T/4113. számú törvényjavaslat indokolással - A Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről
2015. évi XXXIII. törvény
Az Országgyűlés a gazdaság és a turizmus élénkítése, a sport- és szabadidős szolgáltatások színvonalának emelése, valamint a hosszú távú városrehabilitáció megvalósítása érdekében, továbbá a Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság (a továbbiakban: világbajnokság) megrendezéséhez szükséges nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat biztosítani képes uszodakomplexum létrehozásának elősegítésé céljából a következő törvényt alkotja.
1. § (1) E törvény hatálya az 1. mellékletben felsorolt ingatlanokra, az ezekből az ingatlanokból telekalakítási eljárások során kialakított ingatlanokra, valamint azokon a világbajnokság megrendezéséhez szükséges, illetve azzal összefüggő, azt kiszolgáló beruházásokra és felújítási tevékenységre - ideértve a közterületi, közmű és árvízvédelmi beruházásokat is - (a továbbiakban együtt: beruházás), továbbá a beruházással összefüggő beszerzésekre és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokra terjed ki.
(2) A beruházás megvalósítása kiemelkedően fontos közérdek, a beruházás megvalósítása érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek célját szolgáló szerződésnek tekintendőek, és a beruházás megvalósítása érdekében kötött szerződések teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik.
2. § A beruházás építtetője a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
3. § (1)A beruházással összefüggésben lebonyolítandó közbeszerzési eljárások tekintetében az ajánlatkérő minden esetben jogosult a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 94. § (2) bekezdés d) pontja szerinti, rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. A Kbt. 94. § (2) bekezdés d) pontja szerinti eljárás esetén
a) az ajánlatkérő minden esetben köteles legalább három ajánlattevőt ajánlattételre felhívni, és
b) az ajánlatok értékelési szempontja kizárólag a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás lehet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési eljárások megindításához, az azzal összefüggő, szerződések megkötéséhez és azok módosításához a közbeszerzésekért felelős miniszter engedélye nem szükséges, és azok szabályosságát a közbeszerzésekért felelős miniszter nem ellenőrzi.
(3) Az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési eljárások tekintetében keletkezett ajánlattételi felhívás, az ajánlatok azon része, amely az adott közbeszerzési eljárásban az értékelési - szempont alapján értékelésre került, továbbá a bírálati bizottsági jegyzőkönyv, az összegzés és a megkötött szerződés - a személyes adatok kivételével - közérdekű adatnak, illetve közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, és a közérdekű adatra vonatkozó szabályok szerint megismerhetők, illetve hozzáférhetők.
4. § A beruházás kapcsán indított közbeszerzési eljárások során a közbeszerzési hirdetményekkel kapcsolatos ügyintézési határidő egy munkanap.
5. § (1) A beruházás területére vonatkozó sajátos településrendezési követelmények, illetve és az építési övezetre előírt határértékek a Budapest XIII. kerület 25879 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: létesítményfejlesztési ingatlan) tekintetében a következők:
a) a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 35 százalék,
b) a terepszint alatti megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 30 százalék,
c) a legkisebb zöldfelület mértéke 40 százalék,
d) a megengedett legnagyobb építménymagasság 50 méter, és e) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató 1,00
(2) A beruházás keretében a létesítményfejlesztési ingatlanon megvalósítandó beruházás egészére vonatkozóan a rendeltetésszerű használatához 150 személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani, azzal, hogy az elhelyezés a létesítményfejlesztési ingatlan határvonalától számított 2000 méteren belül bárhol biztosítható. A beruházás tekintetében további gépjárműelhelyezési kötelezettséget feltételként nem lehet előírni.
(3) A beruházás keretében a létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épület nem minősül magasépítménynek (magasháznak), ha az épület 30 métert meghaladó legfelső építményszintjének alapterülete nem éri el a 300 m2-t, azzal, hogy a 9. § szerinti ideiglenes lelátókat ennek meghatározásakor nem kell figyelembe venni.
(4) A beruházás keretében a létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épület, illetve ideiglenes lelátók tekintetében a mindenkori hatályos fővárosi és kerületi településrendezési eszközöknek, valamint a vonatkozó fővárosi és kerületi önkormányzati rendeleteknek a parkolás rendjére, az építtetők személygépkocsi-elhelyezési kötelezettségére, a fás szárú növények védelmére, kivágására és pótlására vonatkozó, valamint az árvízvédelemmel összefüggő előírásait nem kell figyelembe venni.
(5) A létesítményfejlesztési ingatlan telke rendezettnek minősül, ha a helyi építési szabályzatnak megfelelő telekalakítási eljárásban a telekalakítási engedély rendelkezésre áll, és a változási vázrajzot a földhivatal záradékolta. A telekalakítási engedély alapján az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre vonatkozó változásátvezetési eljárást a használatbavételi engedély kiadásáig kell kérelmezni.
(6) A beruházással összefüggésben a kulturális örökség védelmére és az azzal összefüggő közigazgatási hatósági eljárásra jogszabály további eltéréseket állapíthat még.
(7) A létesítményfejlesztési ingatlanon a bontás, a létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épület tekintetében a földmunka és a mélyalapozás építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység.
(8) A beruházás keretében a létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épület tekintetében oltóvízként abban az esetben kell figyelembe venni az épület részeként elkészülő medencékben a rendeltetésszerű működtetés során rendelkezésre álló vízmennyiséget, ha a medencék tekintetében a tűzoltói beavatkozás lehetősége biztosított.
6. § (1) A beruházás keretében a Budapest XIII. kerület 25666/2 helyrajzi számú, természetben az Újpest rakpartot magában foglaló ingatlanon az építtető elsőrendű árvízvédelmi művet létesít. Az árvízvédelmi mű elkészültét követően Budapest Főváros Önkormányzata intézkedik az önkormányzati árvízvédelmi vonalnak a Budapest XIII. kerület 25666/2 helyrajzi számú ingatlanra történő áthelyezéséről, és ennek érdekében az elkészült árvízvédelmi művet Budapest Főváros Önkormányzatának határozatlan időre a vagyonkezelésébe kell adni. Az árvízvédelmi mű árvízvédelmi fal vagy mobil árvízvédelmi rendszer formájában is létesíthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti árvízvédelmi mű elkészültéig és az önkormányzati árvízvédelmi vonal (1) bekezdés szerinti áthelyezéséig árvíz esetén Budapest Főváros Önkormányzata az Újpest-rakpart vonalán védekezik. Az árvízi védekezés és helyreállítás összes költségét - az árhullám levonulását követő 90 napon belül - védekezési költség címén Budapest Főváros Önkormányzata részére meg kell téríteni. A beruházás tekintetében a folyók nagyvízi medrének használatára és hasznosítására vonatkozó jogszabályi előírások és korlátozások nem alkalmazandók.
(3) Az (1) bekezdés szerinti árvízvédelmi mű létesítése a létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épület tekintetében nem képezi az épületre vonatkozó építési és használatbavételi engedély kiadásának feltételét. A létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épületre vonatkozó építési és használatbavételi engedély kiadása során árvízvédelmi szempontokat nem kell figyelembe venni, és az építési, illetve a használatbavételi engedély kiadása árvízvédelemmel összefüggő ok miatt nem tagadható meg.
7. § (1) A beruházás megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban az ügyintézési határidő öt nap.
(2) A beruházás megvalósításához szükséges közigazgatási hatósági eljárásokban a szakhatósági eljárás ügyintézési határideje öt nap, amely nem hosszabbítható meg.
(3) A beruházással érintett közmű- és energiaszolgáltató az ahhoz az építtető által benyújtott tervek jóváhagyása tekintetében a tervek benyújtásától számított öt napon belül érdemben nyilatkozik.
8. § (1) A beruházás keretében legfeljebb 14.000 személy elhelyezésére szolgáló ideiglenes lelátók létesíthetők. Az ideiglenes lelátók létesítéséhez építésügyi hatósági engedély nem szükséges, azokra, illetve azok létesítése kapcsán az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet és az országos tűzvédelmi szabályzatról szóló miniszteri rendelet szabályai nem alkalmazandóak. Az ideiglenes lelátók létesítéséhez kizárólag a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság engedélye szükséges, azzal, hogy az ideiglenes lelátók létesítésének feltételeit az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály állapítja meg.
(2) Az ideiglenes lelátókat az adott világbajnokság befejezését követő 90 napon belül meg kell szüntetetni. Az ideiglenes lelátók létesítése kapcsán a fővárosi és kerületi településrendezési eszközök előírásait nem kell alkalmazni.
9. § (1) A toronyugrás céljából létesítendő óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményei -ideiglenes építményként - a Duna bármelyik oldalán az Erzsébet híd és az Árpád híd között a rakparton bárhol elhelyezhető, ideértve az Országház és a Duna között húzódó Id. Antall József rakpartot is, és az építmény egyes részei a Duna medrében is elhelyezhetőek. A toronyugrás céljából létesítendő óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményei közterületen is elhelyezhetők, azok létesítéséhez a közterület tulajdonosától közterület-használati hozzájárulást nem kell kérni és közterület-használati hozzájárulást tartalmazó szerződést nem kell kötni. A toronyugrás céljából létesítendő óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményei közterületen történő elhelyezése esetén a közterület tulajdonosa részére a közterület használatára és annak részletes körülményeire vonatkozóan a közterület használatának megkezdését megelőző 60 nappal bejelentést kell tenni.
(2) A toronyugrás céljából létesítendő óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményei mint ideiglenes építmény létesítése során a kulturális örökség védelméről szóló törvény, a világörökségről szóló törvény, valamint az e törvények végrehajtására kiadott rendeletek előírásai nem alkalmazandóak, továbbá a természet védelméről szóló törvény előírásait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az óriás ugrótornyot és kapcsolódó létesítményeit az adott világbajnokság befejezését követő 90 napon bélül meg kell szüntetetni és az építtető köteles a közterület eredeti állapotát visszaállítani. Az óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményei létesítése kapcsán a fővárosi és kerületi településrendezési eszközök előírásait nem kell alkalmazni.
(4) Az óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményei létesítése kapcsán valamint az e létesítmény használatával lebonyolítandó verseny megrendezésével összefüggésben a Dunán hajózási korlátozás, illetve hajózási zárlat rendelhető el. A beruházással összefüggésben a víziközlekedésről szóló törvény valamint a víziközlekedés rendjéről szóló miniszteri rendelet előírásait e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
10. § A beruházás érdekében települési önkormányzat a tulajdonában lévő önkormányzati vagyon tulajdonjogát az állam javára versenyeztetés mellőzésével átruházhatja, vagy a tulajdonjog állam javára történő ingyenes átruházására vonatkozó megállapodást köthet.
11. § A beruházás tekintetében a beruházás megvalósításáért felelős kormánybiztos bármely hatóságtól, közműszolgáltató, közműnyilvántartó és energiaszolgáltató társaságtól, az építtetőtől, egyéb állami tulajdonban álló társaságtól, továbbá Budapest Főváros Önkormányzatától, valamint Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzatától a beruházással összefüggő ügyben tájékoztatást kérhet, illetve intézkedés megtételét. javasolhatja. Amennyiben a közigazgatási hatóság, a közműszolgáltató, a közműnyilvántartó és energiaszolgáltató társaság, az építtető, az egyéb állami tulajdonban álló társaság, Budapest Főváros Önkormányzata, illetve Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzata a kormánybiztos intézkedési javaslatával nem ért egyet, úgy az érintett szerv első számú vezetője - önkormányzat esetén a főpolgármester, illetve a polgármester - részletes indoklással ellátott nyilatkozatban közli álláspontját a kormánybiztossal az intézkedési javaslat kézhezvételétől számított öt napon belül. Amennyiben az érintett szerv irányítását valamely miniszter látja el, úgy az érintett szerv vezetője és a felügyeletet ellátó miniszter együttes, részletes indoklással ellátott nyilatkozatban közli álláspontját a kormánybiztossal az intézkedési javaslat kézhezvételétől számított öt napon belül.
12. § Az e törvény hatálya alá tartózó ingatlanokra vonatkozó jogok, az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése, illetve a beruházás során a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvény 2014. évi C. törvény 20. § (2) bekezdése szerinti szabályokat nem kell alkalmazni.
13. § (1) A beruházás megvalósításához és működéséhez szükséges - az 1. §-ban, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben mégjelölt - ingatlanra vonatkozó szükséges földhasználati, illetve egyéb jogot elsősorban megállapodás útján kell megszerezni.
(2) Ha az ingatlanra vonatkozó jog az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem szerezhető meg, az ingatlant ki kell sajátítani. A beruházás megvalósításához és működéséhez szükséges ingatlan megszerzése céljából kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál.
(3) Az e törvény hatálya alá tartozó ingatlanokon megvalósuló beruházás, felújítási- és létesítményfejlesztési tevékenység a sportról szóló 2004. évi I. törvény 49. § h) pontjában meghatározott, a sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítását szolgáló közfeladatnak minősül.
14. § Az építési, szerelési munkával kapcsolatos vagy hulladék összegyűjtésére szolgáló konténerek elhelyezéséhez, fennmaradásához szükséges közterület-használati hozzájárulásra vonatkozó kérelem esetén a tulajdonos önkormányzat a közterület-használati hozzájárulást az arra vonatkozó kérelem benyújtásától számított öt napon belül megadja, és a felek a közterület-használati hozzájárulást tartalmazó szerződést a közterület-használati hozzájárulásról szóló döntés meghozatalát követő öt napon belül megkötik.
15. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a beruházás megvalósításához és működéséhez szükséges, 13. § (1) bekezdése szerinti - az 1. mellékletben nem szereplő - ingatlanok körét, b) a beruházás tekintetében alkalmazandó sajátos kulturális örökségvédelmi szabályokat,
c) a 9. § (1) bekezdésében meghatározott óriás ugrótorony és a kapcsolódó létesítmények
ca) lehetséges helyszíneit,
cb) létesítése tekintetében alkalmazandó sajátos természetvédelmi szabályokat,
cc) létesítésének, elbontásának szabályait,
cd) használatával lebonyolítandó verseny megrendezésével összefüggésben a dunai hajózás korlátozásának, illetve hajózási zárlat elrendelésének, továbbá a vízi rendezvény engedélyezésének szabályait,
d) a beruházással kapcsolatos további beépítési szabályokat, és a beruházással kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárások további sajátos szabályait,
e) a létesítményfejlesztési ingatlannal kapcsolatos további építési követelményeket rendelettel állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy a 8. § (1) bekezdésében meghatározott ideiglenes lelátók létesítésének és bontásának feltételeit rendeletben szabályozza.
16. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
17. § (1) E törvény rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Az e törvény hatálybalépésekor a beruházással összefüggő folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban, valamint a polgári peres és nem peres eljárásokban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot a Nemzeti Sportközpontok jogutódjának kell tekinteni. A jogutódlás tényét az érintett eljárásokban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság bejelenti.
18. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 4. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:)
"n) sportinfrastruktúra fejlesztése keretében sport- és ehhez kapcsolódó kiegészítő létesítmény létesítése, bővítése, fejlesztése érdekébén, ha
na) a sportlétesítmény a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanként olimpiai központnak minősül,
nb) a sportlétesítmény létesítése olimpia vagy valamely sportágban Európa-bajnokság vagy világbajnokság megrendezése céljából történik;"
19. § (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 31. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök, illetve a Kormány által határozatban kijelölt miniszter irányítja. Az irányító személye a kormánybiztos, által ellátandó egyes feladatok tekintetében eltérő lehet."
(2) A Ksztv. 31. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8a) A (8) bekezdéstől eltérően a kormánybiztost tevékenységének ellátásában a (2) * bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kinevezése szerinti minisztériumban,* miniszter irányítása alatt, illetve ha a kormánybiztos tevékenységét - a feladattól függően - a miniszterelnök és a miniszter is irányítja, az irányítást ellátó miniszter irányítása alatt álló minisztériumban működő titkárság segíti, amelyre mindkét esetben az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak.''
1. melléklet a 2015. évi .... törvényhez
A törvény hatálya alá tartozó ingatlanok felsorolása
1. Budapest I. kerület 14479/2 helyrajzi számú ingatlan,
2. Budapest XIII. kerület 25879 helyrajzi számú ingatlan,
3. Budapest XIII; kerület 25667/7 helyrajzi számú ingatlan,
4. Budapest XIII. kerület 25666/2 helyrajzi számú ingatlan,
5. Budapest XIII. kerület 25880/3 helyrajzi számú ingatlan,
6. Budapest XIII. kerület 25880/4 helyrajzi számú ingatlan,
7. Budapest XIII. kerület 25880/5 helyrajzi számú ingatlan,
8. Budapest XIII. kerület 25880/6 helyrajzi számú ingatlan,
9. Budapest XIII. kerület 25884/4 helyrajzi számú ingatlan,
10. Budapest XIII. kerület 25872/2 helyrajzi számú ingatlan,
11. Budapest XIII. kerület 25872/1 helyrajzi számú ingatlan,
12. Budapest XIII. kerület 25900/4 helyrajzi számú ingatlan,
13. Budapest XIII. kerület 23801 helyrajzi számú ingatlan,
14. Budapest XIII. kerület 23800/7 helyrajzi számú ingatlan,
15. Balatonfüred 689 helyrajzi számú ingatlan,
16. Balatonfüred 763 helyrajzi számú ingatlan,
17. Balatonfüred 688/2 helyrajzi számú ingatlan,
18. Balatonfüred 668/2 helyrajzi számú ingatlan,
19. Balatonfüred 118/4 helyrajzi számú ingatlan,
20. Balatonfüred 118/7 helyrajzi számú ingatlan,
21. Balatonfüred 590/1 helyrajzi számú ingatlan,
22. Balatonfüred 590/2 helyrajzi számú ingatlan,
23. Balatonfüred 590/3 helyrajzi számú ingatlan,
24. Balatonfüred 119 helyrajzi számú ingatlan,
25. Bdatonfüred 121 helyrajzi számú ingatlan,
26. Balatonfüred 120 helyrajzi számú ingatlan,
27. Balatonfüred 133 helyrajzi számú ingatlan,
28. Balatonfüred 132 helyrajzi számú ingatlan,
29. Balatonfüred 122 helyrajzi számú ingatlan,
30. Balatonfüred 131 helyrajzi számú ingatlan,
31. Balatonfüred 107 helyrajzi számú ingatlan,
32. Balatonfüred 118/2 helyrajzi számú ingatlan,
33. Balatonfüred 96/1 helyrajzi számú ingatlan,
34. Balatonfüred 96/2 helyrajzi számú ingatlan,
35. Balatonfüred 97 helyrajzi számú ingatlan,
36. Balatonfüred 89 helyrajzi számú ingatlan,
37. Balatonfüred 88 helyrajzi számú ingatlan,
38. Balatonfüred 95 helyrajzi számú ingatlan,
39. Balatonfüred 116 helyrajzi számú ingatlan,
40. Balatonfüred 117/2 helyrajzi számú ingatlan,
41. Balatonfüred 117/3 helyrajzi számú ingatlan,
42. Balatonfüred 117/4 helyrajzi számú ingatlan,
43. Bdatonfuzfö 1488/2 helyrajzi számú ingatlan,
44. Balatonfuzfő 1498/3 helyrajzi számú ingatlan.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) döntése értelmében Budapest rendezi a 2017-es vizes világbajnokságot, amely, az ország történetének eddigi legnagyobb nemzetközi sportrendezvénye lesz. A 2017-es vizes világbajnokságnak eredetileg Guadalajara adott volna otthont, ám a mexikói város pénzügyi okok miatt egy hónapja visszalépett. Hazánk korábban elnyerte a 2021 -es vizes vb rendezési jogát, azonban FINA felkérésének eleget tévé már négy évvel korábban 2017-ben Budapestre látogathatnak a világ legjobb úszói.
A felkészüléshez rendelkezésre álló idő rövidsége miatt széles körű összefogásra van szükség a várhatóan közel 2500 sportolót rajthoz állító sportrendezvény sikeres lebonyolítása érdekében.
A javaslat a Budapesten 2017-ben megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és 1 Nyíltvízi Világbajnokság megrendezésével összefüggésben megteremti annak a lehetőségét, hogy a rendezvényhez szükséges beruházások a rendelkezésre álló kevesebb, mint 2 év alatt megvalósulhassanak,
A Dagály Fürdő területén egy olyan 5000 férőhelyes uszoda építése szükséges, amely mobil lelátókkal 18 ezer fősre lehet bővíteni. Ennek érdekében szükséges a közigazgatási hatósági eljárások felgyorsítása. A törvény rendelkezik a beruházás területére vonatkozó sajátos településrendezési szabályok" a kisajátítási eljárás, illetve az árvíz- és tűzvédelem tekintetében.
Részletes indokolás
1. §
A törvény 1. §-a a törvény hatályát határozza meg, megjelölve a törvény hatálya alá tartozó ingatlanokat és részletesen körülírva a beruházást. Rögzíti továbbá az 1. §, hogy a törvény hatálya- az ilyen módon meghatározott beruházással összefüggő beszerzésekre és közigazgatási hatósági eljárásokra is kiterjed. Az 1. § (2) bekezdésében kinyilvánításra kerül, hogy a beruházás illetve a beruházás érdekében kötendő szerződések kiemelten fontos közérdeket szolgálnak, ezáltal segítve a jogalkalmazót azon jogszabályok alkalmazása során, amelyek esetén a kiemelkedően fontos közérdek relevanciával bír.
2. §
A törvény 2. §-a egyértelműen kijelöli a beruházás építtetőjét. Az állami vágyon tekintetében jelenleg hatályos jogi szabályozással kompatibilis megoldásként építtetőként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság került kijelölésre.
3. §
A beruházással összefüggő közbeszerzési eljárások gyorsítása érdekében a törvény 3. §-a lehetővé teszi, hogy a beruházással összefüggésben a lehető leggyorsabban lebonyolítható közbeszerzési eljárásforma kerüljön alkalmazásra. Ugyanezen cél érdekében a törvény a beruházással összefüggő közbeszerzési eljárásokat kiveszi a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló kormányrendelet hatálya alól. A közbeszerzési eljárások jogszerűségét a magyar jogrendszer egyéb szabályai biztosítják, ugyanakkor ezzel a megoldással a beszerzések tekintetében több hetes határidő rövidítés érhető el. A transzparencia és a verseny biztosítása érdekében ugyanakkor a törvény előírja, hogy minden esetben legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívni, és az ajánlatok értékelési szempontja kizárólag a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás lehet. Az átláthatóság érdekében rendelkezik továbbá a törvény arról, hogy e közbeszerzési eljárások lényeges dokumentumai nyilvánosak és megismerhetőek.
A törvény 4. §-ának célja ugyancsak a közbeszerzési eljárások gyorsítása, erre tekintettel a törvény a közbeszerzési hirdetmények ellenőrzéséről szóló miniszteri rendeletben megállapított határidőket rövidíti. Általános jelleggel az egyébként alkalmazandó határidőket a törvény a felére csökkenti.
5. §
A törvény 5. §-a egyfelől sajátos beépítési követelményeket határoz meg a létesítményfejlesztés helyszínéül szolgáló ingatlan tekintetében. Az eltérő szabályok megalkotása azért indokolt, mert a vizes világbajnokság megrendezéséhez egy sajátos építmény megépítésére van szükség, amelynek tekintetében az általános, szabályok alkalmazása több tekintetben megoldhatatlan. Az 5. § (6) bekezdése továbbá külön jogszabály alkotására ad felhatalmazást, amelyben a kulturális örökség védelmére vonatkozó törvény előírásaitól eltérő szabályok állapíthatók meg. Ennek indoka az, hogy az építkezés rendkívül feszített ütemét össze kell hangolni a régészeti feltárás érdekeivel. Ezt a célt megfelelő rugalmasságot biztosító kormányrendeleti szabályozással lehet elérni. A törvény 5. § (7) bekezdése egyes tevékenységeket építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységnek minősít, ezen tevékenységek köre alapvetően az építkezés előkészítését szolgálja, és az építési engedély nélkül történő munkavégzés lehetőségének biztosítása ugyancsak annak elősegítésére szolgál, hogy a beruházás a rendelkezésre álló rendkívül rövid időn belül meg tudjon valósulni.
6. §
Tekintettel arra, hogy a beruházás helyszínéül szolgáló ingatlan árvízveszélyes területen helyezkedik el, a törvény 6. §-a megállapítja az árvízvédelemmel összefüggő feladatokat és kötelezettségeket, annak érdekében, hogy a beruházás megvalósításának időpontjára a beruházás helyszínének -és tágabb környezetének árvízvédelme mind jogi, mind műszaki szempontból teljes körűen megoldott legyen.
7. §
A 7. § a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban alkalmazandó határidőket határozza meg, jelentősen lerövidítve az irányadó határidőket. A határidő csökkentés indokául szintén az a cél szolgál, hogy az engedélyeztetés időtartama csökkenjen és ezáltal a beruházás a lehető legrövidebb időn belül mégkezdődhessen és a világbajnokság időpontjára biztonsággal elkészülhessen.
8. §
A beruházás részét képezi egy ideiglenes létesítményként funkcionáló, mintegy 14.000 személy elhelyezésére szolgáló, lelátó létesítése, amely azonban csak a világbajnokság időtartama alatt fog fennállni, a verseny megrendezését követően 'elbontásra kerül. Ezen lelátók ideiglenes jellegére tekintettel szükséges a rájuk vonatkozó speciális szabályokat megállapítani, amelyek alapvetően tűzvédelmi és katasztrófavédelmi szempontok alapján kell, hogy megállapításra kerüljenek. Erre tekintettel a törvény a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert hatalmazza fel a létesítés feltételei részletes szabályainak megalkotására. Tekintettel e létesítmény ideiglenes jellegére, a törvény kimondja, hogy az épületek létesítésére vonatkozó általános építésjogi követelményeket e lelátók tekintetében nem kell alkalmazni.
9. §
Ugyancsak speciális szabályozást kíván az úgynevezett óriás toronyugrás versenyszám megrendezéséhez szükséges létesítmény létesítése. Ez a létesítmény szintén ideiglenes jellegűnek tekintendő, hiszen csak a versenyszám lebonyolításának idejére kerül felállításra, azt követően végleges jelleggel elbontásra kerül. Tekintettel arra, hogy a létesítmény csak rövid ideig fog fennállni, annak létesítése kapcsán nem indokolt az állandó jellegű épületek létesítése kapcsán egyébként alkalmazandó szabályok alkalmazása. Az óriás toronyugrás versenyszám lebonyolítása idejére a Dunán várhatóan hajózási korlátozást kell elrendelni, erre tekintettel a törvény felhatalmazza a Kormányt, hogy a vízi rendezvény engedélyezésének általános szabályaihoz képest speciális szabályokat állapítson meg.
10. §
A törvény 10. §-a biztosítja annak lehetőségét, hógy a települési önkormányzat a tulajdonában lévő önkormányzati vagyont az állam javára versenyeztetés mellőzésével, akár ingyenesen is átruházza. Ezt a kivételt a nemzeti vagyonról szóló törvény általános szabályai alóli kivétel megteremtése céljából indokolt a törvénybe beiktatni.
11. §
A beruházás irányítását a kormány döntése alapján az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos látja el. Annak érdekében, hogy a kormánybiztos az irányítás jogát megfelelően gyakorolni tudja, a törvény 11. §-a általános tájékoztatási kérési jogosultsággal ruházza fel a kormánybiztost, illetve a beruházás megvalósítását elősegítő konkrét intézkedések megtételére vonatkozó javaslati jogot biztosít a számára.
12. §
Tekintettel arra, hogy a beruházás megvalósításáról a Kormány, illetve a jelen törvény elfogadásával az Országgyűlés döntött, indokolt a törvényben rögzíteni azt, hogy a beruházás finanszírozására szolgáló források felhasználásával kapcsolatban további jóváhagyásra nincs szükség.
13. §
A beruházás mind az alapépület, mind az ideiglenes kiegészítő létesítmények tekintetében jelenleg nem állami tulajdonban lévő ingatlanon valósul meg, ezért a törvény főszabályként rendelkezik arról, hogy az építtető az ingatlan tulajdonosával kösse meg a beruházás megvalósításához szükséges megállapodásokat. Arra az esetre, ha e megállapodások létrehozatala nem jár sikerrel, a törvény kimondja, hogy a szükséges ingatlanokat ki kell sajátítani, a kisajátításra vonatkozó általános szabályok szerint, azaz az érintett ingatlan tulajdonosa azonnali és teljes körű kártalanítása mellett.
14. §
A törvény 14. §-á az építési beruházásoknál szokásos közterület használati hozzájárulás megadásának határidejét rögzíti. Tekintettel arra, hogy ez a határidő általános jelleggel jogszabályban nincs rögzítve, e rendelkezés célja szintén a beruházás gyorsítása lehetőségének biztosítása.
15. §
A törvény 15/§-a felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.
16. és 17. §
A törvény 16. §-a a hatályba lépés napját állapítja meg, a 17. § pedig átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, amelynek értelmében a törvényt a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében ki kell mondani továbbá, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság a beruházás tekintetében a korábban építtetőként eljárt Nemzeti Sportközpontok költségvetési, szervi jogutódjának tekintendő.
18. §
A törvény 18 §-a a kisajátításról szóló törvényt módosítja, és ezáltal jogcímet teremt a világversenyek céljából létesítendő létesítmények megvalósításához szükséges ingatlanok kisajátítására vonatkozóan.
19. §
A törvény 19. §-a a beruházásért felelős kormánybiztos működésének egyes szabályai tekintetében módosítja a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényt.