BH 2011.4.116 Ha a bíróság a perben bizonyítottnak értékeli a kölcsönügyletet, jogszerű az arra folytatott bizonyítási eljárása, hogy a kapott pénzzel az adózó a vizsgált időszak kezdetén rendelkezett-e [2003. évi XCII. tv. 109. §, 1995. évi CXVII. tv. 28. §, 1952. évi III. tv. 163. §].

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2003-2006. évekre személyi jövedelemadó (szja) és százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) adónemekben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként a 2009. február 11. napján kelt határozatával a felperest összesen: 1 265 668 Ft adókülönbözet, 632 834 Ft adóbírság, és 568 532 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.

A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2009. május 28. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a revízió megállapította, hogy a felperes bevallott és bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett bevételei nem nyújtottak fedezetet kiadásaira, ezért az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 109. §-ának (1)-(3) bekezdései alkalmazásával az adó alapját becsléssel állapította meg, és az adóalapot növelő fedezethiány összegeket a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 28. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján egyéb adóköteles jövedelemnek minősítette.

Az alperes nem fogadta el (többek között) a felperes azon hivatkozását, hogy 2003. január 1-jén nyitó pénzkészlettel rendelkezett volna.

A felperes keresetében az adóhatározatok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a vizsgált időszak kezdetén az adóhatóság jogsértő módon nem fogadta el az általa megjelölt jövedelmet.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy felperes 2001. december 31-én a M. I. Kft.-től 12 000 000 Ft kölcsönt kapott, amely napon a Kft. R. G.-ra és D. S.-ra engedményezte a felperessel szemben fennálló követelését. A kölcsönügylet létrejötte és az engedményezés ténye a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tehát az elsőfokú bíróság szerint megállapítható. A felperes azonban nem tudta igazolni, hogy a kölcsönből az általa állított 5 000 000 Ft-ot meghaladó összeg 2003. január 1-jén a rendelkezésére is állt. A becslés jogalapját a forrásfelhasználás táblázat adatai alátámasztották, 2003., 2004. években az adózó bevételei nem biztosítottak fedezetet a feltárt kiadásaira, a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést a felperes hitelt érdemlő adatokkal nem tudta bizonyítani.

A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a keresete teljesítésér kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti az Art. 108. §-109. §-ait, ugyanis reá vonatkozóan a hitelt érdemlő bizonyítás terhe csak az adóhatóságnak legalább a valószínűsítés szintjét elérő adatokon alapuló megállapításaival szemben áll fenn. Azon tény alapján, hogy 2001. december 31-én 12 000 000 Ft forráshoz jutott, az alperesnek kellett volna vizsgálnia és valószínűsítenie, hogy ez a forrás 2003. január 1-jén a rendelkezésére állt, vagy sem. Állította, hogy a meglévő bizonyítékok igazolják az összeg meglétét.

Az alperes ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A jogerős ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól - jogszabálysértésre hivatkozással - kérheti a fél [Pp. 270. § (2) bekezdés]. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül [Pp. 272. § (2) bekezdés, 275. § (2) bekezdés]. A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú bíróság által alkalmazott Pp. egyetlen egy jogszabályhelyét sem jelölte meg megsértett jogszabályként.

Az adóhatóság rendszeresen ellenőrzi az adózókat és az adózásban részt vevő más személyeket. Az ellenőrzés célja az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása [Art. 86. § (1) bekezdés]. Az adóhatóság az ellenőrzés célját az Art. 87. §-ának (1) bekezdés a)-f) pontjaiban meghatározott fajtájú ellenőrzésekkel valósítja meg. A felperesnél a revízió az a) pont szerinti bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott.

A bevallások utólagos ellenőrzése során az Art. 106. §-ának (1) bekezdése értelmében az adóhatóság az adózó adó-megállapítási, bevallási kötelezettsége teljesítését vizsgálhatja adónként, támogatásonként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is.