A Miskolci Törvényszék K.22778/2009/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2007. évi CXXIX. törvény (Tfvt.) 9. §, 10. §, 11. §] Bíró: Demjén Péter

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság

12.K.22.778/2009/7. szám.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A bíróság dr. Putnoki-Nagy Pál (3525 Miskolc, Kis-Hunyad u. 6. fsz. 2. szám alatti székhelyű) egyéni ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe szám alatti lakos) I. rendű, dr. Dobi Andrea (3700 Kazincbarcika, Egressy u. 15. I/2. szám alatti székhelyű) egyéni ügyvéd által képviselt II.rendű felperes neve (II. rendű felperes címe szám alatti lakos) II. rendű és dr. Putnoki-Nagy Pál (3525 Miskolc, Kis-Hunyad u. 6. fsz. 2. szám alatti székhelyű) egyéni ügyvéd által képviselt III.rendű felperes neve (III. rendű felperes címe szám alatti lakos) III. rendű felperesnek, dr. Tamasek Edina jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe szám alatti székhelyű) alperes elleni termőföld más célú hasznosítása tárgyában született közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti indult perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A megyei bíróság a felperesek keresetét e l u t a s í t j a .

Kötelezi a bíróság az I-III. rendű felpereseket, hogy külön-külön személyenként fizessenek meg a magyar államnak az adóhatóság felhívására - a felhívásban közölt időben és módon - 16.500,- (Tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti illetéket.

Kötelezi a bíróság az I-III. rendű felpereseket, hogy külön-külön személyenként fizessenek meg az alperesnek tizenöt napon belül 5.000,- (Ötezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság az alábbi tényállást állapította meg:

A ... Kft. kérelmet nyújtott be az e-i Körzeti Földhivatalhoz, hogy a kérelem mellékleteként benyújtott terület-kimutatás és vázrajz alapján engedélyezze a f-i hrsz1., hrsz2., hrsz3. hrsz.-ú termőföldekből 208.011 m2 termőföld más célú hasznosítását. A F. külterület hrsz1. hrsz.-ú ingatlan 1908/1978.04.28. számú bejegyző határozat szerint a F. külterület hrsz2. hrsz. alatti ingatlan a 1908/1978.04.28. számú bejegyző határozat szerint, a F. külterület hrsz3. hrsz.-ú ingatlan a 1908/1978.04.28. számú bejegyző határozat szerint bányatelek.

A körzeti földhivatal beszerezte a szakhatóság állásfoglalásait. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 3041-2/2009. számon előírások nélkül, a B.-A.-Z. Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 14.2/5129/1-05TV/2009. számon előírásokkal megadta a szakhatósági hozzájárulását a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséhez.

A földhivatal helyszíni szemlét tartott, majd a hozzájáruló szakhatósági állásfoglalások és a helyszíni szemlét követően 10.088/4/2009. számú határozatával engedélyezte a végleges más célú hasznosítást külszíni fejtéses bánya céljára.

Egyidejűleg a földhivatal az igénybevevőt 6.187.920,- forint egyszeri földvédelmi járulék megfizetésére kötelezte.

Határozata rendelkező részében rögzítette, hogy a termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély, ha e hasznosítás megkezdésére 4 év alatt nem kerül sor, érvényét veszti.

Az I-III. rendű felperesek a fenti határozat ellen fellebbezést terjesztettek elő.

A II. rendű felperes fellebbezésében előadta, hogy nem ért egyet azzal a megállapítással, hogy a határozatban szereplő földterületek az átlagostól gyengébb minőségűek. Kifogásolta, hogy a határozat meghozatala előtt nem hallgatták meg, és nem kérték a hozzájárulását. Kifogásolta továbbá, hogy a földhivatal a kártalanításról nem rendelkezik, ezzel tulajdonjoga sérült.

A külszíni bánya kialakítása súlyosan veszélyeztetné a településen lakók érdekeit, vagyontárgyait. Előadta, hogy abban sincs meggyőződve, hogy a kérelmező kft. egyáltalán létezik.

I. és III. rendű felperesek fellebbezésükben előadták, hogy a földhivatal a tényállást hiányosan és ellentmondásosan tisztázta, illetve téves jogi következtetést vont le.

Előadták, hogy a megállapított tényállás csupán a kérelmen és mellékletein, valamint a szakhatósági hozzájárulásokon alapszik, azonban a földhivatal elmulasztotta a tényállás teljes körű tisztázását a tulajdonosok és egyéb érdekeltek részvételével.

Nem adhatták elő távlati terveiket, gazdálkodási elképzeléseiket. Nem emelte ki a földhivatal határozatában, hogy milyen szempontokat vizsgált a mérlegelés során.

Az I. rendű felperes előadta, hogy a földhivatal nem vonta be az ügyféli körbe, részére a határozatot nem kézbesítette, mivel még mint tulajdonos nem volt bejegyezve, az eladói nyilatkozat megadásáig a bejegyzés függőben tartását kérték a felek, ezért csak széljegyen szerepelt.

A alperes neve 10.274/3/2009. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Indokolásában előadta, hogy a Tfvt. 9-13.§-ai nem írják elő, hogy az engedélyezési eljárásba a termőföld tulajdonosát be kell vonni és az engedélyt csak a tulajdonosi hozzájárulás birtokában lehet megadni.

Hivatkozott az Inytv. 5.§ (1) bekezdésére, mely szerint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatokat és tényeket kell figyelembe venni.

A Tfvt. 11.§ (3) bekezdése szerint a bányaüzem létesítése, bővítése helyhez kötött beruházásnak minősül, így a Tfvt. 11.§ (2) bekezdéséből eredően nincs jelentősége annak a ténynek, hogy az engedélyezésre tervezett termőföld a települési átlagtól jobb vagy gyengébb minőségű e.

A földhivatali határozat a termőföld végleges más célú hasznosítása engedélyezéséről nem egy konkrét, bár a határozatban nevesített tevékenység végzését engedélyezi, hanem arról rendelkezik, hogy a termőföld az adott célra az egyéb szükséges engedélyek beszerzése után felhasználható-e. Nem biztosított az adott földterület felett tulajdonjogot vagy rendelkezési jogot, így a kártalanításról sem kell rendelkeznie.

Előadta, hogy I. rendű felperes az eljárás megindításakor még nem volt tulajdonos, a termőföld tulajdonosa a magyar állam volt. A földvédelmi eljárásban pedig az eljárás megindításakor nyilvántartott ingatlan-nyilvántartási adatokat kell figyelembe venni.

I-III. rendű felperesek a fenti határozat ellen törvényes határidőn belül keresetet terjesztettek elő.

I-III. rendű felperesek előadták, hogy anyagi és eljárásjogi szabálysértéseket követett el a közigazgatási hatóság, azonban az eljárásjogi szabálysértések is olyan mértékűek, amelyek kihatnak az ügy érdemére.

I. rendű felperes kifogásolta, hogy a fellebbezési kifogásai nem szerepelnek alperes határozatában.

II. rendű felperes kifogásolta, hogy fellebbezése meg sincs említve az alperes határozatában.