A Kúria Bfv.1304/2014/6. számú precedensképes határozata sikkasztás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 423. §, 424. §, 426. §] Bírók: Feleky István, Krecsik Eldoróda, Molnár Gábor Miklós

A határozat elvi tartalma:

Csalás, és nem sikkasztás valósul meg, ha a kft. ügyvezetője a megrendelőktől a megrendelés során, meghatározott termék legyártatása céljából átvett pénzt más célokra fordítja. A téves minősítés azonban nem vezet a jogerős ítélet megváltoztatásához, ha a kiszabott büntetés annak alapul vételével is törvényes.

Kapcsolódó határozatok:

Esztergomi Járásbíróság B.310/2008/102., Tatabányai Törvényszék Bf.364/2013/15., *Kúria Bfv.1304/2014/6.* (BH 2016.1.7), 2/2017. (II. 10.) AB határozat

***********

KÚRIA

Bfv.II.1304/2014/6.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év február hó 9. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A sikkasztás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt és védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva az Esztergomi Járásbíróság 3.B.310/2008/102. számú, illetőleg a Tatabányai Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.Bf.364/2013/15. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I.

Az Esztergomi Járásbíróság - hatályon kívül helyezést követő megismételt eljárásban - a 2013. április 29. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 3.B.310/2008/102. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 10 rendbeli sikkasztás bűntettében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 317. § (1) bekezdés, (2) bekezdés II. fordulat c) pont, (5) bekezdés b) pont] és 33 rendbeli sikkasztás bűntettében [korábbi Btk. 317. § (1) bekezdés, (2) bekezdés II. fordulat c) pont, (4) bekezdés b) pont].

Ezért őt - halmazati büntetésül - 1 év - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte. Rendelkezett továbbá a polgári jogi igényekről és a bűnügyi költségről.

A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a 2014. április 3. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 2.Bf.364/2013/15. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta:

a terhelt terhére rótt bűncselekményeket sikkasztás bűntettének [2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 372. § (4) bekezdés b) pont, (2) bekezdés bc) pont - tényállás II.6.], 36 rendbeli sikkasztás bűntettének [Btk. 372. § (1) bekezdés, (3) bekezdés b) pont, (2) bekezdés bc) pont - tényállás I., II.1-5.,8-10.,12-27.,29-35.,37.,39.,41-42.] és 6 rendbeli sikkasztás vétségének [Btk. 372. § (1) bekezdés, (2) bekezdés bc) pont - tényállás II.7.,11.,28.,36.,38.,40. pont - utóbbi elírva ismételten 38. pontként] minősítette;

ezért a terheltet - halmazati büntetésül - az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetésre ítélte a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó ítéleti rendelkezés érintetlenül hagyása mellett;

megállapította, hogy a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra;

22.000 forint pénzösszegre vagyonelkobzást rendelt el;

mérsékelte az illetéket, eltérően rendelkezett a polgári jogi igényekről és a bűnügyi költségről;

egyebekben az egyik magánfél nevének helyesbítésével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

II.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt és a védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a bűnösség megállapítása miatt, felmentés érdekében.

A közös felülvizsgálati indítvány szerint:

- a terhelt bűnösségének megállapítására törvénysértéssel került sor;

- a terhelt által a megrendelőktől átvett, foglalónak vagy előlegnek nevezett pénznek nem volt meghatározott rendeltetése. Az a vállalkozói díj felét kitevő mértékű díjelőleg volt. Az átvételével a kft. tulajdonába került, amely felett az ügyvezető terheltnek rendelkezési joga volt. A könyvszakértő véleménye is alátámasztotta, hogy a kft.-nek a saját eszközei között kellett nyilvántartania megrendelőktől átvett pénzeszközöket, amelyeket a gazdálkodásával összefüggésben bármire fordíthatott. Miután az ekként átvett pénz a számára idegen dolgot nem képezett, ezért a terhelt sikkasztást nem követhetett el azzal, hogy az átvett pénzt a kft. kiadásaira fordította. Ez nem tekinthető eltulajdonításnak.

- a bűnösség kimondásából folyó egyéb rendelkezések (vagyonelkobzás, polgári jogi igények megítélése, illeték és bűnügyi költség megfizetésére kötelezés) is mellőzendőek.