62004TJ0048_SUM[1]

Az Elsőfokú Bíróság (harmadik tanács) 2009. június 19-i ítélete. Qualcomm Wireless Business Solutions Europe BV kontra az Európai Közösségek Bizottsága. Verseny - Összefonódások - Közúti telematikai rendszerek piaca - Az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat - Kötelezettségvállalások - Menthető tévedés - Hatáskörrel való visszaélés - Indokolási kötelezettség. T-48/04. sz. ügy

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2009. június 19. ( *1 )

"Verseny - Összefonódások - Közúti telematikai rendszerek piaca - Az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat - Kötelezettségvállalások - Nyilvánvaló értékelési hiba - Hatáskörrel való visszaélés - Indokolási kötelezettség"

A T-48/04. sz. ügyben,

a Qualcomm Wireless Business Solutions Europe BV (székhelye: Waarle [Hollandia], képviselik: G. Berrisch ügyvéd és D. Hull solicitor)

felperesnek

az Európai Közösségek Bizottsága (képviselik kezdetben: K. Mojzesowicz és A. Whelan, később: K. Mojzesowicz és X. Lewis, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen,

támogatják:

a Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselik kezdetben: C.-D. Quassowski és S. Flockermann, meghatalmazotti minőségben, később: M. Lumma, meghatalmazotti minőségben, segítői: U. Karpenstein és A. Rosenfeld ügyvédek)

a Deutsche Telekom AG (székhelye: Bonn [Németország]),

a Daimler AG, korábban DaimlerChrysler AG (székhelye: Stuttgart [Németország])

és

a Daimler Financial Services AG, korábban DaimlerChrysler Services AG (székhelye: Berlin [Németország])

(képviselik őket: J. Schütze és A. von Graevenitz ügyvédek)

beavatkozók,

az összefonódást a közös piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánító, 2003. április 30-i 2003/792/EK bizottsági határozat (COMP/M.2903 "DaimlerChrysler/Deutsche Telekom közös vállalat"-ügy) (HL L 300., 62. o.) megsemmisítésére irányuló kérelme tárgyában,

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGA (harmadik tanács),

tagjai: J. Azizi elnök (előadó), E. Cremona és S. Frimodt Nielsen bírák,

hivatalvezető: K. Andová tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2008. július 1-jei tárgyalásra,

meghozta a következő

Ítéletet

Jogi háttér

1 A 1997. június 30-i 1310/97/EK tanácsi rendelettel (HL L 180., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 164. o.) módosított, a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 1989. december 21-i 4064/89/EGK tanácsi rendelet (HL 1989. L 395., 1-12. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 31-42. o., a továbbiakban: összefonódás-ellenőrzési rendelet) 2. cikkének (2) bekezdése értelmében valamely összefonódást, amely nem hoz létre, vagy nem erősít meg olyan erőfölényt, amelynek következményeként a közös piacon vagy annak egy jelentős részén a hatékony verseny jelentősen korlátozódna, a közös piaccal összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani.

2 A hivatkozott rendelet 8. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy - a vállalkozások által elvégzett szükséges módosításokat követően - valamely bejelentett összefonódás megfelel a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, határozatot hoz, amelyben az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. A Bizottság határozatához csatolhatja azon feltételeket és kötelezettségeket, amelyek az érintett vállalkozások által vállalt azon kötelezettségek betartásának biztosítását célozza, amelyeket a vállalkozások az összefonódásnak a közös piaccal való összeegyeztethetősége céljából vállaltak a Bizottsággal szemben. Az összefonódást összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat tartalmazza az összefonódás megvalósításához közvetlenül kapcsolódó és szükséges korlátozásokat is.

3 Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 20. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Bizottság az általa a 8. cikk (2)-(5) bekezdése szerint hozott határozatokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában hirdeti ki.

A jogvita alapját képező tények

4 A felperes Qualcomm Wireless Business Solutions Europe BV (a továbbiakban: Qualcomm) "EutelTRACS" néven Európában műholdas kamionállomány-követő rendszert kínál. Műhold bázisú hálózata segítségével gyűjti össze a kamionok által küldött adatokat, így például tartózkodási helyükre vonatkozó adatokat, motorjukkal kapcsolatos információkat, valamint a vezetők üzeneteit, majd ezeket e kamionok diszpécser központja - vagyis a Qualcomm ügyfele - felé továbbítja. Ezenfelül a diszpécser központok üzeneteit is továbbítja a kamionvezetők felé. Ehhez a Qualcomm szolgáltatja a berendezést és a szolgáltatáshoz szükséges infrastruktúrát. E berendezések gyártásában és a fenti rendszer működéséhez szükséges szoftver fejlesztésében is részt vesz.

5 2002-ben a német szövetségi Közlekedési, Építésügyi és Lakásügyi Minisztérium a német kormány nevében nyílt közbeszerzési pályázatot hirdetett használatáért a 12 tonnás vagy annál nehezebb nagyteherautók (a továbbiakban: nagyteherautók) által a németországi autópályák fizetendő autópályadíjak automatizált, illetve kézi beszedési rendszerének létrehozására, illetve irányítására. A pályázat nem követelte meg egy különös technológia alkalmazását sem.

6 A közbeszerzési szerződést a DaimlerChrysler Services AG, a Deutsche Telekom AG és a Compagnie financière et industrielle des autoroutes SA (Cofiroute) által alkotott konzorciumnak ítélték oda (a továbbiakban együttesen: összefonódó vállalkozások).

7 A Daimler Financial Services AG (korábban: DaimlerChrysler Services), a Daimler AG (korábban DaimlerChrysler AG) egyik leányvállalata, amely a pénzügyi, valamint a mobilitáskezelési szolgáltatások ágazatában végzi tevékenységeit. Tevékenysége magában foglalja a Daimler márkájú járművek összességét felölelő járműállományok irányítását. A Daimler AG autókat, kamionokat, buszokat, valamint dízelmotorokat fejleszt, gyárt és forgalmaz.

8 A Deutsche Telekom távközlési szolgáltató vállalkozás, amely többek között mobiltelefónia szolgáltatásokat kínál Európában.

9 A Cofiroute az autópályadíj-beszedés terén tevékeny vállalkozás.

10 A fenti három vállalkozás által létrehozott konzorcium a nagyteherautók által a németországi autópályák használatáért fizetendő autópályadíjak automatizált, illetve kézi beszedési rendszerének kidolgozására, illetve irányítására létrehozta a Toll Collect GmbH-t.

11 A Toll Collect az autópályadíjak automatizált, illetve kézi beszedésére telematikai megoldást dolgozott ki. Ez a megoldás abból áll, hogy azokba a nagyteherautókba, amelyek automatikusan kívánják az autópályadíjat megfizetni, fedélzeti egységet szerelnek. E fedélzeti egységek GPS-jelvevővel és GPS-jeladóval [Global Positioning System (globális helymeghatározó rendszer)] működnek. A fedélzeti egységbe épített GPS-jeladó meghatározza a nagyteherautó mindenkori helyzetét. Ezek az adatok ezt követően a GPS-jeladón keresztül a fedélzeti egység és a használati szolgáltató központ között cserélnek gazdát. E központ kezeli az adatokat, vagyis a helyzetmeghatározást követően a használt autópályarész alapján kiszámítja a fizetendő autópályadíjat, és azt kiszámlázza a nagyteherautó tulajdonosának, illetve használójának. A fedélzeti egységet a Toll Collect ingyenesen bocsátja a szállítási vállalkozások rendelkezésére, amelyért a díjfizetési követelésként megjelenő biztosítékot kér. Mindemellett a nagyteherautók tulajdonosait, illetve használóit terheli a fedélzeti egységek beszerelésének költsége. A Toll Collect fedélzeti egységei a fizetendő autópályadíjak beszedésének funkcióján felül más telematikai szolgáltatásokra, így többek között járműállományok távvezérlésére is használhatók. A Toll Collect fedélzeti egységeinek egy másik szolgáltató által telematikai szolgáltatásokra történő használata mindemellett csak akkor lehetséges, ha a Németországi Szövetségi Köztársaság - mint a közbeszerzés kiírója - engedélyt ad az ilyen alkalmazásra.

12 2002. november 11-én a DaimlerChrysler Services és a Deutsche Telekom az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének megfelelően bejelentette a Bizottságnak a tervezett összefonódást, amely révén részvényvásárlással megszerezték a Toll Collect közös irányítását.

13 E bejelentést követően a Bizottság megnyitotta az összefonódás-ellenőrzési eljárás első szakaszát. Az első szakasz során az összefonódás vállalkozásai benyújtották a Bizottsághoz első kötelezettségvállalási javaslatukat. E javaslatot a Bizottság véleményezés céljából a többi piaci szereplővel - többek között a Qualcommal - közölte.

14 A Bizottság 2002. december 20-i határozatában megállapította, hogy a bejelentett összefonódás komoly kétségeket támaszt a közös piaccal és az EGT-Szerződés működésével való összeegyeztethetőségével kapcsolatban és az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében megnyitotta az eljárás második szakaszát.

15 A Bizottság 2003. február 28-i levelében kifogásközlést intézett a bejelentő vállalkozásokhoz, amelyben kijelentette, hogy az első kötelezettségvállalási javaslat nem volt elegendő a bejelentett összefonódás által előidézett, versennyel kapcsolatos problémák megoldására.

16 2003. március 11-én az összefonódó vállalkozások benyújtották a Bizottságnak második kötelezettségvállalási javaslatukat.

17 2003. március 19-én és 20-án a Bizottság meghallgatást tartott, amelyen a Qualcomm is részt vett. E meghallgatás során többek között kijelentette, hogy a második kötelezettségvállalási javaslat nem elegendő a bejelentett összefonódás által előidézett, versennyel kapcsolatos problémák megoldására.

18 2003. április 3-án az összefonódó vállalkozások benyújtották a Bizottságnak harmadik és egyben végleges kötelezettségvállalási javaslatukat.

19 A 2003. április 30-i 2003/792/EK bizottsági határozatban az összefonódást - az összefonódó vállalkozások által tett kötelezettségvállalások teljes tiszteletben tartását előírva - a közös piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánította (COMP/M.2903 "DaimlerChrysler/Deutsche Telekom közös vállalat"-ügy) (HL L 300., 62. o.; a továbbiakban: megtámadott határozat).

20 A Bizottság a megtámadott határozatban megállapította, hogy az összefonódás által érintett piacon, vagyis a közúti telematikai rendszerek - ideértve a hardvereket, szoftvereket, valamint a fuvarozási és logisztikai vállalkozásoknak nyújtandó szolgáltatásokat - német piacán az összefonódás versennyel kapcsolatos problémákat vetett fel, mivel a Toll Collect által autópályadíj-beszedés érdekében létrehozandó infrastruktúrát az összefonódó vállalkozások más telematikai szolgáltatások nyújtására is használhatják. A Toll Collect infrastruktúrájának közúti telematikai szolgáltatások nyújtására való felhasználása lehetővé tehette a DaimlerChrysler számára, hogy a Toll Collecten keresztül erőfölényes helyzetet teremtsen a közúti telematikai rendszerek német piacán, amelynek következményeként a közös piacon a hatékony verseny jelentősen korlátozódhat.

21 Pontosabban a Toll Collect fedélzeti egységeinek ingyenes nyújtása, valamint a szállítási vállalkozások által alkalmazott alacsony árrés együttes fennállása miatt a fuvarozási és logisztikai vállalkozások által használt közúti telematikai rendszerek német piacán erőfölényes helyzet alakulhat ki. Tekintettel arra, hogy Németországban a DaimlerChrysler kamiongyártási ágazat piacvezető vállalkozása, valamint telematikai rendszerek jelentős forgalmazója, továbbá [a Toll Collect révén] lehetősége lenne a Toll Collect fedélzeti egységei által - a közúti telematikai szolgáltatásokhoz felhasználható - összegyűjtött adatokhoz való hozzáférés ellenőrzésére, képes lehet a közúti telematikai rendszerek német piacának lezárására, és arra, hogy olyan módon szerezzen erőfölényes helyzetet e piacon, hogy a közös piacon a hatékony verseny jelentősen korlátozódik.

22 A Bizottság mindazonáltal úgy ítélte meg, hogy az összefonódó vállalkozások által benyújtott harmadik és egyúttal végleges kötelezettségvállalási javaslat megfelelő volt annak megakadályozásához, hogy a DaimlerChrysler erőfölényes helyzetbe kerüljön.

23 A harmadik javaslatban az összefonódó vállalkozások arra vállaltak kötelezettséget először is, hogy központi telematikai kaput fejlesztenek ki, amelyet egy független társaság, a Telematics Gateway GmbH (a továbbiakban: TGG) fog működtetni, így téve lehetővé a telematikai szolgáltatók részére a Toll Collect fedélzeti egységek funkcióihoz és alapadataihoz való megkülönböztetés nélküli hozzáférés biztosítását (a továbbiakban: TGG-kapura vonatkozó kötelezettségvállalás), másodszor arra, hogy a Toll Collect fedélzeti egységeihez olyan GPS-interfészt fejlesztenek ki, amely lehetővé teszi harmadik telematikai szolgáltatók részére, hogy a fedélzeti egységek GPS-funkcióját használhassák (a továbbiakban: GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalás), harmadszor pedig arra, hogy olyan modult fejlesztenek ki, amely harmadik személyek felszerelésébe oly módon integrálható, hogy e harmadik személyek kifejleszthessék saját autópályadíj-beszedő berendezésüket (a továbbiakban: autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalás).

24 Végül negyedszer az összefonódó vállalkozások arra vállaltak kötelezettséget, hogy amint a Németországi Szövetségi Köztársaság engedélyezi részükre a közúti telematikai szolgáltatások Toll Collect fedélzeti egységein keresztül történő nyújtását, e szolgáltatásokat nem kezdik el nyújtani, amíg a Bizottság engedélyt nem ad e tevékenység folytatására. A Bizottság csupán akkor ad majd erre engedélyt, amennyiben az összefonódó vállalkozások a szóban forgó fedélzeti egységek GPS-funkciójába beillesztik az operációs interfészt, és lehetővé teszik, hogy az érdekelt harmadik személyek kifejleszthessék az összefonódó vállalkozások által kifejlesztett díjbeszedési modul révén autópályadíj-beszedésre használható saját berendezéseiket (a továbbiakban: kvalitatív moratórium).

25 A Qualcomm 2003. május 23-án telefax útján kézhez kapta a bizottsági határozat német nyelvű nem bizalmas változatát. Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 20. cikke (1) bekezdésének alkalmazásával a Bizottság 2003. november 18-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában angolul, illetve a többi hivatalos nyelven (HL L 300., 62. o.) kihirdette a megtámadott határozat nem bizalmas változatát.

Az eljárás

26 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. február 10-én benyújtott keresetlevelével a Qualcomm előterjesztette a jelen keresetet.

27 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. május 28-án benyújtott beadványában a Németországi Szövetségi Köztársaság kérte, hogy a Bizottság kérelmeinek támogatása végett beavatkozhasson. A harmadik tanács elnöke 2004. július 16-i végzésében helyt adott e kérelemnek.

28 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. november 8-án benyújtott beadványában a Daimler AG, Daimler Financial Services AG és Deutsche Telekom kérte, hogy a Bizottság kérelmeinek támogatása végett beavatkozhasson. A harmadik tanács elnöke 2005. január 21-i végzésében helyt adott e kérelemnek. Mivel e vállalkozások az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 116. cikkének 6. §-ában meghatározott határidő leteltét követően nyújtották be beavatkozási kérelmüket, az Elsőfokú Bíróság csupán az engedélyezte számukra, hogy a tárgyalásra készített, számukra megküldendő jelentések alapján a szóbeli szakasz során előadják észrevételeiket.

29 Az előadó bíró jelentése alapján az Elsőfokú Bíróság (harmadik tanács) a szóbeli szakasz megnyitásáról határozott, és eljárási szabályzatának 64. cikke értelmében felszólította a feleket bizonyos okiratok benyújtására, valamint több írásbeli kérdés megválaszolására. A felek a megszabott határidőn belül válaszoltak.

30 Az Elsőfokú Bíróság a felek szóbeli előadásait, valamint a feltett kérdésekre adott válaszaikat a 2008. július 1-jei tárgyaláson hallgatta meg.

A felek kérelmei

31 A Qualcomm azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

- semmisítse meg a megtámadott határozatot;

- a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

32 A Bizottság a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Deutsche Telekom, a Daimler és a Daimler Financial Services támogatásával azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

- utasítsa el a keresetet;

- a Qualcommot kötelezze a költségek viselésére.

A jogkérdésről

I - Az elfogadhatóságról

A - A felek érvei

1. A Bizottság és a Németországi Szövetségi Köztársaság érvei

a) A megtámadott határozatról szóló értesítésről

33 Elsődlegesen a Bizottság a Németországi Szövetségi Köztársaság támogatásával úgy véli, hogy a Qualcomm keresete megkésett, mivel a Bizottság a megtámadott határozatot 2003. május 23-án kézbesítette az utóbbi részére, ám az keresetét csupán 2004. február 10-én, vagyis jóval az eljárási szabályzatban előírt két hónap és tíznapos keresetindítási határidőt követően nyújtotta be.

34 A Bizottság azon a véleményen van, hogy ugyan a Qualcomm a megtámadott határozatnak nem címzettje, ám a megtámadott határozatnak a Qualcomm részére 2003. május 23-i telefaxon történt megküldése az EK 230. cikk ötödik bekezdésének értelmében értesítésnek minősül. A Bizottság szerint az ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy valamely határozatról olyan fél is értesíthető, aki nem címzett, ám akit a határozat közvetlenül és személyesen érint (az Elsőfokú Bíróság T-11/95. sz., BP Chemicals kontra Bizottság ügyben 1998. szeptember 15-én hozott ítéletének [EBHT 1998., II-3235. o.] 52. pontja, és fordítva, az Elsőfokú Bíróság T-296/97. sz., Alitalia kontra Bizottság ügyben 2000. december 12-én hozott ítélete [EBHT 2000., II-3871. o.], valamint T-190/00. sz., Regione Siciliana kontra Bizottság ügyben 2003. november 27-én hozott ítéletének [EBHT 2003., II-5015. o.] 31. pontja), továbbá ahhoz, hogy valamely határozatról való értesítés megfelelő legyen, elegendő, ha azt közlik a címzettjével, és annak lehetősége van azt tudomásul venni (a Bíróság 6/72. sz., Europemballage és Continental Can kontra Bizottság ügyben 1973. február 21-én hozott ítéletének [EBHT 1973., 215. o.] 10. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-12/90. sz., Bayer kontra Bizottság ügyben 1991. május 29-én hozott ítélete [EBHT 1991., II-219. o.], valamint a T-43/92. sz., Dunlop Slazenger kontra Bizottság ügyben 1997. július 7-én hozott ítéletének [EBHT 1994., II-441. o.] 25. pontja). A megtámadott határozat 2003. május 23-i megküldése az értesítés minden jellemzőjével rendelkezik, a Qualcommot pedig a bejelentő vállalkozások versenytársaként a megtámadott határozat közvetlenül és személyesen érinti.

35 Az EK 254. cikk harmadik bekezdésének rendelkezései nem zárják ki, hogy a címzetten kívül más személyek is értesítést kapjanak. Ellenkezőleg, ez az értesítés megfelel a jogorvoslati lehetőségek EK-Szerződés által létrehozott rendszerének, amelynek értelmében azon személyek, akik nem címzettjei valamely határozatnak, ugyancsak kérhetik annak megsemmisítését, amennyiben e határozat közvetlenül és személyesen érinti őket. Egyébként az összefonódás-ellenőrzési rendelet 20. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság nem köteles a hivatkozott rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott határozatok teljes szövegét kihirdetni, csupán a felek nevét, illetve a szóban forgó határozatok lényeges részét. A Bizottság ezenfelül kijelenti, hogy 2004. május 1-je óta e határozatok nem bizalmas változatát nem teszik közzé teljes egészükben a Közösség összes nyelvén, és hogy a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 8. cikkének (2) bekezdése értelmében hozott határozatainak közzétételét a hivatkozott rendelet 20. cikkének (2) bekezdésében meghatározott alapvető elemekre korlátozza. Az EK 230. cikk ötödik bekezdése a felperes értesítéséről és nem a címzettéről beszél. Ezen túlmenően a Qualcomm nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a Bizottság a megtámadott határozatról a közzétételt megelőzően értesítette azzal a szándékkal, hogy a megsemmisítés iránti kereset megindítására nyitva álló határidő kezdetét egy későbbi időponttól számíthassa, és így de facto előnyösebb helyzetbe jusson, mint a többi minősített harmadik személyek, illetve a határozat címzettjei. Emlékeztet, hogy a keresetindításra nyitva álló határidőket a jogviszonyok egyértelműségének és biztonságának biztosítása, valamint az igazságszolgáltatás során előforduló bármiféle hátrányos megkülönböztetés vagy önkényes bánásmód elkerülése érdekében vezették be.

36 Végül az Elsőfokú Bíróság T-17/02. sz., Olsen kontra Bizottság ügyben 2005. június 15-én hozott (EBHT 2005., II-2031. o.) ítélete relevanciájának kérdésére válaszolva a Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó ítélet alapját képező ügy abban különbözik a jelen ügytől egyrészt, hogy a fenti ítélet állami támogatásokra vonatkozott, amelynek szabályai kifejezetten előírják, hogy a határozatokról az érintett tagállamokat értesíteni kell, másrészt abban, hogy a szóban forgó határozat közlése kifejezetten tartalmazta, hogy nincs rá biztosíték, hogy a megküldött határozat megfelel a határozat címzettje részére kézbesített határozatnak. A Bizottság mindazonáltal megjegyzi, hogy a fent hivatkozott Olsen kontra Bizottság ítélet alapjául szolgáló ügy tárgyát képező közlésnek az Elsőfokú Bíróság által azon célból történt vizsgálata, hogy megállapítható legyen, hogy a szóban forgó közlés értesítésnek minősül-e, azt bizonyítja, hogy valamely határozatról olyan fél is értesíthető, amely nem számít címzettnek. Ezenfelül a másik üggyel ellentétben a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (5) bekezdése és 8. cikkének (8) bekezdése (HL L 24., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 3. kötet, 40. o.) kötelezően előírja a tagállamok és az "érintett vállalkozások" értesítését, anélkül hogy kikötné, hogy e vállalkozásoknak a szóban forgó intézkedések címzettjei, márpedig ez a rendelet írja elő a határozatoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét.

37 A Bizottság hangsúlyozza, hogy sem a Szerződés, sem az összefonódás-ellenőrzési rendelet nem tiltja az érintett harmadik személyek értesítését. Ez az értesítés egyébként is az összefonódásban részt vevő felek jogbiztonságának érdekében, valamint az összefonódások ellenőrzése során biztosítandó közösségi akció folyamatosságához fűződő érdekében történik.

b) A tudomásszerzésről

38 Másodlagosan a Bizottság a Németországi Szövetségi Köztársaság támogatásával azt állítja, hogy - még ha feltételezzük is, hogy a Qualcomm nem kapott értesítést a megtámadott határozatról - legkésőbb 2003. május 23-án értesülhetett a megtámadott határozatról és annak pontos tartalmáról, így a keresetindításra nyitva álló határidő ezen időponttól kezdődött, és ezért a jelen kereset elkésett.

39 Azon ítélkezési gyakorlat, miszerint a megtámadott aktusról való tudomásszerzés napja a keresetindítási határidő kezdő napjaként kiegészítő jellegű a jogi aktus kihirdetése vagy közlése napjához képest, csupán olyan helyzetekre vonatkozik, amikor a felpereseknek nem volt alkalmuk tudomást szerezni a megtámadott határozat pontos szövegéről annak kihirdetése vagy közlését megelőzően (a fenti 34. pontban hivatkozott BP Chemicals kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 47. pontja, a fenti 34. pontban hivatkozott Alitalia kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 61. pontja, valamint a fenti 34. pontban hivatkozott Regione Siciliana kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 30. pontja). Ráadásul ezt csupán azon további körülmény fennállása esetén állapította meg a Bíróság, hogy amennyiben az aktust az elfogadásától számított két hónapon belül hirdették ki, ez az időpont határozza meg a keresetindítási határidő kezdetét (a Bíróság C-122/95. sz., Németország kontra Bizottság ügyben 1998. március 10-én hozott ítéletének [EBHT 1998., I-973. o.] 38. pontja). Végül a C-188/92. sz., TWD Textilwerke Deggendorf-ügyben 1994. március 9-én hozott ítéletének (EBHT 1994., I-833. o.) 15-18. pontjában a Bíróság megállapította, hogy azok a felek, amelyek nyilvánvalóan jogosultak valamely aktus megsemmisítését kérni, nem jogosultak ezen aktust határozatlan ideig megtámadni oly módon, hogy más eljárási szabályokra hivatkoznak. Ez az EK 230. cikk ötödik bekezdésének célkitűzésén alapuló érvelés a Bizottság álláspontja szerint analógia útján olyan esetekre is alkalmazandó, amelyekben azon harmadik személyt, aki nyilvánvalóan jogosult az adott aktust megtámadni, személyesen értesítették a szóban forgó határozat pontos tartalmáról.

2. A Qualcomm érvei

40 A Qualcomm azt állítja, hogy keresetét az EK 230. cikk ötödik bekezdésében előírt határidőn belül terjesztette elő, mivel a megtámadott határozatot a Bizottság összefonódás-ellenőrzési rendelet 20. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában 2003. november 18-án hirdette ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Qualcomm szerint az összefonódásokra vonatkozó határozatok megfelelő időben történő közzététele biztosítja a jogbiztonságot.

41 Egyébiránt a Qualcomm úgy véli, hogy a megtámadott határozatnak a Qualcomm részére 2003. május 23-án történt megküldése nem minősül értesítésnek, mivel kizárólag az adott határozat címzettjei értesíthetők a határozatról. Ezt az értelmezést erősíti meg a fenti 34. pontban hivatkozott Europemballage Continental Can kontra Bizottság ügyben hozott ítélet, valamint a fenti 34. pontban hivatkozott Dunlop Slazenger kontra Bizottság ügyben hozott ítélet is. A Qualcomm szerint továbbá az a tény, hogy 2003. május 23-án szerzett tudomást a megtámadott határozatról, nem foszthatja meg attól a jogától, hogy a megtámadott határozattal szemben az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésétől nyitva álló határidőn belül indítson keresetet.

42 Végül a Qualcomm álláspontja szerint a fenti 36. pontban hivatkozott Olsen kontra Bizottság ügyben hozott ítélet keresetének elfogadhatóságát támasztja alá, mivel kizárólag az adott határozat címzettjei értesíthetők a határozatról.

B - Az Elsőfokú Bíróság álláspontja

1. Előzetes észrevételek

43 Az EK 230. cikk ötödik bekezdésének értelmében a megsemmisítés iránti eljárást esettől függően az intézkedés kihirdetésétől vagy a felperessel történt közlésétől, illetve ennek hiányában attól a naptól számított két hónapon belül kell megindítani, amikor arról a felperes tudomást szerzett.

44 Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 102. cikkének 12. §-a értelmében, ha az intézmény által hozott jogi aktus elleni eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő a jogi aktus kihirdetésével kezdődik, ezt a határidőt ennek a jogi aktusnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésétől számított tizennegyedik nap végétől kell számítani. Az eljárási szabályzat 102. cikkének 2. §-a alapján az eljárási határidők a távolságra tekintettel tíznapos átalány-határidővel meghosszabbodnak.

45 A jelen ügyben a megtámadott határozatot 2003. november 18-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Mindazonáltal a Bizottság 2003. május 23-án küldte meg a megtámadott határozat nem bizalmas változatát a Qualcommnak. A Qualcomm 2004. február 10-én - vagyis a megtámadott határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésétől nyitva álló határidőn belül - nyújtotta be keresetét az Elsőfokú Bíróság Hivatalához.

2. A megtámadott határozat kihirdetéséről, illetve közléséről

46 Emlékeztetni kell arra, hogy a fenti 36. pontban hivatkozott Olsen kontra Bizottság ügyben hozott ítéletben az Elsőfokú Bíróság az EK 230. cikk ötödik bekezdésével azonos értelemben azt állapította meg, hogy a közlés alatt azt a magatartást kell érteni, amelynek révén valamely egyedi jogi aktus megalkotója erről az aktusról értesíti annak címzettjeit, és így lehetővé teszi számukra, hogy azt megismerhessék. Az EK 254. cikk harmadik bekezdéséből is ez az értelmezés következik, amelynek értelmében a határozatokról értesíteni kell a címzettjeiket, és azok az értesítéssel lépnek hatályba (a fenti 36. pontban hivatkozott Olsen kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 74. pontja).

47 A jelen ügyben kizárólag a DaimlerChrysler és a Deutsche Telekom a megtámadott határozat címzettje (lásd a megtámadott határozat 4. cikkét). Mivel a Qualcomm nem címzettje a megtámadott határozatnak, az aktusról történő értesítés ismérve rá nem alkalmazandó. Ennélfogva a Bizottság nem hivatkozhat arra, hogy a Qualcomm keresete azon indokból elfogadhatatlan, hogy azt a keresetindítási határidő - amely attól a naptól kezdődött, hogy a Bizottság az utóbbit "értesítette" a megtámadott határozatról - lejártát követően nyújtotta be, miközben nem is volt e határozat hivatalosan megnevezett címzettje.

48 Ezt az értékelést nem vonják kétségbe a Bizottság által annak bizonyítására felhozott érvek, hogy az EK 230. cikk ötödik bekezdésének alkalmazásával a határozatról nem csak az abban az EK 254. cikk harmadik bekezdésének megfelelően meghatározott címzettek értesíthetők, hanem a címzetteken kívüli harmadik személyek is. Ennek kapcsán emlékeztetni kell, hogy az összefonódás-ellenőrzési rendelet 20. cikkének (1) bekezdése előírja az e rendelet alkalmazásával hozott határozatoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését, oly módon, hogy a megtámadott határozatban címzettként meg nem határozott személyek tekintetében a keresetindítási határidőt az EK 230. cikk ötödik bekezdésében meghatározott első eset alapján, vagyis a határozatok kihirdetésének napjától kell számítani.

49 A címzett fogalmának Bizottság által javasolt kiterjesztő értelmezésének - amely magában foglalja mind az adott határozatban meghatározott címzett(ek)et, mind a Bizottság által címzettként megjelölt harmadik személyeket, anélkül hogy e személyek a határozatban feltüntetésre kerültek volna - elfogadása az összefonódás-ellenőrzési rendelet 20. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség kétségbe vonásával járna, és a Bizottságnak diszkrecionális jogkört biztosítana annak meghatározása tekintetében, hogy azon személyek közül, akik nem szerepelnek név szerint az adott határozat címzettjeként, kik azok, akik az e határozatról való értesítéstől, és nem annak kihirdetésétől számítva indíthatnak megsemmisítés iránti eljárást. Ilyen diszkrecionális jogkör biztosítása viszont az egyenlő bánásmód elvének megsértéséhez vezethet, mivel azon személyek közül, akik nem szerepelnek név szerint az adott határozat címzettjeként, ám akiket a Bizottság "értesített" e határozatról, ezen időponttól támadhatnák meg azt, miközben azok a személyek, akiket a Bizottság nem "értesített", a határozatot annak kihirdetésétől támadhatnák meg. Eközben elvileg a Bizottság által elfogadott határozat által közvetlenül és személyesen érintett összes személy jogosult e határozatot megtámadni. Ezen túlmenően a Bizottság nem mindig tudja előre meghatározni azon személyek körét, akik adott esetben a határozat kihirdetésétől kezdve keresetet indíthatnak. Így például nehéz meghatározni az összes olyan tényleges vagy potenciális versenytársat, akit a megtámadott határozatban tárgyalt összefonódás érinthet.

50 Ezt a megkülönböztetést nem indokolja a jogbiztonság minél előbbi biztosítására vonatkozó célkitűzés, amennyiben az korlátozza a megtámadott határozat jogi úton történő megtámadásának lehetőségét. Ezt a célkitűzést ugyanis nem lehet a Bizottság által javasolt kiterjesztő értelmezéssel biztosítani, mivel a Bizottság nem képes előre módszeresen meghatározni a megtámadott határozat által közvetlenül és személyesen érintett személyek körét. Ráadásul az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetés kötelezettsége tökéletesen biztosítja e célkitűzés elérését, amelyre a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 20. cikkének (1) bekezdése értelmében kötelezett.

51 Ezen túlmenően a Bizottság azon érve, miszerint eltérő bánásmódban részesülnek egyrészt az összefonódást bejelentő felek, akik a velük közölt határozattal szemben az értesítés napjától számítva indíthatnak megsemmisítés iránti keresetet, másrészt azon harmadik személyek, akik részt vettek a szóban forgó határozat elfogadásának alapjául szolgáló közigazgatási eljárásban, és akiket a Bizottság ugyancsak "értesített" e határozatról, ám akikkel szemben a keresetindítási határidő csupán a határozat kihirdetésének napjával nyílik meg, irreleváns. A Bizottság érve azon az előfeltételezésen alapul, hogy a Bizottság a bejelentő feleken kívül más személyeket is szabályosan értesíthet a határozatról. Mindazonáltal a fenti 49. és 50. pontban már kifejtett indokok miatt ez a helyzet nem áll fenn.

52 Azt is meg kell jegyezni a Bizottság által a fenti 34. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlattal kapcsolatban, hogy az nem foglal kifejezetten álláspontot arról a kérdésről, hogy egy határozat kézbesítettnek minősül-e olyan személy felé, aki annak nem címzettje, még akkor is, ha a hatályos szabályozás e határozat kihirdetését írja elő.

53 A Bizottság azon körülményre vonatkozó érvelését, miszerint az összefonódás-ellenőrzési rendelet 20. cikkének (2) bekezdése csupán a felek nevének, illetve a határozatok lényeges részének kihirdetését írja elő, és hogy 2004. május 1-je óta e határozatok nem bizalmas változatát nem teszik közzé teljes egészükben a Közösség összes nyelvén, ugyancsak el kell utasítani. E tekintetben meg kell állapítani, hogy a jelen ügyben a határozat nem bizalmas változatának teljes egésze kihirdetésre került az Európai Unió Hivatalos Lapjában, továbbá a határozat a kihirdetés napján a Közösség összes - így a Qualcomm - hivatalos nyelvén elérhető volt, miközben a megtámadott határozat nem bizalmas változatának Qualcommal való közlése csupán a hivatkozott határozat német változatára vonatkozott, vagyis egy olyan nyelvi verzióra, amely eltér a Qualcomm alapító okiratának nyelvétől. A megtámadott határozatnak tehát az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt kihirdetése biztosította a Qualcomm részére minden olyan információhoz való hozzájutását, amely szükséges volt a megtámadott határozat megsemmisítése iránti kereset megindításához.

54 Végül a 139/2004 rendelettel kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy e rendelet a jelen jogvita szempontjából irreleváns, mivel 2004. május 1-jén, vagyis a megtámadott határozat meghozatalát követően lépett hatályba.

3. A megtámadott határozatról való tudomásszerzésről

55 Az EK 230. cikk ötödik bekezdésének szövegéből az következik, a megtámadott aktusról való tudomásszerzés napja a keresetindítási határidő kezdő napjaként kiegészítő jellegű a jogi aktus kihirdetése vagy közlése napjához képest (lásd a fenti 34. pontban hivatkozott Regione Siciliana kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 30. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

56 Következésképpen a Qualcommnak a megtámadott határozatról 2003. május 23-án történt tudomásszerzése az EK 230. cikk ötödik bekezdésének értelmében nem tekinthető a keresetindítási határidő kezdő napjának, tekintettel arra, hogy e határozat az összefonódás-ellenőrzési rendelet 20. cikkének (1) bekezdése értelmében 2003. november 18-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában került kihirdetésre. Az EK 230. cikk értelmében tehát kizárólag ezen a napon nyílt meg a Qualcomm részére a megtámadott határozat megsemmisítése iránti keresetindításra rendelkezésre álló határidő.

57 Ezt az értékelést nem cáfolja a Bizottság által a fenti 39. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat sem. A Bizottságnak a fenti ítélkezési gyakorlatra vonatkozó értelmezésével ellentétben az utóbbiból nem lehet arra következtetni, hogy a megtámadott határozat kihirdetését megelőző tudomásszerzés esetén a keresetindításra nyitva álló határidő e tudomásszerzéstől kezdődik.

4. Végkövetkeztetés

58 A fenti tényezők összességére tekintettel meg kell állapítani, hogy az EK 230. cikk ötödik bekezdésében meghatározott keresetindítási határidő a megtámadott határozat Európai Unió Hivatalos Lapjában2003. november 18-án történt kihirdetésétől kezdődött, így a Bizottság a keresetindítási határidő kétségbevonásakor nem hivatkozhat érvényesen arra a tényre, hogy 2003. május 23-án a megtámadott határozat nem bizalmas változatát megküldte egy olyan személynek, aki nem volt e határozat címzettje, és nem tehet különbséget különböző, az adott aktus címzettjének nem minősülő személyek között aszerint, hogy a Bizottság úgy dönt-e, hogy a fenti módon értesíti őket, vagy sem. Ennélfogva a jelen kereset nem megkésett, így a Bizottságnak a kereset elfogadhatóságára vonatkozóan felhozott kifogását el kell utasítani.

II - Az ügy érdeméről

A - Bevezetés

59 A felperes által előterjesztett különböző kifogások vizsgálata során három jogalapot különböztethetünk meg. Az első jogalap a nyilvánvaló értékelési hibára, a tények téves megállapítására, valamint a kötelezettségvállalásoknak az érintett piacon fennálló versennyel kapcsolatos problémák megoldása szempontjából megfelelő voltával kapcsolatos ellentmondásos érvelésre vonatkozik. A második jogalap a hatáskörrel való visszaélésre hivatkozik. Végül a harmadik jogalap az indokolási kötelezettség megszegésére vonatkozik.

B - A nyilvánvaló értékelési hibára, a tények téves megállapítására, valamint a kötelezettségvállalásoknak az érintett piacon fennálló versennyel kapcsolatos problémák megoldása szempontjából megfelelő voltával kapcsolatos ellentmondásos érvelésre vonatkozó, első jogalapról

1. A felek érvei

a) A Qualcomm érvei

- Bevezetés

60 A Qualcomm álláspontja szerint a megtámadott határozatban felsorolt kötelezettségvállalások nem alkalmasak a versenyszabályok tiszteletben tartásával kapcsolatos aggályok eloszlatására. Különösen arra hivatkozik, hogy sem a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalás, sem az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalás nem hoz létre "egyenlő játékteret" egyrészt a TGG-kapu felhasználása nélkül működő telematikai rendszereket kínáló vállalkozások, másrészt a TGG-kaput és a Toll Collect fedélzeti egységét használó telematikai szolgáltatásokat kínáló vállalkozások számára.

61 A Qualcomm arra hivatkozik, hogy a fuvarozási vállalkozások csak a Toll Collect fedélzeti egységét fogják használni, mivel ennek alkalmazásával hozzáférnek az összes legfontosabb telematikai szolgáltatáshoz. Álláspontja szerint a TGG-kapura vonatkozó kötelezettségvállalás előírja, hogy a szóban forgó fedélzeti egységnek telematikai szolgáltatások nyújtására való alkalmazása érdekében az összefonódó vállalkozásoknak és a többi telematikai szolgáltatónak a TGG-kapun keresztül kell üzemelniük, nem változtat ezen a következtetésen, mivel ezek a szolgáltatók ugyanolyan szolgáltatásokat nyújthatnak, mint amilyen szolgáltatásokat az összefonódó vállalkozások, és különösen a DaimlerChrysler kínálhatott volna, amennyiben jogosultak lettek volna a Toll Collect fedélzeti egységének alkalmazásával közvetlenül nyújtani telematikai szolgáltatásokat. Így sem a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalás, sem az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalás nem küszöböli ki a Toll Collect fedélzeti egysége tekintetében fennálló árelőnyt.

62 A Qualcomm úgy véli, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság észrevétele, miszerint a közötte és a Toll Collect között a nagyteherautók által fizetendő autópályadíjak automatizált, illetve kézi beszedési rendszerének üzemeltetésére kötött üzemeltetési szerződésnek megfelelően forgalmazott fedélzeti egységek a telematikai szolgáltatások nyújtása során nem alkalmazhatók közvetlenül, elfogadhatatlan és téves. Ezen észrevétel azért elfogadhatatlan, mivel olyan fejlesztésekre hivatkozik, amelyek a megtámadott határozat meghozatalát követően következtek be. Ez az érvelés továbbá azért téves, mert a szóban forgó fedélzeti egységek segítségével a Toll Collect képes olyan telematikai alapszolgáltatásokat nyújtani, amelyeknek használatához nincs szükség további memória-, illetve szoftverfrissítésre. A Qualcomm álláspontja szerint a Németországi Szövetségi Köztársaság azon érve, miszerint a Toll Collect nem képes telematikai szolgáltatásokat nyújtani, mivel erre még nem kapott engedélyt a Németországi Szövetségi Köztársaságtól, ugyancsak elfogadhatatlan, mivel azt a megtámadott határozat elfogadása során szabályosan alátámasztott és nem vitatott helyzetet vonja kétségbe, miszerint a Németországi Szövetségi Köztársaság engedélyt ad a Toll Collect részére a telematikai szolgáltatások nyújtására. A Qualcomm továbbá hangsúlyozza, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság nem azt állítja, hogy a megtámadott határozat meghozatalának időpontjában ésszerűtlen volt azt feltételezni, hogy a szükséges engedélyt megkapja a Toll Collect, csupán azt, hogy azt még nem kapta meg. A Németországi Szövetségi Köztársaság érve nem őszinte, mivel nem azt mondja, hogy a Toll Collect nem kap engedélyt, hanem csak azt, hogy azt még nem kapta meg.

63 A Qualcomm továbbá úgy véli, hogy a Bizottság megsérti az összefonódás-ellenőrzési rendeletet azzal, hogy a megtámadott határozatban azt állapította meg, hogy elegendő, hogy e kötelezettségvállalások "korlátozzák", vagy "bizonyos mértékben" megakadályozzák, hogy a Toll Collect fedélzeti egysége erőfölényes helyzetben lévő platformmá váljék (lásd a megtámadott határozat (71) és (72) preambulumbekezdését).

- A GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalásról

64 A Qualcomm álláspontja szerint a Bizottság nem ad magyarázatot arra, hogy miért véli úgy, hogy a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalás által elérthető - készülékenként nagyjából 150-200 eurósra becsült - költségmegtakarítás lehetővé teszi harmadik személyek számára, hogy felvegyék a versenyt a Toll Collect fedélzeti egységével, és hogy "tovább korlátozzák" a Toll Collect fedélzeti egységei révén létrehozott platform által megszerezni kívánt erőfölényes helyzetet. A GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalás Bizottság általi értékelése téves tényeken alapszik, és nyilvánvaló értékelési hibának minősül.

65 Először is a Qualcomm úgy véli, hogy a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalás nem eredményez készülékenként nagyjából 150-200 eurós megtakarítást. Ezzel kapcsolatosan megjegyzi, hogy a saját telematikai készülékeinek felszerelésére szolgáló GPS-egységeket 30-55 euróért tudta megvásárolni. Továbbá megjegyzi, hogy a Bizottság azt feltételezi, hogy az e kötelezettségvállalás révén elérhető költségmegtakarítások a GPS-egységek árával egyenlők. Eközben a Toll Collect fedélzeti egységének GPS-interfészét használó harmadik személyeket többletköltségek terhelik, amelyeket nem kellene megfizetniük, amennyiben kidolgoznák saját rendszerüket.

66 Ezek a többletköltségek a következők: felszerelésüknek és szoftvereiknek a GPS-interfészhez való csatlakozás érdekében szükséges átdolgozásával járó fejlesztési költségek; az interfész fejlesztésével kapcsolatos költségek visszafizetése, a kötelezettségvállalások B.III.3. pontjának értelmében fizetendő licenciadíj; az azzal járó költségek, hogy két párhuzamos termékcsaládot kell kifejleszteni, vagyis egy Németországban alkalmazandó "csatlakoztatható" rendszert és egy GPS-funkcióval ellátott, Németország területén kívül használható operációs rendszert.

67 A Qualcomm álláspontja szerint, még ha jelenleg e költségek nem is számszerűsíthetők megfelelő pontossággal, mivel a GPS-interfész technikai adatai még nem ismertek, e költségek mértéke valószínűleg teljesen semlegesítené a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalásnak köszönhetően megvalósított költségmegtakarításokat. A Qualcomm továbbá arra hivatkozik, hogy gazdaságilag jobban megérné GPS-egységgel ellátott telematikai készüléket gyártani és értékesíteni.

68 Másodszor a Qualcomm úgy véli, hogy a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalás nem küszöböli ki a Toll Collect fedélzeti egységének versenyelőnyét még akkor sem, ha e kötelezettségvállalás készülékenként 150-200 eurós megtakarítást eredményezhet. Emlékeztet, hogy a Bizottság a megtámadott határozat (62) preambulumbekezdésében megállapította, hogy az érintett piacon a határozathozatal idején kapható telematikai készülékek ára 1000 és 2500 euró között mozgott. Következésképpen - még ha a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalás készülékenként 150-200 eurós megtakarítást eredményezhet is, és feltesszük, hogy a Bizottság ellenkérelmében feltüntetett költségmegtakarítás biztosítható - a telematikai készülékeket nyújtó harmadik személyeknek továbbra is jelentős árhátránnyal kell szembenézniük a Toll Collect fedélzeti egységeihez képest, amelyeket az utóbbi ingyenesen bocsát rendelkezésre. Az alternatív telematikai készülékek vételi árán felül a fuvarozási vállalkozásoknak a beszerelési költségeket és a kamionjaik leállásával járó költségeket is viselniük kell, amelyet a Bizottság a megtámadott határozat (72) preambulumbekezdésében is elismer. Az utóbbi költségek nagyjából kamiononként 100-120 euróra tehetők. A Qualcomm továbbá úgy véli, hogy a Bizottság nem nyújt semmiféle magyarázatot vagy bizonyítékot arra nézve, hogy a harmadik személy szolgáltatók milyen módon vehetnék fel a versenyt a Toll Collect fedélzeti egységével.

69 Harmadszor a Qualcomm azt a benyomást kelti, hogy azoknak a telematikai készülékeket kínáló harmadik személyeknek, akik a Toll Collect fedélzeti egységeihez azok GPS-interfészén keresztül kapcsolódhatnak, még egy készüléket kell nyújtaniuk, amely a kamion utasterében többlethelyet foglal el.

- Az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalás

70 Először is a Qualcomm cáfolja a megtámadott határozat (71) preambulumbekezdésében leírt megállapítást, miszerint valószínűleg a nagyteherautó-gyártók és felszerelésbeszállítóik élnek majd azzal a lehetőséggel, hogy autópálya-használatidíj beszedésre, valamint telematikai szolgáltatások nyújtására használható készülékek fejlesztésébe és gyártásába kezdjenek. A Qualcomm úgy véli, hogy a piaci szereplőkkel tartott egyik konzultációra való pontatlan hivatkozáson kívül a Bizottság nem ad semmiféle magyarázatot arra, hogy ez a megállapítás milyen megfontolásokon, illetve bizonyítékokon alapul.

71 Másodszor a Qualcomm úgy véli, hogy az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalás sem küszöböli ki az azzal a ténnyel kapcsolatos problémát, hogy a harmadik személyek által kínált rendszer még mindig pénzbe kerül, miközben a Toll Collect fedélzeti egysége ingyenes, és ezért egyetlen fuvarozási vállalkozás sem fogja a harmadik személyek telematikai rendszerét megvásárolni. Az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalás tehát azon telematikai készülékeket nyújtó harmadik személyek részére, akik e modult beépítik, nem tett lehetővé semmiféle költségmegtakarítást, mivel legalább 1000 és 2500 euró közötti összeget kellene fizetniük, miközben a Toll Collect fedélzeti egységét ingyenesen is megszerezhetik. Ráadásul a telematikai készülékeket nyújtó harmadik személyeknek nincs hozzáférésük a Toll Collect fedélzeti egysége által összegyűjtött adatokhoz, és ezért a telematikai szolgáltatásokhoz szükséges összes adatot saját maguknak kell összegyűjteniük, és az ehhez szükséges felszerelést (GPS, képernyő, üzenetküldő egység, mobil kommunikációs rendszer, stb.) és szoftvert is maguknak kell legyártaniuk.

72 A Qualcomm végül kijelenti, hogy azon vállalkozásokat, amelyek az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalást követően maguk hozzák létre saját autópályadíj-beszedési moduljukat, további költségek is terhelik. A Qualcomm különösen a kötelezettségvállalások B.IV.2.4. pontjára utalva kifejti, hogy jelentős összegről van szó, ugyanis telematikai készülékeket nyújtó harmadik személyeknek többek között a következő költségeket kell viselniük:

- rendszerüknek az autópályadíj-beszedési modul integrálása érdekében szükséges átdolgozásával járó fejlesztési költségek;

- az autópályadíj-beszedési modulokat gyártó közös vállalat tagjai által megvalósított fejlesztéshez és/vagy a harmadik személyszállítók licenciájának használatáért kiszámlázott jogdíjakhoz kapcsolódó fejlesztési költségek;

- az autópályadíj-beszedési modulok ellenszolgáltatás ellenében való nyújtásával kapcsolatos költségek;

- rendszereik engedélyeztetési költségei.

73 Tekintettel arra, hogy az autópályadíj-beszedési modul technikai adatai még nem ismertek, jelenleg e többletköltségek pontosan nem is számszerűsíthetők.

74 Harmadszor a Qualcomm úgy véli, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság által nyújtott azon biztosíték, miszerint az autópályadíj-beszedési modult magában foglaló telematikai készülékeket kínáló harmadik személyek az autópályadíj-beszedési rendszer működtetési költségeinek tekintetében megkülönböztetésmentes bánásmódban részesülnek (a megtámadott határozat (70) preambulumbekezdése), nem küszöböli ki a Toll Collect fedélzeti egységével kapcsolatos árelőnyt, mivel az árelőny kizárásához a Németországi Szövetségi Köztársaságnak kötelezettséget kellett volna vállalni a harmadik személyeket amiatt terhelő összes költség viselésére, hogy az autópályadíj-beszedési modult magában foglaló telematikai készülékeket ingyenesen kínálhassák.

75 Negyedszer és utoljára a Qualcomm kétségbe vonja a Bizottság azon - először az ellenkérelemben felhozott - hivatkozását, miszerint a nagyteherautó-gyártók is beépíthetik az autópályadíj-beszedési modult az általuk sorozatgyártásban beszerelendő telematikai készülékekbe, és így nem kell megvásárolniuk a Toll Collect fedélzeti egységeit. Ezzel kapcsolatban először is kijelenti, hogy a jelenleg forgalomban lévő és a következő kettő-öt évben gyártásra kerülő összes nagyteherautót "telematikai terminállal" látják majd el, amelyet az összeszerelés második fázisában fognak beszerelni, ami azt jelenti, hogy az ügyfelek választhatnak majd a Toll Collect ingyenes fedélzeti egysége és a többletszolgáltatásokat nyújtó fizetős telematikai készülékek között. Kifejti továbbá, hogy tapasztalatai szerint a flottairányítók nem kedvelik a telematikai terminálok nagyteherautókba való sorozatban történő gyári beszerelését, mivel főszabály szerint különböző márkájú járműveket üzemeltetnek. Fenntartja továbbá, hogy amennyiben a különböző telematikai készülékeket a gyártók minden gépkocsi márka tekintetében a sorozatgyártás során szerelik be, a különböző járművek nem tudnak majd kommunikálni egymás között. Ráadásul a flottairányító központ nem rendelkezik majd megfelelő felszereléssel a különböző típusú telematikai készülékekkel való kommunikációhoz, és a járművezetők kiképzése is bonyolultabbá válik. Végül úgy véli, hogy a Bizottság nem ad magyarázatot arra, hogy az autópályadíj-beszedési modult magában foglaló telematikai készülékek sorozatgyártásban történő beszerelése miért zárná ki szükségszerűen a Toll Collect fedélzeti egységének erőfölényes platformmá válását. Még ha az ügyfelek jobban kedvelik is a sorozatgyártásban beszerelt telematikai terminálokat, a Bizottság nem bizonyította, hogy ez a tendencia megakadályozná, hogy a Toll Collect fedélzeti egysége erőfölényes platformmá váljon.

- A Bizottság jogorvoslati eljárás során felhozott érveinek megalapozatlanságáról

76 A Qualcomm kétségbe vonja a Bizottság azon érvét, miszerint tekintve, hogy a TGG-kapura vonatkozó kötelezettségvállalás elegendő a szóban forgó piacon a hatékony verseny összességében való megőrzéséhez, a többi kötelezettségvállalás e piacra gyakorolt hatása kevéssé fontos. Ezzel kapcsolatban kifejti, hogy ugyan a Bizottság a megtámadott határozatban valójában úgy határozta meg a szóban forgó piacot, mint a közúti telematikai rendszerek német piacát, mindazonáltal a Toll Collect hatását e piacra nem ebben a részben, hanem két másik pontban elemezte (lásd a megtámadott határozat IV.D.2.1. és IV.D.2.2. szakaszát). A Bizottság ezzel azt jelezte, hogy a szóban forgó piacon különböző olyan versennyel kapcsolatos problémák állnak fenn, amelyeket megfelelő kötelezettségvállalások révén kell megoldani. A Qualcomm ennélfogva a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalásra és az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalásra összpontosított, mivel e kötelezettségvállalások azok, amelyek az érintett piacnak azon a részén hivatottak versenyt előidézni, amely szegmensben ő mint telematikai rendszerek szolgáltatója érdekelt. Hozzáteszi, hogy még ha fel is tesszük, hogy a TGG-kapura vonatkozó kötelezettségvállalása elegendő a hatékony verseny biztosítására a telematikai szolgáltatások terén, ez még nem elegendő a versenynek a szóban forgó piac egészén való megőrzéséhez, mivel - amint azt a megtámadott határozat (30) preambulumbekezdése megfogalmazza - az érintett piacon jelen lévő piaci szereplők nagy része - mint a Qualcomm maga is - "teljes körű szolgáltató".

77 A Qualcomm ezenfelül vitatja a Bizottság azon védekezésének megalapozottságát, miszerint a telematikai készülékeket, illetve integrált megoldásokat kínáló harmadik személyek versenyezni tudnának a Toll Collect ingyenes fedélzeti egységével azáltal, hogy telematikai többletszolgáltatások kínálnak. A megtámadott határozat (71)-(73) preambulumbekezdésében semmi nem utal arra, hogy olyan megfontolásról lenne szó, amelyből a Bizottság arra következtethet, hogy a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalás és az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalás alkalmas annak megakadályozására, hogy a Toll Collect fedélzeti egysége erőfölényes telematikai platformmá váljon. Ezen túlmenően a Bizottság a megtámadott határozat (62) és (63) preambulumbekezdésében kijelentette, hogy a Toll Collect fedélzeti egységeinek jelenlegi generációja által nyújtható telematikai szolgáltatások a szükséges telematikai alapfunkciókat testesítik meg, és hogy a fuvarozási vállalkozások nem vásárolnak telematikai többletszolgáltatásokat, amennyiben ez többletkiadásokkal jár. A Bizottság tehát maga is úgy ítélte meg, hogy a telematikai többletszolgáltatások nyújtásának lehetősége nem küszöbölheti ki az árhátrányt.

78 Továbbá téves az a gondolat - amint azt a Bizottság állítja -, hogy létezik egy olyan ár, amelyet az ügyfelek egy második telematikai terminálért hajlandóak lennének megfizetni annak érdekében, hogy olyan többletszolgáltatásokat kapjanak, amelyekre nincs szükségük. Azon felül, hogy a Bizottság semmiféle bizonyítékot nem nyújt érvének alátámasztására, és különösen semmiféle jelzés nem utal erre az árra, a Qualcomm megjegyzi, hogy a Bizottság meg sem próbálta megmagyarázni az egyrészt a megtámadott határozat (54) és (63) preambulumbekezdésében megfogalmazott következtetés - miszerint a fuvarozási vállalkozások nem hajlandók semennyit sem fizetni a telematikai készülékekért, amennyiben a Toll Collect fedélzeti egységét ingyenesen kínálják -, másrészt a megtámadott határozat (72) preambulumbekezdésében megfogalmazott azon kijelentés közötti ellentétet, miszerint a készülékenként nagyjából 150-200 eurósra becsült költségmegtakarítás a telematikai készülékeket harmadik személyek számára lehetővé teszi, hogy felvegyék a versenyt a Toll Collect fedélzeti egysége révén nyújtott szolgáltatásokkal. Még ha a Bizottság költségmegtakarítással kapcsolatos feltevései pontosak is, továbbra is 800-2300 eurós lesz az árkülönbség a Toll Collect fedélzeti egysége és valamely GPS-interfészt alkalmazó telematikai készülék ára között.

79 Végül a Qualcomm úgy véli, hogy a Frost & Sullivan által készített European Commercial Vehicle Telematics Markets, 2002 című piactanulmány (a továbbiakban a "Frost & Sullivan"-jelentés), amelyre a Bizottság támaszkodik, azt mondja ki, hogy jelenleg kevés ügyfelet érdekelnek azok a szolgáltatások, amelyek túlmutatnak a Toll Collect fedélzeti egységének szolgáltatásain, és hogy ez a helyzet valószínűleg a közeljövőben nem is fog változni. Ez a piactanulmány a telematikai alaprendszereket megkülönbözteti, a "közepes fejlettségű" telematikai rendszerektől és a "fejlett" telematikai rendszerektől. E tanulmány értelmében a szóban forgó fedélzeti egység - különösen üzenetküldő funkciója miatt - "közepes fejlettségű" telematikai rendszernek minősül. Ugyanezen a tanulmány továbbá megemlíti, hogy 2001-ben a piaci részesedések a következők voltak: a piac 90%-át a telematikai alaprendszerek, 9%-át a közepes fejlettségű telematikai rendszerek, 1%-át pedig a fejlett telematikai rendszerek tették ki. Ezenfelül a hivatkozott tanulmány szerint 2009-ben a piaci részesedések a következőképpen alakulnak majd: a telematikai alaprendszerek a piac 78%-át, a közepes fejlettségű telematikai rendszerek a piac 12%-át, a fejlett telematikai rendszerek pedig a piac 10%-át teszik majd ki. A Qualcomm hangsúlyozza, hogy ez az előrejelzés azt feltételezi, hogy a verseny tisztességes marad, és nem következik be ártorzulás a különböző típusú rendszerek között, és nem számol egy olyan helyzettel, amelyben - mint ahogy az a jelen esetben történt - a fuvarozási vállalkozások ingyenesen juthatnak hozzá a Toll Collect fedélzeti egységeihez, vagyis egy telematikai alaprendszerhez, illetve közepes fejlettségű rendszerhez, miközben a fejlett telematikai rendszerekért fizetniük kell. Mindenesetre a Bizottság által előterjesztett bizonyítékok azt jelzik, hogy a közúti telematikai rendszerek német piaca a fejlett telematikai rendszerek tekintetében nagyon szűk volt. A Qualcomm ezenfelül vitatja a hivatkozott piactanulmány Bizottság általi értelmezését. Úgy véli, még ha a hivatkozott tanulmányt a Bizottság által értelmezettek szerint is kell érteni, nem bizonyított, hogy a Toll Collect fedélzeti egysége ne válhatna erőfölényes platformmá, mivel a fenti tanulmány szerint a telematikai alaprendszerek képviselik a mennyiségi piac 78%-át és a piac értékének 45%-át. Ezen túlmenően úgy véli, hogy a Toll Collect fedélzeti egysége közepes fejlettségű telematikai rendszer, és hogy a telematikai alaprendszerek és a közepes fejlettségű telematikai rendszerek összesített piaci részesedése a "Frost & Sullivan"-jelentésben foglalt tanulmány előrejelzései szerint 2009-ben a mennyiségi piac 90%-át, a minőségi piacnak pedig 68%-át teszik majd ki. Ráadásul e számadatok csupán kivetítések a 2009. évre. A "Frost & Sullivan"-jelentés szerint 2004-ben, vagyis a megtámadott határozat szempontjából releváns időszakban a telematikai alaprendszerek piaci részesedése az eladási mennyiségek 94%-ával, a piac értékének pedig 82%-ával lesz egyenlő.

b) A Bizottság és Németországi Szövetségi Köztársaság érvei

80 A Bizottság a Németországi Szövetségi Köztársaság támogatásával elsődlegesen úgy ítéli meg, hogy a Qualcomm által hivatkozott első jogalap a megtámadott határozat alapvetően téves értelmezésén alapul, mivel a hivatkozott határozat nem különbözteti meg a telematikai felszerelések piacát és a telematikai szolgáltatások piacát, hanem kizárólag a közúti telematikai rendszerek piacát határozza meg, amely a hardvereket, szoftvereket, szolgáltatásokat is magában foglalja.

81 Egyébiránt a Bizottság úgy véli, hogy a Qualcomm érvei önmagukban nem elegendők az azon hatásokra vonatkozó átfogó elemzésének kétségbe vonására, amelyeket az összes kötelezettségvállalás gyakorol majd a közúti telematikus rendszerek német piacára. Még ha fel is tesszük, hogy a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalás és az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalás nem elegendő a megtámadott határozatban meghatározott versennyel kapcsolatos probléma megoldására, a Qualcomm akkor sem bizonyította, hogy a közúti telematikai felszerelések közötti verseny teljesen megszűnne, és egyáltalán nem nyilatkozott azon ténnyel kapcsolatosan, hogy a kvalitatív moratóriummal összekapcsolt telematikai kapura vonatkozó kötelezettségvállalás megakadályozná a DaimlerChryslert abban, hogy a közúti telematikai rendszerek német piacának egészén erőfölényre tegyen szert oly módon, hogy megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosít e platformhoz.

82 Ezzel összefüggésben a Bizottság kijelenti, hogy az összefonódás-ellenőrzési rendelet alkalmazásakor az erőfölényes helyzet kialakulásának megakadályozását kell szem előtt tartania, és nem annak korlátozását. A Bizottság álláspontja szerint amennyiben a jelen esetben a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalás és az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalás korlátozza a Toll Collect platformjának erőfölényes jellegét, a kötelezettségvállalások összessége megakadályozza, hogy a DaimlerChrysler a Toll Collect platformja segítségével a közúti telematikai rendszerek német piacán erőfölényes helyzetbe kerüljön.

83 A Bizottság a Németországi Szövetségi Köztársaság támogatásával másodlagosan vitatja a Qualcomm GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalással és az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalással kapcsolatos állításait.

84 A GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalással kapcsolatosan a Bizottság úgy ítéli meg, hogy abból a pozitív fogadtatásból, amelyet a Qualcomm és az összefonódás vállalkozásainak többi versenytársa az interfésszel kapcsolatosan a közigazgatási eljárás során tanúsított, arra következtethetett, hogy ez a kötelezettségvállalás lehetővé teszi e vállalkozások számára, hogy komoly költségmegtakarításra tegyenek szert. Egyébként a közigazgatási eljárás során összegyűjtött információk arról tanúskodnak, hogy az e vállalkozások által a kötelezettségvállalásnak köszönhetően elérhető költségmegtakarítás - amely nem kizárólag valamely GSM-modul vételárából számítandó ki, ugyanis egyéb költségek is idetartoznak - óvatos becslések szerint is készülékenként nagyjából 150-200 eurót tett ki. Végül a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalás által nyújtott előny lehetővé teszi a telematikai rendszereket kínáló harmadik személyek számára, hogy - annak ellenére, hogy külön készüléket kell beszerelniük - hatékonyabban versenyezzenek a Toll Collect fedélzeti egységei révén nyújtott telematikai szolgáltatásokkal, mivel fejlettebb és változatosabb szolgáltatásokat tudnak így nyújtani. A fejlettebb és változatosabb szolgáltatások nyújtása jövőbeli piacának létezését a "Frost & Sullivan"-jelentés a Toll Collect fedélzeti egységeinek a közepes fejlettségű, illetve fejlett telematikai rendszerek közé történő besorolásától függetlenül erősítette meg.

85 Az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalás kapcsán a Bizottság a Németországi Szövetségi Köztársaság támogatásával újfent megerősíti, hogy e kötelezettségvállalás alkalmas annak megakadályozására, hogy a Toll Collect ingyenesen nyújtott fedélzeti egysége erőfölényes platformmá váljék. A Bizottság álláspontja szerint a "Frost & Sullivan"-jelentés megerősíti, hogy főleg a nagyteherautó-gyártók és azok felszerelésbeszállítói foglalkoznak majd az autópályadíj-beszedésre, valamint telematikai szolgáltatások nyújtására használható készülékek fejlesztésével és gyártásával. Az autópályadíj-beszedési modullal felszerelt telematikai készülékek által a nagyteherautó-gyártók és felszerelésbeszállítóik előnyre tesznek szert, mivel a Toll Collect második felszerelése során alkalmazott rendszereknél jóval szélesebb funkció- és szolgáltatáspalettát kínálhatnak majd vevőik számára. Ezen túlmenően a nagyteherautó-gyártók és felszerelésbeszállítóik annak előnyét is élvezhetik majd, hogy a telematikai készülékeket a járművel modult tartalmazó elektronikus berendezésébe építhetik majd be.

2. Az Elsőfokú Bíróság álláspontja

a) Bevezetés

86 A Qualcomm első jogalapjában előadott különböző kifogások értékelése érdekében először is egyrészt a Bizottság az összefonódásokról döntő határozatok, és különösen a kötelezettségvállalásokat követően hozott határozatok terén fennálló ellenőrzési jogkörének kiterjedését, másrészt a Bizottságnak a megtámadott határozatban az összefonódásra és a vállalt kötelezettségvállalásokra vonatkozóan kifejtett értékelését foglaljuk össze. Ezt követően a kötelezettségvállalások értékelésének kritériumára vonatkozó kifogásokat elemezzük. Végül az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalás és a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalás állítólagos nem megfelelőségére vonatkozó kifogásokat értékeljük.

b) Elvi megfontolások

87 Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 8. cikkének (2) bekezdése értelmében, amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy - a vállalkozások által elvégzett szükséges módosítások után - valamely bejelentett összefonódás megfelel a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, határozatot hoz, amelyben azt az összefonódást, amely nem hoz létre, vagy nem erősít meg olyan erőfölényt, amelynek következményeként a közös piacon vagy annak egy jelentős részén a hatékony verseny jelentősen korlátozódna, a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja.

88 Ennélfogva az összefonódások ellenőrzése olyan jövőre vonatkozó elemzést követel meg, amely annak vizsgálatából áll, hogy az összefonódás mennyiben módosíthatja az adott piacon a versenyhelyzetet meghatározó tényezőket, célja pedig annak megállapítása, hogy a hatékony verseny jelentősen korlátozódna-e ezen összefonódás következtében. Az ilyen elemzéshez különböző ok-okozati összefüggések mérlegelése szükséges, annak eldöntése végett, hogy melyek bekövetkezte a legvalószínűbb (lásd e tekintetben a Bíróság C-12/03. P. sz., Bizottság kontra Tetra Leval ügyben 2005. február 15-én hozott ítéletének [EBHT 2005., I-987. o.] 43. pontját).

89 Következésképpen az összefonódás-ellenőrzési rendelet 8. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az ítélkezési gyakorlat értelmében a Bizottság csak akkor nyilváníthat egy kötelezettségvállalásokat tartalmazó összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek, ha a kötelezettségvállalások eredményeképpen a Bizottság arra a következtetésre juthat, hogy a kérdéses összefonódás nem hoz létre, vagy nem erősít meg olyan erőfölényt, amelynek következményeként a közös piacon vagy annak egy jelentős részén a hatékony verseny jelentősen korlátozódna (az Elsőfokú Bíróság T-102/96. sz., Gencor kontra Bizottság ügyben 1999. március 25-én hozott ítéletének [EBHT 1999., II-753. o.] 318. pontja, valamint a T-282/02. sz., Cementbouw Handel & Industrie kontra Bizottság ügyben 2006. február 23-án hozott ítéletének [EBHT 2006., II-319. o.] 294. pontja; lásd e tekintetben továbbá az Elsőfokú Bíróság T-87/05. sz., EDP kontra Bizottság ügyben 2005. szeptember 21-én hozott ítéletének [EBHT 2005., II-3745. o.] 63. pontját). A Bizottság feladata tehát annak megfelelő valószínűséggel történő bizonyítása a valamely összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozatban, hogy az összefonódás felei által javasolt kötelezettségvállalásokkal módosított összefonódás nem hoz létre, vagy nem erősít meg olyan erőfölényt, amelynek következményeként a közös piacon vagy annak egy jelentős részén a hatékony verseny jelentősen korlátozódna. Mindazonáltal összetett gazdasági jellegű értékelések esetén a Bizottságot terhelő bizonyítási teher nem befolyásolja az e területen meglévő mérlegelési jogkörét (lásd e tekintetben a fent hivatkozott EDP kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 63. pontját, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

90 Ezért tehát az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító, kötelezettségvállalások mellett létrejövő határozat megsemmisítésére irányuló kérelmet előterjesztő érdekelt harmadik személyekre hárul annak bizonyítása, hogy a Bizottság oly mértékben tévesen értékelte e kötelezettségvállalásokat, hogy az összefonódás közös piaccal való összeegyeztethetősége kétségbe vonható.

91 Egyébként meg kell jegyezni, hogy a közösségi bíróság alapvetően teljes felülvizsgálati jogkörrel rendelkezik az összefonódásra vonatkozó rendelkezések Bizottság általi alkalmazása tekintetében. Mindazonáltal az ítélkezési gyakorlat szerint az összefonódás-ellenőrzési rendelet alapvető szabályai - különösen annak 2. cikke - bizonyos mérlegelési mozgásteret biztosítanak a Bizottságnak, mindenekelőtt a gazdasági jellegű értékelések vonatkozásában. Következésképpen e mozgástér gyakorlásának felülvizsgálatakor - amely nélkülözhetetlen az összefonódásra vonatkozó szabályok meghatározásakor - a közösségi bíróságnak figyelembe kell vennie azon mérlegelési mozgásteret, amelyet az összefonódásokra vonatkozó szabályozás részét képező gazdasági jellegű szabályok alapoznak meg (a Bíróság C-68/94. és C-30/95. sz., Franciaország és társai kontra Bizottság, ún. "Kali & Salz" egyesített ügyekben 1998. március 31-én hozott ítéletének [EBHT 1998., I-1375. o.] 223. és 224. pontja és a fenti 88. pontban hivatkozott Bizottság kontra Tetra Laval ügyben hozott ítéletének 38. pontja, valamint a T-210/01. sz., General Electric kontra Bizottság ügyben 2005. december 14-én hozott ítéletének [EBHT 2005., II-5575. o.] 60. pontja).

92 Jóllehet a Bíróság elismeri a Bizottság mérlegelési mozgásterét a gazdasági jellegű értékelések vonatkozásában, ez nem jelenti azt, hogy a közösségi bíróság nem vizsgálhatja felül, hogy a Bizottság miként értelmez gazdasági jellegű adatokat. Ugyanis közösségi bíróságnak nem csupán a hivatkozott bizonyítékok tárgyi valószerűségét, megbízhatóságát és következetességét kell vizsgálnia, hanem azt is ellenőriznie kell, hogy a bizonyítékok az adott összetett helyzet értékeléséhez figyelembe veendő összes adatok teljes körét képezik-e, valamint hogy e bizonyítékok alátámasztják-e a belőlük levont következtetéseket (a fenti 88. pontban hivatkozott Bizottság kontra Tetra Laval ügyben hozott ítélet 39. pontja).

93 A felek által a jelen ügyben előterjesztett érveket ezekre az összefonódásokra vonatkozó bizonyítási követelményeket és bizonyítási terhet, továbbá a közösségi bíróság által e téren gyakorolható felülvizsgálat mértékét meghatározó elvekre tekintettel kell megvizsgálni.

c) A Bizottságnak az összefonódásra és a kötelezettségvállalásokra vonatkozó elemzése

94 A megtámadott határozat (19) és azt követő preambulumbekezdéseiben a Bizottság megállapítja, hogy a Toll Collectet az összefonódó vállalkozások a közbeszerzés megnyerését követően a nagyteherautók által a németországi autópályák használatáért fizetendő autópályadíjak Németországi Szövetségi Köztársaság nevében történő beszedésének érdekében hozták létre. E minőségében a Toll Collect nem áll versenyben a többi magánszolgáltatóval.

95 Mindazonáltal a Toll Collectnek az autópályadíjak beszedésére kifejlesztett fedélzeti egysége a telematikai szolgáltatások vételére és nyújtására szánt adatok gyűjtésére is alkalmas. A Toll Collect fedélzeti egységeinek ilyen jellegű felhasználása nem képezte a nagyteherautók által fizetendő autópályadíj-beszedési rendszerre vonatkozó közbeszerzési eljárás tárgyát, ám a fenti eljárást lezáró Toll Collecttel kötött üzemeltetési szerződés előírja, hogy miután a Toll Collect megszerzi a Németországi Szövetségi Köztársaságtól a fenti rendszer működtetéséhez szükséges engedélyt, más telematikai szolgáltatásokat is kínálhat. Az összefonódó vállalkozások jelezték, hogy élni kívánnak majd telematikai szolgáltatások a Toll Collect fedélzeti egysége révén történő nyújtásának lehetőségével. A Bizottság tehát úgy vélte, hogy mivel telematikai szolgáltatásoknak a Toll Collect fedélzeti egysége révén való nyújtása hozzájárul majd azon a közérdeken alapuló célkitűzésen, hogy csökkenjen a kommunikációs hálózat leterheltsége, a Németországi Szövetségi Köztársaság nem ellenzi majd e szolgáltatások a Toll Collect fedélzeti egységén keresztüli nyújtását, és következésképpen az összefonódás hatással lesz a közúti telematikai rendszerek fejlesztésének, gyártásának és forgalmazásának piacára (a megtámadott határozat (20)-(22) és (47)-(49) preambulumbekezdése).

96 A Bizottság által érintett termékpiacként meghatározott közúti telematikai rendszerek magukban foglalják a hardvereket, szoftvereket, valamint a fuvarozási és logisztikai vállalkozásoknak nyújtandó szolgáltatásokat. Az ügyfelek - vagyis a fuvarozási vállalkozások - szempontjából e piac magában foglalja egyrészt a "teljes körű szolgáltatókat", vagyis azokat, amelyek mind hardvereket, mind szoftvereket, illetve telematikai szolgáltatásokat is nyújtanak, a "hardver szolgáltatókat", vagyis azokat, amelyek kizárólag terminálokat, illetve az ezekhez tartozó szoftvereket és hardvereket kínálnak, valamint a "szolgáltatásnyújtókat", vagyis azokat, amelyek kizárólag közúti telematikai szolgáltatásokat kínálnak (a megtámadott határozat (23)-(32) preambulumbekezdése).

97 A Bizottság először meghatározta az érintett földrajzi piacot, és úgy ítélte meg, hogy az Németország területére terjed ki, majd az összefonódást a versenyjog szempontjából az összefonódó vállalkozások által tett kötelezettségvállalások nélkül értékelte (a megtámadott határozat (33)-(36) preambulumbekezdése).

98 Először is a Bizottság megállapította, hogy az összefonódás egyrészt az elsőszámú németországi nagyteherautó-gyártót, a DaimlerChryslert - amely a saját nyilatkozatai szerint ezenfelül az egyik legjelentősebb mobilitás- és telematikaszolgáltató is -, másrészt a Deutsche Telekomot - az egyik legjelentősebb németországi mobiltelefónia-szolgáltatót - egyesítette. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e két vállalkozás kiváló helyzetben van ahhoz, hogy közúti telematikai szolgáltatásokat nyújtson (a megtámadott határozat (39) és (40) preambulumbekezdése).

99 A Bizottság továbbá emlékeztetett egyrészt arra, hogy a DaimlerChrysler megerősítette abbéli szándékát, hogy a Toll Collect fedélzeti egysége révén közúti telematikai szolgáltatásokat nyújtson, másrészt, hogy biztosra vehető, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság az üzemeltetési szerződés értelmében megadja a közúti telematikai szolgáltatások nyújtásához szükséges engedélyt (a megtámadott határozat (43)-(50) preambulumbekezdése).

100 Mivel a Toll Collect fedélzeti egységét ingyenesen fogják nyújtani, amely kielégíti a fuvarozási vállalkozások gyakorlati érdekét, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a fedélzeti egységet a németországi autópályákat rendszeresen használó nagyteherautók többségébe beszerelik majd. Az a tény, hogy e telematikai szolgáltatásokra is alkalmas fedélzeti egységeket ingyenesen kaphatják meg az autópályadíj fizetésére kötelezettek, azzal jár majd, hogy azon nagyteherautók többsége, amelyekbe a Toll Collect fedélzeti egysége beszerelésre kerül, ezt a közúti telematikai szolgáltatásokra is igénybe veszi majd. Ezzel szemben a Bizottság a fuvarozási vállalkozások szempontjából nem tartja gazdaságilag ésszerűnek, hogy e vállalkozások a versenytárs szolgáltatók által kínált közúti telematikai szolgáltatások használata érdekében egy másik fedélzeti egységet is beszereljenek. A Bizottság szerint ez azzal magyarázható, hogy a fuvarozási vállalkozások Németországban és Európában alacsony árréssel dolgoznak (a megtámadott határozat (51)-(54) preambulumbekezdése).

101 Következésképpen a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Toll Collect fedélzeti egységei a németországi nagyteherautó-állomány majdnem teljes egészét le fogják fedni, és így a közúti telematikai rendszerek német piacán erőfölényes platformot hoznak majd létre (a megtámadott határozat (56) preambulumbekezdése).

102 Ennek az erőfölényes platformnak a létrehozása a Bizottság szerint a fuvarozási és logisztikai vállalkozások tekintetében a közúti telematikai rendszerek német piacának lezárásához vezet. Különösen a közúti telematikai rendszereket szolgáltatók függnek majd a Toll Collect fedélzeti egységének használatától az utóbbi által a közúti telematikai szolgáltatások terén létrehozott erőfölényes platform miatt. A Toll Collect fedélzeti egységei - védett és zárt rendszerként - lehetővé teszik a DaimlerChrysler részére, hogy a Toll Collect révén majd ellenőrzése alatt tartsa a közúti telematikai rendszerek német piacára történő belépést (a megtámadott határozat (57)-(59) preambulumbekezdése). Ezenfelül a Toll Collect platformja ki fogja szorítani a jelenleg a piacon jelen lévő telematikai rendszereket szolgáltató vállalkozásokat. Tekintettel arra, hogy a fedélzeti egységek rendelkeznek azokkal az alapvető funkciókkal, amelyek a jelenleg a piacon kínált közúti telematikai rendszerekben is rendelkezésre állnak, és ezekhez a fedélzeti egységekhez ingyenesen lehet majd hozzájutni, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy azok a fuvarozási vállalkozások, amelyek nagyteherautóiba már beszerelték a Toll Collect fedélzeti egységét, nem fognak "még egy telematikai terminált" vásárolni "a [szóban forgó] fedélzeti egységnél többet nyújtó, azzal versenyben lévő rendszerek szolgáltatói által nyújtott közúti telematikai többletszolgáltatások alkalmazása érdekében". Vagyis a Toll Collect által kifejlesztett telematikai megoldás ingyenességének bejelentése nagyon megnehezítette a piacon jelen lévő közúti telematikai rendszerek szolgáltatói számára, hogy új ügyfeleket szerezzenek, ami veszélyezteti gazdasági fennmaradásukat. A fedélzeti egységek Toll Collect által fejlesztendő második generációja - tekintettel e fedélzeti egységek új funkcióira - tovább gyorsítja majd a versenytársak piacról való kiszorítását (a megtámadott határozat (60)-(65) preambulumbekezdése).

103 Ennélfogva a Bizottság úgy véli, hogy a kötelezettségvállalások nélkül a bejelentett összefonódás eredményeképpen a Toll Collect révén a fuvarozási és logisztikai vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások tekintetében erőfölényes helyzetbe kerülhet DaimlerChrysler a közúti telematikai rendszerek német piacán, amelynek következményeként a közös piacon vagy annak egy jelentős részén a hatékony verseny jelentősen korlátozódik (a megtámadott határozat (66) preambulumbekezdése).

104 Mindazonáltal a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az összefonódó vállalkozások által vállalt kötelezettségvállalások alkalmasak voltak az általa felhozott kifogások eloszlatására (a megtámadott határozat (69) preambulumbekezdése).

105 A Bizottság a megtámadott határozat (70) preambulumbekezdésében az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalással kapcsolatosan különösen megemlíti, hogy a felek által vállalt azon kötelezettségvállalás, hogy a harmadik személyek készülékeihez autópályadíj-beszedő modult fejlesztenek ki, e készülékeknek az autópályadíj-fizetési modulhoz való igazítását nyomon követik, valamint megadják a készülékek használatához szükséges engedélyeket, lehetővé teszi majd a harmadik személyek számára, hogy kifejlesszék saját autópályadíj-fizetési funkcióval ellátott telematikai berendezéseiket. A Bizottság hozzáteszi, hogy a német szövetségi Közlekedési, Építésügyi és Lakásügyi Minisztérium biztosította a Bizottságot arról, hogy az autópályadíj-fizetési modullal ellátott telematikai berendezéseket kínáló harmadik személyeket a költségek tekintetében a nagyteherautók autópályadíj-fizetési rendszerét üzemeltető személyhez képest nem fogják eltérően kezelni.

106 A Bizottság a megtámadott határozat (71) preambulumbekezdésében úgy ítélte meg, hogy "főleg a nagyteherautó-gyártók és azok felszerelésbeszállítói lesznek azok a harmadik személyek, akik majd az autópálya-díjfizetési modullal ellátott telematikai berendezések fejlesztésével és gyártásával foglalkoznak". Figyelembe véve ezt a tényt és a piaci szereplőkkel folytatott megbeszélés eredményeit, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy "arra kell számítani, hogy az a harmadik személyeknek nyújtott lehetőség, hogy az autópálya-díjfizetési modult saját berendezéseikbe építhetik, nagymértékben megakadályozza majd, hogy a Toll Collect erőfölényes helyzetben lévő platformmá, illetve a fuvarozási és logisztikai vállalkozásoknak nyújtott telematikai rendszerek németországi piacának kapuőrévé váljék".

107 A GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalás tekintetében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy piaci tanulmánya szerint a Toll Collect fedélzeti egysége GPS-funkciójának használatára való lehetőség a telematikai berendezéseket kínáló harmadik személyek számára majd készülékenként nagyjából 150-200 euró költségmegtakarítást jelent, továbbá lehetővé teszi a telematikai rendszereket kínáló harmadik személyek számára, hogy annak ellenére, hogy külön készüléket kell beszerelniük, hatékonyabban versenyezzenek a Toll Collect fedélzeti egységei révén nyújtott telematikai szolgáltatásokkal (a megtámadott határozat (72) preambulumbekezdése).

108 A TGG-kapura vonatkozó kötelezettségvállalás kapcsán a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez a kötelezettségvállalás lehetővé teszi a telematikai szolgáltatásokat kínáló harmadik személyek számára, hogy egy, az összefonódó felektől semlegesen és függetlenül üzemeltetett központi telematikai kapu segítségével megkülönböztetésmentesen férhessenek hozzá a Toll Collect fedélzeti egységeinek alapfunkcióihoz, valamint alapadataihoz (a megtámadott határozat (73) és (74) preambulumbekezdése).

109 Végül a Bizottság hangsúlyozta a kvalitatív moratórium fontosságát, amely a Toll Collect közúti telematikai rendszerek német piacán történő erőfölényes platformmá válásának megakadályozásra hivatott, amíg a GPS-interfészre és az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalás nem teljesül (a megtámadott határozat (76) preambulumbekezdése).

110 A Bizottság e tényezők fényében úgy ítélte meg, hogy a kötelezettségvállalások összességükben lehetővé teszik annak biztosítását, hogy a közúti telematikai rendszerek németországi piaca továbbra is nyitott maradjon, valamint hogy az összefonódó felekre és a harmadik vállalkozásokra vonatkozó hasonló versenyhelyzet fennmaradjon. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy mindaddig, amíg az összefonódó felek betartják a kötelezettségvállalásokat, a bejelentett összefonódás eredményeképpen a DaimlerChrysler a Toll Collect platformja segítségével nem fog a közúti telematikai rendszerek német piacán erőfölényes helyzetbe kerülni (a megtámadott határozat (77) preambulumbekezdése).

d) A kötelezettségvállalások értékelésének ismérvéről

111 Amikor a Qualcomm megjegyzi, hogy az GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalás és az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalás csupán korlátozza a Toll Collect erőfölényes jellegét, lényegében azt sérelmezi, hogy a Bizottság téves ismérv alapján értékelte a kötelezettségvállalásokat.

112 E tekintetben az Elsőfokú Bíróság emlékeztet, hogy az összefonódás-ellenőrzési rendelet alkalmazásakor a Bizottságnak nem feladata annak mérlegelése, hogy a kötelezettségvállalások lehetővé teszik-e az adott összefonódás versenyre gyakorolt hatásának korlátozását, csupán azt kell értékelnie, hogy a kötelezettségvállalások lehetővé teszik-e annak megakadályozását, hogy a kérdéses összefonódás olyan erőfölényt hozzon létre, vagy erősítsen meg, amelynek következményeként a közös piacon vagy annak egy jelentős részén a hatékony verseny jelentősen korlátozódna (lásd a fenti 89. pontot).

113 Mindazonáltal meg kell állapítani, hogy a jelen ügyben az a tény, hogy a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalás "tovább korlátozz[a] a Toll Collect révén létrehozott telematikai platform által elfoglalni kívánt erőfölényes helyzetet" és hogy az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalás "nagymértékben megakadályozza majd, hogy a Toll Collect erőfölényes helyzetben lévő platformmá, illetve a fuvarozási és logisztikai vállalkozásoknak nyújtott telematikai rendszerek németországi piacának kapuőrévé váljék" (a megtámadott határozat (72) és (71) preambulumbekezdése), nem enged arra következtetni, hogy a Bizottság az összefonódást téves ismérv alapján értékelte volna.

114 Ugyanis a Qualcomm által felhozottakkal ellentétben a Bizottság összefonódással szemben versenyjogi szempontból megfogalmazott kifogásainak célja nem az, hogy a Toll Collect fedélzeti egységei által létrehozott platform (a továbbiakban: a Toll Collect platform) esetleges erőfölényét önmagában a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánítsa, hanem csupán arra a körülményre utalnak, hogy a DaimlerChrysler a Toll Collect fedélzeti egységei révén erőfölényes helyzetbe kerülhet a közúti telematikai rendszerek német piacán (a megtámadott határozat (38) és (66) preambulumbekezdése).

115 Az összefonódó felek által felajánlott és a Bizottság által megfogalmazott kifogások eloszlatása tekintetében megfelelőnek ítélt kötelezettségvállalások a DaimlerChrysler érintett piacon létrejövő erőfölényes helyzetének megakadályozását célozzák, először is oly módon, hogy a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalás és az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalás révén korlátozzák a Toll Collect platform erőfölényét, másodszor pedig azzal, hogy a TGG-kapura vonatkozó kötelezettségvállalás révén a közúti telematikai szolgáltatások nyújtása érdekében szabad hozzáférést biztosítanak a Toll Collect platformhoz, harmadszor pedig a Toll Collect fedélzeti egységei által nyújtandó közúti telematikai szolgáltatásokat a kvalitatív moratórium betartásához köti (a megtámadott határozat (70)-(76) preambulumbekezdése).

116 Csak e kötelezettségvállalások összességükben való értékelését követően jutott a Bizottság azon következtetésre, hogy amennyiben az összefonódó felek betartják e kötelezettségvállalásokat, a DaimlerChrysler nem kerül majd a Toll Collect révén erőfölényes helyzetbe a közúti telematikai rendszerek német piacán (a megtámadott határozat (77) preambulumbekezdése).

117 Ezzel kapcsolatosan emlékeztetni kell arra, hogy egyrészt a Toll Collect feladata kizárólag az, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság javára kidolgozza és üzemeltesse a németországi autópályák használatáért a nagyteherautók által fizetendő autópályadíj-beszedési rendszert, és így a társaság az érintett piacon nem tevékeny (a megtámadott határozat (7) és (19) preambulumbekezdése), másrészt a Toll Collect fedélzeti egységeinek ingyenes nyújtása (a megtámadott határozat (17) preambulumbekezdése) a Németországi Szövetségi Köztársaság által kikötött a közúti autópályadíj-fizetési rendszer Toll Collect általi üzemeltetésével kapcsolatos egyik követelmény volt. Következésképpen a Toll Collect létrehozása, valamint a szóban forgó fedélzeti egységek ingyenes nyújtása önmagukban az összefonódás-ellenőrzési rendelet által szabályozott eljárás keretében nem képezhették a Bizottság mérlegelésének tárgyát.

118 A fentiekre tekintettel el kell utasítani a Qualcomm azon kifogását, miszerint a Bizottság téves ismérv alapján értékelte a kötelezettségvállalásokat.

e) Az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalásról és a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalásról

Bevezetés

119 Elöljáróban emlékeztetni kell, hogy a Bizottság által az összefonódás bejelentését követően a versennyel kapcsolatosan meghatározott probléma abban áll, hogy a DaimlerChrysler a Toll Collect platformja segítségével a közúti telematikai rendszerek német piacán - amely magában foglalja mind a közúti telematikai szolgáltatások nyújtását, mind az e szolgáltatások nyújtását lehetővé tévő berendezések nyújtását - erőfölényes helyzetbe kerülhet.

120 Az összefonódó vállalkozások kötelezettségvállalásai a közúti telematikai szolgáltatásokra is, és azon berendezésekre is vonatkoznak, amelyek révén a közúti telematikai szolgáltatások nyújthatók. A TGG-kapura vonatkozó kötelezettségvállalás - amely biztosítja a telematikai szolgáltatásokat szolgáltatók részére, hogy megkülönböztetésmentesen férhessenek hozzá a Toll Collect fedélzeti egységeinek alapfunkcióihoz, valamint alapadataihoz - csupán a közúti telematikai szolgáltatások kínálatára vonatkozik. A GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalás és az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalás pedig a fenti szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő berendezések kínálatára vonatkozik.

121 A Qualcomm kifogásai kizárólag a közúti telematikai szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő berendezésekre vonatkozó kötelezettségvállalásokra vonatkozik. A Qualcomm tehát a TGG-kapura vonatkozó értékelést nem kifogásolja.

122 Végül hangsúlyozni kell, hogy a Bizottság e kötelezettségvállalások együttes figyelembe vételével állapította meg, hogy e kötelezettségvállalások lehetővé teszik, hogy a közúti telematikai rendszerek piaca nyitott maradjon, és megakadályozzák, hogy a DaimlerChrysler a közös vállalat révén a közúti telematikai rendszerek német piacán erőfölényes helyzetbe kerüljön (a megtámadott határozat (77) preambulumbekezdése).

Az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalásról

- Bevezetés

123 A Qualcomm autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalásra vonatkozóan előterjesztett kifogásai tekintetében a megtámadott határozat fenti 105. és 106. pontban idézett (70) és (71) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy ez a kötelezettségvállalás először is azt biztosítja, hogy a közúti telematikai rendszereket kínáló harmadik személyek - így a nagyteherautó-gyártók is - kifejlesszék saját, a Toll Collectéhez hasonló autópályadíj-fizetési funkcióval ellátott telematikai berendezéseiket. Ezen kötelezettségvállalásnak az a célja, hogy ne kelljen még egy berendezést beszerelniük azon fuvarozási vállalkozásoknak, amelyek nem a Toll Collect fedélzeti egységein keresztül elérhető közúti telematikai szolgáltatásokat kívánják alkalmazni.

124 A Qualcomm mindazonáltal úgy véli, hogy ez a kötelezettségvállalás nem teszi lehetővé, hogy a telematikai rendszereket kínáló harmadik személyek versenybe szálljanak a Toll Collect fedélzeti egységével, mivel egyrészt a fenti kötelezettségvállalás nem küszöböli ki az ingyenesen kínált Toll Collect fedélzeti egységének árelőnyét, másrészt pedig a harmadik személyek autópályadíj-fizetési funkcióval ellátott fedélzeti egységének kifejlesztése többletköltségekkel jár. Egyébiránt a Qualcomm kétségbe vonja a Bizottság azon kijelentését, miszerint a kamiongyártók olyan telematikai terminálokat fejlesztenek majd ki, amelyek magukban foglalják az autópályadíj-fizetési funkciókat.

- A Toll Collect fedélzeti egységéből származó előnyről

125 Köztudott, hogy a Toll Collect fedélzeti egységeit biztosíték letétele fejében ingyenesen fogja nyújtani a fuvarozó vállalkozásoknak. A fedélzeti egységek ingyenes nyújtása olyan követelmény, amelyet a Németországi Szövetségi Köztársaság a szóban forgó közbeszerzésnek az összefonódó vállalkozások részére történt odaítélését követően írt elő a Toll Collecttel szemben.

126 Az is köztudomású, hogy a kvalitatív moratórium alkalmazásával a Toll Collect fedélzeti egységei csupán akkortól használhatók közúti telematikai szolgáltatások nyújtására, amikortól a Németországi Szövetségi Köztársaság erre engedélyt ad. Az összefonódó vállalkozások pedig csak akkor kapják meg ezt az engedélyt, ha az összes kötelezettségvállalásnak - többek között az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalásnak is - eleget tesznek.

127 A megtámadott határozat meghozatalát megelőző közigazgatási eljárás keretében a Németországi Szövetségi Köztársaság a Bizottsághoz címzett levelében kijelentette, hogy az összefonódó vállalkozások részére nyújtott pénzügyi hozzájárulása nem fogja túllépni az autópályadíj-beszedés megvalósításához szükséges költségeket. A Németországi Szövetségi Köztársaság beavatkozási beadványában, valamint a tárgyalás során megerősítette ezen álláspontját.

128 Egyébiránt a Toll Collect fedélzeti egységének költségeivel kapcsolatosan a Németországi Szövetségi Köztársaság kötelezettséget vállalt arra, hogy autópályadíj-beszedési modullal rendelkező telematikai berendezéseket kínáló harmadik személyeket, valamint a nagyteherautók autópályadíj-beszedési rendszerének üzemeltetőjét nem fogja eltérően kezelni (a megtámadott határozat (70) preambulumbekezdése). Ezt a kötelezettségvállalást a Németországi Szövetségi Köztársaság 2003. április 2-i levele is tanúsítja, illetve azt a Németországi Szövetségi Köztársaság a tárgyalás során is megerősítette.

129 A Toll Collect fedélzeti egységének ingyenes nyújtása tehát a Toll Collect üzemeltetési költségeinek tekintetében egyáltalán nem biztosít versenyelőnyt a DaimlerChrysler számára. A Németországi Szövetségi Köztársaság kötelezettségvállalása - miszerint a szóban forgó fedélzeti egységek gyártója, valamint az autópályadíj-beszedésre alkalmas közúti telematikai rendszereket kínáló harmadik személyek a berendezéseik autópályadíj-beszedés miatt felmerülő költségeit megkülönböztetésmentesen fogja megtéríteni - következtében a Toll Collect, illetve a DaimlerChrysler harmadik személyekhez képest nem jut semmiféle versenyelőnyhöz. A Németországi Szövetségi Köztársaság tehát biztosítja a fedélzeti egységek költségeinek finanszírozása tekintetében az összefonódó vállalkozások - amelyek a Toll Collectet bízták meg a szóban forgó fedélzeti egység kifejlesztésével -, valamint a harmadik személyek - amelyek az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalást követően kifejlesztették saját fedélzeti egységeiket - közötti egyenlő bánásmódot.

130 A Bizottság tehát ésszerűen állapíthatta meg, hogy e kötelezettségvállalás megfelelő megoldást nyújt a megtámadott határozatban feltárt azon versenyhátrányra, miszerint a fuvarozási vállalkozások nem hajlandóak egy második fedélzeti egységért fizetni. Az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalás értelmében ugyanis a harmadik gyártók olyan autópályadíj-beszedési modullal ellátott telematikai rendszereket kínálhatnak, amelyek után ugyanolyan pénzügyi támogatásban részesülhetnek, mint amelyben a Toll Collect fedélzeti egységeinek ingyenes nyújtásáért részesül.

131 Végül mindezen túlmenően hangsúlyozni kell, hogy még ha a Bizottság a megtámadott határozatban az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalás értékelése során nem is utal kifejezetten a Toll Collect fedélzeti egységei révén nyújtható közúti telematikai szolgáltatások és a harmadik személyek készülékei által nyújtható szolgáltatások közötti minőségi különbségre, a megtámadott határozatból kitűnik, hogy az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalás értékelése során az összefonódás versenyre gyakorolt hatásának mérlegelése tekintetében ez a minőségi különbség összességében figyelembe véve releváns tényezőnek minősült.

132 A Bizottság az összefonódás kötelezettségvállalások hiányában versenyre gyakorolt hatásának értékelése során ugyanis a megtámadott határozat (62)-(65) preambulumbekezdésében tesz utalást a minőségi különbségre. A Bizottság a megtámadott határozatban fejtette, hogy a Toll Collect fedélzeti egysége révén elérhető közúti telematikai szolgáltatások nem fedik le a piacon már jelen lévő telematikai terminálok által nyújtott szolgáltatások összességét, mivel ezek "olyan központi funkciókat tartalmaznak, amelyek a piacon jelenleg nyújtott rendszereknek is részét képezik". Továbbá a Toll Collect fedélzeti egységeinek ingyenes nyújtására tekintettel megjegyezte, hogy "[a]rra kell számítani, hogy azon fuvarozási vállalkozások, amelyek nagyteherautóiban a [Toll Collect] fedélzeti egysége[i] már felszerelésre került[ek], nem vásárolnak még egy telematikai terminált ahhoz, hogy versenyző rendszereket szolgáltató vállalkozások által nyújtott, a [szóban forgó] fedélzeti egység által nyújtottakon túlmenő közúti telematikai többletszolgáltatásokat vegyenek igénybe".

133 Ez a minőségi különbségtétel megerősíti a Bizottság autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalással kapcsolatos elemzésének megalapozottságát.

134 A Bizottság által érvelésének alátámasztása érdekében hivatkozott "Frost & Sullivan"-jelentés megjegyzi, hogy az összefonódás értékelésének időpontjában az európai piacon kereslet mutatkozott a fejlettebb közúti telematikai szolgáltatásokat nyújtó rendszerekre, és megerősíti, hogy az elkövetkező években ez a kereslet nőni fog.

135 Következésképpen a Bizottság ésszerűen állapíthatta meg, hogy az összefonódás értékelésének időpontjában az európai piacon kereslet mutatkozott a fejlettebb közúti telematikai szolgáltatásokat nyújtó rendszerekre, és hogy az elkövetkező években ez a kereslet nőni fog. Egyébként nyilvánvaló, hogy a Toll Collect fedélzeti egységei eredetileg csak kevésbé fejlett telematikai szolgáltatások szolgáltatására volt alkalmas (a megtámadott határozat (62) preambulumbekezdése). Megállapíthatjuk tehát, hogy a teljes körű szolgáltatók - amelyek rendszerük révén az autópályadíj-fizetési szolgáltatásokon kívül a Toll Collect fedélzeti egységei által nyújtható szolgáltatásoknál fejlettebb telematikai szolgáltatásokat tudnak nyújtani - versenyelőnyben vannak azokhoz a szolgáltatókhoz képest, amelyek a szóban forgó fedélzeti egységen keresztül nyújtják szolgáltatásaikat.

136 Az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalásból eredő előnyből részesülő harmadik személyek költségeivel kapcsolatos egyenlő elbánással együttesen értékelt minőségi különbség alapján a Bizottság arra következtethetett - anélkül, hogy nyilvánvaló értékelési hibát vétene -, hogy az "autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalás nagymértékben megakadályozza majd, hogy a Toll Collect erőfölényes helyzetben lévő platformmá, illetve a fuvarozási és logisztikai vállalkozásoknak nyújtott telematikai rendszerek németországi piacának kapuőrévé váljék".

- A többletköltségekről

137 A Qualcomm úgy véli, hogy a telematikai rendszereket nyújtó harmadik személyeknek kell majd viselniük a rendszerüknek az autópályadíj-beszedési modul integrálásához szükséges átdolgozással járó fejlesztési költségeket, a modulok fejlesztéséhez és szolgáltatásához kapcsolódó költségeket (lásd a kötelezettségvállalások B.IV.2.4. pontjának kikötéseit), valamint a modult integráló rendszerük engedélyeztetéséhez kapcsolódó költségeket (lásd a kötelezettségvállalások B.IV.2.4. pontjának kikötéseit) magában foglaló többletköltségeket.

138 Ezzel kapcsolatosan az Elsőfokú Bíróság megjegyzi, hogy az összefonódó vállalkozások kötelezettségvállalásaiból az derül ki, hogy a Toll Collect fedélzeti egységei alapjában véve nem alkalmasak a telematikai szolgáltatások nyújtására. A kötelezettségvállalások A.3. és B.II.16.1. pontjának értelmében a szóban forgó fedélzeti egységekre kiegészítő szoftvert kell telepíteni ahhoz, hogy ilyen szolgáltatások nyújtására alkalmassá váljanak. A kötelezettségvállalások A.3. pontjának második bekezdése úgy szól, hogy "[a szóban forgó] fedélzeti egységek [csak] egy kiegészítő irányító szoftver feltelepítésével válnak alkalmassá hozzáadott értékű szolgáltatások nyújtására (amely művelet központi beavatkozást igényel)". Ebből következően a szóban forgó fedélzeti egységek üzemeltetése is bizonyos többletköltségekkel jár majd, amennyiben azokat a fuvarozási vállalkozások közúti telematikai rendszerként kívánják használni. A kötelezettségvállalások B.IV.2.4. pontjában felsorolt, a modulok fejlesztéséhez és szolgáltatásához kapcsolódó, valamint a modult integráló rendszerük engedélyeztetéséhez kapcsolódó költségek kapcsán meg kell jegyezni, hogy a Qualcomm nem bizonyítja, hogy e költségek jelentősebbek lennének a Toll Collect saját autópályadíj-beszedési moduljának kifejlesztésével járó költségeknél. Végül mindenesetre meg kell állapítani, hogy a Qualcomm nem nyújt semmiféle számszerű adatot - vagy esetleg egy kezdetleges értékelést - az állítólagos többletköltségekre vonatkozóan.

139 Következésképpen a Qualcomm nem bizonyította megfelelő módon, hogy a telematikai rendszereket nyújtó harmadik személyeket többletköltségek terhelnék, amennyiben az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalással járó előnyökből részesülni kívánnak, és ezért érvelése nem alkalmas a Bizottság értékelésének kétségbevonására.

- Az autópályadíj-fizetési funkcióval ellátott telematikai terminálok kamiongyártók általi kifejlesztése

140 A Qualcomm továbbá a Bizottság azon megállapítását is megkérdőjelezi, miszerint a kamiongyártók élnek majd azzal a lehetőséggel, hogy autópálya-használatidíj beszedésre alkalmas telematikai terminálok fejlesztésébe kezdjenek.

141 Ezzel kapcsolatosan az Elsőfokú Bíróság megjegyzi, hogy a "Frost & Sullivan"-jelentésből az derül ki, hogy 2000-től az európai felszerelésgyártók a nagyteherautókba gyártásuk során építették be a telematikai rendszereket (lásd a "Frost & Sullivan"-jelentés 3-10. és 3-14. oldalán található grafikonokat). E jelentés továbbá azt állapította meg, hogy a járműgyártóknak az a szándéka, hogy a haszonjárművek telematikai piacát tovább fejlesszék és irányítsák, és hogy az elektronikus autópályadíj-beszedés és a telematikai rendszerek kombinációja jelentős lehetőségeket kínál (lásd a "Frost & Sullivan"-jelentés 2-12. oldalát). Ugyanez a jelentés azt is megjegyzi, hogy az várható, hogy a járműgyártók számára a közúti telematikai rendszerek eredeti beszerelése elsődleges cél lesz (lásd a "Frost & Sullivan"-jelentés 3-11. oldalát). Végül e jelentés szerzői azt vetítik előre, hogy 2009-ben az eredeti készülékgyártók a (16 tonnánál nagyobb tömegű) kereskedelmi nagyteherautók közúti telematikai piacán a piacszerzés közel 80%-os, a kereskedelmi nehéz- és középteherautók közös piacán pedig több mint 50%-os lesz (lásd a "Frost & Sullivan"-jelentés 3-20., 3-21. és 3-22. oldalán található grafikonokat).

142 A Bizottság tehát ésszerűen következtethetett e jelentésből arra, hogy a nagyteherautó-gyártók és beszállítóik ki fogják fejleszteni saját közúti telematikai rendszerüket. Továbbá az automatikus autópályadíj-fizetési rendszerek és a telematikai rendszerek által együttesen nyújtott fontos lehetőségre tekintettel nem nyilvánvalóan téves annak megállapítása, hogy a nagyteherautó-gyártók és felszerelésbeszállítóik az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalást figyelembe véve be fogják építeni az automatikus autópályadíj-fizetési rendszert közúti telematikai rendszereikbe.

143 A Qualcomm mindazonáltal azt állítja, hogy tapasztalatai szerint a flottairányítók nem kedvelik a telematikai terminálok nagyteherautókba sorozatban történő gyári beszerelését, mivel különböző márkájú járműveket üzemeltetnek, és a sorozatgyártás során történő beszerelés a különböző gyártók által beszerelt rendszerek interoperabilitása - különösen a diszpécserközpont szintjén - problémákat okozhat. Ezen túlmenően az eltérő terminálok felszerelése a járművezetők kiképzését is bonyolultabbá teszi.

144 Ezeket az állításokat mindazonáltal el kell utasítani. A "Frost & Sullivan"-jelentés kifejti, hogy a nagyteherautó-gyártók járműmárkáktól független rendszereket fognak kifejleszteni annak érdekében, hogy megfelelhessenek a különböző márkájú nagyteherautóból álló állománnyal rendelkező piaci szereplők igényeinek (lásd a "Frost & Sullivan"-jelentés 3-21. oldalát). Ugyanezen jelentés szerint az "FMS-szabvány" egy lépés az összes járműben működtethető magasabb szintű rendszerek felé. Egyébiránt a különböző járműmárkákból álló állományok tulajdonosait semmi nem akadályozza meg abban, hogy állományuk egy részében gépjárműveikkel kompatibilis kiegészítő berendezéseket szereljenek be. Továbbá és mindenesetre meg kell állapítani, hogy a Qualcomm egyetlen olyan bizonyítékot sem terjeszt elő, amely bizonyítaná, hogy flottairányítók nem kedvelik a telematikai terminálok nagyteherautókba sorozatban történő gyári beszerelését, és hogy nagy részük különböző márkájú járműveket üzemeltet.

145 Ennélfogva a Bizottság jogszerűen ítélhette úgy, hogy arra lehet számítani, hogy lényegében a nagyteherautó-gyártók és felszerelésbeszállítóik lesznek azok, akik az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalásban tárgyalt telematikai berendezéseket elkezdik majd kifejleszteni és gyártani.

- Végkövetkeztetés

146 A fenti megfontolások összességére tekintettel az Elsőfokú Bíróság úgy ítéli meg, hogy el kell utasítani a Qualcommnak az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalás Bizottság általi nyilvánvalóan téves értékelésére vonatkozó kifogását. A Qualcomm ugyanis nem bizonyította, hogy ez a kötelezettségvállalás ne lenne alkalmas a Bizottságnak a közúti telematikai rendszerek piacán a közúti telematikai szolgáltatások nyújtására alkalmas berendezésekre vonatkozó versennyel kapcsolatos aggodalmainak megoldására.

A GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalásról

147 A Qualcomm úgy véli, hogy a Bizottság GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalásra vonatkozó értékelése nyilvánvalóan téves, mivel ez a GPS-interfész[re vonatkozó kötelezettségvállalás] nem jár semmiféle költségmegtakarítással, és egyébként is ez az előny nem küszöböli ki a Toll Collect fedélzeti egységének versenyelőnyét.

148 Az Elsőfokú Bíróság mindazonáltal úgy ítéli meg, hogy a megtámadott határozat összességében nézve megfelelő választ ad a Bizottság által a megtámadott határozatban feltárt versennyel kapcsolatos aggodalmakra, és különösen Qualcomm Toll Collect fedélzeti egységeinek ingyenes nyújtására vonatkozó versennyel kapcsolatos aggodalmára.

149 Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell, hogy a Toll Collect fedélzeti egységének ingyenes nyújtása olyan követelmény, amelyet a Németországi Szövetségi Köztársaság a szóban forgó közbeszerzésnek az összefonódó vállalkozások részére történt odaítélését követően írt elő a Toll Collecttel szemben, és amelyet a Bizottság önmagában nem vonhatott kétségben az összefonódás elemzése során (lásd a fenti 117. pontot).

150 Ez a körülmény és az a tény, hogy az összefonódás Bizottság általi értékelésének idején a fuvarozási vállalkozások szempontjából nem tűnt gazdaságilag ésszerűnek, hogy e vállalkozások egy másik fedélzeti egységet is felszereljenek, bizonyosan hozzájárul ahhoz, hogy a Toll Collect fedélzeti egysége uralkodó helyet foglalt el a közúti telematikai rendszerek német piacán. Mindazonáltal amint azt a Bizottság is kifejtette az összefonódás értékelése során, ez a helyzet csupán a közbeszerzés Németországi Szövetségi Köztársaság általi odaítélésének közvetlen következménye, és nem az összefonódásé.

151 Egyébként azzal, hogy a TGG-kapura vonatkozó kötelezettségvállalás révén az összefonódó vállalkozások harmadik személyek részére biztosították - és ezt a jelen esetben a Qualcomm sem vitatta -, hogy a Toll Collect fedélzeti egységén keresztül megkülönböztetésmentesen nyújthassák saját közúti telematikai szolgáltatásaikat, a Bizottság biztosítékot kapott arra nézve, hogy a DaimlerChrysler a szóban forgó piacon nem tudja a Toll Collect révén lezárni a közúti telematikai szolgáltatások piacát, illetve nem tud e téren erőfölényre szert tenni.

152 Ezen túlmenően a Németországi Szövetségi Köztársaság által arra vonatkozóan tett kötelezettségvállalás, miszerint az autópályadíj-beszedési modulok költségeihez megkülönböztetésmentesen fog hozzájárulni, az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalással együttesen biztosítja, hogy a harmadik személyek saját autópályadíj-beszedési modullal ellátott fedélzeti egységeiket rendes versenyfeltételek mellett nyújthatják. Emlékeztetni kell arra, hogy a Toll Collect fedélzeti egységeinek ingyenessége a Németországi Szövetségi Köztársaság fenti kötelezettségvállalásának köszönhetően az összefonódó vállalkozások nem kerülnek versenyelőnybe a Qualcommal szemben (lásd a fenti 122. és azt követő pontokat).

153 Végül a kvalitatív moratóriumra vonatkozó kötelezettségvállalás biztosítja, hogy a Toll Collect fedélzeti egysége ne váljék erőfölényes helyzetben lévő platformmá azt megelőzően, hogy harmadik személyek ténylegesen részesülnének a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalásból és az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalásból származó előnyökből.

154 Ennélfogva meg kell állapítani, hogy a Bizottság helyesen ítélte úgy, hogy összességükben, vagyis mindent összevetve a kötelezettségvállalások megakadályozzák, hogy az összefonódás a DaimlerChrysler a közúti telematikai rendszerek német piacán a Toll Collect közös vállalat révén erőfölényes helyzetbe kerüljön a fuvarozási és logisztikai vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások tekintetében.

155 Egyébként, amennyiben a Qualcomm szerint a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalás nem jár semmiféle költségmegtakarítással, meg kell jegyezni, hogy a megtámadott határozat (72) preambulumbekezdése nem azt mondja - amint azt a Qualcomm érzékeltetni kívánja -, hogy a 150-200 eurós költségmegtakarítás kizárólag a készülékek vételárából származik. Amint azt a Bizottság ellenkérelmében kifejti - anélkül, hogy azt a Qualcomm vitatná - ez a költségmegtakarítás a GPS-funkció azon harmadik személyeket terhelő antennázásának, bekötésének és beszerelésének költségét is magában foglalja, akik saját GPS-funkcióval ellátott telematikai berendezéseket kívánnak nyújtani. Ezen túlmenően meg kell állapítani, hogy a Bizottság költségmegtakarításra vonatkozó becslése a piacon jelen lévő gazdasági szereplők közigazgatási eljárás során történt állásfoglalása tükrében nem téves. Az egyik gazdasági szereplő úgy ítélte meg, hogy a GSM-GPS-interfész a telematikai rendszer költségeit nagyjából 500 euróval csökkentheti, egy másik gazdasági szereplő úgy vélte, hogy a GPS-GSM-modult nem tartalmazó telematikai készülék csupán 500 euróba kerülne, egy harmadik gazdasági szereplő pedig kijelentette, hogy a GPS-GSM-modul egy telematikai egység árának több mint felét teszi ki, amelynek árát a Bizottság a megtámadott határozatban 1000 és 2500 euró közötti összegre becsülte (a megtámadott határozat (62) preambulumbekezdése). Egyébiránt az Elsőfokú Bíróság úgy ítéli meg, hogy pusztán az a körülmény, hogy a GPS-interfész révén telematikai rendszereket nyújtó harmadik személyeket külön kiadások terhelik amiatt, hogy saját berendezésüket a Toll Collect fedélzeti egységéhez kell igazítaniuk ahhoz, hogy ezt az interfészt használni tudják, nem enged arra következtetni, hogy a Bizottság becslése nyilvánvalóan téves. Azon a tényen felül, hogy a Bizottság úgy vélte, hogy a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalásnak köszönhetően elérhető készülékenként 150-200 eurós költségmegtakarítás óvatos becslésnek minősül, a Qualcomm elismeri, hogy a harmadik személyek berendezéseinek a GPS-interfész érdekében a Toll Collect fedélzeti egységéhez való kiigazításával járó költségek nem számszerűsíthetők megfelelő pontossággal. Végül meg kell állapítani, hogy a Qualcomm azon állítása, miszerint az összköltség mértéke valószínűleg teljesen semlegesítené az egyes GPS-interfészekre vonatkozó kötelezettségvállalásnak költségmegtakarításokat, egyáltalán nem megalapozott, és ezért nem alkalmas a Bizottság értékelésének megcáfolására. Ennélfogva az Elsőfokú Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy nem állapítható meg, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát vétett volna azzal, hogy úgy ítélte meg, hogy a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalás telematikai rendszereket nyújtó harmadik személyek részére készülékenként 150-200 eurós megtakarítást eredményezhet.

156 A tekintetben, hogy a Qualcomm úgy véli, hogy még ha a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalás készülékenként 150-200 eurós megtakarítást is eredményezhet, ez nem küszöböli ki a Toll Collect ingyenesen nyújtott fedélzeti egységeinek versenyelőnyét, meg kell állapítani, hogy a fenti 148. és azt követő pontokban kifejtett indokok miatt a többi kötelezettségvállalás összességében nézve biztosítja, hogy az összefonódás következtében a DaimlerChrysler a Toll Collect közös vállalat révén a fuvarozási és logisztikai vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások tekintetében ne kerüljön erőfölényes helyzetbe a közúti telematikai rendszerek német piacán.

157 Végül arra vonatkozóan, hogy a Qualcomm vitatja a Németországi Szövetségi Köztársaság azon érvének elfogadhatóságát, miszerint a Toll Collect nem nyújthat telematikai szolgáltatásokat, mivel e tevékenység végzéséhez még nem kapta a Németországi Szövetségi Köztársaság engedélyét, meg kell jegyezni, hogy azzal, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság emlékeztet arra, hogy az ő feladata, hogy a közúti telematikai szolgáltatások Toll Collect fedélzeti egysége révén történő nyújtását engedélyezze, és hogy ezt az engedélyt a Toll Collect a mai napig se nem kérelmezte, se nem kapta meg, a Németországi Szövetségi Köztársaság csupán azon feltételek egyikét fogalmazza meg, amelyeket teljesíteni kell ahhoz, hogy a szóban forgó fedélzeti egység segítségével e közúti telematikai szolgáltatások nyújthatók legyenek. Az erre való emlékeztetés pedig nem elfogadhatatlan.

158 A fentiekből következően a Qualcomm által előterjesztett első jogalapot el kell utasítani.

C - A hatáskörrel való visszaélésre vonatkozó, második jogalapról

1. A felek érvei

159 A Qualcomm úgy véli, hogy a Bizottság visszaélt hatáskörével, amikor az összefonódás értékelése során általános politikai megfontolásokat is figyelembe vett. A Bizottság ugyanis jogellenesen vette figyelembe azt a tényt, hogy a Toll Collect lehetőséget jelent a telematikai szolgáltatások németországi és európai bevezetésére, és hogy ennek bevezetését nem ildomos lelassítani.

160 A Bizottság vitatja, hogy bármiféleképpen is visszaélt volna hatáskörével.

2. Az Elsőfokú Bíróság álláspontja

161 A következetes ítélkezési gyakorlat szerint hatáskörrel való visszaélés fogalma arra a helyzetre utal, amikor valamely közigazgatási hatóság a hatásköreit olyan cél érdekében gyakorolja, amely eltér attól a céltól, amelyre tekintettel ezen hatáskörökkel felruházták. Valamely határozat csak akkor valósít meg hatáskörrel való visszaélést, ha az objektív, releváns és egyező bizonyítékok alapján olyan határozatnak tűnik, amelyet ilyen cél elérése érdekében hoztak meg (a Bíróság C-331/88. sz., Fedesa és társai ügyben 1990. november 13-án hozott ítéletének [EBHT 1990., I-4023. o.] 24. pontja és a C-407/04. P. sz., Dalmine kontra Bizottság ügyben 2007. január 25-én hozott ítéletének [EBHT 2007., I-829. o.] 99. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-143/89. sz., Ferriere Nord kontra Bizottság ügyben 1995. április 6-án hozott ítéletének [EBHT 1995., II-917. o.] 68. pontja). Ha egynél több célt követ a határozat meghozatala - még ha az érvényes indokai mellett nem megalapozott indokon is alapszik -, ez nem valósít meg hatáskörrel való visszaélést, feltéve hogy a lényegi célt nem hanyagolja el (a 2/54. sz., Olaszország kontra Főhatóság ügyben 1954. december 21-én hozott ítélet [EBHT 1954., 73. o.] 54. pontja és a fenti 89. pontban hivatkozott EDP kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 87. pontja).

162 A jelen ügyben a Qualcomm nem vitatja, hogy a megtámadott határozat nem tartalmaz az általános politikai megfontolásokra vonatkozó semmiféle utalást. A Qualcomm csupán arra szorítkozik, hogy megjegyezze, hogy politikai megfontolások is vezették az utolsó kötelezettségvállalások Bizottság általi jóváhagyását, és e tekintetben a 2003. március 20-i meghallgatás során az üggyel megbízott bizottsági csoportvezető megjegyzésére hivatkozik.

163 A 2003. március 20-i meghallgatásról készült átirat részletei azt jelzik, hogy a Bizottság képviselője utalt arra a tényre, hogy a Toll Collect fedélzeti egysége valószínűleg jelentős méretű telematikai platform lesz, amely nagyobb mértékű piacszerzést tesz majd lehetővé, mint amely e platform hiányában megvalósítható lenne. Ezen úgymond "stratégiai fontosságú" megjegyzésekre tekintettel a Bizottság képviselője arra kérte a piaci szereplőket, hogy tegyenek észrevételeket a Toll Collect által előidézett problémákkal kapcsolatban, illetve annak következményeire nézve, ha e platformot a DaimlerChrysler nem vonhatta irányítása alá, illetve arra vonatkozóan, hogy milyenek a lehetőségek arra, hogy fejlettebb berendezésekkel e platformra lehessen csatlakozni.

164 A fenti megjegyzésekből mindazonáltal nem lehet arra következtetni, hogy a megtámadott határozatot a hatékony versenynek a közúti telematikai rendszerek piacán való biztosításától eltérő célból hozták volna, illetve a kötelezettségvállalásokat ilyen eltérő céllal értékelték volna. Az összefonódás-ellenőrzési eljárás során felajánlott kötelezettségvállalások versenyre gyakorolt hatásának elemzése szükségszerűen az érintett piac adott időpontban fennálló helyzetének, valamint e piac jövőbeli alakulásának értékelésével jár. Mivel a Bizottság olyan kötelezettségvállalásokat fogadott el, amelyek biztosítják az érintett piacon a hatékony versenyt, az a körülmény, hogy a Bizottság olyan kötelezettségvállalásokat is elfogadott, amelyek az érintett piac olyan alakulását idézhetik elő, amely potenciálisan a közúti telematikai rendszerek nagyobb piacszerzését teszi lehetővé, nem bizonyítja, hogy a Bizottság hatásköreit olyan cél érdekében gyakorolja, amely eltér attól a céltól, amelyre tekintettel az összefonódás-ellenőrzési rendelet e hatáskörökkel felruházta.

165 Egyébként az a tény, hogy a Bizottság olyan kötelezettségvállalásokat is elfogadhatott volna, amelyek nem idézik elő az érintett piac effajta alakulását, nem vezethet a megtámadott határozat megsemmisítéséhez, ha a Bizottság jogszerűen juthatott arra a következtetésre, hogy az ebben a határozatban elfogadott kötelezettségvállalások lehetővé tették számára, hogy a szóban forgó összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítsa.

166 Mindenesetre pusztán az a körülmény, hogy a Bizottság valamely képviselője az összefonódás által érintett vállalkozások észrevételeit úgy hallgatta meg, hogy kifejtette, hogy a piac hogyan alakulhat a Toll Collect platformnak a közúti telematikai szolgáltatások tekintetében történő megnyitását követően, nem bizonyítja, hogy a Bizottság célja az lett volna, hogy a kötelezettségvállalások ne befolyásolják a nagyobb mértékű piacszerzést, sőt ne késleltessék telematikai rendszerek és szolgáltatások németországi bevezetését, sőt, még kevésbé azt, hogy a megtámadott határozat e cél alapján került volna elfogadásra.

167 A Qualcomm tehát nem bizonyította objektív bizonyítékok alapján, hogy a megtámadott határozatot az összefonódás-ellenőrzési rendeletben meghatározottaktól eltérő cél elérése érdekében hozták volna meg. Ennélfogva a hatásköri visszaélésre vonatkozó második jogalapot el kell utasítani.

D - Az indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozó, harmadik jogalapról

1. A felek érvei

168 A Qualcomm fenntartja, hogy a Bizottság megsértette az EK 253. cikket, mivel nem indokolta meg megfelelően azon végkövetkeztetését, miszerint a kötelezettségvállalások alkalmasak az általa felhozott kifogások eloszlatására. A Qualcomm az Elsőfokú Bíróság T-310/01. sz., Schneider Electric kontra Bizottság ügyben 2002. október 22-én hozott ítéletének 197. és 203. pontjára hivatkozva (EBHT 2002., II-4071. o.) úgy véli, hogy a Bizottság által levont végkövetkeztetést olyan részletes indokolásnak kell alátámasztania, amely kitér minden olyan szempontra, amelyet a Bizottság relevánsnak ítélt az összefonódás versenyre gyakorolt hatásának értékelése szempontjából. Ezenfelül az általános érvelésen belüli különálló következtetéseknek belső koherenciával kell bírniuk. Arra hivatkozik, hogy a jelen ügyben e követelmények nem teljesültek.

169 A Qualcomm úgy véli, hogy amikor a Bizottság az összefonódás értékelésének során több részletes kérdést is megvizsgált annak meghatározásakor, hogy a Toll Collect erőfölényes platformmá válik-e az érintett piacon, és hogy ez a többi piacon jelenleg létező telematikai rendszert szolgáltató vállalkozás eltűnésével jár-e majd (a megtámadott határozat (38)-(56) és (64)-(65) preambulumbekezdése). Mindazonáltal, amikor a Bizottság a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalást és az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalást vizsgálta, e kérdések egyikére sem tért ki.

170 Az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalás kapcsán a Bizottság a megtámadott határozat (71) preambulumbekezdésében további magyarázat hiányában csupán annak kijelentésére szorítkozott, hogy e technikai megoldás nagymértékben megakadályozza majd, hogy a Toll Collect fedélzeti egysége erőfölényes helyzetben lévő platformmá váljék az érintett piacon. A Qualcomm szerint ugyanez igaz a Bizottságnak a megtámadott határozat (72) preambulumbekezdésében foglalt kijelentésére, miszerint a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalás lehetővé teszi, hogy a harmadik személyek hatékonyabban versenyezzenek a Toll Collect fedélzeti egységei által nyújtott telematikai szolgáltatásokkal. Ez a helyzet a Bíróság által a C-76/00. P. sz., Petrotub és Republica ügyben 2003. január 9-én hozott ítéletének 87. pontjában (EBHT 2003., I-79. o.) vizsgált esethez hasonló. A hivatkozott ügyben a Bíróság egy olyan ellentmondást nem tűrő megállapítás alapján állapította meg, hogy a Bizottság megsértette indokolási kötelezettségét, amely minden olyan magyarázatot nélkülözött, amely alapján akár az érdekeltek, akár a közösségi bíróság feltárhatták volna azon indokokat, amelyek a szóban forgó megfontolások megfogalmazásához vezettek.

171 Ráadásul a Bizottság érvelése nem koherens. A megtámadott határozat (62) és (63) preambulumbekezdésében ugyanis megállapította, hogy a Toll Collect fedélzeti egységének árelőnye nagyjából 1000 és 2500 euró között mozog, majd kijelentette, hogy a fuvarozási vállalkozások nem fizetnének a többi telematikai rendszerért, amennyiben a Toll Collect fedélzeti egységein keresztül nyújtott telematikai szolgáltatásokat is igénybe vehetnének. Ennek ellenére a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalás vizsgálata során a Bizottság kijelentette, hogy a készülékenkénti 150-200 eurós költségmegtakarítás elegendő lenne ahhoz, hogy a harmadik személyek által nyújtott telematikai rendszerek felvegyék a versenyt a Toll Collect fedélzeti egységeivel. A Qualcomm szerint, még ha a Toll Collect fedélzeti egysége 150-200 eurós költségmegtakarítást is tesz lehetővé, a Toll Collect ingyenes fedélzeti egységének előnye így is "elsöprő" marad.

172 A Qualcomm válaszbeadványában megjegyzi, hogy ugyan a Bizottság azon értelmezése, miszerint a kötelezettségvállalások csupán korlátozzák a Toll Collect fedélzeti egységének erőfölényes jellegét, a megtámadott határozat indokolását koherensebbé teszi, ám ettől még téves kritériumokon alapul. Emiatt a Qualcomm dilemmában van a megtámadott határozat indokolása tekintetében: az indokolás ugyanis vagy koherens, és akkor téves jogi ismérven alapul, vagy megfelelő jogi ismérven alapul, ám akkor nyilvánvalóan ellentmondásos.

173 A Bizottság lényegében úgy véli, hogy a megtámadott határozatot megfelelően megindokolta és ezen indokolás nem ellentmondásos, mivel csupán azt állította, hogy a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalás és az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalás csupán korlátozza a DaimlerChrysler erőfölényes jellegét.

2. Az Elsőfokú Bíróság álláspontja

174 Az EK 253. cikk által megkövetelt indokolást az adott ügy természetéhez kell igazítani, valamint világosan és kétértelműségtől mentesen kell megfogalmazni a jogi aktust kiadó intézmény érvelését, hogy az az érdekeltek számára a meghozott intézkedés indokait megismerhetővé, a hatáskörrel rendelkező bíróság számára pedig a felülvizsgálati jogkört gyakorolhatóvá tegye (a Bíróság C-367/95. P. sz., Bizottság kontra Sytraval és Brink's France ügyben 1998. április 2-án hozott ítéletének [EBHT 1998., I-1719. o.] 63. pontja és az Elsőfokú Bíróság a T-25/95., T-26/95., T-30/95-T-32/95., T-34/95-T-39/95., T-42/95-T-46/95., T-48/95., T-50/95-T-65/95., T-68/95-T-71/95., T-87/95., T-88/95., T-103/95. és T-104/95. sz., Cimenteries CBR és társai egyesített ügyekben 2000. március 15-én hozott ítéletének [EBHT 2000., II-491. o.] 4725. pontja). Azt a kérdést, hogy az indokolás megfelel-e az EK 253. cikk követelményeinek, a szóban forgó aktus jellegére, valamint elfogadása körülményeire tekintettel kell értékelni (a Bíróság C-22/94. sz., Irish Farmers Association és társai ügyben 1997. április 15-én hozott ítéletének [EBHT 1997., I-1809. o.] 39. pontja).

175 Ebből az következik, hogy az indokolás hiánya vagy nem megfelelő volta a lényeges eljárási szabályok megsértésére vonatkozó jogalapot képez, amely eltér a határozat indokolásának pontatlanságára vonatkozó jogalaptól, mivel ez utóbbit a közösségi bíróság a határozat megalapozottságának vizsgálata keretébe illeszkedik (az Elsőfokú Bíróság T-310/94. sz., Gruber + Weber kontra Bizottság 1998. május 14-én hozott ítéletének [EBHT 1998., II-1043. o.] 41. pontja, valamint a T-311/94. sz., BPB de Eendracht kontra Bizottság ügyben 1998. május 14-én hozott ítéletének [EBHT 1998., II-1129. o.] 66. pontja).

176 A jelen ügyben a megtámadott határozat (69) és azt követő preambulumbekezdéseinek olvasata alapján meg kell állapítani, hogy e preambulumbekezdések világosan és egyértelműen fogalmazzák meg a Bizottság érvelését.

177 A Bizottság a fent hivatkozott preambulumbekezdésekben kifejti minden egyes kötelezettségvállalás tartalmát, valamint azok Toll Collectre és/vagy a Toll Collect által nyújtott közúti telematikai szolgáltatásokra gyakorolt hatását. Továbbá a Bizottság - miután a kötelezettségvállalásokat összességükben értékelte - megállapította, hogy e kötelezettségvállalások megfelelnek annak a célnak, hogy megakadályozzák a DaimlerChrysler Toll Collect révén a telematikai rendszerek németországi piacán való erőfölényes helyzetének létrejöttét.

178 Amint a fenti 119. és azt követő pontokból kiderül, e preambulumbekezdések alapján az Elsőfokú Bíróság gyakorolni tudta felülvizsgálati jogkörét, miután a Qualcomm kétségbe vonta azok megalapozottságát. Ennélfogva nem állapítható meg, hogy a Bizottság ellentmondást nem tűrő nyilatkozatokra szorítkozott volna, vagy hogy a Qualcomm által hivatkozott ellentmondások jellegénél fogva a Bizottság ne indokolta volna meg megfelelően a megtámadott határozatot. A Qualcomm egyébként maga is elismeri válaszában, hogy a Bizottság indokolása nem inkoherens, mivel a GPS-interfészre, valamint az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalás célja csupán az, hogy korlátozza a Toll Collect platformjának erőfölényes helyzetét.

179 Végül arra vonatkozóan, hogy a Qualcomm a fenti 168. pontban hivatkozott Schneider Electric kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 197-203. pontjára hivatkozik, valamint arra, hogy a Bizottság a megtámadott határozatban kifejtett érvelése olykor érthetetlen vagy ellentmondásos, meg kell állapítani, hogy ezek a tényezők a Bizottság indokolásának pontatlanságára vonatkoznak, amelyet az Elsőfokú Bíróság a határozat, és nem az indokolás megalapozottságának vizsgálata keretében értékeli (a határozat megalapozottsága tekintetében lásd a fenti 86. és azt követő pontokat).

180 Ebből következően az indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozó jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.

181 Mindezekre a szempontokra tekintettel a Qualcomm keresetét el kell utasítani.

A költségekről

182 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §-a alapján az Elsőfokú Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.

183 Mivel a Qualcomm pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

184 Mivel a Deutsche Telekom, a Daimler és Daimler Financial Services csupán a Bizottság kérelmeinek támogatása érdekében lépett be a jelen eljárásba, ám nem kérték, hogy az Elsőfokú Bíróság a Qualcommot kötelezze költségeik viselésére, maguk viselik saját költségeiket.

185 Az eljárási szabályzat 87. cikke 4. §-ának első bekezdése alapján az eljárásba beavatkozó tagállamok maguk viselik saját költségeiket. Következésképpen a Németországi Szövetségi Köztársaság maga viseli saját költségeit.

A fenti indokok alapján

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG (harmadik tanács)

a következőképpen határozott:

1) Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2) A Qualcomm Wireless Business Solutions Europe BV maga viseli saját, valamint a Bizottság költségeit.

3) A Németországi Szövetségi Köztársaság maga viseli saját költségeit.

4) Deutsche Telekom AG, Daimler AG és Daimler Financial Services AG maguk viseli saját költségeiket.

Azizi

Cremona

Frimodt Nielsen

Kihirdetve Luxembourgban, a 2009. június 19-i nyilvános ülésen.

Aláírások

Tartalomjegyzék

Jogi háttér

A jogvita alapját képező tények

Az eljárás

A felek kérelmei

A jogkérdésről

I - Az elfogadhatóságról

A - A felek érvei

1. A Bizottság és a Németországi Szövetségi Köztársaság érvei

a) A megtámadott határozatról szóló értesítésről

b) A tudomásszerzésről

2. A Qualcomm érvei

B - Az Elsőfokú Bíróság álláspontja

1. Előzetes észrevételek

2. A megtámadott határozat kihirdetéséről, illetve közléséről

3. A megtámadott határozatról való tudomásszerzésről

4. Végkövetkeztetés

II - Az ügy érdeméről

A - Bevezetés

B - A nyilvánvaló értékelési hibára, a tények téves megállapítására, valamint a kötelezettségvállalásoknak az érintett piacon fennálló versennyel kapcsolatos problémák megoldása szempontjából megfelelő voltával kapcsolatos ellentmondásos érvelésre vonatkozó, első jogalapról

1. A felek érvei

a) A Qualcomm érvei

- Bevezetés

- A GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalásról

- Az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalás

- A Bizottság jogorvoslati eljárás során felhozott érveinek megalapozatlanságáról

b) A Bizottság és Németországi Szövetségi Köztársaság érvei

2. Az Elsőfokú Bíróság álláspontja

a) Bevezetés

b) Elvi megfontolások

c) A Bizottságnak az összefonódásra és a kötelezettségvállalásokra vonatkozó elemzése

d) A kötelezettségvállalások értékelésének ismérvéről

e) Az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalásról és a GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalásról

Bevezetés

Az autópályadíj-beszedési modulra vonatkozó kötelezettségvállalásról

- Bevezetés

- A Toll Collect fedélzeti egységéből származó előnyről

- A többletköltségekről

- Az autópályadíj-fizetési funkcióval ellátott telematikai terminálok kamiongyártók általi kifejlesztése

- Végkövetkeztetés

A GPS-interfészre vonatkozó kötelezettségvállalásról

C - A hatáskörrel való visszaélésre vonatkozó, második jogalapról

1. A felek érvei

2. Az Elsőfokú Bíróság álláspontja

D - Az indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozó, harmadik jogalapról

1. A felek érvei

2. Az Elsőfokú Bíróság álláspontja

A költségekről

( *1 ) Az eljárás nyelve: angol.