62020CJ0003[1]

A Bíróság ítélete (nagytanács), 2021. november 30. elleni büntetőeljárás AB és társai. A Rīgas rajona tiesa (Lettország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv - Az Európai Központi Bank szervének tagja - Tagállam nemzeti központi bankjának elnöke - A büntetőbírósági eljárások alóli mentesség - A tagállamban betöltött tisztség keretében folytatott tevékenységekhez kapcsolódó vádemelés. C-3/20. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)

2021. november 30. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal - Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv - Az Európai Központi Bank szervének tagja - Tagállam nemzeti központi bankjának elnöke - A büntetőbírósági eljárások alóli mentesség - A tagállamban betöltött tisztség keretében folytatott tevékenységekhez kapcsolódó vádemelés"

A C-3/20. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Rīgas rajona tiesa (rigai körzeti bíróság, Lettország) a Bírósághoz 2020. január 7-én érkezett, 2019. december 20-i határozatával terjesztett elő az

AB,

CE,

az "MM investīcijas" SIA

ellen folytatott,

az LR Ģenerālprokuratūras Krimināltiesiskā departamenta Sevišķi svarīgu lietu izmeklēšanas nodaļa

részvételével folyamatban lévő büntetőeljárásban,

A BÍRÓSÁG (nagytanács),

tagjai: K. Lenaerts elnök, L. Bay Larsen elnökhelyettes, K. Jürimäe, C. Lycourgos, E. Regan, N. Jääskinen és I. Ziemele tanácselnökök, M. Ilešič, J.-C. Bonichot (előadó), P. G. Xuereb és N. Wahl bírák,

főtanácsnok: J. Kokott,

hivatalvezető: M. Longar tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2021. január 26-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- AB képviseletében M. Kvēps és Repšs advokāti,

- CE képviseletében D. Vilemsons advokāts,

- az "MM investīcijas" SIA képviseletében L. Leja és M. Kvēps advokāti,

- az LR Ģenerālprokuratūras Krimināltiesiskā departamenta Sevišķi svarīgu lietu izmeklēšanas nodaļa képviseletében V. Jirgena,

- a lett kormány képviseletében K. Pommere, meghatalmazotti minőségben,

- az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: P. Gentili avvocato dello Stato,

- az Európai Bizottság képviseletében kezdetben: L. Flynn, I. Naglis és S. Delaude, később: L. Flynn és S. Delaude, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Központi Bank képviseletében C. Zilioli, K. Kaiser és F. Malfrère, meghatalmazotti minőségben, segítőjük: V. Čukste-Jurjeva advokāte,

a főtanácsnok indítványának a 2021. április 29-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv (HL 2016. C 202., 266. o.; a továbbiakban: a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv) 11. cikke a) pontjának, 17. cikkének és 22. cikke első bekezdésének az értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet az AB - a lett központi bank korábbi elnöke -, valamint CE és az "MM investīcijas" SIA ellen korrupció és pénzmosás miatt indított büntetőeljárás keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

A KBER és az EKB alapokmányáról szóló (4.) jegyzőkönyv

3 A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló (4.) jegyzőkönyv (HL 2016. C 202., 230. o.; a továbbiakban: a KBER és az EKB alapokmányáról szóló jegyzőkönyv) "Célkitűzések" című 2. cikke a következőképpen rendelkezik:

"Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikke (1) bekezdésének és 282. cikke (2) bekezdésének megfelelően a [Központi Bankok Európai Rendszere (KBER)] elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. Az árstabilitási cél veszélyeztetése nélkül a KBER támogatja az Unión belüli általános gazdaságpolitikát azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében megállapított uniós célkitűzések megvalósításához. A KBER a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság elvével összhangban tevékenykedik, ezáltal elősegítve az erőforrások hatékony elosztását és tiszteletben tartva az Európai Unió működéséről szóló szerződés 119. cikkében meghatározott alapelveket."

4 E jegyzőkönyv 3. cikke, melynek címe "Feladatok", a következőket írja elő: "3.1. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikke (2) bekezdésének megfelelően a KBER alapvető feladatai a következők: 3.2 Az említett szerződés 127. cikke (3) bekezdésének megfelelően a 3.1. cikk harmadik franciabekezdése nem érinti a devizában tartott technikai egyenlegeknek a tagállamok kormányai által történő tartását és kezelését. 3.3. Az említett Szerződés 127. cikke (5) bekezdésének megfelelően a KBER támogatja a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáik zavartalan megvalósításában."

- az Unió monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása;

- devizaműveletek végzése az említett szerződés 219. cikke rendelkezéseinek megfelelően;

- a tagállamok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése;

- a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása.

5 Az említett jegyzőkönyv "Függetlenség" című 7. cikke értelmében:

"Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 130. cikkének megfelelően a Szerződések és az ezen alapokmány által rájuk ruházott hatáskörök gyakorlása, valamint az ilyen feladatok és kötelezettségek végrehajtása során sem az [Európai Központi Bank (EKB)], sem a nemzeti központi bankok, sem döntéshozó szerveik valamely tagja nem kérhet vagy fogadhat el utasítást az uniós intézményektől, szervektől vagy hivataloktól, a tagállamok kormányaitól vagy bármely egyéb szervtől. Az uniós intézmények, szervek és hivatalok, valamint a tagállamok kormányai kötelezettséget vállalnak arra, hogy tiszteletben tartják ezt az elvet, és nem kísérlik meg az EKB vagy a nemzeti központi bankok döntéshozó szervei tagjainak befolyásolását feladataik ellátása során."

6 A KBER és az EKB alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 9.3. cikke a következőképpen rendelkezik:

"[...]

Az említett szerződés 129. cikke (1) bekezdésének megfelelően az EKB döntéshozó szervei a Kormányzótanács és az Igazgatóság."

7 E jegyzőkönyvnek "A Kormányzótanács" című 10.1. cikke a következőket írja elő:

"Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 283. cikke (1) bekezdésének megfelelően az EKB Kormányzótanácsa az EKB Igazgatóságának tagjaiból és azon tagállamok nemzeti központi bankjainak elnökeiből áll, amelyek pénzneme az euro.

[...]"

8 Az említett jegyzőkönyv "Kiváltságok és mentességek" című 39. cikke a következőket írja elő:

"Az EKB-t a tagállamok területén megilletik a feladatai ellátásához szükséges kiváltságok és mentességek az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvben megállapított feltételek szerint."

9 A KBER és az EKB alapokmányáról szóló jegyzőkönyvnek "Az EKB Általános Tanácsa" című 44. cikke szerint:

"44.1 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 129. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül az EKB harmadik döntéshozó szerveként létre kell hozni az Általános Tanácsot.

44.2 Az Általános Tanács tagjai az EKB elnöke és alelnöke, valamint a nemzeti központi bankok elnökei. Az Igazgatóság többi tagja szavazati jog nélkül részt vehet az Általános Tanács ülésein. [...]"

A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv

10 A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 8. cikke a következőképpen rendelkezik:

"A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá."

11 Ugyanezen jegyzőkönyv 9. cikke értelmében: "Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt, az Európai Parlament tagjai: A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az Európai Parlament üléseinek helyére utaznak, illetve onnan visszatérnek. Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze."

a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik,

b) a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.

12 A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 10. cikke a következőképpen rendelkezik:

"Az uniós intézmények munkájában részt vevő tagállami képviselők, valamint az ő tanácsadóik és szakértőik feladataik ellátása, valamint az ülések helyére történő utazás és az onnan történő visszatérés során a szokásos kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket élvezik.

Ezt a cikket az Unió konzultációs szerveinek tagjaira is alkalmazni kell."

13 E jegyzőkönyv 11. cikke a következőket írja elő: "Az egyes tagállamok területén az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai állampolgárságuktól függetlenül: [...]"

a) a szerződéseknek az egyfelől a tisztviselők és egyéb alkalmazottak az Unióval szemben fennálló felelősségével kapcsolatos szabályokra vonatkozó rendelkezéseire, másfelől az Európai Unió Bíróságának az Unió, valamint az uniós tisztviselők és egyéb alkalmazottak közötti jogvitákkal kapcsolatos hatáskörére vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel, hivatalos minőségükben végrehajtott cselekedeteik tekintetében, szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásaikat is beleértve, mentességet élveznek a bírósági eljárások alól. Ez a mentesség hivataluk megszűnését követően is megilleti őket,

14 Az említett jegyzőkönyv 17. cikke értelmében:

"Az Unió tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak kizárólag az Unió érdekében lehet különféle kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket adni.

Valamennyi uniós intézmény köteles visszavonni az egyes tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai részére biztosított mentességet olyan esetben, amikor az illető intézmény megítélése szerint a mentesség visszavonása nem ellentétes az Unió érdekével."

15 A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 18. cikke a következőképpen rendelkezik:

"Az uniós intézmények e jegyzőkönyv alkalmazása érdekében kötelesek együttműködni az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival."

16 E jegyzőkönyv 22. cikke a következőket írja elő: [...]"

"a) Ezt a jegyzőkönyvet a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv rendelkezéseinek sérelme nélkül az Európai Központi Bankra, szerveinek tagjaira és személyzetére is alkalmazni kell.

A lett jog

A lett központi bankról szóló törvény

17 A likums "Par Latvijas Banku" (a lett központi bankról szóló törvény) 2. cikke előírja, hogy a lett központi bank a KBER tagja.

18 E törvény 7. cikke szerint a lett központi bank együttműködik az EKB-val, az Európai Unió tagállamainak központi bankjaival és harmadik országok központi bankjaival, valamint más pénzügyi szervezetekkel. A lett központi bank a KBER és az EKB alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 6.2. cikkének értelmében az EKB jóváhagyásával részt vehet nemzetközi monetáris intézményekben. A lett központi bank a Szerződés és e jegyzőkönyv rendelkezéseinek tiszteletben tartásával részt vehet a céljainak és feladatainak megfelelő nemzetközi monetáris intézményekben.

19 Az említett törvény 13. cikkéből az következik, hogy a lett központi bank elnöke, alelnöke és tanácsának tagjai nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást Lettországnak vagy az Európai Unió más tagállamainak a kormányától, az uniós intézményektől és más nemzeti, külföldi vagy nemzetközi intézményektől és azok szerveitől. E cikk az EUMSZ 130. cikknek megfelelően azt is előírja, hogy e kormányok, intézmények és azok szervei nem adhatnak utasítást a lett központi bank elnökének, alelnökének és tanácsa tagjainak, és nem kísérelhetik meg ezek feladatai ellátásának más módon történő befolyásolását. A lett központi bank a határozatait teljes függetlenséggel hozza meg és hajtja végre.

A büntetőeljárási törvénykönyv

20 A Kriminālprocesa likums (büntetőeljárási törvénykönyv, Lettország) 10. cikke a büntetőeljárás alóli mentesség alapján valamely személyt teljesen vagy részlegesen mentesít a büntetőeljárásban való részvétel, a tanúként történő meghallgatás, valamint az iratok benyújtása és tárgyak bemutatása alól, továbbá kizárja vagy korlátozza az ahhoz való jogot, hogy e személlyel szemben büntetőeljárást folytassanak és kényszerintézkedéseket alkalmazzanak, valamint az ahhoz való jogot, hogy e személy helyiségeibe belépjenek és ott nyomozati cselekményeket végezzenek.

21 E törvénykönyv 116. cikkének (1)-(3) bekezdése értelmében: "(1) A büntetőeljárás alóli mentesség valamely személynek, információnak vagy helynek az alkotmányban, e törvénykönyvben, más törvényekben vagy nemzetközi szerződésekben meghatározott különleges jogi helyzetén alapul, amely valamely személy számára jogot biztosít arra, hogy - teljesen vagy részlegesen - ne tegyen eleget valamely, a büntetőeljárásból eredő kötelezettségnek, vagy amely korlátozza a meghatározott nyomozati cselekmények elvégzéséhez való jogot. (2) Valamely személy büntetőeljárás alóli mentessége az alábbiakból következik: (3) Valamely személy jogosult a büntetőeljárás alóli mentességre, amennyiben a tőle kért információk az alábbiakra vonatkoznak:

1) az alkotmányban vagy nemzetközi szerződésekben meghatározott büntetőjogi mentessége;

2) tisztsége vagy foglalkozása;

3) az adott büntetőeljárásban fennálló jogállása;

4) rokonsági kapcsolatai.

1) törvény által védett államtitok;

2) törvény által védett szakmai titok;

3) törvény által védett üzleti titok;

4) a magánéletnek a törvény által védett bizalmas kezelése."

22 A büntetőeljárási törvénykönyv 404. cikke azt írja elő, hogy - e törvénykönyv eltérő rendelkezése hiányában - az ügyészség a törvény értelmében büntetőeljárás alóli mentességet élvező személlyel szembeni büntetőeljárás megindítására vonatkozó engedélyre irányuló indítványt terjeszt a hatáskörrel rendelkező hatóság elé, amennyiben úgy ítéli meg, hogy e személy büntetőjogi felelősségének megállapítását lehetővé tevő okok állnak fenn. Az indítványhoz csatolja az azon személy bűnösségét alátámasztó bizonyítékokra vonatkozó információkat, akinek vonatkozásában a mentesség felfüggesztését kéri.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

23 Az alapeljárás felperese, AB, 2001. december 21-től 2019. december 21-ig a lett központi bank elnöki posztját töltötte be.

24 A Lett Köztársaságnak az Unióhoz való, 2004. május 1-jei csatlakozását követően AB az EKB Általános Tanácsának tagja lett, majd e tagállamnak az euróövezethez való, 2014. január 1-jei csatlakozása után az EKB Kormányzótanácsának tagjává vált.

25 2018. február 17-én AB-t a Korupcijas novēršanas un apkarošanas birojs (a korrupció megelőzéséért és leküzdéséért felelős hivatal, Lettország; a továbbiakban: KNAB) által folytatott előzetes nyomozás megindítását követően őrizetbe vették, majd 2018. február 19-én szabadlábra helyezték. A KNAB az ugyanezen a napon hozott határozatával bizonyos biztonsági intézkedéseket rendelt el vele szemben, köztük a lett központi bank elnökeként végzendő feladatai ellátásának a tilalmát. 2018. június 28-én az ügyben eljáró ügyész korrupció bűncselekménye miatt vádat emelt ellene.

26 A Bíróság a 2019. február 26-iRimšēvičs és EKB kontra Lettország ítéletben (C-202/18 és C-238/18, EU:C:2019:139) az AB és az EKB által benyújtott keresetek tárgyában eljárva megsemmisítette a KNAB 2018. február 19-i határozatát azon részében, amelyben az megtiltotta AB számára, hogy a lett központi bank elnökeként végzendő feladatait ellássa. A Bíróság megállapította, hogy a Lett Köztársaság nem bizonyította, hogy AB hivatalából való felmentése azt alátámasztó, kellő valószínűsítő körülmények fennállásán alapul, hogy a KBER és az EKB alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 14.2. cikkének második bekezdése értelmében vett, súlyos kötelezettségszegést követett el.

27 Az AB elleni vádiratot 2019. május 24-én kiegészítették, és az három vádpontot tartalmaz.

28 Az ellene felhozott első vádpont arra vonatkozik, hogy 2010. június 30. előtt elfogadta egy lett bank felügyelőtanácsa elnökének, KM-nek a kenőpénzre vonatkozó ajánlatát, valamint magát a kenőpénzt, amely egy 7490 eurós, 2010. augusztus 20-tól 30-ig tartó kamcsatkai (Oroszország) szabadidős társasutazást foglalt magában. AB ennek ellentételezéseként tanácsokat adott a KM-nek annak érdekében, hogy e bank kivonhassa magát a Finanšu un kapitāla tirgus komisija (pénz- és tőkepiaci bizottság, Lettország; a továbbiakban: FKTK) felügyelete alól, és tartózkodott attól, hogy részt vegyen az FKTK azon ülésein, amelyeken az említett bank felügyeletével kapcsolatos kérdéseket tárgyalták.

29 Az AB ellen felhozott második vádpont egyrészt arra vonatkozik, hogy 2012. augusztus 23-át követően elfogadta az ugyanezen lett bank igazgatótanácsának alelnöke, OP részéről tett, 500000 euró összegű, annak ellenében nyújtott kenőpénzre vonatkozó ajánlatot, hogy AB tanácsokat ad az említett bank tevékenységeit érintően az FFTK által elrendelt korlátozások megszüntetése és más korlátozások megelőzése érdekében, valamint másrészt e vádpontnak az a tárgya, hogy AB elfogadta e kenőpénz felét, azaz 250000 eurót. A kenőpénz másik felét, amely azt követően volt esedékes, hogy az FKTK az említett bank számára kedvező határozatot hoz, nem fizették meg AB-nak.

30 Az AB ellen felhozott harmadik vádpont tárgya a második vádpontban említett kenőpénzeknek megfelelő, AB számára kifizetett összegek eredetének, átadásának és jellegének leplezését célzó pénzmosás. E kenőpénzt egy fedőcég részéről történő, és közvetítő által bevitt pénzeszközökkel megvalósított ingatlanszerzésbe fektették be.

31 A büntetőeljárás során AB ügyvédei azt kérték a kérdést előterjesztő bíróságtól, hogy a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv értelmezésével kapcsolatban terjesszen előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Bíróság elé. E jegyzőkönyv 11. és 22. cikkére hivatkozva úgy vélik, hogy a bírósági eljárás alóli mentesség, amelyet az említett jegyzőkönyv előír, alkalmazandó AB-re azon cselekmények tekintetében, amelyeket az EKB Kormányzótanácsának tagjaként vitt véghez.

32 Az ügyészség nem vitatja, hogy AB ilyen mentességben részesülhet abban az esetben, ha az EKB Kormányzótanácsának tagjaként jár el, de úgy véli, hogy az alapügyben folyamatban lévő büntetőeljárás keretében az AB-vel felrótt cselekmények nem kapcsolódnak a feladatainak az e tanács tagjaként történő ellátásához, így a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv AB-re nem alkalmazható.

33 A kérdést előterjesztő bíróság álláspontja szerint a büntetőeljárás szóbeli szakaszának megnyitása előtt határoznia kell AB esetleges mentességének a fennállásáról és terjedelméről. Az a kérdés merült fel benne, hogy a lett központi bank elnökének jogállása, amelyen az EKB Kormányzótanácsában fennálló tagság is alapul, automatikusan mentességet biztosít-e AB számára a büntetőeljárások és a bírósági eljárások alól. Igenlő válasz esetén e bíróság véleménye szerint meg kell határozni, hogy minden esetben kérni kell-e a mentesség visszavonását, vagy az eljárásért felelős hatóság - azaz, az előkészítő szakasz során az ügyészség, a bírósági eljárás során pedig az ügy érdemében határozó bíróság - hatáskörrel rendelkezik annak értékelésére, hogy a szóban forgó büntetőeljárás összefüggésében fennáll-e uniós érdek arra vonatkozóan, hogy az érdekelt e mentességben részesüljön, és ha fennáll ilyen érdek, hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az említett mentesség visszavonását csak akkor kérje, ha a cselekmények valamely uniós intézményen - a jelen esetben az EKB-n - belüli feladat ellátásával függnek össze. Ha az EKB Kormányzótanácsának tagja a büntetőeljárás alóli mentességben részesül, a kérdést előterjesztő bíróság azt a kérdést is felveti, hogy az eljárás mely szakaszában kell kérni e mentesség visszavonását. Végezetül megjegyzi, hogy amennyiben valamely személy magatartását és cselekményeit a rendelkezésére álló információk összessége határozza meg, a gyakorlatban nem mindig könnyű elkülöníteni az Unió érdekében biztosított mentességet és az e mentesség alkalmazási körén kívül végrehajtott cselekményeket.

34 E körülmények között a Rīgas rajona tiesa (rigai körzeti bíróság, Lettország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Alkalmazandó-e [a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv] 11. cikkének a) pontja, valamint 22. cikkének első bekezdése az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa tagjának valamely tagállam központi bankjának elnökeként - vagyis AB-nek a lett nemzeti bank elnökeként - betöltött tisztségére?

2) Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén, e rendelkezések akkor is biztosítják-e e személy számára a büntetőeljárás alóli mentességet, ha már nem tölti be a tagállam központi bankjának elnöki posztját, tehát az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa tagjának posztját sem?

3) Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén, e mentesség csak [a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv] 11. cikkének a) pontjában foglalt »bírósági eljárások alól[i]« mentességre vonatkozik, vagy kiterjed a büntetőeljárás korábbi szakaszára is, a vádirat közlését és a bizonyítékok beszerzését is ideértve? Amennyiben a mentesség kiterjed a büntetőeljárás korábbi szakaszára, befolyásolja-e ez a körülmény a bizonyítékok felhasználásának lehetőségét?

4) Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén, lehetővé teszi-e [a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv] 17. cikkével összefüggésben értelmezett 11. cikkének a) pontja az eljárásért felelős szerv, vagy az eljárás megfelelő szakaszában az ítélkező testület számára az említett eljárás keretében az Európai Unió érdeke fennállásának értékelését, valamint - kizárólag abban az esetben, ha megállapítást nyer ezen érdek fennállása, vagyis, ha AB büntetendő cselekményei valamely uniós intézményen belüli feladatai ellátásával függnek össze - azt, hogy az érintett intézménytől, vagyis az Európai Központi Banktól kérje e személy mentességének felfüggesztését?

5) [A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv] rendelkezéseinek alkalmazása során az Európai Unió érdeke fennállásának mindig közvetlenül össze kell függenie a valamely uniós intézményen belüli feladatok ellátása során hozott határozatokkal vagy végrehajtott cselekményekkel? Végezhető-e ilyen tisztviselővel szemben büntetőeljárási cselekmény, ha a vele szembeni vádemelés nem valamely uniós intézményen belüli feladataival, hanem a tagállamon belüli feladatai keretében folytatott tevékenységeivel függ össze?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

35 A kérdést előterjesztő bíróság az első kérdésével lényegében arra vár választ, hogy a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 22. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy valamely tagállam központi bankjának elnöke részesülhet az e jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontjában előírt, bírósági eljárás alóli mentességben.

36 Először is meg kell állapítani, hogy a tagállami központi bank elnöke a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 22. cikkében említett személyek közé tartozik.

37 A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 22. cikkének első bekezdése alapján e jegyzőkönyvet a KBER és az EKB alapokmányáról szóló jegyzőkönyv rendelkezéseinek sérelme nélkül az EKB-ra, szerveinek tagjaira és személyzetére is alkalmazni kell.

38 Márpedig egyrészt azon tagállamok központi bankjainak elnökei, amelyek pénzneme az euró, az EUMSZ 283. cikk (1) bekezdése, valamint a KBER és az EKB alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 10.1. cikke alapján automatikusan tagjai az EKB Kormányzótanácsának, amely az EUMSZ 129. cikk (1) bekezdése, valamint a KBER és az EKB alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 9.3. cikke értelmében az EKB döntéshozó szervének minősül. Másrészt e jegyzőkönyv 44.2. cikke előírja, hogy a tagállamok nemzeti központi bankjainak elnökei tagjai az Általános Tanácsnak, amely az említett jegyzőkönyv 44.1. cikke szerint az EKB harmadik döntéshozó szerve.

39 Következésképpen a tagállami központi bank elnöke az EKB legalább egy szervének tagjaként a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 22. cikkének (1) bekezdésében említett személyek közé tartozik. Következésképpen e jegyzőkönyv alkalmazandó rá.

40 Másodszor felmerül a kérdés, hogy a nemzeti központi bank elnöke részesülhet-e a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontjában előírt, bírósági eljárás alóli mentességben.

41 Egyrészt ugyanis a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 22. cikkének (1) bekezdése nem pontosítja e jegyzőkönyvnek az általa említett személyekre alkalmazandó rendelkezéseit. Másrészt az említett jegyzőkönyv három személyi körre vonatkozóan ír elő mentességeket, amelyek a jellegükben és a terjedelmükben eltérőek, és a nemzeti központi bank elnökének az említett személyi körökhöz kapcsolódása nem nyilvánvaló.

42 Először is az Európai Parlament tagjainak a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 8. és 9. cikkében előírt mentességei oly módon kerülnek meghatározásra, hogy azok kifejezetten ezen utóbbiak feladataira vonatkoznak, tehát nem alkalmazhatók a nemzeti központi bank elnökére.

43 Másodszor, a nemzeti központi bank elnöke nem részesülhet az uniós intézmények munkájában részt vevő tagállami képviselőknek a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 10. cikkének tárgyát képező mentességeiben sem. Egyrészt ezen utóbbi az EKB Kormányzótanácsának vagy Általános Tanácsának tagjaként ellátott feladatai tekintetében nem tekinthető valamely tagállam képviselőjének. Az EUMSZ 130. cikk, valamint a KBER és az EKB alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 7. cikke ugyanis előírja, hogy a Szerződések által rájuk ruházott feladatok ellátása során a nemzeti központi bankok elnökei nem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasítást többek között a nemzeti hatóságoktól (lásd ebben az értelemben: 2019. február 26-iRimšēvičs és EKB kontra Lettország ítélet, C-202/18 és C-238/18, EU:C:2019:139, 72. pont). Másrészt mindenesetre az uniós intézmények munkájában részt vevő tagállami képviselők mentességei "a szokásos [...] mentességek", amit - amint azt a főtanácsnok az indítványának az 56. pontjában megjegyezte - a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződésben (kihirdette: az 1965. évi 22. tvr.) előírt mentességekre való hivatkozásként kell értelmezni. Márpedig az ilyen mentességekre, amelyeket a diplomatáknak abból a célból nyújtanak, hogy biztosítsák a diplomáciai és konzuli képviseletek feladatainak a fogadó államban való hatékony ellátását, az azokban részesülő személyek e mentességek jellegénél fogva nem hivatkozhatnak azon államokban, amelyeknek a képviselői. Következésképpen a tagállami központi bank elnöke semmiképpen sem hivatkozhat az említett mentességekre e tagállam hatóságaival szemben.

44 Harmadszor, bár az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontja értelmében mentességet élveznek a bírósági eljárások alól az általuk végrehajtott cselekedetek tekintetében, szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásaikat is beleértve, meg kell jegyezni, hogy a nemzeti központi bankok elnökei ezen utóbbiaktól eltérő helyzetben vannak. Egyrészt nemzeti hatóságként a tagállamok nevezik ki őket, és adott esetben a tagállamok hívják őket vissza (2019. február 26-iRimšēvičs és EKB kontra Lettország ítélet, C-202/18 és C-238/18, EU:C:2019:139, 72. pont). Másrészt nincsenek alárendelve uniós intézménynek, mivel az EUMSZ 130. cikk, valamint a KBER és az EKB alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 7. cikke értelmében nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást az uniós intézményektől, szervektől vagy hivataloktól, sem a tagállamok kormányaitól vagy bármely egyéb szervtől.

45 Mindazonáltal a nemzeti központi bank elnökének - aki kétségkívül nemzeti hatóság, de a KBER keretében jár el, és ha olyan tagállam nemzeti központi bankjának elnöke, amelynek pénzneme az euró, részt vesz az EKB fő irányító szervének ülésein - olyan funkcionális megkettőződés jellemzi a helyzetét, amely hibrid jogállást eredményez (2019. február 26-iIlmār Rimšēvičs és EKB kontra Lettország ítélet, C-202/18 és C-238/18, EU:C:2019:139, 70. pont). Így ezen elnök a Kormányzótanács tagjaként ellátandó feladatai tekintetében uniós intézmény - a jelen esetben az EKB -nevében jár el. Amint az a jelen ítélet 38. pontjából kitűnik, ugyanez vonatkozik az EKB Általános Tanácsának tagjaként ellátott feladatok ellátása tekintetében az olyan tagállam nemzeti központi bankjának elnökére, amelynek pénzneme nem az euró.

46 A valamely központi bank elnökét az EKB Kormányzótanácsának tagjaként vagy az EKB Általános Tanácsának tagjaként megillető mentesség tehát abból a követelményből ered, hogy biztosítani kell az EKB-nak a feladatai ellátásához szükséges, a KBER és az EKB alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 39. cikkében előírt mentességeket. Következésképpen egy központi bank elnökének e feladatok ellátása során az EKB feladatainak ellátásához szükséges kiváltságokban és mentességekben kell részesülnie.

47 Ezenfelül a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontjában előírt, bírósági eljárások alóli mentességnek a nemzeti központi bankok elnökei számára való biztosítása, amely mentesség célja az abban részesülő személyek nemzeti hatóságokkal szemben fennálló függetlenségének az Unió érdekében való biztosítása, hozzájárulhat ahhoz a függetlenséghez, amelyet az EUMSZ 130. cikk, valamint a KBER és az EKB alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 7. cikke megkövetel többek között az említett elnököktől a Szerződések és a KBER és az EKB alapokmányáról szóló jegyzőkönyv által rájuk ruházott hatáskörök gyakorlása és az ilyen feladatok végrehajtása során.

48 Mi több, mivel a nemzeti központi bankok elnökei nyilvánvalóan nem részesülhetnek a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyvben előírt másik két mentesség egyikében sem, a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontjában előírt, bírósági eljárások alóli mentességnek a velük szemben való megtagadása azzal a paradox következménnyel járna, hogy olyan személyek lennének megfosztva mindenfajta mentességtől, akikre a Szerződések az Unió monetáris politikája irányításának a felelősségét bízzák, és akik esetében e feladatuk ellátását illetően a Szerződésekben kifejezetten ki kívántak zárni mindenfajta befolyást.

49 Végezetül a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 22. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az az EKB személyi állományának - amelyre e jegyzőkönyv kifejezetten utal - ugyanazt a bírósági eljárások alóli mentességet biztosítja, mint amelyben az Unió többi intézményének a személyzete részesül. Márpedig sem a Szerződésekből, sem a KBER és az EKB alapokmányáról szóló jegyzőkönyvből nem következik, hogy az uniós jogalkotó az EKB szerveinek tagjait, és konkrétan a fő döntéshozó szervének, a Kormányzótanácsnak a tagjait kisebb mértékű védelemben kívánta részesíteni, mint az EKB teljes személyzetét.

50 A fenti megfontolásokra tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyvnek az EUMSZ 130. cikkel, valamint a KBER és az EKB alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 7. cikkével összefüggésben értelmezett 22. cikkét úgy kell értelmezni, hogy valamely tagállam központi bankjának elnöke részesülhet a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontjában előírt, bírósági eljárás alóli mentességben azon cselekmények tekintetében, amelyeket az EKB szervének tagjaként fennálló hivatalos minőségében hajt végre.

A második kérdésről

51 A kérdést előterjesztő bíróság a második kérdésével lényegében arra vár választ, hogy a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikkének az e jegyzőkönyv 22. cikkével összefüggésben értelmezett a) pontját úgy kell-e értelmezni, hogy valamely tagállam központi bankjának elnöke a hivatalának megszűnését követően továbbra is részesül az említett jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontjában előírt, bírósági eljárások alóli mentességben.

52 E rendelkezés értelmében az uniós tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat a hivataluk megszűnését követően is megilleti a bírósági eljárások alóli mentesség. Márpedig, amint az a jelen ítélet 50. pontjában megállapításra került, a nemzeti központi bank elnökét a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 22. cikke értelmében az EKB szervének tagjaként megilleti e bírósági eljárások alóli mentesség. Következésképpen abban továbbra is részesül az ilyen szerv tagjaként fennálló hivatalának a megszűnését követően is.

53 Így a nemzeti központi bank elnökeként betöltött hivatal megszűnése, amely a KBER és az EKB alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 10.1. cikke értelmében véget vet annak, hogy ezen elnök az EKB szervében automatikusan tagsági feladatokat lát el, nem fosztja meg az említett személyt a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontjában előírt, bírósági eljárás alóli mentességtől.

54 Következésképpen a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikkének az e jegyzőkönyv 22. cikkével összefüggésben értelmezett a) pontját úgy kell értelmezni, hogy valamely tagállam központi bankjának elnöke a hivatalos minőségében végrehajtott cselekmények tekintetében a hivatalának megszűnését követően továbbra is részesül az említett jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontjában előírt, bírósági eljárások alóli mentességben.

A negyedik kérdésről

55 A kérdést előterjesztő bíróság a negyedik kérdésével, amelyet a harmadik kérdés előtt kell megvizsgálni, lényegében arra vár választ, hogy a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikkének a 17. cikkével összefüggésben értelmezett a) pontját úgy kell-e értelmezni, hogy az lehetővé teszi, hogy a büntetőeljárásért felelős nemzeti hatóság, azaz az eljárás szakaszától függően az illetékes bűnüldöző hatóság vagy büntetőbíróság maga állapítsa meg, hogy fennállnak a bírósági eljárás alóli mentesség feltételei, mielőtt e mentesség felfüggesztését kérné.

56 Előzetesen meg kell állapítani, hogy a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontja azt írja elő, hogy az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai csak "hivatalos minőségükben" - azaz, az Unióra bízott feladat keretében - végrehajtott cselekmények tekintetében rendelkeznek a bírósági eljárások alóli mentességgel (1968. július 11-iSayag és Leduc ítélet, 5/68, EU:C:1968:42, 585. o.).

57 Ezenfelül az Unió számára e jegyzőkönyvben elismert kiváltságok és mentességek funkcionális jellegűek, mivel céljuk az Unió működése és függetlensége akadályozásának elkerülése, ami különösen azt jelenti, hogy az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai számára biztosított kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket kizárólag az Unió érdekében biztosítják (1990. július 13-iZwartveld és társai végzés, C-2/88-IMM, EU:C:1990:315, 19. és 20. pont; 2020. június 18-iBizottság kontra RQ ítélet, C-831/18 P, EU:C:2020:481, 47. pont).

58 Az említett jegyzőkönyv 17. cikkének első bekezdése e funkcionális jelleg biztosítása érdekében azt írja elő, hogy az Unió tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak kizárólag az Unió érdekében lehet mentességet adni. Ugyanezen jegyzőkönyv 17. cikkének második bekezdése ezt az elvet annak előírásával hajtja végre, hogy valamennyi uniós intézmény köteles visszavonni az egyes tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai részére biztosított mentességet olyan esetben, amikor az illető intézmény megítélése szerint a mentesség visszavonása nem ellentétes az Unió érdekével.

59 A fentiekből következik, hogy az érintett uniós intézménynek, és nem a büntetőeljárásért felelős nemzeti hatóságnak kell értékelnie, hogy a mentesség visszavonása ellentétes-e az Unió érdekével.

60 Ezzel szemben sem a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontja, sem 17. cikke nem határozza meg, hogy mely hatóság rendelkezik hatáskörrel arra, hogy értékelje a bírósági eljárások alóli mentességre vonatkozó, a jelen ítélet 56. pontjában felidézett alkalmazási feltételt, azaz azt, hogy az Unió tisztviselőjének vagy alkalmazottjának felrótt cselekményt e tisztviselőnek vagy alkalmazottnak hivatalos minőségében kellett végrehajtania.

61 Következésképpen a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv e rendelkezéseinek kontextusára és céljára tekintettel kell meghatározni azt a hatóságot, amely hatáskörrel rendelkezik annak értékelésére, hogy e feltétel teljesül-e.

62 Először is annak meghatározására, hogy az érintett tisztviselő vagy alkalmazott milyen minőségben járt el, azon uniós intézmény a legalkalmasabb, amelyhez a tisztviselő vagy alkalmazott tartozik. Akár az is lehetséges, hogy ezen intézmény birtokában van a jogsértés megállapításához szükséges dokumentumoknak (lásd: 1990. július 13-iZwartveld és társai végzés, C-2/88-IMM, EU:C:1990:315). Ezenfelül a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 17. cikkének második bekezdésében kifejezetten az érintett uniós intézményre ruházott, annak ellenőrzésére vonatkozó hatáskör, hogy a hozzá intézett, mentesség visszavonására irányuló kérelem nem ellentétes-e az Unió érdekeivel, egyúttal hatáskört biztosít a számára arra vonatkozóan, hogy meggyőződjön arról, hogy a tisztviselőnek vagy alkalmazottnak felrótt cselekményt az Unió nevében, hivatalos minőségben hajtották végre. Ha ugyanis a tisztviselő vagy az alkalmazott nem hivatalos minőségben járt el, az ellene indított büntetőeljárás még kevésbé sértheti az Unió érdekeit. A fentiekből az következik, hogy az az uniós intézmény rendelkezik hatáskörrel a jelen ítélet 56. pontjában felidézett feltétel értékelésére, amelyhez az érintett tartozik.

63 Másodszor, e következtetés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden körülmények között az érintett uniós intézmény rendelkezik hatáskörrel annak értékelésére, hogy az Uniós tisztviselőjének vagy alkalmazottjának felrótt cselekményt e személy hivatalos minőségben hajtotta-e végre.

64 Amint ugyanis a főtanácsnok az indítványának a 93. pontjában lényegében kifejtette, a gyakorlatban először a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak vagy bíróságainak kell elbírálniuk azt a kérdést, hogy az Unió személyzetének tagja elleni büntetőeljárás megindítását akadályozza-e olyan mentesség, amelyre e személy hivatkozhat, mivel kizárólag e hatóságok vagy bíróságok vannak birtokában az annak megállapításához szükséges információknak, hogy a büntetendő cselekmény rendelkezik-e az olyan cselekmény jellemzőivel, amelyet az ilyen személyzeti tag hivatalos minőségében hajtott végre, azon uniós intézmény nevében, amelyhez tartozik.

65 Ha ilyen körülmények között e hatóságok vagy bíróságok nem rendelkeznek hatáskörrel annak értékelésére, hogy a cselekményt hivatalos minőségben hajtották-e végre, kötelesek az érintett uniós intézménytől a mentesség visszavonását kérni minden olyan esetben, amikor a büntetendő cselekményt az Unió tisztviselője vagy alkalmazottja követte el.

66 Az ilyen értelmezés azonban figyelmen kívül hagyja azokat a célokat, amelyeket a Szerződések megalkotói kívántak elérni azzal, hogy az Unió tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak a bírósági eljárások alól mentességet biztosítottak.

67 Egyrészt ugyanis a bírósági eljárások alóli mentesség a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontja értelmében az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai által hivatalos minőségükben végrehajtott cselekményekre korlátozódik, következésképpen csak az e tisztviselők és alkalmazottak által elkövethető bűncselekmények csekély hányadára terjed ki. E tekintetben az ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy e fogalom csak azokra a cselekményekre terjed ki, amelyeket a jellegüknél fogva a mentességre hivatkozó személynek az azon intézmény feladatainak ellátásában való részvétele jellemez, amelyhez e személy tartozik (1968. július 11-iSayag és Leduc ítélet, 5/68, EU:C:1968:42, 585. o.). Magára e fogalommeghatározásra tekintettel a csalás vagy - az alapügy kereteiben is felmerülő - korrupció és pénzmosás tényállása elméletileg kívül áll az Unió tisztviselője vagy egyéb alkalmazottja által ellátott feladatok körén, valamint ugyanígy az EKB szervében részt vevő tagállami központi banki elnök által ellátott feladatok körén is, így e tényállások nem tartozhatnak az e személyek által hivatalos minőségükben végrehajtott cselekmények közé.

68 Másrészt a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 17. cikkének első bekezdéséből az következik, hogy a bírósági eljárás alóli mentesség kizárólag az Unió érdekei védelmének az Unió működése és függetlensége akadályozásának a kiküszöbölésével (1990. július 13 i Zwartveld és társai végzés, C 2/88 IMM, EU:C:1990:315, 19. pont) történő biztosítását célozza, így abban az esetben, ha ezen érdekek nincsenek veszélyben, nem képezheti akadályát annak, hogy a tagállamok a büntetőjogi felelősségre vonás területén fennálló hatásköreiket gyakorolják.

69 Márpedig e hatáskör gyakorlását akadályozná, vagy legalábbis rendszeresen késleltetné, ha a büntetőeljárásért felelős nemzeti hatóságnak minden esetben kérnie kellene az érintett uniós intézménytől a mentesség visszavonását, amint ezen intézmény valamely tisztviselőjével vagy alkalmazottjával szemben büntetőeljárás indul.

70 Következésképpen e nemzeti hatóságnak meg kell tudni állapítania, hogy az Unió valamely tisztviselője vagy egyéb alkalmazottja által elkövetett bűncselekményt e személy nyilvánvalóan nem a feladatainak ellátása keretében követte el.

71 A büntetőeljárásért felelős nemzeti hatóság és az érintett uniós intézmény közötti, annak értékelésére vonatkozó hatáskör megosztása, hogy az esetlegesen büntethető cselekményt az uniós tisztviselő vagy egyéb alkalmazott a feladatainak ellátása keretében követte-e el, egyébiránt megfelel a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 18. cikkében a Szerződések megalkotói által kifejezett szándéknak. E cikk ugyanis azt írja elő, hogy az uniós intézmények e jegyzőkönyv alkalmazása érdekében kötelesek együttműködni az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival.

72 E tekintetben a Bíróság megállapította, hogy valamennyi uniós intézménynek fennáll a kötelezettsége arra vonatkozóan, hogy aktívan közreműködjön a bírósági eljárásokban oly módon, hogy a nemzeti bíróságnak dokumentumokat bocsát a rendelkezésére, és a nemzeti eljárásokban engedélyezi a tisztviselőinek vagy alkalmazottainak tanúvallomások megtételét, ezen intézmények ugyanis az említett jegyzőkönyv alkalmazása során kötelesek tiszteletben tartani a nemzeti - többek között igazságügyi - hatóságokkal való lojális együttműködésnek a rájuk háruló kötelezettségét (lásd ebben az értelemben: 1990. július 13-iZwartveld és társai végzés, C-2/88 IMM, EU:C:1990:315, 21. és 22. pont).

73 Ezen együttműködés módjait illetően meg kell állapítani, hogy a gyakorlatban az a kérdés, hogy az Unió tisztviselője vagy alkalmazottja a büntetendő cselekményt hivatalos minőségében hajtotta-e végre, először a büntetőeljárásért felelős nemzeti hatóság előtt merül fel, és e hatóság e kritérium teljesülését csupán korlátozottan értékelheti. Így amennyiben e hatóság megállapítja, hogy a büntetőeljárás tárgyát képező cselekményt az Unió tisztviselője vagy alkalmazottja nyilvánvalóan nem hivatalos minőségében követte el, az ezen tisztviselővel vagy alkalmazottal szemben indított eljárás lefolytatható, mivel a bírósági eljárás alóli mentesség nem alkalmazható. Ha azonban az említett nemzeti hatóságnak a büntetőeljárás bármely szakaszában kételye támad ezt illetően, a lojális együttműködésnek az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében előírt elve alapján és a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 18. cikkével összhangban köteles konzultálni az érintett uniós intézménnyel, és amennyiben az úgy ítéli meg, hogy a cselekményt hivatalos minőségben hajtották végre, köteles kérni az érintett tisztviselő vagy alkalmazott mentességének a visszavonását.

74 Abban az esetben, ha a büntetőeljárásért felelős nemzeti hatóság eleve úgy ítéli meg, hogy az érintett tisztviselő vagy alkalmazott a cselekményt hivatalos minőségében követte el, e hatóságnak, ha ezen eljárást folytatni kívánja, kérést kell intéznie közvetlenül az érintett uniós intézményhez abból a célból, hogy az visszavonja a mentességet. A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 17. cikkének második bekezdése szerint, amely a sajátos kifejeződését képezi a tagállamokkal való lojális együttműködés kötelezettségének, amely az Unió intézményei, szervei és hivatalai részéről áll fenn, a mentesség visszavonására irányuló, említett kérést teljesíteni kell, kivéve, ha azt állapítják meg, hogy az az Unió érdekeivel ellentétes. Az Unió kiváltságainak és mentességeinek ez a funkcionális és ezáltal relatív jellege, amelyet a Bíróságnak már alkalma volt hangsúlyozni (1990. július 13-iZwartveld végzés, C-2/88 IMM, EU:C:1990:315,20. pont), annál is inkább fontos, mivel a tagállami - többek között büntetőjogi - eljárások hatékonysága maga is közvetlenül uniós érdek lehet, különösen, ha az Unió pénzügyi érdekeinek a védelméről van szó (lásd ebben az értelemben: 2018. május 2-iScialdone ítélet, C-574/15, EU:C:2018:295, 27-29. pont; 2018. június 5-iKolev és társai ítélet, C-612/15, EU:C:2018:392, 53-55. pont; 2021. május 18-iAsociaţia Forumul Judecătorilor din România és társai ítélet, C-83/19, C-127/19, C-195/19, C-291/19, C-355/19 és C-397/19, EU:C:2021:393, 212-214. pont).

75 A fent leírt hatáskörök megosztásának és megfelelő gyakorlásának tiszteletben tartását adott esetben az Európai Unió Bírósága biztosítja a Szerződésekben előírt jogorvoslatok szerint. Így abban az esetben, ha a büntetőeljárásban eljáró nemzeti hatóságok - ideértve az igazságszolgáltatási hatóságokat is - nem teljesítik a lojális együttműködés elvéből eredő azon kötelezettségüket, hogy az érintett uniós intézménnyel konzultáljanak, amennyiben nem zárható ki észszerűen minden kétely azt illetően, hogy a vélhetően bűncselekménynek minősülő cselekményt hivatalos minőségben hajtották-e végre, ez az EUMSZ 258. cikk szerinti, kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás keretében a Bíróság elé terjeszthető. Fordított esetben, ha az érintett uniós intézménytől kérték a mentesség visszavonását, és ezen utóbbi azt megtagadta, e megtagadás érvényessége tárgyában az illetékes nemzeti bíróság előzetes döntéshozatal céljából kérdést terjeszthet elő, vagy az érintett tagállam az EUMSZ 263. cikk alapján akár közvetlen keresetet is indíthat. Végezetül az érintett uniós tisztviselő vagy alkalmazott a Bíróság előtt keresetet indíthat a mentességének visszavonására illetékes uniós intézmény határozata ellen a tisztviselők személyzeti szabályzata 90. cikkének (2) bekezdése és 91. cikke alapján, mivel e határozat neki sérelmet okozó aktusnak minősül (2020. június 18-iBizottság kontra RQ ítélet, C-831/18 P, EU:C:2020:481, 48. pont).

76 A jelen ítélet 50. pontjában levont azon következtetésre tekintettel, amely szerint a nemzeti központi bank elnöke a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 22. cikke értelmében az EKB szervének tagjaként az e jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontja szerinti, bírósági eljárások alóli mentességben részesül, a jelen ítélet 56-75. pontjában kifejtett értelmezés ugyanúgy alkalmazandó az ilyen elnök esetében.

77 A fenti megfontolások alapján a negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikkének az e jegyzőkönyv 17. és 22. cikkével összefüggésben értelmezett a) pontját úgy kell értelmezni, hogy a büntetőeljárásért felelős nemzeti hatóság, azaz az eljárás szakaszától függően az illetékes bűnüldöző hatóság vagy büntetőbíróság hatáskörrel rendelkezik annak első értékelésére, hogy a nemzeti központi bank elnöke által az EKB szervének tagja minőségében elkövetett esetleges bűncselekmény ezen elnök olyan cselekményének minősül-e, amelyet az e szervben betöltendő feladatai keretében hajtott végre, de kétely esetén e hatóság köteles arra, hogy a lojális együttműködés elve alapján kikérje az EKB véleményét, és annak megfeleljen. Ezzel szemben kizárólag az EKB feladata, hogy az ezen elnök mentességének a visszavonására irányuló kérelem esetén értékelje, hogy a mentesség ilyen visszavonása ellentétes-e az Unió érdekeivel, amely értékelés adott esetben a Bíróság által felülvizsgálható.

A harmadik kérdésről

78 A kérdést előterjesztő bíróság a harmadik kérdésével lényegében arra vár választ, hogy a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontját úgy kell-e értelmezni, hogy az e rendelkezésben előírt, bírósági eljárások alóli mentességgel a teljes büntetőeljárás ellentétes, ideértve többek között a nyomozati cselekményeket, a bizonyítékok beszerzését és a vádirat közlését is, vagy az kizárólag annak képezi akadályát, hogy a mentességben részesülő személyek vonatkozásában bíróság ítélkezzen, és megállapítsa a büntetőjogi felelősségüket, továbbá e bíróság arra is választ vár, hogy a bírósági eljárások alóli ezen mentesség akadályozza-e a nyomozás során begyűjtött bizonyítékok későbbi felhasználását.

79 Emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében az uniós jog egységes alkalmazásának követelményéből és az egyenlőség elvéből egyaránt az következik, hogy a jelentésének és hatályának meghatározása érdekében a tagállami jogokra kifejezett utalást nem tartalmazó uniós jogi rendelkezést az egész Európai Unióban általában önállóan és egységesen kell értelmezni, a tagállamokban alkalmazott minősítésektől függetlenül, figyelembe véve a szóban forgó rendelkezés kifejezéseit, összefüggéseit, és azon szabályozás célját, amelynek az részét képezi (2021. szeptember 9-iBundesamt für Fremdenwesen und Asyl [Nemzetközi védelem iránti ismételt kérelem] ítélet, C-18/20, EU:C:2021:710, 32. pont).

80 Ebből az következik, hogy mivel a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontja nem utal a nemzeti jogra, a "bírósági eljárások alóli mentességnek" az e rendelkezésben szereplő fogalmát az uniós jog olyan önálló fogalmának kell tekinteni, amelynek valamennyi tagállamban azonos jelentést és hatályt kell tulajdonítani. Következésképpen a Bíróság feladata az, hogy e fogalomra vonatkozóan az uniós jogrendben egységes értelmezést adjon.

81 A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikke a) pontjának szövegét illetően meg kell állapítani, hogy az e rendelkezésben előírt mentességgel valamennyi nyelvi változatban ellentétes legalábbis az, hogy a mentességben részesülő személyek vonatkozásában bíróság ítélkezzen, és a büntetőjogi felelősségüket megállapítsa. Ezzel szemben, amint arra a főtanácsnok az indítványának a 71. pontjában lényegében rámutat, önmagában a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv említett rendelkezésének a szövegéből nem lehet arra következtetni, hogy e mentesség nem terjed ki a jelen ítélet 78. pontjában említett bizonyos büntetőeljárási cselekményekre.

82 Következésképpen a "bírósági eljárások alóli mentességnek" az e rendelkezés értelmében vett fogalmát e rendelkezés kontextusára, valamint az általa követett célokra tekintettel kell értelmezni.

83 A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikke a) pontjának kontextusát illetően meg kell állapítani, hogy e jegyzőkönyv 8. és 9. cikke az Európai Parlament tagjai mentességének a terjedelmét pontosabban határozza meg, mint az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai mentességének a terjedelmét. E cikkekből az következik, hogy a Parlament tagjainak a mentessége a meghatározása szerint kiterjed a bűncselekmények üldözésére is, így az nem korlátozódik az elbírálás szakaszára (lásd ebben az értelemben: 2008. október 21-iMarra ítélet, C-200/07 és C-201/07, EU:C:2008:579, 27. pont; 2020. szeptember 17-iTroszczynski kontra Parlament ítélet, C-12/19 P, EU:C:2020:725, 39. pont). Ezzel szemben a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontjában a bírósági eljárások alóli mentességet illetően nem szerepel ilyen pontosítás.

84 Ami a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontja által követett célokat illeti, e rendelkezés csak olyan kivételes esetekben hivatott az uniós tisztviselővel vagy alkalmazottal szemben valamely tagállam hatóságai által folytatott büntetőeljárás megakadályozására, ha az említett tisztviselő vagy alkalmazott a neki felrótt cselekményt hivatalos minőségében és az Unió érdekeinek védelméhez szigorúan szükséges mértékben hajtja végre. Márpedig a bírósági eljárások alóli mentesség ezen alkalmazási feltételeinek értékelése először is a tényállás megvalósulásának és felróhatóságának a megállapítását feltételezi, és így általában rendőrségi vagy igazságügyi nyomozás lefolytatását, valamint a bizonyítékok összegyűjtését teszi szükségessé. A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv megalkotói által a bírósági eljárások alóli mentesség tekintetében szándékosan meghatározott relatív hatállyal tehát ellentétes lenne, ha e mentesség a rendőrségi vagy igazságügyi nyomozás akadályát képezné.

85 Ezenfelül a bírósági eljárások alóli mentesség túlságosan tág értelmezése, amely e fogalmat a rendőrségi és igazságügyi nyomozásra, valamint az előkészítő eljárásra is kiterjesztené, azzal a kockázattal járna, hogy az Unió tisztviselői és alkalmazottai számára már-már a büntetőjogi felelősség alól biztosítana mentességet, és az érintett tagállamban visszaélésszerű módon akadályozná a büntető igazságszolgáltatást abban az esetben, ha e tisztviselők vagy alkalmazottak valamelyike érintett, ami ellentétes lenne az EUSZ 2. cikkben meghatározott azon értékekkel, amelyek iránt a Szerződés megalkotói elköteleződtek, különösen ideértve a jogállamiságot. E tekintetben nem lenne indokolt többek között az, hogy a büntetőeljárásért felelős hatóság az ilyen személlyel ne közölhessen vádiratot.

86 A fentiekből az következik, hogy a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontjában előírt, bírósági eljárások alóli mentességgel nem a teljes büntetőeljárás ellentétes, így többek között a nyomozati intézkedések, a bizonyítékok beszerzése és a vádirat közlése sem.

87 Ha azonban a nemzeti hatóságok által folytatott nyomozás szakaszában, a bírósági szakaszt megelőzően megállapítják, hogy az Unió tisztviselője vagy alkalmazottja a büntetőeljárás tárgyát képező cselekmények tekintetében mentességben részesülhet a bírósági eljárások alól, e hatóságoknak az EUMSZ 4. cikk (3) bekezdésének és a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 18. cikkének megfelelően kérniük kell a mentesség visszavonását az érintett uniós intézménytől, amely ezt követően köteles arra, hogy eljárjon, konkrétan a jelen ítélet 58., 62. és 74. pontjában kifejtetteknek megfelelően.

88 Azon kérdést illetően, hogy a bírósági eljárások alóli mentesség akadályát képezi-e a nyomozás során összegyűjtött bizonyítékok későbbi felhasználásának, a fentiekből következik, hogy e mentességnek nincs ilyen terjedelme. Azzal csupán az olyan bizonyítékok felhasználása ellentétes, amelyeket annak céljából gyűjtöttek be, hogy a szóban forgó uniós tisztviselővel vagy alkalmazottal szemben határozatot hozzanak és a büntetőjogi felelősséget megállapítsák olyan cselekmény miatt, amely a mentesség körébe tartozik. Mivel azonban az említett mentesség kizárólag az érintett uniós tisztviselőt vagy alkalmazottat illeti meg egy meghatározott cselekményt érintően, e mentesség nem zárja ki, hogy e bizonyítékokat felhasználják más olyan eljárásokban, amelyeket a mentesség által nem érintett cselekmények miatt vagy harmadik személyekkel szemben indítanak.

89 A jelen ítélet 76. pontjában kifejtettekkel azonos okok miatt az ezen ítélet 81-88. pontjában ismertetett értelmezés releváns a bírósági eljárások alóli, azon mentesség értékelése tekintetében is, amely a tagállami központi bank elnökét az EKB szervének tagjaként megilleti.

90 A fentiek alapján a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezésben előírt, bírósági eljárások alóli mentességgel nem a teljes büntetőeljárás ellentétes, így többek között a nyomozati intézkedések, a bizonyítékok beszerzése és a vádirat közlése sem. Ha azonban a nemzeti hatóságok által folytatott nyomozás szakaszában, a bírósági szakaszt megelőzően megállapítják, hogy a nyomozás által érintett személy a büntetőeljárás tárgyát képező cselekmények tekintetében mentességben részesülhet a bírósági eljárások alól, e hatóságoknak kérniük kell a mentesség visszavonását az érintett uniós intézménytől. E mentességgel nem ellentétes, ha a nyomozás során begyűjtött bizonyítékokat más bírósági eljárásokban felhasználják.

Az ötödik kérdésről

91 A kérdést előterjesztő bíróság az ötödik kérdésével lényegében arra vár választ, hogy a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontját és 17. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy a bírósági eljárások alóli mentességre hivatkozni lehet az Unió érdekében, ha az e mentességben részesülő személlyel szemben olyan cselekmények miatt indul büntetőeljárás, amelyek nem állnak összefüggésben az általa valamely uniós intézmény nevében ellátott feladatokkal.

92 Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy egyrészt a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontjából az következik, hogy az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai csak az általuk hivatalos minőségükben végrehajtott cselekmények tekintetében élveznek a bírósági eljárások alóli mentességet, és másrészt e jegyzőkönyv 17. cikkének első bekezdéséből kitűnik, hogy e mentesség csak akkor biztosított, ha azt az Unió érdeke indokolja.

93 Amint az a jelen ítélet 73. pontjában kifejtésre került, ha a büntetőeljárásért felelős hatóság megállapítja, hogy az Unió tisztviselője vagy alkalmazottja által elkövetett bűncselekmény nyilvánvalóan nem minősül olyan cselekménynek, amelyet e személy a hivatalos minőségében hajtott végre, kizárhatja a bírósági eljárások alóli mentességet anélkül, hogy az érintett uniós intézménynek mentesség visszavonására irányuló kérés keretében értékelnie kellene az uniós érdek fennállását.

94 Következésképpen a bírósági eljárások alóli mentesség nem alkalmazható az olyan büntetőeljárásban, amelyet az Unió tisztviselőjével vagy alkalmazottjával szemben a feladatai ellátásával össze nem függő cselekményekkel kapcsolatban indítanak. Amint arra a jelen ítélet 76. pontja emlékeztetett, e megállapítás a tagállami központi banknak az EKB szervének tagjaként eljáró elnökére is alkalmazandó.

95 Amint arra a jelen ítélet 74. pontja emlékeztet, a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv által a bírósági eljárások alóli mentességben részesülő személyek számára ily módon biztosított védelem terjedelme funkcionális, így relatív jellegű, és nem teszi lehetővé többek között azt, hogy e személyeket meg lehessen óvni az uniós tisztviselők vagy egyéb alkalmazottak által nem hivatalos minőségükben elkövetett cselekmények miatt indított visszaélésszerű büntetőeljárások útján szándékosan rájuk gyakorolt nyomástól. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy a lojális együttműködés elve értelmében, az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése szerint a tagállamok segítik az Uniót feladatainak teljesítésében, és tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti az Unió célkitűzéseinek megvalósítását. Márpedig az ilyen nyomás - amint arra a főtanácsnok az indítványának a 138. pontjában lényegében rámutatott - veszélyeztetheti az uniós intézmények működését, és így az Unió célkitűzéseinek megvalósítását.

96 A lojális együttműködésre vonatkozó, a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 18. cikkében és az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében előírt kötelezettségnek a teljesítése mindenesetre kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárással elérhető (lásd: 2020. december 17-iBizottság kontra Szlovénia [Az EKB irattárai] ítélet, C-316/19, EU:C:2020:1030). Ami továbbá a nemzeti központi bank elnökét illeti, aki részt vesz az EKB Kormányzótanácsában, az EUMSZ 130. cikk, amelyet átvesz a KBER és az EKB alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 7. cikke, amely biztosítja az EKB döntéshozó szervei és a nemzeti központi bankok tagjainak a Szerződések, valamint a KBER és az EKB alapokmányáról szóló jegyzőkönyv által rájuk ruházott feladatok és kötelezettségek végrehajtása során fennálló függetlenségét, szintén megfelelő jogalapot biztosít a Bizottság számára ahhoz, hogy adott esetben a Bírósággal megállapíttassa az említett függetlenség veszélyeztetését célzó műveleteket.

97 A fentiekre tekintettel az ötödik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontját és 17. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a bírósági eljárások alóli mentesség nem alkalmazható, ha az e mentességben részesülő személlyel szemben olyan cselekmények miatt indul büntetőeljárás, amelyeket nem a valamely uniós intézmény nevében általa ellátott feladatok keretében hajtott végre.

A költségekről

98 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:

1) Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyvnek az EUMSZ 130. cikkel, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló (4.) jegyzőkönyv 7. cikkével összefüggésben értelmezett 22. cikkét úgy kell értelmezni, hogy valamely tagállam központi bankjának elnöke részesülhet az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontjában előírt, bírósági eljárás alóli mentességben azon cselekmények tekintetében, amelyeket az Európai Központi Bank szervének tagjaként fennálló hivatalos minőségében hajtott végre.

2) Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv 11. cikkének az e jegyzőkönyv 22. cikkével összefüggésben értelmezett a) pontját úgy kell értelmezni, hogy valamely tagállam központi bankjának elnöke a hivatalos minőségében végrehajtott cselekmények tekintetében a hivatalának megszűnését követően továbbra is részesül az említett jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontjában előírt, bírósági eljárások alóli mentességben.

3) Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv 11. cikkének az e jegyzőkönyv 17. és 22. cikkével összefüggésben értelmezett a) pontját úgy kell értelmezni, hogy a büntetőeljárásért felelős nemzeti hatóság, azaz az eljárás szakaszától függően az illetékes bűnüldöző hatóság vagy büntetőbíróság hatáskörrel rendelkezik annak első értékelésére, hogy a nemzeti központi bank elnöke által az Európai Központi Bank szervének tagja minőségében elkövetett esetleges bűncselekmény ezen elnök olyan cselekményének minősül-e, amelyet az e szervben betöltendő feladatai keretében hajtott végre, de kétely esetén e hatóság köteles arra, hogy a lojális együttműködés elve alapján kikérje az Európai Központi Bank véleményét, és annak megfeleljen. Ezzel szemben kizárólag az Európai Központi Bank feladata, hogy az ezen elnök mentességének a visszavonására irányuló kérelem esetén értékelje, hogy a mentesség ilyen visszavonása ellentétes-e az Európai Unió érdekeivel, amely értékelés adott esetben a Bíróság által felülvizsgálható.

4) Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezésben előírt, bírósági eljárások alóli mentességgel nem a teljes büntetőeljárás ellentétes, így többek között a nyomozati intézkedések, a bizonyítékok beszerzése és a vádirat közlése sem. Ha azonban a nemzeti hatóságok által folytatott nyomozás szakaszában, a bírósági szakaszt megelőzően megállapítják, hogy a nyomozás által érintett személy a büntetőeljárás tárgyát képező cselekmények tekintetében mentességben részesülhet a bírósági eljárások alól, e hatóságoknak kérniük kell a mentesség visszavonását az érintett európai uniós intézménytől. E mentességgel nem ellentétes, ha a nyomozás során begyűjtött bizonyítékokat más bírósági eljárásokban felhasználják.

5) Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontját és 17. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a bírósági eljárások alóli mentesség nem alkalmazható, ha az e mentességben részesülő személlyel szemben olyan cselekmények miatt indul büntetőeljárás, amelyeket nem a valamely európai uniós intézmény nevében általa ellátott feladatok keretében hajtott végre.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: lett.