BH+ 2012.1.2 A vádemelés feltételét értelemszerűen a törvényes vád Be. 2. §-a (2) bekezdése szerinti követelménye adja. A vádelőkészítéssel kapcsolatos eljárási szabályok megsértése viszont a vád törvényessége szempontjából közömbösek [Be. 2. § (2) bek.].

A városi bíróság 2010. június 24-én kihirdetett ítéletével a III. r. terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett rablás bűntettében [Btk. 321. § (1) bek., (3) bek. c) pont]. Ezért őt 1 év 4 hónapi - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - fiatalkorúak fogházára ítélte; egyben megállapította, hogy a próbaidő alatt pártfogó felügyelet alatt áll.

Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a megyei bíróság a 2010. november 2-án az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a rablás bűntette [Btk. 321. § (1) bek., (3) bek. c) pont] miatt indult büntetőeljárást (valamennyi terhelt tekintetében) megszüntette.

Ügyészi - az eljárás megszüntetése miatt és a terheltek bűnösségének megállapítása, valamint büntetés kiszabás érdekében bejelentett - fellebbezés alapján eljárva az ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a 2011. január 6-án meghozott végzésével a másodfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította.

A megyei bíróság, mint másodfokú bíróság a - megismételt másodfokú eljárásban - 2011. február 17-én meghozott végzésével az elsőfokú ítéletet akként változtatta meg, hogy pontosította a terheltek cselekményének minősítését, ami helyesen: Btk. 321. § (1) bekezdés 1. fordulata, (3) bekezdés c) pontjának 2. fordulata. Egyebekben a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet - a III. r. terhelt tekintetében - helybenhagyta.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a III. r. terhelt védője terjesztett elő - a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontját megjelölve - felülvizsgálati indítványt törvényes vád hiánya miatt, hatályon kívül helyezés és a rablás bűntette miatt indult büntetőeljárás megszüntetése érdekében.

Indokai szerint a vád nem törvényes, mert az ügyészség nem volt jogosult vádemelésre. A rendőrség ugyanis a nyomozást jogerős határozattal megszüntette, s a felettes ügyész rendelte el az eljárás folytatását, aki azonban ezzel eljárási szabályt szegett, mivel a nyomozási bíróhoz kellett volna fordulnia.

Hivatkozott arra, hogy a Be. 191. § (3) bekezdése szerint, ha a nyomozás megszüntetése ellen nem éltek panasszal, illetve az ügyész, vagy felettes ügyész nem rendelte el a nyomozás folytatását, utóbb azt csak bíróság rendelheti el az ellen, akivel szemben a nyomozást korábban megszüntették.

Ehhez képest az ügyészségnek akkor lett volna vádemelési jogosultsága, ha a nyomozási bíró rendelte volna el a nyomozás folytatását.

Hivatkozott továbbá arra, hogy a Be. 192. § (2) bekezdése értelmében nyomozás folytatásának elrendelésére a felettes ügyész akkor jogosult, ha azt az ügyész szüntette meg, ha viszont a rendőrség szüntette meg, akkor az ügyész rendelheti el folytatását.

Mindezek alapján az ügy nem került ügyészi szakba, tehát nem volt olyan eljárás folyamatban, amit az ügyész folytathatott volna, illetve nem volt olyan nyomozás, amire tekintettel vádat emelhetett volna.

A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta és a III. r. terhelt tekintetében a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta.

Kifejtette, hogy a vád minden törvényességi feltételnek megfelelt. A Be. 28. § (1) bekezdése, valamint 449. § (1) bekezdése szerint vádlói jogosultsággal felhatalmazott ügyész által a Be. 15. §, 17. § (1) bekezdés, és 448. § (1) bekezdése szerinti hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz benyújtott vádirat eleget tett a Be. 2. § (2)-(4) bekezdése, továbbá a 217. § (3) bekezdése szerinti követelményeknek is.

A III. r. terhelt védője - a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett - észrevételében indítványát fenntartotta. Kifejtette, hogy a Be. 191. § (3) bekezdése garanciális szabály, és a vádemelést megelőzően be kellett volna szerezni a nyomozási bíró - nyomozás folytatását elrendelő - döntését. Utalt arra, hogy ilyen értelmű a Legfőbb Ügyész által kiadott Emlékeztető 309. pontja (ÜK. 2004/1.) is.

A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálati ok a 373. § (1) bekezdés I. pontjának c) alpontja szerinti eljárási szabálysértés, és (a 428. § (2) bekezdése folytán felülvizsgálatban is) feltétlen hatályon kívül helyezés mellett az eljárás megszüntetését eredményezi, ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el.

Jelen ügyben azonban erről nincs szó, a III. r. terhelt védőjének álláspontja téves.

A Be. 2. § (1) bekezdése szerint a bíróság ítélkezése során törvényes vád alapján jár el. A Be. 2. § (2) bekezdése értelmében törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi.

Következésképpen a törvényes vád követelménye nem a vádelőkészítés, hanem - annak következménye - a benyújtott vád alapján vizsgálandó. Így a vádemelésre jogosultság (alaki legitimáció) vizsgálata sem terjedhet ki a vád-előkészítési (nyomozási, vádemelési) szakasz vizsgálatára.

A törvényes vád alaki feltételeként az vizsgálandó, hogy - a Be. alapján, figyelemmel a Be. 30. § (2) bekezdésére is - a vádiratot benyújtó ügyész hatáskörébe tartozik-e a vád szerinti bűncselekmény miatt a vádemelés (1/2007. BKv A/I/1/a) pont).