A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37043/2007/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2000. évi XXV. törvény (Kbtv.) 17. §] Bírók: Kárpáti Zoltán, Kovács Ákos, Kozma György

Kfv.III.37.043/2007/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága felperesnek a dr.Ábrahám Edit jogi előadó által képviselt Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság - mint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség általnos jogutódja - (1088 Budapest, József krt. 6.) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2006. október 5. napján hozott 22.K.30.564/2006/5. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 6. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 22.K.30.564/2006/5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az alperes HAJ-1704-2/2005. számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási perköltséget.

A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az első fokon eljárt fogyasztóvédelmi hatóság helyszíni ellenőrzése alapján megállapította, hogy a felperes által forgalmazott terméken a szerves és szervezetlen sav megnevezés pontatlan, ezáltal a felperes megsértette a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 17. § /2/ bekezdés a/ pontjában foglaltakat. Az elsőfokú hatóság ezért határozatával kötelezte a felperest a terméken a szerves és szervetlen sav megnevezés pontosítására, továbbá 51.206 forint vizsgálati díj megfizetésére. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú hatóság a Kbtv. 17. §-ának /2/ bekezdésében foglaltakat helyesen alkalmazta, mivel az a termékben lévő összes veszélyes anyag megnevezésének címkén való feltüntetését írja elő. A felperes által a fellebbezésében hivatkozott EK irányelv címzettjei a tagállamok, így annak joghatásai magánszemélyek vonatkozásában közvetett módon, tagállami aktusok révén állnak be. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Fenntartotta azt a fellebbezésében kifejtett álláspontját, hogy a perbeli termékre az 1999/45./EK irányelvet kellett volna alkalmazni, amely szerint nem szükséges megnevezni a címkén azon anyagok nevét, amelyek alapján a készítményt az irritatív veszélyességi kategóriába sorolták. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az alperes jogszerű határozatot hozott, amikor a Kbtv. 17. § /2/ bekezdésének a/ pontja alapján kötelezte a felperest, hogy a perbeli termék címkéjén magyar nyelven, jól olvashatóan és letörölhetetlen módon tüntesse fel a termékben lévő veszélyes anyagok megnevezését. A Kbtv. 35. § a/ és b/ pontjai szerint a törvény az európai közösségek jogszabályaival és azok módosításaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Ezen túlmenően a felperes által becsatolt biztonsági adatlap szerint a perbeli termék "Xi" veszély-jellel ellátott szulfaminsavat és tejsavat, illetve "C"-szimbólummal ellátott nátrium hipokloridot tartalmaz. Ezen anyagokat pedig a felperes által hivatkozott irányelv alapján is a címkén meg kell nevezni.

A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Kérelmében hivatkozott arra, hogy a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000.(XII.27.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) többek között az Európai Parlament és Tanács a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és a közigazgatási rendelkezéseinek közvetítéséről szóló, a bizottság 2001/60/EK irányelvével módosított 1999/45/EGK irányelvének (a továbbiakban: Irányelv) való megfelelést szolgálja. Termékének címkézése ezek alapján megfelel az uniós norma előírásainak, az uniós normaszövegnek a magyar jogszabály szövegébe történő nem megfelelő átvétele hátrányára nem értékelhető. Az R. az Irányelv idézett rendelkezését ugyanis nem vette át, így nem felel meg az Irányelvnek. Álláspontja szerint az irányelv közvetlen hatályából az következik, hogy az Irányelvet kell alkalmazni és nem az Irányelvvel ellentétes magyar R-t. Tévedett az eljárt bíróság, hogy nem tett különbséget a veszélyes készítmények és a veszélyes anyagok (összetevők) besorolása között. Az ítéletben hivatkozott irányelvi rendelkezés ugyanis egyáltalán nem vonatkozik a perben érintett termékre, az ugyanis nem "C"-szimbólummal besorolt készítmény. Kérte ezért a jogerős ítélet megváltoztatását és az alperes határozatának hatályon kívül helyezését.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a felperes által hivatkozott Irányelv közvetlenül kötelezett címzettjei a tagállamok. Az alperes feladat- és hatásköre a fogyasztókat érintő jogszabályi és hatósági előírások megtartására terjed ki, annak felülvizsgálatára nem, hogy az alkalmazandó jog megfelelően lett-e átültetve a magyar jogrendbe. Ezen túlmenően a felperes az összetétel pontatlan jelölésével a címkén akkor is jogsértést követett el, ha fennállnak az irányelv közvetlen alkalmazhatóságának feltételei.

A felülvizsgálati kérelem alapos.