A Kúria Bfv.1009/2016/10. számú precedensképes határozata csalás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §] Bírók: Csák Zsolt, Mészár Róza, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

Ha a támadott jogerős ügydöntő határozat több terheltről rendelkezett, csak a felülvizsgálati indítvánnyal érintett terheltre vonatkozó részét lehet felülvizsgálni. Ennek megfelelően csak azoknak az abszolút eljárási szabálysértéseknek lehet jelentőséget tulajdonítani, amelyek a felülvizsgálati indítványt benyújtó védő védencével kapcsolatban valósultak meg.

Kapcsolódó határozatok:

Tatabányai Törvényszék B.380/2012/110., Győri Ítélőtábla Bf.80/2015/13., *Kúria Bfv.1009/2016/10.*, Kúria Bfv.737/2017/5.

***********

KÚRIA

Bfv.I.1009/2016/10. szám

A Kúria Budapesten, a 2016. év december hó 12. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a XII. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tatabányai Törvényszék 3.B.380/2012/110. számú és a Győri Ítélőtábla Bf.80/2015/13. számú ítéletét a XII. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Tatabányai Törvényszék a 2015. március 25-én meghozott 3.B.380/2012/110. számú ítéletével a XII. rendű terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) és (2) bekezdés ba), bc) pontok és (6) bekezdés b) pont], ezért két év börtönbüntetésre és két év közügyektől eltiltásra ítélte.

A másodfokon eljárt Győri Ítélőtábla a 2016. március 2-án jogerőre emelkedett Bf.80/2015/13. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a XII. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta, a terhére megállapított bűncselekményt folytatólagosan, társtettesként elkövetett csalás bűntettének [Btk. 373. § (1) és (2) bekezdés ba), bc) pontok és (6) bekezdés b) pont] minősítette, és ezért vele szemben az elsőfokú bíróság által megállapított büntetést tekintette kiszabottnak.

A jogerős ügydöntő határozatok ellen ifj. Szabó Zoltán XII. rendű terhelt védője nyújtott be a Be. 416. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjaira alapított felülvizsgálati indítványt.

Ebben kifejtette, hogy súlyos eljárási szabálysértés valósult meg az elsőfokú eljárás során, amikor a törvényszék az előtte folyamatban volt ügyet az I. rendű és az V. rendű terheltek tekintetében - azok tárgyalásról történt távolléte miatt - az adott tárgyalási napokon "ideiglenesen elkülönítette". Álláspontja szerint tévedett az ítélőtábla is, amikor mindezt csak relatív eljárási hibaként értékelte, holott emiatt az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésének és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasításának lett volna helye. Utalt arra is, hogy az eljárási hiba valamennyi terhelt-társra kiterjedt, ugyanis a többiek cselekvősége nem különíthető el a nevezett társaikétól.

Az indítványozó szerint további súlyos eljárási szabálysértés valósult meg azáltal is, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget az indokolási kötelezettségének, ugyanis az indokolási részből nem állapítható meg, hogy mely egységek tartoznak a történeti tényálláshoz, melyek a bizonyítékok mérlegeléséhez és melyek a jogi minősítéshez, mindezen túl a rendelkező rész - ellentétesen a 61. számú Büntető Kollégiumi véleményben kifejtettekkel - tartalmaz olyan elemeket is (pl. folytatólagosság, elkövetői-, elkövetési alakzat), melyek csak a jogi indokoláshoz tartozhatnának.

Álláspontja szerint a XII. rendű terhelt csupán teherautó-sofőrként szállította a repceolajat és ezért fuvaronként az I. rendű terhelttől kapta a pénzt, de neki valójában nem is volt lehetősége megtéveszteni a mérlegelőket, azokat ugyanis az I. rendű terhelt vesztegette meg. XII. rendű terhelt a repceolaj leadásakor meg sem szólalt, semmit nem mondott, nem hazudott, azaz passzív magatartást tanúsított, ami alkalmatlan a sértett tévedésbe ejtésére. Nevezett akkor lehetne a csalás társtettese, ha előzetesen tudott volna arról, hogy hamis mérlegeléssel történik az olaj átvétele, ez azonban az ő cselekvőségétől teljesen függetlenül történt, és ilyet ő nem is észlelt. Következésképpen cselekvőségéből hiányzott a csalás törvényi tényállásának megvalósításához szükséges aktív magatartás, a sértett tévedésbe ejtése.

Mindezen miatt a jogerős határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan a jogerős határozat megváltoztatását és a XII. rendű terheltnek a csalás bűntettének vádja alól bűncselekmény hiányában történő felmentését indítványozta.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta.