BH+ 2008.2.52 I. A bűncselekmény elkövetőivel történt olyan előzetes megállapodás, amely a bűncselekményből származó előny biztosításában közreműködésre irányul, nem bűnpártolást, hanem bűnsegélyt valósíthat meg [Btk. 21. § (2) bek., Btk. 244. §].

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.4838/1990., Pesti Központi Kerületi Bíróság B.684/2001/59., Fővárosi Törvényszék Bf.5576/2002/18., Kúria Bfv.448/2007/6. (*BH+ 2008.2.52*, BH 2008.7.173)

***********

II. A felülvizsgálati eljárásra vonatkozó rendelkezések körében a büntetőjog más szabályának megsértése alatt csak a törvény kötelező előírásainak megsértése értékelhető felülvizsgálati okként.

Az elsőfokú bíróság, illetve a másodfokú bíróság a 2001. október 8-án és 2004. január 23-án kihirdetett ítéletével az V. r. terheltet 5 rb. - 1 esetben folytatólagosan és felbujtóként, 4 esetben bűnsegédként megvalósított - nagyobb kárt okozó, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, 407 rb. bűnsegédként elkövetett csalás bűntette és 2 rb. felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt, halmazati büntetésül, 2 év 2 hónap börtönbüntetésre, és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztésbe beszámította. Az I. r. és a III. r. terheltekkel egyetemlegesen kötelezte a megjelölt magánfelek részére kártérítés és törvényes kamata, valamint az állam javára az illeték megfizetésére. Bűnjelek elkobzásáról, illetve kiadásáról rendelkezett, és a felmerült bűnügyi költségből egyetemlegesen kötelezte az V. r. terheltet az I. r. és a III. r. terhelttel együtt 103 012 Ft, míg külön további 11 507 Ft megfizetésére. Megállapította, hogy az ezt meghaladó bűnügyi költséget az állam viseli.

Ugyanakkor a terheltet az ellene további 12 rb. csalás bűntette - amelyből 1 rb. felbujtóként, 11 rb. bűnsegédként elkövetett - miatt emelt vád alól felmentette. További 1 rb. nagyobb kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, valamint 1 rb. közokirat-hamisítás bűntette miatt indított büntetőeljárást pedig megszüntette.

Az V. r. terhelt személyi körülményét illetően a bíróság rögzítette, hogy nevezett korábban román állampolgár volt, majd hontalanná vált. Érettségizett, marketing vezető egy kft.-nél kb. 150 000 Ft havi jövedelemmel. Élettársi kapcsolatban él, élettársának havi jövedelme kb. 200 000 Ft. Vagyontalan, más személy eltartásáról nem gondoskodik, büntetlen előéletű.

A másodfokú bíróság által eszközölt kiegészítések, és pontosítások mellett pedig az V. r. terhelt vonatkozásában lényegében az alábbi tényállást állapította meg (ítéleti tényállás I/2. pontja, II/4-5. pontja valamint III/9 pontja).

I/2. pont

Az I. r., a III. r. és az V. r. terheltek a vádbeli időben jól ismerték egymást, különböző szórakozóhelyeken találkoztak. Az I. és V. r. terheltek üzleti kapcsolatban is álltak, az I. r. terhelt bejárt a III. r. terhelt irodájába is.

1994 februárjában, amikor I. r. és V. r. terheltek közös társaságban voltak, V. r. terhelt javasolta, hogy román állampolgároktól DACIA személygépkocsik Németországból - Magyarországon át - Romániába szállításának hamis ígéretével lehetne pénzt kicsalni. Ekkor azonban a terheltek között megegyezés nem jött létre.

Ezt követően a III. r. terhelt vette rá az I. r. terheltet, hogy az 1993 őszétől üzletrész átruházási szerződés eredményeként már nevezett birtokában lévő Kft. keretében, - amelynek ekkor ügyvezetője is volt, és amelynek tevékenységi köre kiterjedt a külkereskedelemre is - szervezzék meg e bűnös tevékenységet.

III. r. terhelt iránymutatása és finanszírozása mellett az I. r. terhelt a Kft. székhelyének kibérelt egy budapesti belvárosi irodát, amelynek vezetésével egyik terhelttársukat bízták meg.

Elkészítettek egy román és magyar nyelvű "Szerződés" és Megrendelés" elnevezésű blankettát, amelyen a Kft. képviselőjeként I. r. terhelt, mint "dipl. ing. ügyvezető igazgató" szerepelt. Az irodavezető szerződést kötött egy reklámcéggel, amely gondoskodott a megfelelő hirdetések közzétételéről romániai, ezen belül is erdélyi városokban megjelenő újságokban. A hirdetések a következő szöveggel kerültek közzétételre: "Szeretne Ön 0 km-es DACIA-t vásárolni? Forduljon bizalommal a Kft.-hez 40% előleg befizetésével rendelheti meg, a fennmaradó összeget az átvételkor kell megfizetni. Szállítása Romániába 30 munkanapon belül.

Áraink az összes járulékos költséget tartalmazzák." Emellett a hirdetések tartalmazták a Kft. nevét, valamint az iroda címét és telefonszámát is.

Az irodavezető alkalmazott egy Romániából áttelepült férfi dolgozót, valamint négy ismeretlenül maradt nődolgozót, akik nem tudtak a Kft. valódi tevékenységéről.

A jelentkező megrendelőket az irodavezető és a másik férfi dolgozó fogadta. Az ügyfeleknek elmondták, hogy a cég 2 éve létezik, Németországban rátaláltak a Daciakra és a német cég a Kft.-re bízta az értékesítést. A gépkocsikat az irodában lehet megrendelni, és kizárólag Romániában lehet átvenni.

Az így megtévesztett magyar és román anyanyelvű, de kizárólag román állampolgár sértettek 1994. március 24-től, 1994. május 5-ig folyamatosan kötöttek szerződést a német márkában kialkudott előleg egyidejű befizetése mellett.

A szerződéseket és megrendeléseket túlnyomórészt I. r. terhelt, esetenként pedig az álnevet használó irodavezető írta alá. Mivel időközben a teljesítési határidő több megrendelő esetében letelt, részükre az iroda szállítási nehézségekre hivatkozva táviratot adott fel.

Az iroda dolgozói által összegyűjtött előleget munkaidő után az V. r. terhelt vitte el. Folyamatosan elszámolt III. r. terhelttel, illetőleg távollétében a VI. r. terhelttel, aki abban az időben III. r. terhelt üzlettársa volt. VI. r. terhelt nem tudta, hogy az átvett bevételek illegális üzletből származnak.

A terheltek közötti bűnszövetség konspiratív módon működött. III. r. terhelt az iroda dolgozóival nem találkozott, és az V. r. terhelt is kizárólag munkaidő után ment az irodába a bevételért.

Az I. r. terhelt valójában "strómanként" működött, a III. r. terhelt és az V. r. terhelt mellett, ő azonban szintén csak munkaidő után ment az irodába.

Az iroda működése alatt I. r. terhelt sérelmezte, hogy V. r. terhelt nem megfelelően számolt el a bevétellel. A terheltek között emiatt nézeteltérés támadt, ezért az I. r. terhelt a megkötött szerződéseket lefénymásolta. Egy esetben elvitte az eredeti szerződéseket és a cégiratokat is, és azokat az V. r. terheltnek csak akkor adta vissza, miután telefonon beszélt a külföldön tartózkodó III. r. terhelttel. Ezt követően I. r. terhelt egy esetben ismét beszélt III. r. terhelttel telefonon arról, hogy jóval több az előleg-bevétel, mint amennyivel az V. r. terhelt elszámol. Ekkor a II. r. terhelt összesítő kimutatást is készített, amelyet később a hatóság lefoglalt. A II. r. terheltnek nem volt tudomása arról, hogy a kifogásolt bevételek nem legális üzleti tevékenységből származnak.

Az okozott kár 4 sértettnél meghaladta a 200 000 Ft-ot - 228 304 Ft, 212 100 Ft, 212 100 Ft, és 213 605 Ft volt - míg 407 sértettnél 61 090 Ft és 186 000 Ft között helyezkedett el.