A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40605/2009/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 339. §, 355. §, 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 29. §] Bírók: Felker László, Rózsa Éva, Rutkai Éva

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.40714/2008/15., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40605/2009/4.*, Kúria Gfv.30342/2010/5. (BH 2011.10.288)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

16.Gf.40.605/2009/4.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Fónagy Sándor ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Egyház u. 11.) által képviselt ..... felperesnek a dr. Balogh István ügyvéd (1089 Budapest, Gaál Mózes u. 5-7.) által képviselt ..... alperes elleni kártérítés iránti perében a Fővárosi Bíróság 2009. március 10-én kelt 19.G.40.714/2008/15. számú ítélete ellen az alperes által benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyja helyben, hogy a kamatfizetés kezdő időpontját 2006. január 19. napjában határozza meg.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 200.000 (kettőszázezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget, továbbá az államnak - külön felhívásra - 900.000 (kilencszázezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Alperes ügyvezetője és egyik tagja volt a cégjegyzékbe 1991. március 20-án bejegyzett felperesi társaságnak.

Felperes mint kölcsönadó és a perben nem álló ..... mint kölcsönbe vevő 2005. augusztus 18-i keltezéssel kölcsönszerződést kötöttek, amellyel felperes több részletben 20.000.000 forint kölcsönt nyújtott hat hónapos időtartamra, de legkésőbb 2006. január 18-i lejárattal évi 20 % ügyleti kamat és 25 % késedelmi kamat mellett.

A szerződés tervezetét felperes ügyvezetőjeként az alperes készítette és felperes képviseletében a szerződést alperes írta alá.

Az okirat a név és a lakcím megjelölésén kívül a kölcsönvevő egyéb adatait nem tartalmazza.

A szerződéskötéskor tanúk nem voltak jelen, az okiratot tanúk nem írták alá.

A kölcsönszerződés alapján a felperes képviseletében alperes 2005. szeptember 10-én 4.000.000, szeptember 18-án 8.000.000, szeptember 30-án 5.000.000, október 5-én pedig 3.000.000 forintot adott át .....nak.

A kölcsönbe vevő a lejáratkor a kölcsönt nem fizette vissza felperes részére.

A felperes a 2005. november 8-án benyújtott kérelem alapján 2006. július 19. napjától felszámolás alatt áll.

A felperes képviseletében eljáró felszámolóbiztos 2007. június 4-én kelt levelében felszólította .....t a 20.00.000 forint és kamatai 8 napon belüli megfizetésére. A kölcsönszerződésben rögzített címre küldött levél "ismeretlen" jelzéssel érkezett vissza.

Ezt követően felperes felszámolója a közigazgatási és elektronikus közszolgáltatások központi hivatalához fordult ..... lakcímének közlése iránt. Kérelmét a hivatal 2007. július 27-én kelt határozatával elutasította, azzal, a kérelmező által közölt lakcímadat alapján ..... egyedileg nem azonosítható, egyedi azonosításához a családi és utónév mellett a születési hely, idő, anyja neve megjelölése is szükséges lett volna.

A felperes felszámolója 2008. március 26-án kelt levelében felszólította alperest, 8 napon belül fizessen meg a felperesi társaságnak 20.000.000 forintot és késedelmi kamatait, tekintettel arra, hogy .....nal gazdaságilag indokolatlan, ésszerűtlen kölcsönszerződést kötött, mégpedig anélkül, hogy a szerződésben rögzítette volna a kölcsönvevő azonosításához, felkutatásához szükséges adatokat. Az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 29. § (2) bekezdésébe ütköző magatartásával a felperesnek okozott kárt alperes köteles megtéríteni.

A felszólítás nem vezetett eredményre.

Felperes 2008. május 9-én előterjesztett keresetében alperest kártérítés címén 20.000.000 forint, továbbá 4.000.000 forint után 2005. szeptember 10-től, 8.000.000 forint után 2005. szeptember 18-tól, 5.000.000 forint után 2005.szeptember 30-tól, 3.000.000 forint után 2005. október 5-től a kifizetésig a törvényes késedelmi kamat, valamint a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 29. §-ára, a Ptk. 339. §-ára, 355. § (4) bekezdésére és 301. § (1) bekezdésére alapítva.

Egyebek mellett előadta, a kölcsönszerződés .....nal történt megkötése során alperes a felperesi társaság ügyvezetőjeként nem az ilyen tisztséget betöltő személytől az adott helyzetben elvárható gondossággal járt el, tekintettel arra, hogy a felperesi társaság már hónapokkal a kölcsönszerződés megkötését megelőzően fizetésképtelen helyzetben volt, a kölcsön nyújtása ezért ellentétben állt felperes érdekeivel, gazdaságilag indokolatlan, ésszerűtlen volt. Az alperesnek felróható okból továbbá a szerződés tartalma sem felelt meg a felperesi társaság érdekeinek, mert a kölcsönvevő egyedi azonosítására alkalmas, az igényérvényesítéshez szükséges személyi adatai a szerződésben nem kerültek rögzítésre, továbbá megfelelő biztosíték, zálogjog vagy óvadék - kikötésére sem került sor.

Alperes a jogellenes, felróható magatartásával okozott kárt köteles megtéríteni. Arra figyelemmel pedig, hogy felperes károsodása a kölcsön összege folyósításának időpontjában következett be, alperes az egyes részösszegek után a folyósítás időpontjától köteles késedelmi kamatot fizetni. Perköltségként 1.200.000 forint + áfa ügyvédi munkadíjra tartott igényt.

Keresete alátámasztására felperes okiratokat csatolt, köztük a .....nal kötött kölcsönszerződést, a kölcsönadósnak küldött felszólító levelet és a kézbesítés sikertelenségét igazoló okiratokat, továbbá a ..... lakcímének közlése iránti kérelmet elutasító határozatot.

Állította azt is, alperes ellen csődbűntett miatt büntetőeljárás indult, amelynek keretében szakértői bizonyítás során megállapítást nyert, hogy felperes már 2005. április 1-jén fizetésképtelen volt. Indítványozta a büntetőeljárásban készült szakértői vélemény beszerzését, a per anyagává tételét.

Alperes elsősorban a per megszüntetését kérte, arra hivatkozással, a kölcsönadóssal szembeni felperesi igényérvényesítés hiányában még nem született olyan jogerős bírósági határozat, amely megállapította volna, hogy felperest a kölcsönszerződés nem teljesítéséből fakadóan kár érte volna. Önmagában az a körülmény pedig, hogy a kölcsönadós ismeretlen helyen tartózkodik, a vele szemben történő igényérvényesítést nem teszi kizárttá, figyelemmel arra, hogy a peres eljárásban lehetőség van ügygondnok kirendelésére.

Alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Vitatta kártérítési felelőssége jogszabályi feltételeinek fennálltát.