A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37043/2007/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2000. évi XXV. törvény (Kbtv.) 17. §] Bírók: Kárpáti Zoltán, Kovács Ákos, Kozma György

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.30564/2006/5., *Kúria Kfv.37043/2007/4.* (EH 2007.1745)

***********

Kfv.III.37.043/2007/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága felperesnek a dr.Ábrahám Edit jogi előadó által képviselt Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság - mint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség általnos jogutódja - (1088 Budapest, József krt. 6.) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2006. október 5. napján hozott 22.K.30.564/2006/5. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 6. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 22.K.30.564/2006/5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az alperes HAJ-1704-2/2005. számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási perköltséget.

A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az első fokon eljárt fogyasztóvédelmi hatóság helyszíni ellenőrzése alapján megállapította, hogy a felperes által forgalmazott terméken a szerves és szervezetlen sav megnevezés pontatlan, ezáltal a felperes megsértette a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 17. § /2/ bekezdés a/ pontjában foglaltakat. Az elsőfokú hatóság ezért határozatával kötelezte a felperest a terméken a szerves és szervetlen sav megnevezés pontosítására, továbbá 51.206 forint vizsgálati díj megfizetésére. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú hatóság a Kbtv. 17. §-ának /2/ bekezdésében foglaltakat helyesen alkalmazta, mivel az a termékben lévő összes veszélyes anyag megnevezésének címkén való feltüntetését írja elő. A felperes által a fellebbezésében hivatkozott EK irányelv címzettjei a tagállamok, így annak joghatásai magánszemélyek vonatkozásában közvetett módon, tagállami aktusok révén állnak be. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Fenntartotta azt a fellebbezésében kifejtett álláspontját, hogy a perbeli termékre az 1999/45./EK irányelvet kellett volna alkalmazni, amely szerint nem szükséges megnevezni a címkén azon anyagok nevét, amelyek alapján a készítményt az irritatív veszélyességi kategóriába sorolták. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az alperes jogszerű határozatot hozott, amikor a Kbtv. 17. § /2/ bekezdésének a/ pontja alapján kötelezte a felperest, hogy a perbeli termék címkéjén magyar nyelven, jól olvashatóan és letörölhetetlen módon tüntesse fel a termékben lévő veszélyes anyagok megnevezését. A Kbtv. 35. § a/ és b/ pontjai szerint a törvény az európai közösségek jogszabályaival és azok módosításaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Ezen túlmenően a felperes által becsatolt biztonsági adatlap szerint a perbeli termék "Xi" veszély-jellel ellátott szulfaminsavat és tejsavat, illetve "C"-szimbólummal ellátott nátrium hipokloridot tartalmaz. Ezen anyagokat pedig a felperes által hivatkozott irányelv alapján is a címkén meg kell nevezni.