A Fővárosi Ítélőtábla Mf.31134/2020/8. számú határozata végkielégítés tárgyában. [1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr.) 62/G. § (2) bek., 2012. évi I. törvény (Mt.) 64. §, 66. §, 77. §, 85. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. § (6) bek.] Bírók: Asbóth Balázs, Laczó Adrienn Lilla, Orosz Andrea

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.332/2019/44., *Fővárosi Ítélőtábla Mf.31134/2020/8.*, Kúria Mfv.10020/2021/8., Fővárosi Ítélőtábla Mf.31142/2021/8., Kúria Mfv.10014/2022/9., 3393/2023. (VII. 27.) AB végzés

***********

Fővárosi Ítélőtábla

mint másodfokú bíróság

2.Mf.31.134/2020/8.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Varga János Tamás és Társai Ügyvédi Iroda (... ügyintéző: dr. Csernus Zoltán ügyvéd) által képviselt felperes neve (....) felperesnek, a Bálint, Kállai és Kende Ügyvédi Iroda (...)., ügyintéző: dr. Kende Tamás ügyvéd), valamint a Pál és Kozma Ügyvédi Iroda (...), ügyintéző: dr. Pál Lajos ügyvéd) által képviselt alperes neve (...) alperes ellen, végkielégítés megfizetése tárgyában indított perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 63.M.332/2019/44. számú ítéletével szemben az alperes által 45. sorszámon elterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000.000 (harmincmillió) forint +ÁFA elsőfokú- és 15.000.000 (tizenötmillió) forint +ÁFA másodfokú perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy a NAV külön felhívására fizessen meg 1.500.000 (egymillió ötszázezer) elsőfokú- és 2.500.000 (kétmillió ötszázezer) forint fellebbezési illetéket az állam javára.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság döntése és az általa megállapított tényállás

[1] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2020. január 29. napján hozott 63.M.332/2019/44. számú ítéletével végkielégítés címén 2.681.516.196 forint és késedelmi kamat, továbbá 30.015.000 forint + ÁFA perköltség megfizetésére kötelezte az alperest.

[2] Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes az alperessel létrejött munkaviszonyát megelőzően az ... állampolgáraként a ...-i Egyetemen véglegesített egyetemi tanárként ("tenured professor") oktatott. Az alperes kezdeményezésére a felek között 2010. januárjától tárgyalások, egyeztetések zajlottak munkaszerződés megkötése érdekében. Ennek eredményeképpen a felek 2010. szeptember 22-én kötöttek munkaszerződést, ekkor a felperes a hatvannyolcadik életévét betöltötte, vagyis a magyar jogszabályok szerint nyugdíjasnak minősült.

[3] A határozatlan időre szóló munkaszerződés alapján a felperes az alperes ... szervezeti egységénél "university professor", azaz egyetemi tanár munkakörben került alkalmazásra. Külön szerződésben vállalta a ... dékáni feladatainak ellátását is határozott időre, 2016. július 31-ig. A felperes ismételt dékáni megbízására a határozott időtartam leteltét követően nem került sor.

[4] Az angol nyelven létrejött munkaszerződés hiteles magyar nyelvű fordítása szerint a szerződés 2. pontja a következő rendelkezéseket tartalmazta. "Kinevezése 2011. január 1-jén kezdődik, és határozatlan ideig tart az Ön önkéntes felmondásáig vagy haláláig, illetve az Egyetem "megfelelő okkal" történő felmondásáig (nevezetesen (a) bizonyítható oktatási és kutatási alkalmatlanság és tisztességtelenség, (b) a kötelezettségek érdemi és nyilvánvaló elhanyagolása, és (c) olyan magatartás, amely érdemben megnehezíti az egyén intézményi kötelezettségeinek teljesítését azzal, hogy az Egyetem köteles bizonyítani a felmondás okát). A felek kifejezetten megállapodnak, hogy a kinevezés "végleges jogviszonyt" biztosít Önnek. A fogalom meghatározását lásd az ... Szövetségének az egyetemi szabadságról és a véglegesítésről szóló ajánlott intézményi szabályzatában ("..."), amely [...] kivonata C mellékletként van csatolva ("az ... véglegesítési szabályzata"). Az Ön kinevezésével és állandó jogviszonyával kapcsolatban a ... mindent meg fog tenni az ... véglegesítési szabályzatának betartásáért. Ha a ... bármilyen, a "megfelelő októl" eltérő okból felmondja az Ön munkaviszonyát az ... véglegesítési szabályzatával összhangban, Ön végkielégítés címén (függetlenül attól, hogy hány éven keresztül foglalkoztatta Önt a ... a felmondás időpontjában) egyszeri kifizetésre jogosult, amely a hússzorosa a felmondást közvetlenül megelőző évben a ...-tól kapott éves juttatásnak, [...] E szerződés alkalmazásában a "megfelelő ok" az ... véglegesítési szabályzatában meghatározott jelentéssel bír." A felek ebben a pontban rendelkeztek továbbá a megfelelő ok fogalmát érintő, bármilyen nézeteltérésük esetére az ... által kinevezett személy döntésének közös kérelmezéséről.

[5] Az alperes szenátusa 2016. november 4. napján a ... szervezeti egység megszüntetéséről döntött. Ezt követően az alperes megszüntette azoknak a munkavállalóknak a munkaviszonyát, akiknek nem tudott új munkakört ajánlani. A felperes munkaviszonyának megszüntetésére a 2017. július 15. napján közölt felmondással, 2017. július 31. napjával került sor. A felmondás indoka szerint az alperesnél végrehajtott átszervezés miatt a felperest foglalkoztató szervezeti egységet megszüntették. A felperes által eddig betöltött "... ...-ban" munkakör 2017. július 31-vel megszűnt. Mivel a munkaszerződés "C" mellékletét képező szabályzat 4. d) pontja alapján az életkorára figyelemmel felajánlható megbízási jogviszonyt a felperes nem fogadta el, ezért kellett intézkedni a munkaviszonya megszüntetése iránt. A jogviszony megszüntetésekor az alperes tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő végkielégítést fizetett a felperes részére.

[6] Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelem alapján azt vizsgálta, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát a munkaszerződés 2. pontjában meghatározott "megfelelő ok" alapján szüntette-e meg és ez miként érintette az ebben a pontban rögzített húsz évi jövedelemnek megfelelő összegű végkielégítésre vonatkozó jogosultságot.

[7] Az elsőfokú bíróság vizsgálta a magyar bíróságok joghatóságát. Ezzel összefüggésben a munkaszerződés 5. pontját vette figyelembe, amelyben a felek egyértelműen rendelkeztek arról, hogy a jogviszonyukra a magyar jog irányadó és a munkaszerződésből eredő jogvitáikat magyar bíróság bírálja el.

[8] A felek jogviszonya nemzetközi elemet is tartalmazott, mivel a felperes az ... állampolgára. Ezért az elsőfokú bíróság indokoltnak találta annak vizsgálatát is, hogy a munkaszerződés 2. pontjában az ... által kinevezett személy írásbeli döntésének beszerzésére irányuló kötelezettségvállalás mennyiben érintette a magyar bíróság joghatóságát. A felek közötti munkaviszony időtartama alatt hatályban volt a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi XIII. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmjt. tvr.) 61.§, 62. § és 62/G.§ (2) bekezdése alapján azt állapította meg, hogy a felperes munkaszerződésével kapcsolatos jogvitára a magyar bíróságnak van joghatósága, mivel a munkavégzés helye szokásosan Budapesten volt. A felek egyébként ezzel összhangban rendelkeztek a munkaszerződés 5. pontjában.