A Kúria Mfv.10035/2012/6. számú precedensképes határozata felmondás jogellenességének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 151. §, 235. §, 243. §, 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr.) 51. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 106. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 86. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina, Tallián Blanka

A határozat elvi tartalma:

A 2012. évi I. törvény szabályainak alkalmazására vonatkozó kikötés mellett kirendelés esetén a munkaviszony megszüntetés jogát a kirendelő munkáltató gyakorolhatja akkor is, ha az angol honosságú jogi személy. Hatáskör átruházás hiányában az alperessel tulajdonosi (partneri) kapcsolatban álló személy nem tekinthető munkáltatói jogkörgyakorlónak. 1992. XXII. Tv. 74. § (2), 1992. XXII. Tv. 106. § (3)

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.4762/2006/49., Fővárosi Törvényszék Mf.635003/2010/12., *Kúria Mfv.10035/2012/6.* (BH 2013.6.161)

***********

Mfv.I.10.035/2012/6.

A Kúria a dr. Szabó Dénes László ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Lakatos Péter ügyvéd által képviselt II.r. és III.r. alperesek ellen felmondás jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása, valamint kártérítés megfizetése iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 29.M.4762/2006. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 49.Mf.635.003/2010/12. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a II.r. alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2013. március 20. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Fővárosi Bíróság 49.Mf.635.003/2010/12. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, egyebekben hatályában fenntartja.Kötelezi a II.r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - tizenöt napon belül - 80.000 (nyolcvanezer) forint és 21.600 (huszonegyezer-hatszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget.Kötelezi a II. r. alperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 373.728 (háromszázhetvenháromezer-hétszázhuszonnyolc) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes 1994. december 7-én kelt levelében azzal fordult a K.és T. Ü.I.-hez, hogy munkalehetőséget keres tekintettel arra, miszerint férje az E. munkatársaként két évre szóló kiküldetésben B.-n fog munkát végezni. A K. és T.Ü.I. ez időben a II.r. alperes partnerirodája volt. A felek 1995. február 1-jétől munkaviszonyt létesítettek, amely alapján a felperes a K. és T.Ü.I. hírközlési részlegénél jogász munkakörben látott el szerződéskötéssel, jogi képviselet ellátásával, tanácsadással kapcsolatban feladatokat, munkakörébe tartozott továbbá az angol nyelvű lektorálás is. A közvetlen felettese a hírközlési csoport vezetője, dr. L.P. volt. 1996. májusát követően a munkaviszonyt megszüntették és a felperes 1996. június 19-én a II.r. alperesnél létesített munkaviszonyt. Az írásba foglalt megállapodásban a felek rögzítették, hogy a felperes munkavállalásának helyszíne május 1-jei hatállyal a b. iroda azzal, hogy a felperes másik II.r. alperesi irodában történő alkalmazást nem vállal. A felek rendelkeztek a munkaviszony főbb elemeiről, és a pontban azt kötötték ki, hogy a cég (a II.r. alperes) szakmai előírásokra, érdekösszeütközésre, valamint titoktartásra vonatkozó szabályai a felperesre irányadóak. 2003. március 5-én a felperes és a II.r. alperes megállapodást kötött, amelynek 1. pontjában rögzítették, hogy a felperes a II.r. alperes alkalmazásában áll, ahonnan kirendeléssel került 1995. februártól a b. irodához, amely munkaviszonyra a Munka törvénykönyve alkalmazandó. A megállapodásban a felek részmunkaidős foglalkoztatásban állapodtak meg, amely szerint a felperesnek havi 30 órában kellett munkára rendelkezésre állnia. A megállapodás 11. pontja azt rögzíti, hogy a felperes részére szülési távolléte idejére járó rendes szabadságát megváltó pénzösszeg egy összegben kerül kifizetésre. A megállapodás szerint az felülírja az összes korábbi megállapodást a felek között, amely a kirendeléssel kapcsolatban jött létre.A K. és T.Ü.I.-t a B.Ü.K. határozatával 2006. június 30-ával törölte az ügyvédi irodák névjegyzékéből, a III.r. alperest K.C.C. név alatt 2006. július 1-jén vette nyilvántartásba. A III.r. alperes elnevezése utóbb L.,K. és T.Ü.I.-re változott.

2007. december 10-én kelt rendes felmondással a II.r. alperes a felperes munkaviszonyát 55 nap felmondási idővel megszüntette. Ennek indokolása szerint a munkáltatónál, illetve a felperes munkavégzési helyén, a b. irodában történt átszervezés érinti az ő munkakörét. A feladatok felosztásra kerültek, az átszervezést követően a b. irodában megszűnt a részmunkaidős angol anyanyelvű lawyer munkakör. A munkaviszony megszüntetésének további indoka az, hogy a munkáltató bizalma megrendült a munkavállalóban, mely lehetetlenné teszi az együttműködést ebben a munkakörben. A II.r. alperes intézkedését dr. L.P. a munkáltatói jogkör gyakorlójaként látta el kézjegyével.A felperes a keresetében egyebek mellett a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítását kérte. E körben arra hivatkozott, hogy a rendes felmondás nem a munkáltatói jogkör gyakorlójától származott, továbbá vitatta az abban írt indokok valós és okszerű voltát. Erre tekintettel a jogellenes megszüntetés anyagi jogkövetkezményeinek alkalmazását igényelte.A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 29.M.4762/2006/53. számú ítéletével megállapította, hogy a II.r. alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, és az a II.r. alperesnél az ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Kötelezte az alperest négy havi átlagkereset, elmaradt munkabér, valamint ezen összegek után járó kamat megtérítésére. A bíróság ezt meghaladóan a keresetet elutasította és rögzítette, hogy a felek a költségeiket maguk viselik. Kötelezte a II.r. alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra kereseti illetéket, valamint tolmácsdíjat.A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a II.r. alperesi felmondás nem a munkáltatói jogkör gyakorlójától származott, ezért az jogellenes. A régi Mt. (1992. évi XII. tv.) 106. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kirendelés esetén a munkaviszony megszüntetésének joga kizárólag a kirendelő munkáltatót illeti, amely a munkáltatói jogkörgyakorlást kizárólag a vele munkaviszonyban álló személyre ruházhatja át. Erre tekintettel dr. L.P. akkor sem gyakorolhatta volna jogszerűen a megszüntetés vonatkozásában a munkáltatói jogkört, ha a II.r. alperes e jogát ráruházta volna. Nem volt bizonyított az sem, hogy a jogkörgyakorlás átruházása megtörtént, a II.r. alperes utóbb tett nyilatkozata csak a fél előadásaként volt értékelhető. Annak tartalma sem egyértelmű, mivel nem bizonyított, hogy dr. L.P. a döntés meghozatalára, vagy a II.r. alperesi döntés közlésére volt felhatalmazva. Ez utóbbinak nem lett volna jogszabályi akadálya, azonban ez esetben a II.r. alperesnek csatolnia kellett volna a tőle származó megszüntető iratot.A munkáltatói jogkörgyakorlás a munkaviszonyra vonatkozó döntés meghozatalára ad jogosultságot. Ilyen joggal a fentiek szerint a III.r. alperes vezetője nem rendelkezhetett. A felperes továbbá nem következtethetett alappal dr. L.P. munkáltatói jogkör gyakorlására a munkaviszony megszüntetése körében, hiszen tisztában volt azzal, hogy ő a II.r. alperes kirendelésben munkát végző munkavállalója, akinek jogviszonyát kizárólag a II.r. alperes szüntetheti meg, és ezt a jogát a foglalkoztató munkáltató munkavállalójára nem ruházhatja át.A felperes és a II.r. alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság 49.Mf.635.003/2010/12. számú ítéletével az elsőfokú bíróság összegszerűségben kijavított ítéletét a fellebbezett részében helybenhagyta azzal, hogy a felperes munkaviszonya a II.r. alperesnél 2011. szeptember 30-án szűnt meg. A keresetfelemelés folytán kötelezte a II.r. alperest a felperes részére további elmaradt munkabér fizetésére annak kamatával együtt. Kötelezte továbbá a II.r. alperest részperköltség, valamint fellebbezési eljárási illeték viselésére.