A Fővárosi Ítélőtábla Mf.31142/2021/8. számú határozata végkielégítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. § (2) bek., 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr.) 62/G. § (2) bek., 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. § (6) bek.] Bírók: Laczó Adrienn Lilla, Orosz Andrea, Szalai Beatrix

A határozat elvi tartalma:

A jogszabály nem állapítja meg a végkielégítés felső határát, azonban a felek szerződéses szabadsága a jó erkölcs követelménye és a végkielégítés jogintézményének törvényi rendeltetése által behatárolt.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

mint másodfokú bíróság

2.Mf.31.142/2021/8.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a bíróság a Varga János Tamás és Társai Ügyvédi Iroda (Cím4, ügyintéző: dr. Csernus Zoltán ügyvéd) és dr. Ferenc Jácint egyéni ügyvéd (felperesi jogi képviselő címe), továbbá dr. Menyhárt Attila egyéni ügyvéd (felperesi jogi képviselő címe) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek - a Pál és Kozma Ügyvédi Iroda (alperesi jogi képviselő címe, ügyintéző: dr. Pál Lajos ügyvéd), valamint a Bálint, Kállai és Kende Ügyvédi Iroda (alperesi jogi képviselő címe, ügyintéző: dr. Kende Tamás ügyvéd) által képviselt Alperes1 (Cím1) alperes ellen végkielégítés megfizetése tárgyában indított perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 63.M.332/2019/44. számú ítéletével szemben az alperes által 45. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000.000 (harmincmillió) forint + Áfa elsőfokú-, 15.000.000 (tizenötmillió) forint + Áfa másodfokú- és 5.000.000 (ötmillió) forint +Áfa felülvizsgálati költséget, melyből 5.000.000 (ötmillió) forintot a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalánál kezelt perköltség-biztosíték összegéből köteles teljesíteni. Ennek érdekében felhívja a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalát, hogy a fenti határidőben intézkedjen az EL04689/2017 elnöki letéti számon kezelt, 5.000.000 (ötmillió) forint összegű perköltség biztosíték alperes részére történő kifizetése iránt.

Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a magyar állam javára 1.500.000 (egymillió ötszázezer) forint elsőfokú, 2.500.000 (kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési és 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság döntése és az általa megállapított tényállás

[1] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2020. január 29. napján hozott 63.M.332/2019/44. számú ítéletével végkielégítés címén 2.681.516.196 forint, a késedelmi kamat, továbbá 30.015.000 forint + ÁFA perköltség megfizetésére kötelezte az alperest.

[2] Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes az alperessel létrejött munkaviszonyát megelőzően az Amerikai Egyesült Államok állampolgáraként véglegesített egyetemi tanárként ("tenured professor") oktatott a külföldi egyetemen. Az alperes kezdeményezésére a felek között 2010. januárjától tárgyalások, egyeztetések zajlottak munkaszerződés megkötése érdekében. Ennek eredményeképpen a felek 2010. szeptember 22-én munkaszerződést kötöttek. A határozatlan időre szóló munkaszerződés alapján a felperes az alperes School szervezeti egységénél "university professor", azaz egyetemi tanár munkakörben került alkalmazásra. Külön szerződésben vállalta a School dékáni feladatainak ellátását is határozott időre, 2016. július 31-ig.

[3] Az angol nyelven létrejött munkaszerződés hiteles magyar nyelvű fordítása szerint a szerződés 2. pontja a következő rendelkezéseket tartalmazta. "Kinevezése 2011. január 1-jén kezdődik, és határozatlan ideig tart az Ön önkéntes felmondásáig vagy haláláig, illetve az Egyetem "megfelelő okkal" történő felmondásáig (nevezetesen (a) bizonyítható oktatási és kutatási alkalmatlanság és tisztességtelenség, (b) a kötelezettségek érdemi és nyilvánvaló elhanyagolása, és (c) olyan magatartás, amely érdemben megnehezíti az egyén intézményi kötelezettségeinek teljesítését azzal, hogy az Egyetem köteles bizonyítani a felmondás okát). A felek kifejezetten megállapodnak, hogy a kinevezés "végleges jogviszonyt" biztosít Önnek. A fogalom meghatározását lásd az ESzövetségnek az egyetemi szabadságról és a véglegesítésről szóló ajánlott intézményi szabályzatában ("szabályzat"), amely [...] kivonata C mellékletként van csatolva ("az szabályzat véglegesítési szabályzata"). Az Ön kinevezésével és állandó jogviszonyával kapcsolatban a alperes mindent meg fog tenni az szabályzat véglegesítési szabályzatának betartásáért. Ha a alperes bármilyen, a "megfelelő októl" eltérő okból felmondja az Ön munkaviszonyát az szabályzat véglegesítési szabályzatával összhangban, Ön végkielégítés címén (függetlenül attól, hogy hány éven keresztül foglalkoztatta Önt a alperes a felmondás időpontjában) egyszeri kifizetésre jogosult, amely a hússzorosa a felmondást közvetlenül megelőző évben a alperes-tól kapott éves juttatásnak, [...] E szerződés alkalmazásában a "megfelelő ok" az szabályzat véglegesítési szabályzatában meghatározott jelentéssel bír."

[4] Az alperes szenátusa 2016. november 4. napján a School szervezeti egység megszüntetéséről döntött. A felperes munkaviszonyának megszüntetésére a 2017. július 15. napján közölt felmondással, 2017. július 31. napjával került sor, mivel a felajánlott megbízási jogviszonyt a felperes nem fogadta el. A felmondás indoka szerint a felperest foglalkoztató szervezeti egységet átszervezés miatt megszüntették és a felperes által betöltött "University Professor a alperes School-ban" munkakör 2017. július 31-vel megszűnt. Az alperes a munkaviszony megszüntetésére tekintettel tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő végkielégítést fizetett a felperesnek.

[5] Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelem alapján azt vizsgálta, hogy a felmondásban közölt indok a munkaszerződés 2. pontjában meghatározott "megfelelő ok" -nak minősült-e és ez miként érintette az ebben a pontban rögzített végkielégítésre vonatkozó jogosultságot.

[6] A magyar bíróságok joghatóságát illetően a munkaszerződés 5. pontját vette figyelembe, amelyben a felek egyértelműen rendelkeztek arról, hogy a jogviszonyukra a magyar jog irányadó és a munkaszerződésből eredő jogvitáikat magyar bíróság bírálja el. E megállapodást, továbbá a felek közötti munkaviszony időtartama alatt hatályban volt a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi XIII. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmjt. tvr.) 61.§, 62. § és 62/G.§ (2) bekezdését figyelembe véve azt állapította meg, hogy a felperes munkaszerződésével kapcsolatos jogvitára a magyar bíróságnak van joghatósága, mivel a munkavégzés helye szokásosan Budapesten volt.

[7] Az szabályzat eljárására vonatkozó rendelkezést az elsőfokú bíróság nem tekintette választottbírósági kikötésnek, figyelembe véve a választott bíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 4. §-át, amely alapján munkaügyi perben nincs helye választottbírósági eljárás alkalmazásának. Az emelt összegű végkielégítésre vonatkozó rendelkezést nem tekintette kötbér kikötésnek, mert az kizárólag szerződésszegés esetére kikötött pénzösszeg lehet.