PKv 2009.3 A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 3/2009. (VI. 24.) PK véleménye

a társasági jogban érvényesülő elővásárlási jog egyes kérdéseiről[1]

Az elővásárlási jog a társasági jog területén is érvényesülő polgári jogi jogintézmény, amelyet - részben változó szabályozás mellett - mindhárom edigi társasági törvény ismert és alkalmazott, mind az üzletrész, mind pedig a részvény átruházásánál. A bírói gyakorlatban az elővásárlási joggal kapcsolatban számos állásfoglalást igénylő jogértelmezési kérdés merült fel. Ezért a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. tv. (Bsz.) 33. §-ának (1) bekezdése alapján a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatos egyes jogértelmezési kérdésekről a következő

véleményt

nyilvánítja azzal, hogy a 2/2009. (VI. 24.) PK véleményben foglaltak a társasági jogban érvényesülő elővásárlási jog kapcsán is megfelelően irányadóak kivéve, ha a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (Gt.) illetve a jelen kollégiumi vélemény eltérően nem rendelkezik.

I.) Elővásárlási jog üzletrész adásvételi szerződés útján történő átruházása esetén:

1.) A Gt.-nek az üzletrészek adásvételi szerződés útján, kívülállóra történő átruházása esetén érvényesülő elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása a társasági szerződésben kizárható, illetve korlátozható. Ebből következően a társasági szerződésben az egyes üzletrészek vagy az egyes elővásárlásra jogosult csoportok tekintetében az elővásárlási jog kizárható, korlátozható, az elővásárlásra jogosultak Gt.-ben előírt sorrendje megváltoztatható és a Gt.-ben az elővásárlási jog gyakorlására előírtnál rövidebb elővásárlási határidő is meghatározható.

2.) A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a sorrendben hátrébb álló elővásárlásra jogosultakat csak azt követően kell értesíteni az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségéről amikor már megállapítható, hogy a sorrendben előbb álló elővásárlásra jogosultak nem éltek e jogukkal.

3.) Ha a társasági szerződés, vagy a Gt. több tagnak, vagy valamennyi tagnak elővásárlási jogot biztosít, a joggyakorlás módja tekintetében a társasági szerződés rendelkezései az irányadóak. A társasági szerződés erre vonatkozó szabályának hiányában:

a.) az elővásárlásra jogosult valamennyi tag együttesen gyakorolhatja az elővásárlási jogot, megállapodásuknak megfelelő arányban, megállapodás hiányában törzsbetéteik arányában,

b.) két vagy több tag együttes joggyakorlására az a) pontban írtak irányadóak azzal, hogy ez esetben az elővásárlási jog gyakorlása szempontjából egy tagnak számítanak,

c.) ha több tag, illetve valamennyi tag önállóan kíván élni elővásárlási jogával, közülük az eladó választhat.

4.) Elővásárlási jogot az a személy is gyakorolhat, aki a cégjegyzékbe tagként bejegyezve még nincs, de akinek a tulajdonszerzéséről - a tagjegyzékből vagy más módon - az üzletrészét értékesítő tag hitelt érdemlően már tudomást szerzett. Házastársi vagyonközösséghez tartozó üzletrész esetén a tag nem tag házastársa elővásárlási jogot nem gyakorolhat.

5.) Az üzletrész átruházója a társaság tagjainak nagy számára tekintettel nem mentesülhet az elővásárlásra jogosult tagok értesítésének kötelezettsége alól. A tag személyének ismeretlenné, vagy elérhetetlenné válása azonban az átruházót mentesíti az értesítési kötelezettség alól.

6.) A társaságot megillető elővásárlási jogok gyakorlásáról, - arról hogy a társaság él vagy nem él az elővásárlási jogával, illetve, hogy elővásárlásra jogosult személyt kijelöl-e - kizárólag a taggyűlés jogosult dönteni.

7.) Az elővásárlási jog a Ptk. 373. § (4) bekezdése szerinti kijelölés útján nem gyakorolható.

8.)

a) Egy tag csak egy önálló üzletrésszel, továbbá egy vagy több üzletrész hányaddal rendelkezhet.

b) Ha a tag az önálló üzletrészének csak meghatározott hányadát kívánja a társaságon kívüli személy részére eladni és ezáltal közös tulajdonban álló üzletrészt kíván létrehozni, a Gt. 123. § (2) bekezdés szerinti elővásárlási jogok érvényesülnek.

c) Közös tulajdonú üzletrészben fennálló üzletrészhányadnak adásvétel útján a társaságon kívül álló személyre történő átruházása esetén a tulajdonostársakat a Ptk. alapján megillető elővásárlási jog megelőzi a Gt. szerinti elővásárlási jogok érvényesülését.

d) Közös tulajdonban levő üzletrész alapján a tagot megillető elővásárlási jogot a tulajdonostársak csak együttesen gyakorolhatják közös képviselőjük útján. Az üzletrészhányad tulajdonosát az önálló üzletrész adásvétele során elővásárlási jog nem illeti meg.

II.) Elővásárlási jog gyakorlása házastársi vagyonközösséghez tartozó üzletrész házastársak közötti megosztása esetén

9.) A társasági szerződésnek, illetve a Gt.-nek az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezései akkor érvényesülnek, ha a tag üzletrészét házastársi közös vagyonból szerezte és a házassági vagyonjogi perben a bíróság, vagy a nem tag házastárssal kötött szerződésben a tag házastárs - az életközösség fennállása alatt házastársi közös szerzés jogcímén, vagy az életközösség megszűnése után házastársi közös vagyon megosztása jogcímén - a nem tag házastársnak kérelmére üzletrész felosztása útján kialakított önálló üzletrészt juttat, illetve a házastársak vagy a bíróság az üzletrész értékesítéséről döntenek.

III.) Elővásárlási jog gyakorlása árverésen

10.) Az üzletrész bírósági végrehajtás útján történő értékesítése során nem érvényesülnek azok a határidők, amelyeket a társasági szerződés, illetve a Gt. az elővásárlási jog gyakorlására előír mert a jogosultak az elővásárlási jogukat csak az árverésen gyakorolhatják.

11.) A társaság által elrendelt üzletrész árverés esetén a Gt. 140. § (1) bekezdés szerinti elővásárlási jogok akkor is érvényesülnek, ha azokat a társasági szerződés kizárja vagy korlátozza. A jogosultak elővásárlási jogukat csak az árverésen gyakorolhatják.

12.) Az elővásárlási jog átruházásának semmisségére, valamint az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés hatálytalanságára vonatkozó rendelkezések (Gt. 125. §) az üzletrész társaság általi árverezése esetén is irányadóak.

IV.) A részvényre gyakorolható elővásárlási jog

13.). A zrt. alapszabálya nem rendelkezhet akként, hogy elővásárlási jog valamennyi részvény alapján gyakorolható. Az elővásárlási jog gyakorlásának feltételeit az alapszabályban kell rendezni.

14.)

a) Közös tulajdonban álló részvény részvényhányadának a tulajdonközösségen kívüli személy részére adásvétel útján történő értékesítése esetén az elővásárlási jog elsősorban a tulajdonostársakat illeti meg a Ptk. szabályai szerint. Őket követően - ha az alapszabály az elővásárlási jogot erre az esetre is biztosítja - az elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi részvények tulajdonosait az alapszabály rendelkezései szerint illeti meg az elővásárlási jog.

b) Közös tulajdonban álló elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi részvény esetén a részvény társtulajdonosai csak együttesen gyakorolhatják az elővásárlási jogot közös képviselőjük útján. Részvényhányad tulajdonos elővásárlási jog gyakorlására nem jogosult.

I.) Elővásárlási jog üzletrész adásvételi szerződés útján történő átruházása esetén

1.) A Gt. 123. §-ának (2) bekezdése szerint a társaság tagjait, a társaságot és a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - elővásárlási jog illeti meg az üzletrész kívülálló számára adásvétel útján történő átruházása esetén. A Gt.-n alapuló elővásárlási jog megelőzi a tag által polgári jogi szerződésben engedett elővásárlási jogot [Ptk. 373. § (6) bekezdés].

Nem érvényesül a Gt. szerinti elővásárlási jog, ha azt a társasági szerződés kizárta. Amennyiben tehát a társasági szerződés az elővásárlási jog gyakorlását kizárja az elővásárlási jog nem áll fenn, kivéve, ha a Gt. másként rendelkezik (Gt. 140. §). A társasági szerződés kizáró rendelkezése nem vonatkozik a Ptk. rendelkezésein alapuló elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségére.

A társasági szerződés a Gt. 123. §-a (2) bekezdésében szereplő felhatalmazás alapján rendelkezhet arról, hogy egyes üzletrészeket (azok tulajdonosait) az elővásárlási jog nem (pl. a legnagyobb üzletrész tulajdonosát) vagy csak korlátozottan illeti meg (pl. az elővásárlási jog nem gyakorolható, ha azáltal többségi tulajdon jön létre). A társasági szerződésben szerepelhet az is, hogy a Gt.-ben felsorolt elővásárlási joggal rendelkező egy vagy több csoport nem rendelkezik elővásárlási joggal (pl. a társaság, a társaság és a társaság által kijelölt személy) vagy korlátozott elővásárlási joggal rendelkezik. Az elővásárlásra jogosultak Gt.-ben írt elővásárlási sorrendje a társasági szerződésben megváltoztatható (pl. a társaság elővásárlási joga megelőzheti a tagokét). Mód van arra is, hogy a társasági szerződés eltérjen a Gt. 123. § (3) bekezdésében meghatározott, az egyes elővásárlásra jogosult csoportok rendelkezésére álló, az elővásárlási jog gyakorlására biztosított határidőtől és részükre rövidebb határidőt biztosítson, vagyis az elővásárlási jogot időben korlátozza.

2.) A Gt. 123. § alapján - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - először a társaság tagjait illeti meg az elővásárlási jog gyakorlásának lehetősége. A társaság minden egyes tagja az értesítés hozzá történt megérkezésétől számított 15 napon belül élhet elővásárlási jogával. Amennyiben a nyitvaálló határidőn belül egyetlen arra jogosult tag sem gyakorolta elővásárlási jogát, a társaságot kell - ügyvezetője útján - értesíteni az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségéről. A társaság az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül élhet elővásárlási jogával. Ezen idő alatt kell a taggyűlés összehívásával arról dönteni, hogy a társaság maga él-e elővásárlási jogával, illetve kijelöli-e az elővásárlási jog gyakorlására jogosult személyt.

A Gt. fenti szabályaitól a társasági szerződésben el lehet térni. A társasági szerződés rendelkezhet akként, hogy az egymást követően elővásárlási jog gyakorlására jogosultak (jogosulti csoportok) is azonos időpontban értesítendők. Az elővásárlási jog gyakorlására rendelkezésre álló Gt. szerinti (esetleg a társasági szerződés szerinti) határidő ebben az esetben is az értesítés kézhezvételétől kezdődik. A sorban hátrább álló következő elővásárlásra jogosult olyan feltétellel dönthet elővásárlási jogának gyakorlásáról, hogy az akkor hatályosul, ha a sorban előbb állók közül senki sem élt elővásárlási jogával.

3.) A társasági szerződés a Gt. 123. § (1) bekezdése értelmében több tagnak, illetve a társaság valamennyi tagjának elővásárlási jogot biztosíthat az üzletrésznek a tag által a társaság másik tagjára adásvételi szerződéssel történő átruházása esetén. Kimondhatja, hogy ilyen esetben egy meghatározott tagnak, vagy több tagnak, illetve minden tagnak elővásárlási joga van.

A Gt. 123. § (2) bekezdése az üzletrész harmadik személyre adásvételi szerződés útján történő átruházása esetén valamennyi tagnak elővásárlási jogot biztosít a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában. Több tagot, vagy a társaság valamennyi tagját megillető elővásárlási jog esetén elsődlegesen a társasági szerződésnek az elővásárlási jog gyakorlásának módjára, sorrendjére vonatkozó rendelkezései az irányadóak. Ha a társasági szerződés az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendjéről nem rendelkezik az elővásárlási jog gyakorlása attól függ, hogy az egy sorban elővásárlásra jogosultak együttesen vagy külön kívánják-e az elővásárlási jogukat gyakorolni.

a) Ha valamennyi elővásárlásra jogosult tag együttesen kíván élni elővásárlási jogával, a megállapodásukban szereplő arányban, ennek hiányában törzsbetéteik arányában szerezhetik meg az üzletrészt. Ez utóbbi esetben ugyanis a társaságon belüli tulajdon viszonyok nem változnak, az elővásárlásra jogosultak szándéka üzletrészhányad megszerzésére irányul.

b) Abban az esetben, ha két vagy több (de nem valamennyi) tag kíván együttesen elővásárlási jogot gyakorolni az előbb kifejtettek irányadóak azzal, hogy ez esetben az elővásárlási jog gyakorlása során egy elővásárlásra jogosult személynek tekintendők.

c) Ha több tag, vagy valamennyi tag önállóan kívánja az üzletrészt megszerezni az üzletrész eladóját illeti meg a választás joga. Az eladó az elővásárlásra jogosultak akarata ellenére nem hozhat létre közös tulajdonú üzletrészt, és nem hozhatja az elővásárlásra jogosultakat olyan helyzetbe sem, hogy szándékuk ellenére nem önálló üzletrészt, hanem üzletrészhányadot szerezzenek.

4.) A társaság tagját megillető elővásárlási jogot olyan személy is gyakorolhatja, aki a cégjegyzékben tagként még nem szerepel, figyelemmel arra, hogy a tag cégjegyzékbe történő bejegyzésének, illetve a bejegyzés közzétételének csak harmadik személyek irányában van jogi jelentősége (a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (a továbbiakban: Ctv.) 22. §-ának (3) bekezdése). A társaság belső viszonyában főszabályként azt kell a társaság tagjának tekinteni, aki a tagjegyzékben szerepel. Tagi jogokat ugyanis a tag általában a tagjegyzékbe történő bejegyzésétől kezdődően gyakorolhat (Gt. 132. § (1) bek.). A tagjegyzékbe történő bejegyzés hiányában is elővásárlása jogosultnak tekintendő az a személy, aki az üzletrész megszerzését a Gt. 127. §-a (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően szabályszerűen bejelentette a társaságnak és - bár a tag tagjegyzékbe történő bejegyzése az ügyvezetőnek felróható okból elmaradt - tulajdonszerzéséről az üzletrészét átruházni kívánó tag hitelt érdemlően tudomást szerzett.

Házastársi vagyonközösséghez tartozó üzletrész esetén a tagsági jogokat, így az elővásárlási jogot a tag házastársa társasági jogi hatállyal nem gyakorolhatja, ugyanis nem minősül a társaság tagjának.

5.) A PK 9. sz. állásfoglalás I. pontja bizonyos esetekben felmentést ad a közlési kötelezettség alól. Ezek közül kft. esetében nem mentesülési ok az elővásárlásra jogosultak viszonylag nagy száma. Önmagában a kft. tagjainak nagy száma (pl. 50 fősnél nagyobb társaság) ugyanis nem elégséges indok arra, hogy az üzletrészét átruházó tag ne értesítse valamennyi elővásárlásra jogosultat elővásárlási joga gyakorlásának lehetőségéről. A kft. tagjai egymást ismerve tevékenykednek, főszabályként a társaság tagjainak személye, elérhetősége a tagjegyzékből naprakészen megismerhető. A társaság egyetlen, a tagjegyzék adatai alapján elérhető tagja sem hozható olyan helyzetbe, hogy elővásárlási joga gyakorlásának lehetőségével ne élhessen.

Más a helyzet azokban az esetekben, ha valamely tag a tagjegyzékbe bejegyzett lakóhelyén, székhelyén nem érhető el, vagy ha a tag személye vitatott, (pl. öröklési per van folyamatban). Ilyen esetekben az eladót nem terheli az ajánlat közlésének a kötelezettsége. A gazdasági élettel összeegyeztethetetlen lenne, hogy az üzletrészét átruházó tag kötelezettsége legyen a társaság felé elérhetőségét be nem jelentő tag székhelyének, lakhelyének felderítése illetve, hogy meg kelljen várnia egy esetleg hosszan elhúzódó peres eljárás befejeződését.

6.) A Gt. 141. § (2) bekezdés d) és e) pontja értelmében a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a társaság elővásárlási jogának gyakorlása, valamint az elővásárlásra jogosult személy kijelölése. A Gt. 141. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott elővásárlási jog gyakorlása alatt nemcsak a tényleges joggyakorlás, hanem a joggyakorlás esetleges elvetése is értendő. Az elővásárlási jog gyakorlása kérdésben tehát a taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha a társaság maga nem akar, vagy nem tud (pl. mert nincs törzstőkén felüli vagyona) elővásárlási jogot gyakorolni. Úgyszintén a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az arról történő döntés, hogy a taggyűlés kijelöl-e más személyt, illetve kit jelöl ki az elővásárlási jog gyakorlására. Taggyűlés tartása helyett írásbeli határozathozatalra is lehetőség van, ha annak törvényes feltételei fennállnak.

A taggyűlés összehívásának hiánya, amelynek következtében a társaság sem maga, sem az általa kijelölendő személy útján nem tudta elővásárlási jogát gyakorolni nem teszi a társasággal szemben hatálytalanná a megkötött üzletrész adásvételi szerződést, feltéve hogy a társaság értesítése az elővásárlási jog gyakorolhatóságáról szabályszerűen megtörtént.

7.) A Ptk. 373. §-ának (4) bekezdése üzletrész átruházás esetén nem irányadó, a kft. gazdálkodó szervezet tagja nem jelölheti ki azt a személyt, aki az elővásárlási jogot a gazdálkodó szervezetnek minősülő tag helyett gyakorolhatja. A Gt.-nek az elővásárlási jog jogosultjaira vonatkozó rendelkezései teljes körűek, azok nem bővíthetőek, ezért a Ptk., mint mögöttes jogterület szabályai e vonatkozásban nem alkalmazhatóak.

8.)

a) A Gt. 122. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy egy üzletrésznek több tulajdonosa is legyen. Ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak, jogaikat csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják, és a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek. A Gt. 121. § (2) bekezdése értelmében minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. Ha a tag másik üzletrészt szerez meg, eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel megnövekszik. Abban az esetben, ha valamelyik tag szerezne meghatározott hányadot a közös tulajdonú üzletrészben önálló üzletrészét meg fogja tartani, de egyben meghatározott tulajdoni hányad szerint tulajdonos lesz a közös tulajdonú üzletrészben is. Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - hacsak a társasági szerződés másként nem rendelkezik, - nincs akadálya annak hogy a taggyűlés határozata szerint az üzletrészt felosszák és a hányadrésszel az önálló üzletrész tulajdonos üzletrésze növekedjen. Ha a közös tulajdonú üzletrészt adásvétel útján teljes egészében át akarják ruházni kívülállóra, a Gt. szerinti elővásárlási jog szabályai érvényesülnek. A közös tulajdonú üzletrész átruházásához a tulajdonosok Ptk. 144. § b) pontja szerinti egyhangú döntése szükséges.

b) A társasági szerződésnek és a Gt.-nek az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezései akkor is érvényesülnek, ha az önálló üzletrész tulajdonos az üzletrészének csak egy meghatározott hányadát kívánja eladni, anélkül, hogy az üzletrész felosztását kívánná. A Gt. nem rendelkezik tételesen az üzletrészhányad értékesítése esetén érvényesülő elővásárlási jogról, de a társasági szerződés, illetve a Gt. szerinti elővásárlási jognak ilyenkor is érvényesülnie kell annak érdekében, hogy az elővásárlásra jogosultak ebben az esetben is meg tudják akadályozni olyan személy üzletrészhányad tulajdonossá válását, akivel nem tartják kívánatosnak az egy társaságban való tevékenységet. Ellentétes jogértelmezés mellett a társasági szerződésnek, és a Gt.-nek az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezései megkerülhetők lennének. Az ilyen üzletrészhányad tulajdonos ugyanis később az egész üzletrész tulajdonosává válhat az üzletrész további hányadainak a megszerzésével.

c) Közös tulajdonú üzletrészben fennálló üzletrészhányad értékesítése esetén az elővásárlási jog attól függően alakul, hogy azt a hányadrész tulajdonos kinek a részére kívánja értékesíteni. Üzletrészhányad másik hányadtulajdonos részére történő értékesítése esetén az elővásárlási jog kérdése nem merül fel, ugyanis ebben az esetben sem a Gt., sem a Ptk. nem biztosít elővásárlási jogot. Ha a közös tulajdonú üzletrész tulajdonosa üzletrészhányadát a közös tulajdonon kívül a társaság tagjára kívánja adásvételi szerződéssel átruházni, a tulajdonostársakat a Ptk. 145. §-ának (2) bekezdése szerint illeti meg elővásárlási jog. A társaság többi tagjának legfeljebb csak akkor állhat fenn elővásárlási joga, ha a társasági szerződésben ezt biztosították. Ha az adásvétel címén történő üzletrészhányad átruházás nem a társaság tagjára, hanem kívülállóra történik, a Ptk. 145. § (2) bekezdés szerint gyakorolható elővásárlási jog a Gt.123. § (2) bekezdés szerinti elővásárlási jogot megelőzi. A Ptk. 145. §-a (3) bekezdésének rendelkezése (amely szerint a külön jogszabályban más személy részére biztosított elővásárlási jog - a törvény kivételt nem tesz - megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát) azért nem irányadó, mert üzletrészhányad átruházására a Gt. speciális rendelkezést nem tartalmaz, így a Ptk. 145. § (2) bekezdése szerinti elővásárlási jog érvényesül és csak ezt követően a b) pontban kifejtett indokokra tekintettel kerülhet sor a társasági szerződés, illetve a Gt. szerinti elővásárlási jog gyakorlására.

d) A közös tulajdonú üzletrész tulajdonosai a tagot megillető elővásárlási jogot csak együttesen - közös képviselőjük útján - gyakorolhatják. Az üzletrészhányad tulajdonost önálló üzletrész tekintetében elővásárlási jog nem illeti meg, mert az üzletrészhányad tulajdonos nem önálló tagja a társaságnak, őt a tagi jogok önálló gyakorlása nem illeti meg. Amennyiben a közös tulajdonú üzletrész tulajdonosai együttesen gyakorolják elővásárlási jogukat a tulajdonostársak üzletrészhányad szerzésének mértékére a közöttük létrejött megállapodás az irányadó. Megállapodás hiányában az üzletrészhányad szerzés a tulajdonközösségen belül tulajdoni hányadok arányában történik.

II. Elővásárlási jog gyakorlása házastársi vagyonközösséghez tartozó üzletrész házastársak közötti megosztása esetén

9.) Ha a tag az üzletrészét házastársi közös vagyonból szerezte, a bíróság a házassági vagyonjogi perben, vagy a tag házastárs a nem tag házastárssal kötött szerződésben - az életközösség ideje alatt házastársi közös szerzés (Csjt. 27. § (1) bekezdés), az életközösség megszűnése után házastársi közös vagyon megosztása jogcímén (Csjt. 31. § (2) bekezdés) - a nem tag házastársnak, kérelmére az üzletrész adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházására vonatkozó szabályok szerint társasági részesedést juttathat (Gt. 129. § (1)-(2) bekezdés).

A nem tag házastárs ily módon megszerezheti házastársa üzletrészét, a házastársa üzletrészének felosztása útján kialakított önálló üzletrészt, az üzletrész felosztása nélkül házastársa üzletrészének meghatározott hányadát, amennyiben a házastárs közös tulajdonban levő üzletrészben rendelkezik üzletrészhányaddal ezt az üzletrészhányadot, vagy az üzletrészhányad egy részét.

A házastársi közös vagyonhoz tartozó üzletrész nem tag házastársnak történő juttatására a Gt. 129. §-ának (1) bekezdése szerint az adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Gt. 9. §-ának (2) bekezdése alapján irányadó Ptk. 373. § szerinti elővásárlási jog az adásvétel különös neme, ezért az elővásárlási jog az üzletrész adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházása esetén - a Gt. eltérő rendelkezésének hiányában - nem érvényesülhet.

A Gt. 130. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a házastársi közös vagyon megosztása során az üzletrész felosztásához nincs szükség a taggyűlés hozzájárulására, de ilyen esetben a társasági szerződés, illetve a Gt. 123. §-a szerinti elővásárlási jog érvényesül.

Ugyancsak érvényesülnek a társasági szerződésnek, a Gt. -nek, továbbá közös tulajdonban levő üzletrészhányad esetén a Ptk. 145. §-a (2) bekezdésének az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezései, ha a közös vagyonba tartozó üzletrész házastársak közötti megosztására az üzletrész értékesítése útján kerül sor. Ez történhet a házastársak általi közös értékesítés útján vagy a bíróság által a közös tulajdon megszűntetésének módjaként elrendelt árverési értékestés útján, melynek során az elővásárlási jog gyakorlására a társasági szerződés illetve a Gt. 123. §-ának rendelkezései az irányadóak.

A Gt. tételes rendelkezése hiányában nem érvényesül sem a társasági szerződés, sem a Gt., sem a Ptk. 145. § (2) bekezdése szerinti elővásárlási jog, ha a nem tag házastárs házastársa:

- üzletrészét,

- üzletrészének hányadát, annak felosztása nélkül,

- közös tulajdonban levő üzletrészhányadát, vagy annak egy részét szerzi meg.

A tagok ilyen esetben úgy akadályozhatják meg a nem tag házastárs tulajdonszerzését, hogy az üzletrész adásvételi szerződésen kívüli átruházását a társasági szerződésben kizárják, korlátozzák. A társasági szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén a házastársi közös vagyon a fenti esetekben meghatározott módon nem osztható meg.

III. Elővásárlási jog gyakorlása árverésen

10.) A tag üzletrészének bírósági árverés útján történő értékesítése esetén (Gt. 124. §, Vht. 132. §) a társasági szerződés illetve a Gt. elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezései azzal az eltéréssel érvényesülnek, hogy a társasági szerződésnek illetve a Gt. 123. §-a (3) bekezdésének az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó határidői nem irányadóak, mert az elővásárlási jogot pedig mind a tagnak (az üzletrészét elvesztő tag kivételével), mind a társaságnak az árverésen lehet gyakorolnia. A társaság általi joggyakorlás érdekében az ügyvezetőnek kell gondoskodni arról, hogy a taggyűlés az árverés előtt döntsön arról hogy a társaság kíván-e elővásárlási jogot gyakorolni, milyen legmagasabb vételár mellett, illetve kíván-e elővásárlásra jogosult személyt kijelölni.

A Gt. 124. §-ában írt szabályok abban az esetben is irányadóak, ha a végrehajtásra közigazgatási, így adóhatósági végrehajtás keretében kerül sor.

11.) Amennyiben a tag tagsági viszonya a Gt. 14. §-a, vagy 47. §-a alapján szűnt meg a tag és a társaság megállapodhat az üzletrész értékesítésében (Gt. 138. §). Ilyen esetben is megfelelően érvényesülnek a társasági szerződésnek, illetve a Gt.-nek az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezései.

Abban az esetben, amikor a társaság és a volt tag között a megállapodás nem jön létre a volt tag üzletrészének értékesítése a társaság kötelezettsége a Gt. 138-140. §-a szerinti szabályok betartásával. A Gt. 140. § (1) bekezdésében írtakra tekintettel csak a társaság tagját és a társaságot illeti meg az elővásárlási jog, ebben a sorrendben akkor is, ha a társasági szerződés az üzletrész kívülállóra adásvétel útján történő átruházása esetén az említetteknek, (vagy egyiküknek) nem biztosít elővásárlási jogot. A társaság nem jogosult kijelölni az elővásárlási jog gyakorlására harmadik személyt. A társasági szerződésnek illetve a Gt. 123. §-a (3) bekezdésének az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó határidői nem irányadóak, az elővásárlási jogot mind a tagok, mind a társaság az árverésen gyakorolhatja. Az ügyvezetőnek kell gondoskodnia arról, hogy a taggyűlés az árverés előtt döntsön abban a kérdésben, hogy a társaság kíván-e és milyen legmagasabb vételáron elővásárlási jogot gyakorolni.

12.) Az üzletrész társaság általi elárverezése (Gt. 139.-140. §) esetén megfelelően érvényesülnek a Gt. 125. §-ának az elővásárlási jog átruházásának semmisségére, illetve az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés hatálytalansága megállapítása iránti per megindításának határidejére vonatkozó szabályai. Üzletrész bírósági árverésen történő értékesítése esetén az elővásárlási jog jogosultja az esetleges jogsérelmét végrehajtási kifogás (Vht. 217. §) útján érvényesítheti.

IV. A részvényre gyakorolható elővásárlási jog

13.) A hatályos Gt. 186. §-a (2) bekezdésének e) pontja értelmében az elővásárlási jogot biztosító részvény az elsőbbségi részvényfajta egyik részvényosztályát képezi. Nyrt. ilyen részvényosztállyal nem rendelkezhet (286.§ (2) bekezdés). A jogszabályi rendelkezésekből [Gt. 185. § (2) bekezdés] következően kizárt, hogy valamennyi részvény elővásárlási jogot biztosítson. A Gt. 190. §-a (1) bekezdésében szabályozottakon túlmenően az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokat, így többek között azt, hogy kit illet meg az elővásárlási jog, ha több elővásárlási jogot biztosító részvény tulajdonosa kíván az adott részvényre elővásárlási jogot gyakorolni az alapszabályban szükséges rendezni.

14.) A Gt. 212. § (5) bekezdése értelmében a részvénynek több tulajdonosa is lehet, akik a részvénytársasággal szemben egy részvényesnek számítanak, jogaikat csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják és a részvényeseket terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek.

a) Közös tulajdonban álló részvény részvényhányadának a tulajdonközösségen kívüli személyre adásvétel útján történő átruházása esetén a tulajdonostársak elővásárlási jogára a Ptk. 145. §-a (2) bekezdésének a rendelkezései az irányadóak. Elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi részvény esetén az elsőbbségi részvények tulajdonosait a közös tulajdonban álló részvény társtulajdonosait követően csak akkor illeti meg elővásárlási jog, ha az alapszabály az elővásárlási jogot biztosító részvényeket ezzel a jogosultsággal részvényhányad átruházása esetén is felruházza.

b) Ha az elővásárlási jogot biztosító részvény közös tulajdonban van a tulajdonostársakat külön nem illeti meg elővásárlási jog, figyelemmel arra, hogy a társasággal szemben nem minősülnek önálló részvényesnek, részvényesi jogokat önállóan nem gyakorolhatnak. Az elővásárlási jog magát a tulajdonközösséget illeti meg, ezért e jogot a tulajdonostársak csak együttesen gyakorolhatják közös képviselőjük útján. A részvényhányad szerzésre a tulajdonközösségen belül sor kerülhet a tulajdoni hányaddal arányosan vagy - a tulajdonostársak megállapodása esetén - attól eltérő arányban is.