A Fővárosi Törvényszék Bf.8240/2012/9. számú határozata garázdaság vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 37. §, 72. §, 77. §, 271. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 78. §, 258. §, 348. §, 351. §, 361. §, 371. §, 372. §] Bíró: Szebeni László

Fővárosi Törvényszék,mint másodfokú bíróság

32.Bf.8240/2012/9. szám

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2012. év november hó 14. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A garázdaság vétsége miatt vádlott neve ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2012. év január hó 13. napján kihirdetett, 19.B.V.37.082/2010/21. számú ítéletét megváltoztatja.

vádlott neve vádlott bűnös garázdaság vétségében (Btk. 271. § (1) bekezdés).

Ezért őt a bíróság próbára bocsátja.

A próbaidő tartamát 1 (egy) évben határozza meg.

A rendzavarás szabálysértése miatti eljárás megszüntetésére vonatkozó rendelkezést mellőzi.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Köteles a vádlott a másodfokú eljárás során felmerült 3400 (háromezer-négyszáz) forint bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet ellen az ügyész a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezéssel élhet.

I n d o k o l á s

A kerületi bíróság vádlott neve vádlottat az ellene a Btk. 271. § (1) bekezdésébe ütköző és minősülő garázdaság vétsége miatt emelt vád alól felmentette, az eljárást az 1999. évi LXIX. tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendzavarás szabálysértése miatt megszüntette. A nyomozás során lefoglalt Európai Uniós zászló lefoglalását megszüntette és a vádlottnak kiadni rendelte, valamint megállapította, hogy az eljárás során felmerült 7.000 forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott terhére bűnössége megállapítása, büntetés kiszabása, illetőleg elkobzás végett az ügyész jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Főügyészség Bfel.4746/2012/1.számú átiratában a bejelentett fellebbezést változatlanul fenntartotta. A főügyészségi átirat szerint a kerületi bíróság anyagi jogszabályt sértett, amikor a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján nem látta megállapíthatónak a vádlott bűnösségét garázdaság vétségében. Téves ugyanis az elsőfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, mely a garázdaság megvalósulását eredményhez - jelen ügyben a zászló megsemmisítéséhez - köti és erre alapítva azt állapítja meg, hogy a vádlotti cselekmény kísérleti szakban maradt, mert az uniós zászló tényleges elégetése elmaradt. Az átiratban hivatkozik arra, hogy a garázdaság jogi tárgya a köznyugalom, az elkövetési magatartása pedig a kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartás tanúsítása.

Az ügyészi álláspont szerint a vádlott azzal a cselekményével, hogy az Európa Parlamenti választások idején az Országház előtti téren nyilvánosan többször megkísérelte meggyújtani az Európai Unió zászlaját és azon kisebb égési nyomot is ejtett, olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsított, mellyel megvalósította a Btk.271.§ (1) bekezdése szerint minősülő garázdaság vétségét. Indítványozta ezért, hogy a vádlott bűnösségét e bűncselekményben a törvényszék állapítsa meg, a vádlottal szemben próbára bocsátás intézkedést alkalmazzon, valamint a Btk.77. § (1) bekezdés d) pontjára figyelemmel a zászlót kobozza el.

A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott és védője az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozták.

A védő arra hivatkozott, hogy a vádlott nem tanúsított kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást, amit a zászló elégetési kísérletével tett, az a szabad politikai véleménynyilvánítás kategóriáját nem lépte túl.

A vádlott csatlakozva a védőjéhez, szintén arra hivatkozott, hogy figyelemfelhívásként, a véleménynyilvánítás szabadságával élve, zárt közösségben, a vele egyetértők környezetében kísérelte meg a zászlót meggyújtani.

Az ügyészi fellebbezés alapos.

A másodfokú bíróság a fellebbezést a Be. 361. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülésen bírálta el és a Be. 348. § (1) bekezdésére figyelemmel az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző eljárást teljes terjedelmében felülvizsgálta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a büntetőeljárási szabályok maradéktalan megtartásával járt el, a tényállás megállapítása szempontjából releváns bizonyítékokat feltárta és azokat a Be. 78. § (3) bekezdése alapján körültekintően értékelve megalapozott tényállást állapított meg. Ítélete indokolásában a Be. 258. § (3) bekezdés d.) pontjában foglalt indokolási kötelezettségének eleget téve számot adott arról, hogy a vádlotti vallomás mellett milyen bizonyítékokat fogadott el tényállása alapjául.

vádlott neve vádlott mind a nyomozás során, mind a tárgyaláson vitatta magatartása sértő, megbotránkoztató voltát. Ahogyan a másodfokú eljárásban is, mindvégig arra hivatkozott, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogát gyakorolta, politikai nézeteire kívánta ilyen módon felhívni a figyelmet. Sem a nyomozás során, sem a tárgyaláson nem vitatta, hogy a célja a zászló elégetése volt, amit azért nem tudott véghezvinni, mert esett az eső.

Helytállóan hivatkozott arra a kerületi bíróság, hogy a vádlotti vallomást a vádlotti cselekvőséggel kapcsolatban az eljárásban meghallgatott rendőr tanúk vallomásai - akik a vádlotti magatartást a ... terétől a ... térig, majd a téren is mindvégig figyelemmel kísérték - mindenben alátámasztották. Megerősítette a fentieket a lefoglalt zászlón található 2x2 cm-es égési nyom is.

Az elsőfokú ítéleti tényállás személyi részét a másodfokú iratok alapján annyiban egészíti ki a törvényszék, hogy vádlott neve vádlott az ellene a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon tiltott pornográf felvétellel visszaélés büntette miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban előzetes letartóztatásban van.