós szolgáltatások végfelhasználók számára kínált, különböző elemekből álló átfogó kínálatának részét képezik, amelynek sporttartalma csak az egyik összetevő, még akkor is, ha az ügyfélszerzés céljából valóban fontos lehet. Ezért általában a televíziós szolgáltatások átlagos végfogyasztójának szempontjából nincs arra utaló jel, hogy a Ziggo Sport Totaal csatornát magában foglaló átfogó televíziós szolgáltatás-kínálat ne lenne összehasonlítható a Fox Sports csatornát magában foglaló átfogó televíziós szolgáltatás-kínálattal, annak ellenére, hogy a két csatorna sporttartalma nem azonos. Egyébiránt, még ha kereskedelmi szempontból egy kiskereskedelmi televíziós szolgáltató számára kívánatos is lenne, hogy előfizetőinek a Ziggo Sport Totaal és Fox Sports csatornákat kínálni tudja, emlékeztetni kell arra, hogy a megtámadott határozat (504) preambulumbekezdése szerint csak a piacelemzés válaszadóinak kisebbsége ítélte úgy, hogy a Hollandiában elérhető valamennyi fizetős prémium televíziós sportcsatorna kínálatára szükség van.

76 Másodszor, a Fox Sports és a Ziggo Sport Totaal árainak különbségével kapcsolatos érvet illetően - amint a fenti 61. pontban már jelzésre került - ki kell emelni, hogy két termék helyettesíthetőségének értékelésekor az egyik releváns tényező az ár. Márpedig ahhoz, hogy a termékek keresleti oldalon helyettesíthetőnek legyenek tekinthetők, nem szükséges, hogy azokat azonos áron kínálják. Egy alacsony áron értékesített alacsony színvonalú termék vagy szolgáltatás ténylegesen kiválthat egy jobb minőségű, drágábban értékesített terméket. Ami lényeges, az a fogyasztóknak egy relatív áremelkedést követő valószínű válasza (lásd analógia útján: az elektronikus hírközlő hálózatokra és elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó keretszabályozás alapján a piacelemzésről és a jelentős piaci erő felméréséről szóló bizottsági iránymutatás [HL 2002. C 165., 6. o., 46. pont]).

77 Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy - a felperes által hivatkozott - az érintett piac meghatározásáról szóló közlemény 17. és 18. pontja leírja az "SSNIP teszt" (small but significant and non-transitory increase in price) alkalmazását, amelynek az a célja, hogy a szóban forgó termék árának növekedésére az ügyfelek által adott reakciókat vizsgálja, az összes további tényező állandósága mellett, ideértve az érintett azonos piacra bevezetni kívánt termék árát. Márpedig a jelen ügyben a felperes arra szorítkozik, hogy a Fox Sports és a Ziggo Sport Totaal csatornák egyébként közelebbről meg nem határozott árkülönbségére hivatkozik. Az érintett piac meghatározásáról szóló közlemény 17. és 18. pontjára tekintettel ez az elem önmagában nem elegendő a megtámadott határozatban foglalt azon megállapítás megkérdőjelezéséhez, amely szerint a két csatorna egymással helyettesíthető.

78 Harmadszor, a - jelenleg a Liberty Global csoporthoz tartozó piaci szereplő - UPC által egy a holland versenyhatóság előtt folyamatban lévő összefonódás-ellenőrzési eljárásban előterjesztett észrevételek vonatkozásban meg kell jegyezni, hogy egy piaci szereplő által négy évvel korábban, egy másik eljárásban tett nyilatkozatok nem köthetik a Bizottságot, és önmagukban a Bizottság határozatának jogszerűségét sem kérdőjelezhetik meg, amely határozat egyébként többek között a fenti 70. pontban kifejtett megfontolások, valamint bizonyítékok összességén alapul. Ezenkívül a szóban forgó nyilatkozatok csupán megerősítik, hogy a holland labdarúgó bajnokság az úgynevezett nélkülözhetetlen tartalom részét képezi, amelyet tipikusan a fizetős prémium televíziós sportcsatornák közvetítenek, amit a megtámadott határozat nem kérdőjelez meg.

79 Negyedszer, meg kell állapítani, hogy a felperes azon érvelésének, hogy a jelen ügyben érintett piacok meghatározása a Bizottság néhány korábbi határozatának ellentmond, nem adható hely. Az ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis a Bizottságnak minden egyes ügy körülményeit egyéni módon kell elemeznie, úgy, hogy nem kötik az előző ügyekben elfogadott, más gazdasági szereplőkre, más termék- és szolgáltatási piacokra, vagy egyéb földrajzi piacokra különböző időpontokban vonatkozó határozatai. Így a felperesnek nincs joga kétségbe vonni a Bizottság megállapításait azon az alapon, hogy azok eltérnek a korábban, más ügyekben tett megállapításaitól, még akkor sem, ha a kérdéses piac a két ügyben hasonló, vagy éppen azonos (2015. március 25-i Slovenská pošta kontra Bizottság ítélet, T-556/08, nem tették közzé, EU:T:2015:189, 196. és 197. pont).

80 Feltéve akár azt is, hogy a fenti érv a bizalomvédelem elvének megsértésén alapuló kifogásnak minősülhet, a gazdasági szereplők nem bízhatnak joggal olyan korábbi határozathozatali gyakorlat fennmaradásában, amely a körülmények megváltozásától vagy a Bizottság elemzésének fejlődésétől függően megváltozhat (lásd ebben az értelemben: 2015. május 13-i Niki Luftfahrt kontra Bizottság ítélet, T-162/10, EU:T:2015:283, 143. pont).

81 Mindenesetre a felperes által hivatkozott bizottsági határozatok nem támasztják alá a felperes érvelését, mert utóbbi a határozatok téves értelmezésén nyugszik. A felperes által hivatkozott pontok és preambulumbekezdések olvasatából kitűnik, hogy e határozatok a televíziós tartalom közvetítési jogaira vonatkozó engedélyek adása és megszerzése érdekében az upstream piac keresleti oldalának helyettesíthetőségére vonatkoznak, miközben az első jogalap a fizetős prémium sport televíziós csatornák nagykereskedelmi szolgáltatása és megszerzése downstream piacának meghatározására vonatkozik (COMP/M.2483 - Group Canal +/RTL/GJCD/JV ügyben 2001. november 13-án hozott határozat 19. pontja; COMP/M.2876 - Newscorp/Telepiù ügyben 2003. április 2-án hozott határozat 66. pontja).

82 Ötödször, meg kell állapítani, hogy a keresetlevélhez csatolt dokumentumok nem alkalmasak arra, hogy a megtámadott határozat azon megállapítását, amely szerint a Fox Sports és a Ziggo Sport Totaal csatornák a televíziós szolgáltatások kiskereskedelmi szolgáltatói számára egymás alternatívái, kétségbe vonják. Különösen a keresetlevél 10. mellékletében szereplő dokumentum nem veszi figyelembe a Fox Sports rendelkezésre állását, és emiatt nem teszi lehetővé a Fox Sports és a Ziggo Sport Totaal helyettesíthető jellegére vonatkozó következtetés levonását.

83 Ugyanez vonatkozik a keresetlevél 11. mellékletében szereplő 2016. február 17-i TelecomPaper tanulmányra, amely nem tesz említést a Fox Sportsról, és egyébiránt nem a Ziggo Sport Totaalra, hanem a Ziggo Sportra vonatkozik. Emellett e tanulmány csak azt jelzi, hogy az előfizetők 14%-a számára e csatorna az egyik oka annak, hogy a Liberty Globalnál maradnak, ami arra utal, hogy az említett személyek számára nem ez a legfőbb indok, és az előfizetők többsége nem emiatt marad a csatornánál.

84 Ugyanígy, a keresetlevél 12. mellékletében szereplő sajtóközlemény csak azt jelzi, hogy a Ziggo Sport - nem pedig a Ziggo Sport Totaal -egyike azon indokoknak, amely miatt az előfizetők közel 20%-a Liberty Globalra fizet elő, anélkül hogy ez kizárná a Fox Sports és a Ziggo Sport Totaal helyettesíthetőségét, valamint anélkül, hogy ez azt jelentené, hogy ez lenne az előfizetések többségének elsődleges oka.

85 Az összefonódással létrejövő új jogalany 2016. évre vonatkozó, a keresetlevél 13. mellékletében szereplő, éves beszámolóival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy e dokumentum, úgy tűnik, a Ziggo Sport-ra hivatkozik a Ziggo Sport Totaal helyett. Mindenesetre - ahogyan már jelzésre került - az, hogy nem említi a Fox Sportsot, nem zárja ki e csatorna és a Ziggo Sport Totaal helyettesíthetőségét.

86 A holland médiahatóság által készített, a keresetlevél 14. mellékletében szereplő tanulmány vonatkozásában elegendő azt megjegyezni, hogy az annak jelzésére korlátozódik, hogy a televíziós szolgáltatások kínálatának tartalma, más kifejezéssel a csomag tartalma, az egyik oka az ügyfelek szolgáltatóválasztásának, míg e választás elsődleges oka az ár. Márpedig, ahogyan már kifejtésre került, ez nem zárja ki a Fox Sports és a Ziggo Sport Totaal helyettesíthetőségét, csakúgy, mint ahogy a Ziggo Sport Totaalt és a Fox Sportsot alkalmanként és naponként nézők százalékarányára vonatkozó adatok sem szolgálnak semmilyen információval a két csatorna helyettesíthetőségét illetően.

87 Ugyanezen következtetés alkalmazandó a keresetlevél 15. mellékletében szereplő tanulmányra, amely a Ziggo Sport Totaal és a Fox Sports helyettesíthetőségének kétségbe vonására alkalmas egyetlen következtetést sem tartalmaz, és arra korlátozódik, hogy a sporttartalom - mint a kiskereskedelmi televíziós szolgáltatók kereskedelmi stratégiája - jelentőségét hangsúlyozza.

88 Ugyanígy, a holland versenyhatóság által készített, a keresetlevél 9. mellékletében szereplő konzultációs dokumentum a felperes által hivatkozott bekezdésében annak jelzésére szorítkozik, hogy a kiskereskedelmi szolgáltatók versenytársaiktól kínálatuk tartalma alapján próbáljak magukat megkülönböztetni, ami nem kérdőjelezi meg Ziggo Sport Totaal és a Fox Sports helyettesíthetőségét.

89 Végül meg kell állapítani, hogy mivel a keresetlevél 16. mellékletében szereplő tanulmány egyszerűen jelzi, hogy a fogyasztók bizonyos jelentőséget tulajdonítanak bizonyos tartalmak elérése lehetőségének, ideértve a sporttartalmakat, nem tartalmaz semmilyen megfontolást, amely alátámasztaná a felperes azon állítását, hogy a Ziggo Sport Totaal és a Fox Sports nem helyettesíthetők.

90 A fentiek alapján az első jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.

A vertikális hatásokra vonatkozó nyilvánvaló mérleglési hibán alapuló második jogalapról

91 A második jogalap keretében a felperes előadja, hogy a megtámadott határozat az összefonódás vertikális hatásainak vonatkozásában nyilvánvaló mérlegelési hibában szenved, különösen a fizetős prémium sport televíziós csatornák szolgáltatásának és beszerzésének nagykereskedelmi piacára gyakorolt inputkizárási hatás vonatkozásában.

92 A felperes előzetesen azt állítja, hogy a megtámadott határozatban Bizottság a Ziggo Sport Totaalhoz kapcsolódó inputkizárási hatásokat - tévesen - kizárólag a mobilhálózatokkal kapcsolatban vizsgálta. E tekintetben a felperes kiemeli, hogy az összefonódással létrejövő jogalany a "multiple play" vezetékes-mobil szolgáltatáscsomagokon keresztül képes lenne a Ziggo Sport Totaal számára hozzáférést kínálni.

93 A felperes azt állítja, hogy az összefonódással létrejövő új jogalany rendelkezne az inputkizárási stratégia folytatására való képességgel, arra indíttatva volna, és e stratégia a versenyre jelentős negatív hatással lenne.

94 Először, a felperes az inputkizárási stratégia képességének vonatkozásában állítja, hogy a Liberty Global piaci részesedése már a tervezett összefonódást megelőzően 50% felett volt a "multiple play" szolgáltatáscsomagok piacán. Ezért a tervezett műveletet követően - a mobilszolgáltatások piacán végzett tevékenységgel - az összefonódással létrejövő jogalany képes lenne az új piacok - különösen a "multiple play" vezetékes-mobil szolgáltatáscsomagok piacainak - lezárására.

95 Válaszában a felperes azt állítja, hogy a megtámadott határozatban az összefonódással létrejövő jogalany piaclezárási stratégiára való képességének elemzése téves, mivel a Ziggo Sport Totaalt és a Fox Sportsot nem lehet ugyanazon érintett piachoz sorolni. A felperes szerint a megtámadott határozat (501) preambulumbekezdése megerősíti, hogy e csatornák különböző piacokhoz tartoznak, mivel mindkettő nélkülözhetetlen tartalmakat közvetít. Ezenfelül - ahogyan a megtámadott határozat (502) preambulumbekezdéséből kitűnik - az a tény, hogy a Fox Sports annak ellenére, hogy drágább, mégis jelentősen több előfizetővel rendelkezik a Ziggo Sport Totaalnál, megerősíti, hogy e csatornák nem helyettesíthetők.

96 A felperes egyébiránt a megtámadott határozat "elfogadhatatlan módosításaként" kifogásolta azt, hogy a Bizottság a jelen jogvita keretében megjegyezte, hogy megtámadott határozat (500) preambulumbekezdésében állítólagos elírás történt a piaci részesedés adatainak vonatkozásában.

97 A felperes hivatkozik a 2017. október 26-i KPN kontra Bizottság ítéletre (T-394/15, nem tették közzé, EU:T:2017:756), amely szerint egy olyan jelentős versenytárs, mint a Fox Sports piacon történő jelenléte nem zárja ki, hogy más piaci szereplő piaci erővel rendelkezzen.

98 A felperes arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat (504) preambulumbekezdése - amely szerint a piacelemzés válaszadóinak többsége úgy ítélte meg, hogy a televíziós szolgáltatóknak legalább egy fizetős prémium televíziós sportcsatornát kell kínálniuk - nem zárja ki, hogy a tényleges verseny gyakorlásához több csatorna legyen szükséges. Ezenkívül a felperes azt állítja, hogy a piacelemzés során a Bizottság által feltett kérdés nem egyértelmű.

99 Emiatt az összefonódással létrejövő új jogalany piaci erejére tekintettel képes lenne kizárni versenytársainak egy nélkülözhetetlen inputhoz történő hozzáférését.

100 Másodszor, a piaclezárási stratégia folytatására való indíttatás vonatkozásában a felperes azt állítja, hogy összefonódással létrejövő új jogalany képes lenne versenyelőny elérésére a downstream piacon.

101 Harmadszor, a piaclezárási stratégiának a "multiple play" vezetékes-mobil szolgáltatáscsomagok piacán folyó versenyre gyakorolt esetleges hatásai vonatkozásában a felperes azt állítja, hogy - a sporttartalom jelentősége figyelembevételének elmulasztása miatt - Bizottság nem vizsgálta helyesen a negatív hatásokat.

102 A beavatkozók által támogatott Bizottság vitatja a felperes hivatkozott érvelését.

103 Második jogalapjával a felperes érdemben azt állítja, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el azzal, hogy nem vette figyelembe, hogy a tervezett összefonódás vertikális versenyjogi problémákat támaszt a fizetős prémium televíziós sportcsatornák szolgáltatásának és beszerzésének nagykereskedelmi piacán, különösen nem vette figyelembe a Ziggo Sport Totaalt érintő inputkizárási hatásokat.

104 A 139/2004 rendelet 2. cikkének (2) bekezdése alapján azt az összefonódást, amely különösen erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként a belső piacon vagy annak egy jelentős részén a hatékony versenyt nem akadályozná jelentősen, a belső közös piaccal összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani. Ezzel szemben a rendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerint azt az összefonódást, amely különösen erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként a belső piacon vagy annak egy jelentős részén a hatékony versenyt jelentősen akadályozná, a belső piaccal összeegyeztethetetlennek kell nyilvánítani.

105 Egyébiránt a 139/2004 rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerint amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy - a vállalkozások által elvégzett módosításokat követően - valamely bejelentett összefonódás megfelel a rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, határozatot hoz, amelyben az összefonódást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja.

106 Ahogyan a fenti 58. pontban jelzésre került, az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében az összefonódások ellenőrzésére vonatkozó alapszabályozás, és különösen az összefonódások értékelésére vonatkozó olyan szabályok, mint a 139/2004 rendelet 2. cikke, bizonyos mérlegelési jogkört biztosítanak a Bizottságnak, mindenekelőtt gazdasági jellegű értékelések vonatkozásában. Következésképpen az ilyen jogkör gyakorlásának felülvizsgálatakor, amely jogkör az összefonódásokra vonatkozó szabályok meghatározásakor nélkülözhetetlen, az uniós bíróságnak figyelembe kell vennie a mérlegelési lehetőséget, amely az összefonódásokra vonatkozó szabályozás részét képező gazdasági jellegű szabályok alapjául szolgál.

107 Különösen, a Törvényszék a Bizottság gazdasági értékelését nem helyettesítheti a saját értékelésével (lásd ebben az értelemben: 2007. július 9-i Sun Chemical Group és társai kontra Bizottság ítélet, T-282/06, EU:T:2007:203, 60. pont; 2013. június 7-i Spar Österreichische Warenhandels kontra Bizottság ítélet, T-405/08, nem tették közzé, EU:T:2013:306, 51. pont).

108 Ugyanakkor, ahogyan a fenti 60. pontban jelzésre került, bár a Bizottság mérlegelési mozgástérrel rendelkezik a gazdasági jellegű értékelések vonatkozásában, ez azonban nem jelenti azt, hogy az uniós bíróság nem vizsgálhatja felül gazdasági jellegű tényeknek a Bizottság általi értelmezését. Az uniós bíróságnak ugyanis nem csupán a hivatkozott bizonyítékok tárgyi valószerűségét, megbízhatóságát és következetességét kell vizsgálnia, hanem azt is ellenőriznie kell, hogy a bizonyítékok tartalmazzák-e az adott összetett helyzet értékeléséhez figyelembe veendő összes adatot, valamint hogy e bizonyítékok alátámasztják-e a belőlük levont következtetéseket.

109 Az összefonódások Bizottság által történő ellenőrzése olyan jövőre vonatkozó elemzést követel meg, amely annak vizsgálatából áll, hogy az összefonódás mennyiben módosíthatja az adott piacon a versenyhelyzetet meghatározó tényezőket, célja pedig annak megállapítása, hogy a hatékony verseny jelentősen korlátozódna-e ezen összefonódás következtében. A jövőre vonatkozó elemzéshez különböző ok-okozati összefüggések mérlegelése szükséges, annak eldöntése végett, hogy melyek bekövetkezte a legvalószínűbb (2009. június 19-i Qualcomm kontra Bizottság ítélet, T-48/04, EU:T:2009:212, 88. pont; 2015. március 9-i Deutsche Börse kontra Bizottság ítélet T-175/12, nem tették közzé, EU:T:2015:148, 62. pont; lásd még ebben az értelemben: 2005. február 15-i Bizottság kontra Tetra Laval ítélet, C-12/03 P, EU:C:2005:87, 43. pont).

110 A Bizottság feladata tehát annak megfelelő valószínűséggel történő bizonyítása a valamely összefonódást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozatban, hogy az összefonódás felei által javasolt kötelezettségvállalásokkal módosított összefonódás a hatékony versenyt nem akadályozza jelentősen a belső piacon vagy annak egy jelentős részén. Ezért tehát az összefonódást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító, kötelezettségvállalások mellett létrejövő határozat megsemmisítésére irányuló kérelmet előterjesztő érdekelt harmadik személyekre hárul annak bizonyítása, hogy a Bizottság oly mértékben tévesen értékelte e kötelezettségvállalásokat, hogy az összefonódás belső piaccal való összeegyeztethetősége kétségbe vonható (lásd ebben az értelemben: 2009. június 19-i Qualcomm kontra Bizottság ítélet T-48/04, EU:T:2009:212, 89. és 90. pont).

111 A második jogalapot e megfontolások alapján kell megvizsgálni.

112 Elöljáróban a felperes arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozatban Bizottság az inputkizárási hatásokat tévesen kizárólag a mobilhálózatokkal kapcsolatban vizsgálta.

113 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy ítélkezési gyakorlat értelmében az összefonódás belső piaccal való összeegyeztethetőségének vizsgálata során a Bizottság köteles megvizsgálni az összefonódás azon piacokra gyakorolt versenyhatásait, amelyeken az összefonódás feleinek tevékenységei között átfedés van. Ebből következik, hogy amennyiben valamelyik fél már az összefonódást megelőzően piaci erőfölényben van egy érintett piacon, e körülmény fogalmilag kívül esik az összefonódás versenyhatásainak elemzésén. Ezzel szemben nem ugyanez a helyzet akkor, ha az érintett piacon fennálló erőfölény az összefonódásból ered, vagy az összefonódás azt megerősíti (lásd ebben az értelemben: 2015. május 13-i Niki Luftfahrt kontra Bizottság ítélet, T-162/10, EU:T:2015:283, 248. és 249. pont).

114 Ennek megfelelően - ahogyan a fenti 109. pontban kifejtésre került - az ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy az összefonódások ellenőrzése olyan jövőre vonatkozó elemzést követel meg, amely annak vizsgálatából áll, hogy az összefonódás mennyiben módosíthatja az adott piacon a versenyhelyzetet meghatározó tényezőket.

115 Emellett a nem horizontális összefonódásoknak a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet alapján történő értékeléséről szóló iránymutatás (HL 2008. C 265., 6. o., a továbbiakban: nem horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás) 20. pontjából kitűnik, hogy valamely összefonódás versenyre gyakorolt hatásainak értékelése során a Bizottság összehasonlítja a bejelentett összefonódás eredményeként létrejövő versenyfeltételeket azokkal a feltételekkel, amelyek az összefonódás nélkül álltak volna fenn.

116 A jelen ügyben a megtámadott határozat (498) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy a Bizottság elemzését az összefonódás által létrehozott változásokra összpontosította. A kötelezettségvállalásokat követően az összefonódásból származó egyetlen változás a mobilhálózat és a Vodafone - alapvetően mobil-előfizető - ügyfeleinek megjelenése lett. Ebből következően nyilvánvaló mérlegelési hiba nem történt, a Bizottság elemzését - ahogyan tette is - korlátozhatta kizárólag a Ziggo Sport Totaal csatornához történő hozzáférés esetleges lezárása kockázatának a mobilkomponenssel rendelkező piacokra, különösen pedig a "multiple play" vezetékes-mobil szolgáltatási csomagok kiskereskedelmi piacára gyakorolt hatásaira. A megtámadott határozat (499)-(522) preambulumbekezdéséből ugyanis kitűnik, hogy a Bizottság e típusú elemzést - ellentétben azzal, amit a felperes sugall - a Ziggo Sport Totaal csatornához történő hozzáférés esetleges lezárásának különösen a "multiple play" vezetékes-mobil szolgáltatási csomagok mobil összetevőjére gyakorolt hatásaira összpontosította.

117 Ezért a felperes által előzetesen felhozott kifogást el kell utasítani.

118 A nem horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás 31. pontjából kitűnik, hogy inputkizárás akkor jön létre, ha az összefonódást követően létrejövő vállalkozás nagy valószínűséggel korlátozza azokhoz a termékekhez vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférést, amelyeket az összefonódás hiányában egyébként szolgáltatott volna. Az iránymutatás 32. pontja értelmében a versenyellenes inputkizárás kialakulásának valószínűségét értékelve a Bizottság először megvizsgálja, hogy az összefonódással létrejött vállalkozás az összefonódást követően képes-e jelentős mértékben akadályozni az inputokhoz való hozzáférést, majd azt, hogy motiválja-e valami erre, végül pedig azt, hogy a kizárásra irányuló stratégia jelentős mértékben hátrányosan érintheti-e a termelési-értékesítési láncban lejjebb folyó versenyt. A megtámadott határozat (497)-(522) preambulumbekezdéseiből kitűnik, hogy Bizottság a jelen ügyben e három feltételt vizsgálta, anélkül, hogy e megközelítést a felperes kifogásolta volna.

119 Ki kell emelni, hogy amint arra - e pont vonatkozásában a felperes ellenvetése nélkül - ellenkérelmében a Bizottság hivatkozott, e három feltétel kumulatív, amely folytán bármelyik hiánya elegendő ahhoz, hogy a versenyellenes inputkizárás kockázata kizárásra kerüljön.

120 E feltételek közül az elsővel, nevezetesen az inputkizárásra vonatkozó stratégia folytatására való képességgel kapcsolatban a nem horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás 35. pontjából és a megtámadott határozat (499) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy az összefonódás eredményeként létrejövő, vertikálisan integrált társaságnak az upstream piacon - azaz jelen ügyben a fizetős prémium televíziós sportcsatornák nagykereskedelmi szolgáltatásának piacán - jelentős piaci erővel kell rendelkeznie.

121 A megtámadott határozat (409) és (500) preambulumbekezdése alapján az összefonódással létrejövő új jogalany piaci részesedése a fizetős prémium sportcsatornák szolgáltatásának és megvásárlásának esetleges nagykereskedelmi piacán - amely a tervezett legszűkebb piaci szegmens - a bevételek alapján 10% alatti. Emellett a megtámadott határozat (502) preambulumbekezdése szerint a Ziggo Sport Totaal jelentősen kevesebb előfizetővel rendelkezett, mint a Fox Sports, ez utóbbi magasabb árai ellenére. Egyébiránt a megtámadott határozat (517) preambulumbekezdése alapján a Ziggo Sport Totaal az összes hollandiai fizetőstelevízió-előfizetők kevesebb mint 5%-ával rendelkezett. Ráadásul a megtámadott határozat (518) és (519) preambulumbekezdése szerint az audiovizuális tartalmak mobilkészülékeken történő vétele az összes televíziós produkció vételének kevesebb mint 3%-a, és csak az audiovizuális tartalmakhoz való hozzáféréshez mobilkészüléket használó fogyasztók csupán 12%-a néz élő televízióadásokat, különösen sporteseményeket. Egyébiránt egy független tanulmány szerint a 2015. év utolsó negyedévében a Ziggo Sport Totaal előfizetőinek csak 4%-a nézte mobilkészülékén ezt a csatornát, ami azt jelzi, hogy a Ziggo Sport Totaalra előfizető összes fizetőstelevízió-előfizetőnek csak minimális része, 3%-a az, akit érdekel az e csatornához mobilkészüléken történő hozzáférés.

122 Az előzőekből következően a Bizottság nem követett el nyilvánvaló mérlegelési hibát, amikor a megtámadott határozatban azt állapította meg, hogy az összefonódással létrejövő új jogalany nem lenne képes a "multiple play" vezetékes-mobil szolgáltatási csomagok nyújtásának piacán - különösen a Ziggo Sport Totaal vonatkozásában - inputkizárási stratégiát folytatni.

123 A felperes egyetlen érve sem alkalmas arra, hogy ezt a következtetést kétségbe vonja.

124 Elsősorban, az összefonódással létrejövő új jogalanynak a "multiple play" szolgáltatáscsomagok piacán való helyzetére vonatkozó érvet, mint hatástalant, és mint mindenesetre megalapozatlant el kell utasítani. Egyrészt - amint a fenti 121. pontban jelzésre került - az inputkizárási stratégia folytatására való képesség értékelésekor az upstream piaci, nem pedig a downstream piaci helyzet számít. Másrészt és mindenesetre a megtámadott határozat (364) preambulumbekezdésében szereplő 11. táblázatból kitűnik, hogy a "multiple play" vezetékes-mobil szolgáltatáscsomagok szolgáltatásának piacán az összefonódással létrejövő új jogalany piaci részesedése 20%-nál kevesebb lenne, miközben a felperes piaci részesedése 80%-nál magasabb volt.

125 E tekintetben, amint arra a Bizottság hivatkozik, pontosítani szükséges, a felperes által rendelkezésre bocsátott adatok, amelyek szerint az összefonódással létrejövő új jogalany piaci részesedése a "multiple play" vezetékes-mobil szolgáltatáscsomagok szolgáltatásának piacán 50% feletti lenne, a szolgáltatáscsomagok valamennyi piacára vonatkoznak, miközben - a fenti 112-117. pontban jelzett indokok miatt - a jelen elemzés céljait tekintve csak a mobil összetevővel rendelkező csomagok piaca releváns. Ennélfogva a keresetlevél 20. mellékletében szereplő, a holland versenyhatóság által kidolgozott dokumentum a felperes érvelését nem támasztja alá, mivel az abban foglalt, a piaci részesedésre vonatkozó becslések a "multiple play" szolgáltatáscsomagok összességére vonatkoznak.

126 Másodsorban, a fenti 65-71. pontban jelzett indokok miatt el kell utasítani azon érvet, amely szerint az összefonódással létrejövő új jogalanynak a lezárási stratégia folytatására való képessége értékelése során a Ziggo Sport Totaal és a Fox Sports nem tartozhatnak azonos érintett piachoz.

127 Harmadsorban, a megtámadott határozatnak a Bizottság által a jelen jogvitában történt állítólagos módosítására vonatkozó érvet szintén el kell utasítani. A Bizottság azon magyarázatán túl, amely szerint a megtámadott határozat nem bizalmasan kezelendő változatának (500) preambulumbekezdése egy egyszerű elírást tartalmazott, elegendő azt megállapítani, hogy a megtámadott határozat (409) preambulumbekezdésében szereplő 269. lábjegyzet tartalmazott egy, a helyes számadatokat tartalmazó felsorolást. Ahogyan azt a Bizottság is megmagyarázta, ez - a megtámadott határozat két preambulumbekezdése közötti - nyilvánvaló ellentmondás megerősíti, hogy a megtámadott határozat nem bizalmasan kezelendő változatának (500) preambulumbekezdése egy egyszerű elírást tartalmazott.

128 Negyedsorban, a felperes tévesen értelmezi a 2017. október 26-i KPN kontra Bizottság ítéletet (T-394/15, nem tették közzé, EU:T:2017:756). Ebben az ítéletben ugyanis a Törvényszék nem állapította meg azt, hogy egy piaci szereplő piaci erővel rendelkezhet egy a piacon még sokkal jelentősebb versenytárs léte esetén is. Kizárólag azt jegyezte meg, hogy két piaci szereplőnek egy piacon történő jelenléte önmagában, a piaci helyzetükre vonatkozó elemzés hiányában nem zárja ki, hogy egyikük piaci erővel rendelkezzen.

129 Ötödsorban, a felperes szintén helytelenül értelmezi a megtámadott határozat (504) preambulumbekezdését, mivel az általa sugalltakkal ellentétben a piacelemzés válaszadóinak többsége azt jelezte, hogy nem szükséges az összes fizetős prémium televíziós sportcsatorna - így a Ziggo Sport Tottal és a Fox Sports - kínálatának biztosítása. Ezenkívül, hivatkozásával ellentétben, a piacelemzés során a Bizottság által feltett kérdés olvasatából kitűnik, hogy a kérdés e tekintetben kellőképpen világos volt.

130 Hatodsorban, meg kell állapítani, hogy a keresetlevélhez mellékelt dokumentumok nem alkalmasak arra, hogy megkérdőjelezzék a Ziggo Sport Totaallal kapcsolatos inputkizárási stratégiára való képesség hiányával kapcsolatban tett megállapítást.

131 Különösen a keresetlevél 17. mellékletében szereplő - a Ziggo Sporttal kapcsolatos promócióra utaló - TelecomPaper újságcikk nem tartalmaz olyan megfontolást, amely megkérdőjelezné az összefonódással létrejövő új jogalany piaci erejének hiányát az upstream piacon. Ugyanez vonatkozik a keresetlevél 18. mellékletében szereplő cikkre, amely nem támasztja alá a Ziggo Sport Totaalból fakadó, upstream piaci erő meglétét, mivel a szóban forgó cikk nem hivatkozik az említett csatornára.

132 A keresetlevél 19. mellékletében szereplő, az összefonódással létrejövő új jogalany - végfelhasználóit a saját költségnövekedése által igazolt áremelkedésről tájékoztató - weboldala kivonatát illetően ki kell emelni, hogy nem biztos, hogy az alátámasztja a vertikális hatások kockázatát. E dokumentum különösen nem támasztja alá azon állítást, amely szerint az összefonódással létrejövő új jogalanynak a Ziggo Sport Totaalból fakadó upstream piaci ereje lenne, amely az inputkizárás kockázatának fennállását illetően elengedhetetlen feltétel.

133 Ebből következően a második jogalap első részét el kell utasítani. Figyelembe véve az inputkizárás kockázatának fennállására vonatkozó három feltétel egyébiránt a felperes által nem vitatott kumulatív jellegét, a második jogalap második és harmadik részét nem kell vizsgálni. A fentiekre tekintettel a második jogalapot el kell utasítani mint megalapozatlant.

Az indokolási kötelesség megsértésére alapított harmadik jogalapról

134 A harmadik jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy a Bizottság a megtámadott határozatban az érintett piac meghatározásával kapcsolatban, valamint a "multiple play" vezetékes-mobil szolgáltatási csomagok piacán működő versenytársakkal szembeni inputkizárás kockázatának hiányával kapcsolatban megsértette az indokolási kötelezettséget.

135 A Bizottság a megtámadott határozatban különösen nem bizonyította, hogy a Fox Sports és a Eurosport vonzó alternatívái a Ziggo Sport Totaalnak, és ugyanígy azt sem magyarázta, hogy a különböző sporttartalmak - például a labdarúgás és a Forma 1 között - miért áll fenn helyettesíthetőség. Emellett a megtámadott határozatban a Bizottság az összefonódás "multiple play" vezetékes-mobil szolgáltatási csomagok piacára gyakorolt hatásainak értékelésében nem vette figyelembe a tartalom fontosságát. A felperes szerint a Bizottság azt sem indokolta, hogy véleménye szerint miért nem hihető, hogy az új előfizetők miatti esetleges bevételnövekedés kompenzálhatja a Ziggo Sport Totaal által más piaci szereplőknek adott engedélyekből származó bevételkiesést.

136 Válaszában a felperes azt állítja, hogy a Bizottságnak határozatában indokolni kellett volna azt, hogy miért ítélte meg úgy, hogy a fizetős prémium televíziós sportcsatornák piacát a sporttartalomtól függően nem kell tovább szegmentálni. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a felperes ezen érveit a közigazgatási eljárás során előterjesztette, azokat a Bizottságnak vizsgálni kellett volna.

137 A beavatkozók által támogatott Bizottság vitatja a felperes érveit.

138 Mint az állandó ítélkezési gyakorlatból kitűnik, az EUMSZ 296. cikk által megkövetelt indokolást az adott ügy természetéhez kell igazítani, valamint világosan és kétértelműségtől mentesen kell megfogalmazni a jogi aktust kiadó intézmény érvelését, hogy az az érdekeltek számára a meghozott intézkedés indokait megismerhetővé, a hatáskörrel rendelkező bíróság számára pedig a felülvizsgálati jogkört gyakorolhatóvá tegye. Az indokolás követelményét az ügy körülményeire, így többek között a jogi aktus tartalmára, az előadott indokok jellegére, és a címzettek, illetve a jogi aktus által közvetlenül és személyükben érintett más személyek magyarázathoz jutás iránti érdekére figyelemmel kell értékelni. Nem követelmény az indokolással szemben, hogy a releváns tény- és jogkérdések minden részletére kitérjen, amennyiben nem csupán szövege, hanem egyben kontextusa, valamint a tárgyra vonatkozó jogszabályok összessége alapján eldönthető a kérdés, hogy az indokolás megfelel-e az EUMSZ 296. cikk követelményeinek (lásd különösen: 2008. július 10-i Bertelsmann és Sony Corporation of America kontra Impala ítélet, C-413/06 P, EU:C:2008:392, 166. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

139 Az ilyen jogi aktus kibocsátója azonban nem köteles állást foglalni azokkal a tényezőkkel kapcsolatban, amelyek egyértelműen másodlagosak, és nem kell esetleges feltételezésekbe sem bocsátkoznia. Ráadásul az ilyen határozat indokolása pontossága mértékének arányosnak kell lennie a vonatkozó lehetőségekkel, és azon technikai feltételekkel vagy határidővel, amelyek között, illetve amelyen belül meg kell hozni. Így a Bizottság nem sérti meg az indokolási kötelezettségét akkor, ha nem csatol a határozatához pontos indokolást az összefonódás néhány olyan szempontjának értékelését illetően, amely nyilvánvalóan nem kapcsolódik oda, nincs jelentősége, vagy egyértelműen másodlagos az utóbbi értékeléséhez. Az ilyen követelmény ugyanis nehezen lenne összeegyeztethető a Bizottságra az összefonódások ellenőrzésére vonatkozó jogköre gyakorlásakor előírt, a gyorsaságra és rövid eljárási határidőre vonatkozó követelménnyel, amely az ezen összefonódások ellenőrzésére vonatkozó eljárás sajátos körülményei közé tartozik (2008. július 10-i Bertelsmann és Sony Corporation of America kontra Impala ítélet, C-413/06 P, EU:C:2008:392, 167. pont).

140 E tekintetben igaz ugyan, hogy a Bizottság a rendelet alapján hozott határozatok indokolásában nem köteles állást foglalni az előtte hivatkozott valamennyi tényezővel és bizonyítékkal kapcsolatban, beleértve az álláspontja megfogalmazása szempontjából egyértelműen másodlagosakat is, ettől még ismertetnie kell azon tényeket és jogi megfontolásokat, amelyek a határozat főbb tartalmi elemei vonatkozásában különös jelentőséggel bírnak a határozat rendszerében. Továbbá az indokolásnak logikusnak kell lennie, különösen nem mutathat belső ellentmondást (2008. július 10-i Bertelsmann és Sony Corporation of America kontra Impala ítélet, C-413/06 P, EU:C:2008:392, 169. pont).

141 Ezenkívül az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy az indokolás hiánya vagy nem megfelelő volta a lényeges eljárási szabályok megsértésére vonatkozó jogalapot képez, amely eltér a határozat indokolásának pontatlanságára vonatkozó jogalaptól, mivel ez utóbbi a határozat megalapozottságának vizsgálata keretébe illeszkedik (2009. június 19-i Qualcomm kontra Bizottság ítélet, T-48/04, EU:T:2009:212, 175. pont).

142 E megfontolásokra tekintettel kell megvizsgálni a felperes által hivatkozott harmadik jogalapot.

143 Először, a felperes azt állítja, hogy a megtámadott határozat az érintett piac meghatározását illetően sérti az indokolási kötelezettséget. A megtámadott határozat különösen nem ad magyarázatot arra, hogy a Fox Sports miért vonzó alternatívája a Ziggo Sport Totaalnak, és a különböző sporttartalmakkal rendelkező két csatorna egymással miért helyettesíthető. Ennélfogva a Bizottságnak határozatában indokolni kellett volna azt, hogy miért ítélte meg úgy, hogy a fizetős prémium televíziós sportcsatornák piacát a sporttartalomtól függően nem kell tovább szegmentálni.

144 Ezen érveknek nem lehet helyt adni.

145 Ugyanis, ahogyan különösen a fenti 70. és 71. pontból kitűnik, a megtámadott határozatban a Bizottság az érintett piac meghatározására vonatkozó következtetését a következő megfontolásokra alapozta. Először is, a piacelemzés több válaszadója szerint a Ziggo Sport Totaal és a Fox Sports csatornák ugyanazon ügyfélkörért és hasonló tartalomért álltak versenyben és egyre inkább helyettesítették egymást. Emellett a Bizottság kiemelte, hogy az ügyfelek, azaz a kiskereskedelemi szolgáltatók hozzáféréssel rendelkeztek több fizetős prémium televíziós sportcsatornához, különösen a Fox Sportshoz, mint a Ziggo Sport Totaal alternatívájához. Egyébiránt a piacelemzés válaszadóinak többsége jelezte, hogy a Fox Sports által kínált tartalom ugyanolyan vonzó vagy még vonzóbb, mint a Ziggo Sport Totaalé. Emellett az elemzés válaszadóinak többsége úgy ítélte meg, hogy a televíziós szolgáltatások kiskereskedelmi szolgáltatói számára alapvető fontosságú, hogy legalább egy fizetős prémium televíziós sportcsatornát kínáljanak, azonban csak a válaszadók kisebbsége jelezte azt, hogy a Hollandiában elérhető valamennyi fizetős prémium televíziós sportcsatorna kínálatára van szükség.

146 Különösen a fenti megfontolásokra tekintettel nem lehet kifogásként felhozni, hogy a megtámadott határozat az indokolási kötelezettséget sérti azzal, hogy a fizetős prémium televíziós sportcsatornák szolgáltatásának és vásárlásának nagykereskedelmi piacát nem szegmentálja tovább, figyelemmel a csatornák - különösen a Ziggo Sport Totaal és a Fox Sports - keresleti oldalon fennálló, a kiskereskedelmi televíziós szolgáltatók szempontjából történő helyettesíthetőségére.

147 Másodszor, a felperes kifejti, hogy a megtámadott határozat sérti az indokolási kötelezettséget azzal, hogy az összefonódásnak a "multiple play" vezetékes-mobil szolgáltatáscsomagok piacára való hatásaira vonatkozó elemzésében nem veszi figyelembe a tartalom jelentőségét.

148 Ennek az érvnek nem lehet helyt adni.

149 Ahogyan különösen a megtámadott határozat (502), (504) és (507) preambulumbekezdéseiből kitűnik, a Bizottság a versenyellenes inputkizárás kockázatának hiányára vonatkozó következtetését különösen arra alapozta, hogy rendelkezésre áll a Ziggo Sport Totaal csatorna egy alternatívája, amely az előbbi által kínált tartalomhoz képest ugyanolyan vonzó vagy még vonzóbb tartalommal rendelkezik, tudniillik a Fox Sports, amely elérhető az összefonódás eredményeként létrejövő jogalany downstream versenytársai számára.

150 Végül, mivel a felperes által a harmadik jogalap keretében hivatkozott érvek - ahogyan azt a Bizottság állítja - ténylegesen úgy érthetők, hogy azok a Bizottság által a megtámadott határozatban végzett értékelés érdemi megkérdőjelezését jelentik, úgy mindenesetre azokat az érveket az 57-90. pontban és a 118-133. pontban, az első és a második jogalap elemzése keretében kifejtett indokok alapján el kell utasítani.

151 A fentiekre tekintettel a harmadik jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.

152 A fenti megfontolások összességére tekintettel a keresetet teljes egészében el kell utasítani.

A költségekről

153 Az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A felperest, mivel pervesztes lett, a Bizottság és a beavatkozók kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

154 Ezért a felperes a saját költségein felül viseli a Bizottság és a beavatkozók részéről felmerült költségeket is.

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (nyolcadik tanács)

a következőképpen határozott:

1) A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2) A KPN BV viseli saját költségeit, valamint az Európai Bizottság, a VodafoneZiggo Group Holding BV, a Vodafone Group plc és a Liberty Global Europe Holding BV részéről felmerült költségeket.

Collins Kancheva Barents

Kihirdetve Luxembourgban, a 2019. május 23-i nyilvános ülésen.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: angol.