BH 2007.2.48 A szerződés megkötése előtti tájékoztatási és együttműködési kötelezettség megszegése - a szerződéskötés elmaradása esetén - alapul szolgálhat a szerződésen kívüli károkozás szabályainak alkalmazására [Ptk. 205. §, 339. §, 536. §; 1995. évi XCIV. tv. 102. §].

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg 1 millió forintot a felperes, 365 020 forintot pedig az M. Kft. részére. Kötelezte továbbá az alperest a fenti összegeknek 2000. május 30-ától a kifizetésig számított késedelmi kamatának megfizetésére is. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Ítéletében megállapította, hogy a felek 1999. január 1-jei kockázatviselési kezdettel általános felelősségbiztosítási szerződést kötöttek, mely egyebek mellett kiterjedt a csomagolással összefüggő szolgáltatói felelősségbiztosításra. Erre tekintettel az alperes indokolatlanul tagadta meg annak az összegnek a kifizetését, amely a felperes csomagolási szolgáltatása hibás teljesítésével összefüggésben keletkezett. Az alperes a rá háruló, helytállását megalapozó vagy azt kizáró bizonyítási kötelezettségnek nem tudott eleget tenni. A biztosítási szerződés tartalmát, részletes feltételeit nem igazolta, az általa csatolt és a kizárást tartalmazó szolgáltatási felelősségbiztosítási feltétel nem a perbeli, hanem későbbi időszakra vonatkozott. Az alperes ezért a Ptk. 559. §-ának (1) bekezdése alapján köteles a kár felperes, illetőleg a károsult M. Kft. részére való megtérítésére, a korábbi teljesítése és a szerződés szerinti önrész beszámításával.

Az alperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az ítéletet fellebbezett részében megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes az ajánlat aláírásával beismerte, hogy az általános felelősségbiztosításra vonatkozó szabályzatot átvette, az alperes ugyanakkor nem bizonyította, hogy a szolgáltatás felelősségbiztosítás feltételeit - mely tartalmazta a szerződés lényeges elemének minősülő biztosítási esemény meghatározását - a felperesnek átadta. A lényeges kérdésekben való megállapodás hiányában a perbeli fedezetre vonatkozó szerződés a felek között nem jött létre, ezért a felperes az alperes szolgáltatására nem tarthat igényt.

A jogerős ítélet megváltoztatása és az elsőfokú ítélet helybenhagyása érdekében a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Az elsőfokú ítélet indokaival egyetértve hangsúlyozta, hogy a másodfokú eljárásban az alperes által csatolt Általános Felelősségbiztosítás Biztosítási Szabályzat nem vonatkozott a csomagolási felelősségbiztosításra. Az alperes a biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. tv. 102. §-ában foglalt tájékoztatási, a Ptk. 205. §-ának (4) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségének nem tett eleget, ami a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerződésen kívüli károkozásért fennálló kötelezettségét kiváltja.

A jogerős ítélet a fentieken túl a Pp. 215.§-ába ütközik, mert a szerződés érvénytelenségét ilyen irányú kereset vagy viszontkereset nélkül állapította meg. A határozat sérti a Ptk. 205. §-ának (1) és (3) bekezdésében, a Ptk. 537. §-ának (1) bekezdésében és a Ptk. 538. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat is.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Utalt arra, hogy a másodfokú bíróság a szerződés érvénytelenségére vonatkozó megállapítást nem tett.

Azzal is érvelt, hogy a felperes nem bizonyította sem a károkozással összefüggésben fennálló felelősségét, sem a követelése összegszerűségét.