31973L0362[1]

A Tanács irányelve (1973. november 19.) az anyagi hosszúságmérőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1973. november 19.)

az anyagi hosszúságmérőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

(73/362/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

mivel a tagállamokban kötelező rendelkezések határozzák meg az anyagi hosszúságmérők felépítését és ellenőrzési módszereit, melyek tagállamonként különböznek, és következésképpen akadályozzák e mérők kereskedelmét; mivel ezért szükséges e rendelkezéseknek a közelítése;

mivel a mérőműszerekkel és a metrológiai ellenőrzés módszereivel kapcsolatos közös rendelkezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1971. július 26-i tanácsi irányelv ( 1 ) meghatározta az EGK-típusjóváhagyási és EGK-elsőhitelesítési eljárásokat a mérőműszerekre; mivel az említett irányelvvel összhangban meg kell állapítani azokat a műszaki követelményeket, melyeknek az anyagi hosszúságmérőknek meg kell felelniük ahhoz, hogy miután e mérőket ellenőrzésnek vetették alá és a meghatározott jelekkel és jelölésekkel ellátták, importálhassák, forgalmazhassák és szabadon felhasználhassák azokat,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezen irányelvet a mellékletben meghatározott anyagi hosszúságmérőkre kell alkalmazni.

2. cikk

A melléklet határozza meg azokat a hosszúságmérőket, melyek EGK-jeleket és jelzéseket hordozhatnak. E hosszúságmérők EGK-típusjóváhagyás és EGK-elsőhitelesítés tárgyát képezik.

3. cikk

Egyetlen tagállam sem tagadhatja meg, tilthatja vagy korlátozhatja olyan anyagi hosszúságmérő forgalomba hozatalát vagy üzembeállítását, ami el van látva az EGK-jóváhagyási jellel és az EGK-elsőhitelesítési jellel.

4. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek az értesítéstől számított tizennyolc hónapon belül megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által érintett területen fogadnak el.

5. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

MELLÉKLET

1. Fogalommeghatározások

1.1.

Az anyagi hosszúságmérő (a továbbiakban "hosszúságmérő") olyan mérőeszköz, amelynek osztásértéke a hosszúság törvényes egységében van megadva.

1.2.

A hosszúságmérő eszköz "névleges hosszúsága" az a hosszúság, ami a hosszúságmérőn jelölve van.

1.3.

A fő osztásjeleket az a két jel jelenti, amelyek közötti távolság a hosszúságmérő névleges hosszát jelöli ki.

1.4.

A hosszúságmérő skáláját a fő osztásjelek, valamint egyéb jelölések képezik.

1.5.

A hosszúságmérték:

1.5.1. - Véglapos hosszúságmérő, ha a fő osztásjelet két felület képezi;

1.5.2. - Végvonásos hosszúságmérő, ha a fő osztásjelet két vonal, mélyedés vagy jelölés képezi;

1.5.3. - Összetett hosszúságmérő, ha a fő osztásjel egyikét felület vagy él, míg a másikat vonal, mélyedés vagy jel képezi.

2. Anyagok

A hosszúságmérőket és azok kiegészítő tartozékait olyan anyagokból kell készíteni, amelyek rendeltetésszerű használat mellett eléggé tartósak, stabilak és ellenállóak a környezeti hatásokkal szemben.

Az anyagminőségnek olyannak kell lennie, hogy:

2.1. Rendeltetésszerű használat mellett a referenciahőmérséklet alatt vagy felett 8°C hőmérséklet-tartományban a hosszúság változásai nem nagyobbak, mint a legnagyobb megengedett hibák;

2.2. Azoknál a hosszúságmérőknél, amelyeknél meghatározott húzóerő alkalmazása szükséges, ennek az erőnek a 10 %-os növekedése vagy csökkenése ne okozzon nagyobb hosszúságváltozást, mint a legnagyobb megengedett hiba.

3. Szerkezet

3.1.

A hosszúságmérők és kiegészítő tartozékaik szerkezetének megfelelő kialakításúnak és stabilnak kell lennie, a kivitelezését gondosan kell elvégezni.

3.2.

A hosszúságmérők keresztmetszeti méretének és formájának olyannak kell lennie, hogy rendeltetésszerű használat mellett a mérőeszköz pontossági osztályának megfelelő pontosságú mérések elvégezhetők legyenek.

3.3.

A véglapos hosszúságmérők határoló felületei síkok kell, hogy legyenek. Ezek a határoló felületek és az osztások merőlegesek a mérőeszköz hossztengelyére.

3.4.

Fából vagy a fáéval egyenlő, illetve kisebb tartósságú anyagból készült véglapos vagy összetett hosszúságmérők határoló felületeit fémlappal vagy pánttal kell ellátni, ami kopás- és ütésálló, továbbá megfelelően van rögzítve a mérőhöz.

3.5.

A kiegészítő tartozékok - mint egy vagy több rögzített vagy mozgatható horog, gyűrű, fogantyú, lemez, csap, rögzítőnyelv, tekercselő, finombeállító, amelyek megkönnyítik a mérőeszköz használatát és kiterjesztik használhatóságát - azzal a feltétellel engedélyezettek, ha nem okoznak zavart. Tervezésük és a mérőeszközhöz történő rögzítésük olyan kell, hogy legyen, hogy rendeltetésszerű használat közben gyakorlatilag ne növeljék a mérési pontatlanságot.

3.6.

A mérőszalag olyan kiképzésű, hogy amikor a szalag sík felületen kihúzott állapotban van, a szélei egyenesek és párhuzamosak.

3.7.

A mérőszalag-tekercselő tartozékait úgy kell kialakítani, hogy az ne idézhesse elő a szalag maradandó alakváltozását.

4. Osztásjel és számozás

4.1.

A hosszúságmérőkön az osztásnak és a számozásnak a névleges hosszúság mentén érthetőnek, előírás szerintinek és letörölhetetlennek kell lennie annak érdekében, hogy biztonságos, egyszerű és egyértelmű leolvasást tegyen lehetővé. Néhány nem számozott osztás azonban, amelyek száma a hosszúságmérőkön nem haladja meg a két egymást követő számozott skálaosztás közötti skálaosztások számát, a mérőeszköz végén a fő skálaosztáson túlnyúlhat.

4.2.

A hosszúságmérők osztásértéke 1x10n, 2x10n vagy 5x10n méter, ahol az "n" hatványkitevő pozitív vagy negatív egész szám vagy nulla.

Maximális értéke:

- 1 cm a 2 m vagy kisebb névleges hosszúságú hosszúságmérőn,

- 10 cm, ha a névleges hosszúság nagyobb, mint 2 m és kisebb, mint 10 m,

- 20 cm, ha a névleges hosszúság nagyobb, mint 10 m vagy egyenlő 10 m, és kisebb mint 50 m,

- 50 cm, ha a névleges hosszúság nagyobb vagy egyenlő mint 50 m.

Ezek az értékek azonban nagyobbak is lehetnek speciális felhasználás esetén, amit a típusvizsgálati kérelemben indokolni kell, és a hosszúságmérőn fel kell tüntetni.

4.3.

Ha osztásjelként vonalakat alkalmaznak, akkor ezek egyenesek, a hosszúságmérő tengelyére merőlegesek és teljes hosszukban azonos vastagságúak. A vonalak hosszúsága összhangban kell, hogy legyen a megfelelő mértékegységgel. A vonalak kialakítása áttekinthető és érthető skálát képez, a vastagságuk nem okozhat mérési hibát.

4.4.

A skála bizonyos részei, különösen a végek felé, a teljes hosszúságmérőre elfogadott skálatartomány tízes törtrészeire tovább oszthatók. Ebben az esetben a vonalvastagság a lecsökkentett osztásértékek tartományában kisebb lehet, mint a mérőeszközskála egyéb részein.

4.5.

Az osztásjelek kialakítása lehet mélyedés is, ha az osztásérték nagyobb vagy egyenlő, mint egy centiméter, vagy egyéb formájában is képezhető, ha az osztásérték nagyobb, mint egy deciméter, vagy azzal egyenlő, feltéve hogy ezek a jelölések a mérőeszköz pontossági osztályának megfelelő pontosságú leolvasást tesznek lehetővé.

4.6.

A számozás folyamatos vagy ismétlődő lehet. Az 4.4. pontban meghatározott esetben a számozás a lecsökkentett osztásértékek tartományában eltérhet a mérőeszközskála egyéb részein alkalmazott számozástól. A számok helye, mérete, formája, színe és kontrasztja ahhoz a skálához és osztásjelhez kell, hogy illeszkedjen, amelyikre vonatkozik.

A 4.2. pontban meghatározott bármely osztásérték esetén az osztásjelek számozása méterben, deciméterben, centiméterben vagy milliméterben történhet a megfelelő mértékegység szimbólumának feltüntetése nélkül.

A számozott osztásjel számának biztosítania kell az egyértelmű leolvasást.

Ha a számozás egysége nem a méter, a méternek megfelelő osztásjelek számozása történhet méterben. A méter számát ekkor az "m" szimbólumnak kell követnie.

Ezenkívül a megelőző méterek száma ugyanilyen módon megismételhető a másik számozott osztásjel előtt.

Ha a végvonásos hosszúságmérő osztásértéke 2x10n formátumú, és nem kevesebb, mint 2 cm, akkor valamennyi osztásjelet meg kell számozni.

4.7.

Ha a hosszúságmérőn több, mint egy skála található, akkor a skálatartományok különbözőek lehetnek, a számozás pedig ugyanabban az irányban vagy ellentétes irányban növekedhet.

5. Névleges hosszúság

5.1.

A hosszúságmérők névleges hosszúsága a következő értékek egyike: 0,5; 1; 1,5; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8; 9 m vagy 5 m többszöröse.

5.2.

Speciális felhasználás esetén egyéb értékek is engedélyezhetők azzal a feltétellel, hogy a típusvizsgálati kérelemben a kérelmező megjelölje és indokolja az ilyen névleges hosszúságú hosszúságmérő használatának szükségességét, és a speciális felhasználást a mérőeszközön fel kell tüntetni.

5.3.

Néhány, az 5.1. albekezdésben meghatározott névleges hosszúság nem megengedett a 9.4.2. bekezdésben meghatározott mérőknél.

6. Feliratok

6.1.

A hosszúságmérőkön a következő feliratok szerepelnek:

6.1.1. Minden esetben kötelező feliratok:

6.1.1.1. a névleges hosszúság;

6.1.1.2. a gyártó azonosító jelzése és márkaneve;

6.1.1.3. a pontossági osztály jelzése: I, II vagy III;

6.1.1.4. EGK-típusjóváhagyási jel.

6.1.2. Bizonyos esetekben kötelező feliratok:

6.1.2.1. az alaphőmérséklet, ha az nem 20 °C;

6.1.2.2. a húzóerő;

6.1.2.3. a speciális felhasználási terület a 4.2. és 5.2. pontban meghatározott esetekben.

6.2.

A névleges hosszúságot, a húzóerőt és a hőmérsékletet a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1971. október 18-i tanácsi irányelv ( 2 ) által engedélyezett mértékegységekben vagy ezek tízes többszöröseinek, illetve törtrészeinek megfelelően kell megadni, amit a mértékegység megfelelő törvényes szimbóluma követ.

6.3.

Mindezeket a feliratokat láthatóan és olvashatóan kell feltüntetni a hosszúságmérő elejétől kezdődően.

Az illetékes nemzeti hatóság egyetértésével azonban bizonyos feliratok megjelenhetnek az eszköz egy teljes részén. Ebben az esetben az EGK-típusjóváhagyási igazolás megállapítja, hová kerüljenek elhelyezésre ezek a feliratok.

Továbbá, ha a hosszúságmérő szélessége nem teszi lehetővé az EGK-típusjóváhagyási jel olvasható feltüntetését, a mérőműszerekkel és a metrológiai ellenőrzés módszereivel kapcsolatos közös rendelkezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1971. július 26-i tanácsi irányelv I. melléklete 3.1. pontja rendelkezéseinek sérelme nélkül, és e mellékletnek a 3.5. pontjával összhangban a jel a következő jelek formájában is feltüntethető egymás után elrendezve:

- a stilizált ε betű,

- az EGK-típusjóváhagyást megadó tagállam megkülönböztető betűje/betűi,

- az EGK-típusjóváhagyás évének utolsó két számjegye,

- az EGK-típusjóváhagyás hivatkozási száma (pl. ε F 75 5345).

6.4.

A hosszúságmérő anyagának lineáris hőtágulási együtthatója feltüntethető α =... alakban, a gyártó kizárólagos felelősségére.

6.5.

A hosszúságmérőkön egyéb, nem metrológiai jellegű adat is feltüntethető, amelyeket jogszabály vagy az illetékes nemzeti hatóság engedélyez.

6.6.

Ha a feliratok nem kódoltak, azokat a rendeltetési hely tagállamainak hivatalos nyelvén kell kifejezni.

6.7.

A hosszúságmérőkön reklámszövegek is feltüntethetők, feltéve hogy ezek elhelyezése a 6.8. pontban megadott feltételeknek megfelel.

6.8.

A feliratokat, beleértve a reklámszövegeket is úgy kell elhelyezni, hogy azok az eszköz mérőeszközként történő használatát semmilyen módon ne akadályozzák. A kötelező feliratokat az EGK-típusvizsgálati jel kivételével és a reklámszövegek elhelyezését a típusvizsgálatra benyújtott darabon fel kell tüntetni.

7. Legnagyobb megengedhető hiba

Az ezen irányelvben meghatározott hosszúságmérőket pontosságuk mértékével összhangban három osztályba (megjelölésük: I., II. és III.) kell sorolni.

7.1. A legnagyobb megengedhető pozitív vagy negatív hibát:

a) a névleges hosszúságra, vagy

b) bármely két nem egymást követő skálaosztás közti bármilyen más távolságra,

az adott hossz függvényeként, (a + bL) alakú kifejezéssel kell megadni milliméterben, ahol:

- "L" az adott hosszúság egész méterre kerekítve,

- "a" és "b" az egyes pontossági osztályokra a következő táblázat szerint meghatározott együttható:

7.2.

7.2.1. Az 1 cm-nél nem hosszabb osztásértékek "i" hosszúságára vonatkozó pozitív vagy negatív legnagyobb megengedett hibát minden egyes pontossági osztályra a következő táblázatnak megfelelően kell megadni: Az adott osztásköz "i" hosszúsága Legnagyobb megengedhető hiba (mm-ben), pontossági osztályonként I. II. III. i ≤ 1 mm 0,1 0,2 0,3 1 mm < i ≤ 1 cm 0,2 0,4 0,6 1 cm-nél nagyobb osztásértékek esetén a legnagyobb megengedett hibát az osztásérték függvényében az (a + bL) képlettel milliméterben kell megadni, ahol az "a" és "b" paraméterek értékei a 7.1 pontban megadottal azonosak, "L" értéke pedig az adott hosszúságnak a következő egész méterre felkerekített értéke.

7.2.2. Az 1 cm-t meg nem haladó, egymást követő osztásértékek "i" hosszúsága közötti legnagyobb megengedett különbséget mindegyik pontossági osztályra a következő táblázat szerint kell meghatározni: Az adott osztásköz "i" hosszúsága Legnagyobb megengedhető eltérés (mm-ben), pontossági osztályonként I II III i ≤ 1 mm 0,1 0,2 0,3 1 mm < i ≤ 1 cm 0,2 0,4 0,6 1 cm-nél nagyobb osztásértékek esetén az egymást követő "i" osztásértékek hosszúsága közötti legnagyobb megengedett különbséget az (a + bL) képlettel, milliméterben kell megadni a 7.2.1. pontban meghatározottak szerint.

7.3.

Véglapos vagy összetett hosszúságmérőknél azonban a felülettel határolt tartományra a legnagyobb megengedett hiba plusz vagy mínusz értékeit az alábbi értékekkel kell megnövelni:

- 0,1 mm-rel az I. pontossági osztályú mérőkre,

- 0,2 mm-rel a II. pontossági osztályú mérőkre,

- 0,3 mm-rel a III. pontossági osztályú mérőkre.

Ezen felül a 7.1. és 7.2.2. pontban megállapított rendelkezéseket nem kell alkalmazni:

- ha a 7.1. b) pontban leírt, nem egymást követő osztásjel egyikét felület képezi, és

- ha a 7.2.2. pontban leírt, egymást követő osztások egyike felülettel határolt szélső osztás.

7.4.

A használatban lévő hosszúságmérők legnagyobb megengedett hibája az EGK-elsőhitelesítésre előírt legnagyobb megengedett hiba kétszeresével egyenlő.

7.5.

A legnagyobb megengedett hiba az alábbi referenciafeltételekre vonatkozik:

7.5.1. A referencia-hőmérséklet rendeltetésszerű használat esetben 20 °C. A 9. pontban meghatározott egyes hosszúságmérőkhöz kivételesen eltérő referencia-hőmérséklet is alkalmazható.

7.5.2. Olyan hosszúságmérőkön, amelyekre a 9. pont húzóerőt ír elő, a vizsgálatot a teljes vizsgált hosszúság gyakorlatilag súrlódás nélküli kifeszítésével, vízszintes síkon, a mérőeszközön jelzett húzóerő alkalmazása mellett kell elvégezni.

8. EGK-elsőhitelesítési jelek

8.1.

Az EGK-elsőhitelesítési jel rögzítéséhez helyet kell biztosítani magán a mérőn az eleje közelében, vagy egy kiegészítő tartozékon.

8.2.

A jelöléseket a legutóbb az 1983. október 25-i 83/575/EGK tanácsi irányelvvel módosított, 1971. július 26-i 71/316/EGK tanácsi irányelv II. mellékletének 3.1. pontjával összhangban kell rögzíteni.

8.3.

A 3.1. ponttól eltérően azonban az EGK-elsőhitelesítési jel állhat egy hatszögben lévő kis "e" betűből, mely tartalmazza az "e" betű felső felében az EGK-elsőhitelesítés helyéül szolgáló tagállamot azonosító nagy betű(ke)t, alsó felében pedig a hitelesítés évét. A 12. pontban található erre példa.

8.4.

A jel egyik vagy másik alakja közötti választás az EGK-elsőhitelesítésért felelős hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik.

9. Az irányelvben meghatározott különböző fajta hosszmértékek

9.1. Üvegszálas és műanyag véglapos, végvonásos vagy összetett szalag hosszúságmérők

Névleges hosszúság: 0,5-50 méter.

A húzóerőt (kb. 20 N-os) feltüntetik.

A véglapos és összetett hosszúságmérők szabad végei kopásálló pánttal vagy kupakkal vannak ellátva.

Ezek a hosszúságmérők az I., II. vagy III. pontossági osztályba tartoznak.

9.2. Egy darabban készített, merev vagy félmerev fém vagy egyéb anyagú hosszúságmérők

Névleges hosszúság: 0,5-5 méter.

A referenciahőmérséklet bizonyos esetekben eltérhet 20 °C-tól.

Ezek a mértékek folyadékok szintjének ellenőrzésére használt mérőpálcákat is magukban foglalnak.

A merev mérőpálca vége ütés- és kopásálló végződéssel vagy kupakkal van ellátva. Ütődéskor nem kelthet szikrát.

Ezek a hosszúságmérők a II. pontossági osztályba tartoznak.

9.3.

Fém vagy más anyagú összehajtható hosszúságmérők.

Névleges hosszúság: 0,5-5 méter.

Az illesztési helyek között a részek egyenlő hosszúak.

Nyitott helyzetben az illesztésüket és viszonylagos elhelyezkedésüket hatékony eszköz biztosítja, mely úgy van felépítve, hogy ne okozzon az illesztési helynél I és II pontossági osztályú hosszúságmérőknél 0,3 mm-t és III pontossági osztályú hosszúságmérőknél 0,5 mm-t meghaladó járulékos hibát.

Ezek a hosszúságmérők az I, II vagy III pontossági osztályba tartoznak.

9.4.

9.4.1.

Véglapos, végvonalas vagy összetett hosszúságmérők tekercselőn.

Névleges hosszúság: 0,5-10 méter; az 5-10 m-es mértékek lapja íves keresztmetszetű.

Ezek a hosszúságmérők tokban lehetnek, melynek a méretei a mérésre használt részbe tartozhatnak, főként belső méretek mérésénél. Ezeknek a hosszúságmérőknek a szabad vége rögzített vagy csúszó kampóval vagy rögzítőnyelvvel van ellátva.

Ezek a hosszúságmérők az I. vagy II. pontossági osztályba tartoznak.

9.4.2.

A névleges hossznál nagyobb hosszúságok mérésére tervezett véglapos vagy végvonalas hosszúságmérők

Névleges hosszúság: 5, 10, 20, 50, 100 vagy 200 méter.

A húzóerőt, mely kb. 50 N, fel kell tüntetni a hosszúságmérőn.

A szabad vég magában foglal a névleges hosszúságba bele nem tartozó fogantyút vagy gyűrűt.

Ha a fogantyúk beletartoznak a névleges hosszúságba, úgy vannak felépítve, hogy az illesztésük semmilyen pontatlanságot ne okozzon a mérésnél.

Ezek a hosszúságmérők az I. vagy II. pontossági osztályba tartoznak.

9.4.3.

Nem a névleges hosszúságnál nagyobb hosszúságok mérésére tervezett végvonalas vagy összetett hosszúságmérők tekercselőn.

Névleges hosszúság: 5-200 méter.

A referenciahőmérséklet bizonyos esetekben eltérhet 20 °C-tól.

A vonóerőt (kb. 50 N-os) feltüntetik a mértéken.

A szabad vég magában foglal a névleges hosszba nem beletartozó fogantyút, gyűrűt vagy kampót.

Ezek a mértékek az I. vagy II. pontossági osztályba tartoznak.

9.5. Összetett fémből készült, feszítő súllyal ellátott merülő szalag, folyadékszint mérésére

Névleges hosszúság: 5-50 méter.

A referenciahőmérséklet bizonyos esetekben eltérhet 20 °C-tól.

A szalag helyes kihúzásához szükséges húzóerőt fel kell tüntetni a hosszúságmérőn.

Ezt a húzóerőt kell kifejteni a hosszúságmérőn feszítő súly segítségével, amelyen fel kell tüntetni annak saját tömegét.

A skálakezdet fő osztásjelét a megfelelő formájú feszítő súly alja képezi. A feszítő súly olyan anyagból készül, ami ütközés esetén nem kelt szikrát.

A feszítő súly stabilan vagy leszerelhetően csatlakozik a szalaghoz oly módon, hogy ez a csatlakozás vagy kapcsolat ne okozzon hibát.

A szalag teljes hossza milliméter osztású, az osztás a feszítő súly sima oldalán folytatódik.

A hosszúságmérő másik végére csévélre szerelhető.

Ezek a hosszúságmérők az I. vagy II. pontossági osztályba tartoznak.

A hosszúságmérő feszítő súllyal történő használata esetén a hibahatár nem kisebb, mint 0,6 mm.

10. EGK-típusjóváhagyás és EGK-elsőhitelesítés

Az anyagi hosszúságmérők EGK-típusjóváhagyását és EGK-elsőhitelesítését a 71/316/EGK irányelvben meghatározott eljárással összhangban végzik el.

10.1. EGK-típusjóváhagyási vizsgálat

A véleményező dokumentumokon kívül a vizsgálat a benyújtott típus 2., 3., 4., 5., 6. (kivéve a 6.4. pontot), 7., 8. és 9. pontnak való megfelelőségét biztosító ellenőrzést is magában foglal.

10.2. EGK-elsőhitelesítési ellenőrzések

10.2.1.

Az EGK-elsőhitelesítési ellenőrzéseket vagy az összes benyújtott hosszúságmérőn, vagy a 11. ponttal összhangban mérőkből álló vizsgálati tételeken végzik el.

10.2.2.

Az EGK-elsőhitelesítési ellenőrzések a hosszúságmérő vizuális vizsgálatából állnak annak biztosítása érdekében, hogy a mérő a jóváhagyott típusnak megfeleljen; ez különösen a 3.6., 4.1. és 4.3. pontok rendelkezéseit érinti.

10.2.3.

Azt is hitelesíteni kell, hogy a hosszúságmérő eleget tesz a névleges hosszúság megengedhető legnagyobb hibáira vonatkozó követelményeknek, indokolt esetben megfelelően tekintetbe véve a 9.5. pont rendelkezéseit.

10.2.4.

Ezenkívül a hosszúságmérőn véletlenszerűen elosztott öt különböző helyen ellenőrzik:

- két nem egymást követő osztásjel távolságát,

- az osztásköz hosszúságát,

- két egymást követő osztásköz hosszúságának eltérését

annak érdekében, hogy hitelesítsék a 7.1. b), 7.2.1. és 7.2.2. pont rendelkezéseinek teljesülését, indokolt esetben a 7.3. és 9.3. pont rendelkezéseit megfelelően tekintetbe véve.

Ha a vizsgálat eredményei indokolják, az illetékes hatóság csökkentheti vagy növelheti az ellenőrzések számát.

10.2.5.

Minden fent említett ellenőrzést a 7.5. pontban előírt referencia-feltételek mellett végeznek el.

11. EGK-elsőhitelesítési ellenőrzésként alkalmazott statisztikai ellenőrzés

Ha a hosszúságmérőket sorozatban gyártják, és az EGK-elsőhitelesítésre való benyújtásért felelős személy kijelenti, hogy már kielégítően megvizsgálták azokat, kérésére a benyújtott vizsgálati tételen tuljdonságok szerinti statisztikai ellenőrzést végeznek el a következő feltételek mellett.

11.1. Általános

11.1.1. Vizsgálati tétel

A vizsgálati tételek hosszúságmérőkből állnak, amelyek:

- azonos típusúak,

- azonos pontossági osztályba tartoznak,

- azonos gyártási eljárással készültek.

A vizsgálati tétel mérete a benne foglalt hosszúságmérők száma. Az EGK-elsőhitelesítéshez a vizsgálati tétel maximális mérete 10 000 egység.

11.1.2. Minta

A minta a tételből véletlenszerűen kiválasztott hosszúságmérőkből áll. A mintában lévő hosszúságmérők száma adja meg a minta nagyságát.

11.1.3. Tulajdonságok szerinti statisztikai ellenőrzés

A tulajdonságok szerinti statisztikai ellenőrzés olyan vizsgálat, amelynek során a hitelesítő szervezet a mintában lévő hosszúságmérőket ezen irányelvnek megfelelően "hibás" vagy "nem hibás" osztályba sorolja be.

11.1.4. Határminőség-szint (LQ 5)

A határminőség a bemutatott tétel azon minőségszintje, amely a mintavételi tervben 5 %-os átvételi valószínűségnek felel meg.

11.1.5. Elfogadható minőség szint (SQL)

A standard minőségszint a benyújtott tétel minőségszintje, amely a mintavételi tervben 95 %-os átvételi valószínűségnek felel meg.

11.1.6. Elfogadhatósági szám

A tulajdonság szerinti statisztikai ellenőrzésnél az elfogadhatósági szám a vizsgált mintában talált hibás hosszúságmérők legnagyobb száma, amelyet ha a számuk elér, akkor a vizsgált tétel még elfogadható.

11.1.7. Elutasítási szám

A tulajdonság szerinti statisztikai ellenőrzésnél az elutasítási szám: a vizsgált mintában talált hibás mértékek száma, amelynél ha a vizsgálat során a számuk nagyobb, az a tétel elutasítását vonja maga után.

11.1.8. Egyszeres mintavételi terv

A vizsgált hosszúságmérők számának egyenlőnek kell lennie a tervben meghatározott mintaszámmal. Ha a mintában talált hibás hosszúságmérők száma kevesebb, mint az elfogadhatósági szám, vagy azzal egyenlő, a tételt el kell fogadni. Ha hibás mértékek száma nagyobb, mint az elutasítási szám, vagy azzal egyenlő, akkor a tételt el kell utasítani.

11.1.9. Kétszeres mintavételi terv

A vizsgált hosszúságmérők számának egyenlőnek kell lennie a terv által az első mintára meghatározott számmal. Ha az első mintában talált hibás hosszúságmérők száma kevesebb, mint az első elfogadhatósági szám, vagy azzal egyenlő, akkor a tételt el kell fogadni. Ha az első mintában talált hibás hosszúságmérők száma nagyobb, mint az első elutasítási szám, vagy azzal egyenlő, akkor a tételt el kell utasítani. Ha az első mintában talált hibás hosszúságmérők száma az első elfogadhatósági szám és az első elutasítási szám közé esik, akkor egy második mintát kell vizsgálni, amelynek darabszámát a terv határozza meg. Ezután az első és a második mintában talált hibás mértékeket össze kell adni. Ha a hibás mértékek összegzett száma kisebb, mint a második elfogadhatósági szám, vagy azzal egyenlő, akkor a tételt el kell fogadni. Ha a hibás mértékek összegzett száma nagyobb, mint a második elutasítási szám, vagy azzal egyenlő, akkor a tételt el kell utasítani.

11.2. Vizsgálati eljárások

Az alábbiakban leírt két vizsgálati módszer egyikét kell alkalmazni a hitelesítő szervezet választása szerint.

Az első módszer (a továbbiakban: "A" módszer) egyszeres bemutatási sémát, míg a második módszer (a továbbiakban: "B" módszer) többszörös bemutatási sémát tartalmaz. A vizsgálat a mintában található hibás hosszúságmérők megszámlálásából áll.

11.2.1. Az "A" módszer szerint a hitelesítő szervezet a benyújtott tétel elfogadását vagy elutasítását az alábbi mintavételi terv alapján végzi: - elfogadható minőségszint (SQL) 0,40 és 0,90 % között, - határ minőségszint (LQ5) 4,0 és 6,5 % között. Példák a mintavételi tervekre: Egyszeres mintavételi terv Mintanagyság Elfogadhatósági szám Elutasítási szám LQ 5 SQL a 80 1 2 5,8 0,44 b 125 2 3 5,0 0,65 Kettős mintavételi terv Minta-nagyság Teljes nagyság Elfoga-dhatósági szám Elutasítási szám LQ 5 SQL a Első minta 50 50 0 2 5,8 0,44 Második minta 50 100 1 2 b Első minta 80 80 0 3 5,0 0,65 Második minta 80 160 3 4 Ha a tétel elutasításra kerül, akkor a hitelesítő szervezet a tétel 100 %-át megvizsgálja, vagy megteszi a megfelelő intézkedéseket, hogy az elutasított tétel változatlan állapotban piacra ne kerülhessen.

11.2.2. Ha a hitelesítő szervezet a benyújtott tétel elfogadásához vagy elutasításához a "B" módszert alkalmazza, akkor a mintavételi terveknek a következő táblázatnak kell megfelelniük: Mintavételi tervek Bemutatás sorrendje Nagyság Elfogadhatósági szám Elutasítási szám 1 70 0 1 2 85 0 1 3 105 0 1 4 120 0 1 Miután a tétel elfogadása megtörtént, a következőként benyújtott tétel vizsgálatát a bemutatási sorrendben 1. számmal jelöltek szerint kell elvégezni. Ha a tételt elutasították, a hitelesítő szervezet megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozza az elutasított tétel változatlan állapotban való piacra kerülését, és a mérők EGK-elsőhitelesítésre történő benyújtásáért felelős személy ugyanazt a tételt vagy egy másikat nyújthat be vizsgálatra. A tételen ekkor a bemutatási sorrendben közvetlenül következő vizsgálatot kell elvégezni. Ha azonban a tételt a bemutatási sorrend 4. számmal jelölt változata szerint nem fogadták el, akkor a hitelesítő szervezet a tétel 100 %-os vizsgálatát végzi el.

11.3. A vizsgálati tétel gyakori elutasításának következményei

A vizsgálati tételek gyakori elutasítása esetén a felelős szerv felfüggesztheti a statisztikai ellenőrzést. Ha az EGK-típusjóváhagyás birtokosának a hiányosságra történő figyelmeztetése után nem történik minőségjavítás, megindítható az EGK-típusjóváhagyás visszavonási eljárása a 71/316/EGK irányelv 7. cikkének megfelelően.

12. Példa a 8.3. pontban leírt EGK-elsőhitelesítési jelre:

( 1 ) HL L 202., 1971.9.6., 1. o.

( 2 ) HL L 243., 1971.10.29., 29. o.