2011. évi LXXVII. törvény

a világörökségről[1]

Az Országgyűlés az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete 1972. november 16-án kelt, az 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezménnyel (a továbbiakban: Egyezmény) összhangban, annak hatékony végrehajtásához; a kiemelkedő egyetemes értékek megőrzéséhez szükséges rendelkezések megállapítása érdekében - tekintetbe véve a fenntartható fejlődés elveit is - a következő törvényt alkotja:

1. A törvény hatálya, értelmező rendelkezések

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

a) a világörökségi és a világörökségi várományos területekre,

b) a világörökségi és a világörökségi várományos területekkel kapcsolatos, a világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értékét, valamint a világörökségi várományos terület kiemelkedő értékét érintő tevékenységre, valamint

c) a b) pont szerinti tevékenységet végző vagy e tevékenység által érintett szervezetekre és személyekre.

(2)[2] Világörökségi vagy világörökségi várományos területté csak

a)[3] a korábban hozott miniszteri döntéssel, határozattal vagy a kulturális örökség védelméről szóló törvény vagy a magyar építészetről szóló törvény alapján miniszteri rendelettel védetté nyilvánított és ekként kulturális örökségi védelmet élvező műemléki érték vagy nyilvántartott régészeti lelőhely, vagy

b) a természet védelméről szóló törvény erejénél fogva védett vagy a természet védelméről szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján védetté nyilvánított országos jelentőségű védett természeti terület, továbbá az országos jelentőségű védett természeti terület kijelölt védőövezete

nyilvánítható.

(3)[4] A világörökségi terület egyben a magyar építészetről szóló törvény szerinti településképi szempontból kiemelten meghatározó területnek is minősül.

2. § E törvény alkalmazásában:

1. kiemelkedő egyetemes érték: a világörökségi helyszín által megtestesített - az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization, a továbbiakban: UNESCO) Világörökség Bizottsága által ekként elfogadott - érték, amely kivételessége és páratlansága miatt nemzetközi szempontból is kiemelkedő és egyedi kulturális örökségi, illetve természeti jelentőséggel bír, ennélfogva folyamatos megőrzése és védelme az egész emberiség, a jelen és jövő generációi számára kiemelkedő fontosságú;

2.[5] világörökségi helyszín: az UNESCO Világörökség Bizottsága határozata alapján a Világörökség Jegyzékbe felvett, világörökségi címmel rendelkező - az 1. mellékletben meghatározott - helyszín, amelyet a kulturális örökségről, a magyar építészetről, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület;

3. világörökségi helyszín védőövezete: a világörökségi helyszín környezete, amely az UNESCO Világörökség Bizottságának határozata alapján a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékeinek sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja, és amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté vagy jelölték ki, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, védett természeti terület, illetve a védett természeti terület védőövezete;

4. Világörökség Jegyzék: az UNESCO Világörökség Bizottsága által az Egyezmény 11. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott és vezetett lista;

5. világörökségi terület: a világörökségi helyszín és annak védőövezete;

6.[6] várományos helyszín: a kiemelkedő kulturális örökségi, illetve természeti értékei (a továbbiakban együtt: kiemelkedő érték) révén, az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumok szerint az UNESCO Világörökség Központhoz (a továbbiakban: Központ) bejelentett, a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében szereplő helyszín, amelyet a kulturális örökségről, a magyar építészetről, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület;

7.[7] Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzéke: a kiemelkedő kulturális örökségi vagy természeti értékei alapján a Világörökség Jegyzékbe való felterjesztésre kiválasztott helyszíneknek, azok indokolt esetben javasolt védőövezeteinek és azok lehatárolásainak a kulturális örökség védelméért felelős miniszter rendeletében kihirdetett jegyzéke;

8.[8] várományos helyszín javasolt védőövezete: a várományos helyszín indokolt esetben kijelölt olyan környezete,

a) amely kiemelkedő egyetemes értékének sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja,

b)[9] amelyet a kulturális örökségről, a magyar építészetről, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, illetve jelöltek ki, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, országos jelentőségű védett természeti terület vagy annak védőövezete;

9.[10] várományos terület: a várományos helyszín és annak javasolt védőövezete.

2. Általános rendelkezések

3. § (1)[11] A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéket, a várományos helyszín kiemelkedő értéket hordoz, amelyet - a kulturális örökségről, a magyar építészetről, a természet védelméről, illetve a településkép védelméről szóló jogszabályok alapján fennálló védettséggel összhangban - mindenki köteles megóvni.

(2)[12] A világörökségi és a várományos terület védelme és fennmaradását szolgáló, értékőrző használata közérdek, amely - összhangban a kulturális örökség, a természet, illetve a településkép védelméről szóló jogszabályok alapján fennálló védettségből fakadó kötelezettségeikkel - az állami és önkormányzati szervek, az egyházi jogi személyek, a társadalmi és egyéb szervezetek, illetve a természetes személyek együttműködésével valósul meg.

(3)[13] A világörökségi és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos területet az Egyezménnyel összhangban, annak egyetemes és nemzeti értékeit megőrizve és a köz érdekét szolgálva kell használni, bemutatni, fenntartható módon fejleszteni vagy szükség szerint helyreállítani.

(4)[14] A világörökségi és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos terület használata, bemutatása és fejlesztése az 1. § (2) bekezdés szerinti védettségre tekintettel, egységes kezelési elvek alapján, átláthatóan, a világörökségi címhez méltó módon történhet, így különösen[15]

a) a helyszínnek meg kell őriznie eredeti értékeit, egységes látképét, történeti környezetbe ágyazott, illetve egyedi megjelenését különösen a - nappali és éjszakai - látvány, a térbeli kapcsolatok és arányok tekintetében,

b) ne veszélyeztesse a helyszín hitelességét, sértetlen fennmaradását és integritását, továbbá ne eredményezze a világörökségi értékek károsodását és a károsodás veszélyét ne idézze elő,

c) méltón illeszkedjen a terület kulturális, történeti, természeti értékeihez,

d) ne okozza akár közvetlenül, akár közvetve az egyetemes és nemzeti értékek csökkenését, értékvesztését,

e) érvényesüljön a közérdeknek megfelelő és hiteles, a világörökségi helyszínhez méltó funkció és jelleg,

f) biztosított legyen a világörökségi értékekhez való hozzáférés, a megközelíthetőség és a zavartalan látogatás.

4. § (1)[16] A világörökségi területekkel összefüggő állami feladatokat a kulturális örökség védelméért felelős miniszter - a külön jogszabályok alapján fennálló feladat- és hatáskörüket nem érintve - az 1. mellékletben meghatározott miniszterekkel egyetértésben, más érdekelt miniszterekkel együttműködve látja el.

(2)[17] A kulturális örökség védelméért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatai körében különösen az alábbi tevékenységet végzi:

a) meghatározza az Egyezményből eredő feladatok végrehajtásának koncepcióját, stratégiáját;

b) érvényesíti a világörökségi szempontokat a világörökségi területet érintő jogszabályokban, illetve átfogó tervezési programokban;

c)[18] előkészíti a Kormány részére a világörökségi területek világörökségi kezelési tervét (a továbbiakban: világörökségi kezelési terv), a Világörökség Jegyzékbe történő felvételt követően haladéktalanul intézkedik annak kihirdetéséről, továbbá szükség esetén kezdeményezi a világörökségi kezelési terv felülvizsgálatát, módosítását;

d) gondoskodik a világörökségi terület állapotának felméréséről és folyamatos figyelemmel kíséréséről, továbbá megteszi a kiemelkedő egyetemes érték megőrzéséhez, bemutatásához, fenntartásához, valamint az azt érő káros hatások bekövetkezésének megelőzéséhez szükséges intézkedéseket;

e) felügyeli a világörökségi gondnokságok e törvényben, valamint e törvény alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott tevékenységét, és külön jogszabályban meghatározott esetekben intézkedik a világörökségi gondnokság megbízásának visszavonásáról;

f)[19] négyévente beszámol a Kormánynak és az Országgyűlésnek a világörökségi területek állapotáról és az Egyezményből eredő feladatok ellátásáról;

g) szükség esetén gondoskodik a világörökségi területtel kapcsolatos módosítás, így különösen a világörökségi terület határának, a világörökségi helyszín elnevezésének, valamint kiemelkedő egyetemes értékének megváltoztatása Központhoz történő bejelentéséről;

h) gondoskodik a világörökségi terület fennmaradását szolgáló használat, fejlesztés és bemutatás érdekében tervek, programok, projektek előkészítéséről és megvalósításáról;

i) ellátja a világörökséggel kapcsolatos, az Egyezményből eredő nemzetközi feladatokat, így különösen a határon átnyúló világörökségi helyszínek esetén együttműködésre törekszik a határon átnyúló helyszínnel érintett Részes Állam felelős miniszterével;

j) gondoskodik a kiemelkedő egyetemes értéket hordozó örökség széles körben történő megismertetését, bemutatását, valamint fejlesztését elősegítő - köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztő - programok kidolgozásáról és végrehajtásáról, valamint

k) gondoskodik a világörökség állapotának figyelemmel kísérése, értékeinek megóvása során a létesítő okiratuk szerint kulturális örökség védelmével, illetve természeti értékek esetén a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel való együttműködésről.

l)[20]

m)[21] gondoskodik a hazai világörökségi területek jogszabályban meghatározott - személyes adatot nem tartalmazó - adatai központi, közhiteles nyilvántartásának vezetéséről.

4/A. §[22] (1)[23] A kulturális örökség védelméért felelős miniszter, vagy ha a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték és a világörökségi terület egésze védett természeti területen van, úgyszintén, ha az állami tulajdonban álló vagyonelem (a továbbiakban: állami vagyonelem) kizárólag természetvédelmi oltalom alatt áll, a természet védelméért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: védelemért felelős miniszter) hivatalból, továbbá az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a világörökségi helyszínen működő világörökségi gondnokság kérelmére megvizsgálja a világörökségi területen levő, állami vagyonelem használatát és hasznosítását. Amennyiben a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke természeti érték is, vagy az állami vagyonelem természetvédelmi oltalom alatt is áll, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a vizsgálatot a természet védelméért felelős miniszter közreműködésével folytatja le.

(2)[24] Ha a védelemért felelős miniszter hatósági eljárásában megállapítja, hogy az állami vagyonelem használata vagy hasznosítása nem felel meg a 3. § (3) és (4) bekezdésében foglalt követelményeknek, hatósági határozatban kötelezi az állami vagyonelemet használó vagy hasznosító természetes személyt, jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetet arra, hogy a vagyonelemet harminc napon belül az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv birtokába adja. A határozat véglegessé válásával egyidejűleg az állami vagyonelem használatára, illetve hasznosítására vonatkozó, a határozat véglegessé válása időpontjában érvényes jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.

(2a)[25] Ha a (2) bekezdés szerinti hatósági eljárás jelentős számú ügyfelet érint, akkor a védelemért felelős miniszter az ügyféllel a miniszter által vezetett minisztérium honlapján hirdetményi úton is kapcsolatot tarthat.

(3) A (2) bekezdés szerinti határozat végrehajtását az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv foganatosítja.

4/B. §[26] (1) Amennyiben a világörökségi helyszínen fennálló állami tulajdonban álló épület, műtárgy egyéb közterületi építmény (a továbbiakban együtt: építmény) nem illeszkedik a világörökségi helyszín egységes településképi megjelenéséhez, vagy ellehetetleníti a világörökségi helyszín, mint kiemelkedő egyetemes érték fenntartására és bemutatására irányuló fejlesztési tervek megvalósítását, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter egyetértésével kezdeményezheti az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervnél az ingatlan átépítését, bontását.

(2) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter kezdeményezése alapján az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv megteszi az állami tulajdonú építmény átépítése vagy bontása érdekében szükséges intézkedéseket.

5. §[27] A kulturális örökség védelméért felelős miniszter más feladatkörükben érintett miniszterekkel együttműködve ellátja a várományos területtel kapcsolatos állami feladatokat, így különösen:

a) kiválasztja a várományos helyszíneket,

b) bejelenti a várományos helyszíneket a Központhoz,

c)[28] gondoskodik a hazai Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékének vezetéséről,

d)[29] javaslatot tesz a Kormány részére a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos helyszínre (a továbbiakban: a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín),

e)[30] gondoskodik a Kormány döntése alapján a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín világörökségi gondnokságának ideiglenes kijelöléséről,

f) intézkedik a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín Világörökség Jegyzékbe történő jelöléséről, valamint

g)[31] gondoskodik a várományos helyszínen kiemelkedő értéket hordozó örökség megismerését, fejlesztését és bemutatását elősegítő - köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztő - programok kidolgozásáról és végrehajtásáról.

6. §[32] A kulturális örökség védelméért felelős miniszter a 4. § (2) bekezdésében és az 5. §-ban meghatározott feladatokat a Kormány által az e feladatok ellátása céljából létrehozott javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő testület közreműködésével látja el.

6/A. §[33] (1) A világörökségi helyszínen található ingatlan tekintetében - ide nem értve a lakhatás céljára szolgáló rendeltetés szerinti jellegű épületet (különösen: lakás, lakóház), valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földet - a magyar államot - más jogosultakat megelőzően - elővásárlási jog illeti meg.

(1a)[34] Az (1) bekezdéstől eltérően a magyar államot elővásárlási jog illeti meg az ingatlan-nyilvántartásban kivett lakóház fő rendeltetési jellegű, valamint a 200 négyzetmétert meghaladó alapterületű, lakás rendeltetésű azon ingatlan vonatkozásában, amely a Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszínen található.

(2) A magyar állam elővásárlási jogát

a) a természetvédelemért felelős miniszter gyakorolja, ha a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékét a természet védelméről szóló jogszabályok alapján fennálló védettséggel összhangban állapították meg,

b) minden más esetben a kulturális örökség védelméért felelős miniszter gyakorolja.

(3) Ha a magyar államot más jogcímen is megilleti az elővásárlási jog, akkor először az e törvény alapján fennálló elővásárlási jog gyakorlása tekintetében kell nyilatkozni. Ha ezen jogcím alapján nem kerül sor az elővásárlási jog gyakorlására, úgy az elővásárlási jog a magyar állam tekintetében a további fennálló jogcímeken gyakorolható.

(4) Ha az e törvény alapján fennálló elővásárlási joggal olyan ingatlan érintett, amelyen a kulturális örökség védelméről szóló törvény vagy a természet védelméről szóló törvény alapján is fennáll a magyar államot megillető elővásárlási jog, úgy csak az e törvény alapján fennálló elővásárlási jog vonatkozásában kell nyilatkozni.

(5) Az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében a kormányrendeletben kijelölt hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

6/B. §[35] (1) A világörökségi szakkérdésben eljáró hatóság - az e törvénnyel és a végrehajtására kiadott rendeletekkel összhangban - honlapján, az érintettek számára visszakereshető módon szakmai követelményeket tartalmazó iránymutatást tehet közzé, amely a hatósági eljárás során érvényesítendő.

(2) Az (1) bekezdés szerinti iránymutatás vagy annak módosítása csak a kulturális örökség védelméért felelős miniszter előzetes jóváhagyását követően tehető közzé, és a honlapon történő közzététel és a követelmény hatálybalépése között legalább 30 nap felkészülési időt kell biztosítani.

3. Kezelés, világörökségi kezelési terv, világörökségi gondnokság

7. § (1) A világörökségi területek kezelése - a kiemelkedő egyetemes érték, és az azt hordozó valamennyi anyagi és nem anyagi tényező megőrzése érdekében - kiterjed a világörökségi területek használatának, fejlesztésének, bemutatásának, illetve szükség szerinti helyreállításának biztosítására, továbbá a világörökségi területek megőrzésével és fenntartható mértékű használatával kapcsolatos tevékenységek összehangolására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kezelés körébe tartozik különösen:

a) a helyszínek tudományos alapú értékvizsgálatában, állapotának dokumentálásában, valamint a fenntartható használat adott helyszínre érvényes és a világörökségi kezelési tervben érvényesítendő kritériumainak kidolgozásában való részvétel;

b)[36] a világörökségi területek vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín világörökségi kezelési terveinek kidolgozásában és felülvizsgálatában, az azzal kapcsolatos egyeztetések (az érintett tulajdonosokkal, önkormányzatokkal, a külön jogszabályban meghatározott tudományos, szakmai és civil szervezetekkel) lefolytatásában való közreműködés;

c) a világörökségi kezelési tervben foglaltak gyakorlati végrehajtásának az érintettek és érdekeltek körében történő megismertetésében való részvétel;

d) a határon átnyúló világörökségi területek esetében együttműködés az érintett határon túli kezelő szervezetekkel;

e) a világörökségi terület állapotának folyamatos követő-figyelése, az ezzel kapcsolatos intézkedések kezdeményezése, valamint a világörökségi kezelési terv végrehajtásához szükséges adatok gyűjtésében, elemzésében és a világörökségi kezelési terv teljesítéséhez szükséges lépések meghatározásában való részvétel;

f)[37] az érintett partnerekkel - köztük a létesítő okiratuk szerint kulturális örökség védelmével, illetve természeti értékek esetén a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel - folyamatosan együttműködve a világörökségi terület értékmegőrzésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósításának kezdeményezése, szervezése, előmozdítása, valamint

g)[38] a kulturális örökség védelméért felelős miniszter részére jelentés készítése a világörökségi terület állapotáról, különös tekintettel a világörökségi területet érintő minden olyan tevékenységre, amely kihat a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékére.

8. § (1)[39] A világörökségi helyszínek által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzése, és a fennmaradást nem veszélyeztető hasznosíthatósága érdekében - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a világörökségi területek világörökségi kezelési tervét a Kormány rendeletben hirdeti ki.

(2) A világörökségi kezelési terv egyeztetésébe az érintett helyi önkormányzatokat be kell vonni.

(3)[40] Ha a világörökségi helyszín vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték, és a világörökségi helyszín vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín területének egésze védett természeti területen van, a természetvédelmi kezelési terv a világörökségi helyszín világörökségi kezelési tervének minősül. Ebben az esetben a természetvédelmi kezelési terv jogszabályban meghatározott tartalmi és szerkezeti keretei között biztosítani kell a védett természeti terület világörökségi címéből fakadó szakmai követelmények érvényesülését.

(3a)[41] A (3) bekezdés szerinti természetvédelmi kezelési terv csak akkor minősül az (1) bekezdés szerinti, a világörökségi területre vonatkozó világörökségi kezelési tervnek, ha megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet világörökségi kezelési terv tartalmi elemeire vonatkozó részletes követelményeknek. Ha a világörökségi kezelési terv tartalmi követelményei nem teljesülnek a (3) bekezdés szerinti természetvédelmi kezelési tervben, akkor az érintett területre külön világörökségi kezelési tervet kell készíteni.

(4)[42] Amennyiben a világörökségi területen vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín területén országos vagy helyi jelentőségű védett természeti terület is van, az (1) bekezdésben meghatározott világörökségi kezelési tervet a védett természeti területre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi kezelési tervvel összhangban - a természetvédelmi kezelési tervben foglalt, a kiemelkedő egyetemes érték vagy a kiemelkedő érték védelmét biztosító természetvédelmi kezelési előírásokra utalva - kell elkészíteni. A természet védelméről szóló külön jogszabály alapján fennálló védettségből eredő korlátozásokat, tilalmakat a természetvédelmi kezelési terv tartalmazza.

(5)[43] Világörökségi területen építményt, épületet, műszaki berendezést, reklámhordozót, közlekedési infrastruktúrát és napelemes erőművet újonnan elhelyezni, közműfejlesztést megvalósítani, erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és bányászati tevékenységet folytatni, növényzetet telepíteni csak a világörökségi kezelési tervben meghatározott szempontrendszer és korlátozások figyelembevételével lehetséges.

(6) A világörökségi területek világörökségi kezelési tervében foglaltak figyelembevételével kell különösen[44]

a)[45] a területrendezési tervet, valamint a területfelhasználás rendjét és a területhasználat szabályait érintően a településrendezési tervet felülvizsgálni, és szükség esetén módosítani, összhangba hozni;

b)[46] a világörökségi terület vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín természeti és kulturális örökségi értékeit érő káros hatások bekövetkezését megelőzni, a káros hatásokat elhárítani, csökkenteni; valamint

c)[47] a világörökségi területet vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszínt érintő bármely változtatást (különösen fejlesztést, felújítást, helyreállítást) végezni.

(7) A világörökségi kezelési tervet szükség szerint, de legalább hétévenként felül kell vizsgálni.

9. § (1)[48] A hatósági eljárásokban hatóságként eljáró vagy közreműködő örökségvédelmi és természetvédelmi hatóság a világörökségi helyszínek és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzése érdekében a világörökségi területen vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszínen és védőövezetében az e törvényben és a világörökségi kezelési tervben foglaltakat eljárása során köteles érvényre juttatni.

(2)[49] Amennyiben a világörökségi területet és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszínt és védőövezetét érintő restaurálási, helyreállítási, fejlesztési és építési, bányászati tevékenységre és művelési ág megváltoztatására irányuló kérelem esetében szakértői vélemény beszerzése szükséges, az eljáró hatóság - a saját költségei terhére - jogszabályban meghatározott, a védelem jellege szerinti szakértőt rendel ki.

(3)[50]

(4)[51]

(5)[52]

10. §[53] (1) A világörökségi helyszín, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzését szolgáló kezelés 7. §-ban foglalt feladatainak világörökségi kezelési terv alapján történő ellátására - ha azt külön jogszabály nem utalja más szerv hatáskörébe - helyszínenként egy világörökségi gondnokság működik.

(2) A világörökségi gondnokság olyan, az adott világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének jellegéhez kötődő tevékenységű, jogi személyiséggel rendelkező szervezet - így különösen költségvetési szerv, helyi önkormányzat, egyházi jogi személy, egyesület, alapítvány, nonprofit gazdasági társaság -, amelynek tevékenysége kiterjed a világörökségi érdekek képviseletére, a kiemelkedő egyetemes érték védelmére, valamint működési területe magában foglalja a világörökségi területet vagy annak jelentős részét. A Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín esetében a világörökségi gondnokság közreműködik az 5. § f) pontja szerinti feladat ellátásában.

(3) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter a világörökségi gondnokságot világörökségi helyszínenként, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín esetében - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével választja ki. A világörökségi gondnokság megbízása visszavonásig, de legfeljebb hét évre szól, amely meghosszabbítható.

(4) Amennyiben a világörökségi helyszín, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték, és a világörökségi helyszínt teljes egészében lefedő országos jelentőségű védett természeti területre vonatkozóan külön jogszabály természetvédelmi kezelésért felelős szervet jelöl ki, úgy ez a szerv látja el a kezelés 7. §-ban megjelölt feladatait.

(5) Amennyiben külön jogszabály a világörökségi terület, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín és védőövezete egy részének kezeléséért felelős szervet jelöl ki, úgy a (3) bekezdés alapján kiválasztott világörökségi gondnokság köteles ezzel a szervvel együttműködni.

11. §[54]

4. Finanszírozás

12. § (1) A világörökségi címmel kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket az e törvényben megjelölt állami feladatok és a (2) bekezdésben meghatározott feladatok költségeire figyelemmel kell meghatározni.

(2) Az állam a központi költségvetésből finanszírozza az alábbi feladatokat:

a) a világörökségi kezelési terv kidolgozását;

b) a 9. § (2) bekezdésében meghatározott szakértői költségeket;

c)[55] a területrendezési tervek és a településrendezési tervek világörökségi kezelési tervben foglaltak szerinti felülvizsgálatát és módosítását.

d)[56] a 4/A. § szerinti felülvizsgálattal összefüggésben felmerülő, másra át nem hárítható költségeket és egyéb fizetési kötelezettségeket.

e)[57] a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín jelölésének költségeit.

(3) Az állam a központi költségvetésből támogatást nyújt az alábbi feladatok ellátásához:

a) a világörökségi területtel kapcsolatos ismeretek terjesztése, oktatási, nevelési, továbbképzési programok kidolgozása, működtetése;

b) a világörökségi területtel kapcsolatos kutatások, a világörökségi területek értékmegőrzésével, fennmaradását nem veszélyeztető hasznosításával és bemutatásával kapcsolatos módszerek (modellek), eredmények alkalmazása, érvényre juttatása;

c) a világörökségi terület kezelésével, bemutatásával, fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek, beruházások támogatása;

d) a világörökségi területtel kapcsolatos elismerések támogatása;

e) a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti tervtanácsoknak - ideértve a világörökségi területen létrehozott helyi tervtanácsokat is - a világörökségi területtel kapcsolatos feladata ellátásának támogatása.

(4) A védett értékek fenntartására, az állagvédelemre és a világörökségi kezelési tervnek megfelelő működtetéshez az állam adókedvezményt biztosíthat, amelyet külön törvényben állapít meg.

5. Átmeneti rendelkezések

13. § (1)[58] A kulturális örökség védelméért felelős miniszter e törvény hatálybalépését követő 3 éven belül felülvizsgálja az e törvény hatálybalépésekor az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumok szerint a Központhoz bejelentett helyszínek Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételének indokoltságát. Amennyiben a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a felülvizsgálatot követően nem tartja indokoltnak a helyszín Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételét, erről soron kívül értesíti a Központot.

(2) Az illetékes országos szervezetek, valamint a megyei önkormányzatok a területrendezési terveik 8. § (6) bekezdés a) pontja szerinti összhangja megteremtéséről a világörökségi kezelési tervek kihirdetését követően legkésőbb 5 éven belül, illetve más jogszabályból fakadó kötelező felülvizsgálat vagy más okból elvégzett módosítás alkalmával kötelesek gondoskodni.

(3)[59] A települési (fővárosi, fővárosi kerületi) önkormányzatok a településrendezési tervük 8. § (6) bekezdés a) pontja szerinti módosításáról a világörökségi kezelési tervek kihirdetését követő tizennyolc hónapon belül kötelesek gondoskodni.

(4)[60] A világörökségi gondnokságot az e törvény hatálybalépésétől számított 14 hónapon belül kell kijelölni.

(5) Az e törvény hatálybalépését követően a Világörökség Jegyzékbe felvett helyszín - e törvény 1. mellékletének módosítása általi - kihirdetését a Kormány kezdeményezi. Ezen helyszínek világörökségi gondnokságát a kihirdetéstől számított hat hónapon belül kell kijelölni.

(6)[61] E törvénynek a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény és a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló 2012. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2013. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. Tv.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Tv. hatálybalépése időpontjában fennálló birtoklási, használati és hasznosítási viszonyokra, illetve az ezen jogosultságokat megalapozó jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(7)[62]

6. Záró rendelkezések

14. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:

a) a világörökségi várományos helyszínek Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételének és felülvizsgálatának, továbbá a Központhoz történő bejelentésének, valamint a világörökségi várományos helyszín Világörökség Jegyzékbe történő jelölésének részletes szabályait;

b) a világörökségi testületbe tag delegálására jogosult minisztereket, a testület részletes feladatait és működését;

c) a világörökségi kezelési terv készítését, annak tartalmi elemeire vonatkozó részletes követelményeket, az érintettekkel történő előzetes egyeztetésének és felülvizsgálatának rendjét;

d)[63] a világörökségi gondnokság kijelölésének szabályait és ellátandó feladatait,

e)[64] a világörökségi területre vonatkozóan a kiemelkedő egyetemes értéket és az azt hordozó elemeket (attribútumokat), valamint az ezek megőrzését és fenntartását biztosító alapvető kezelési követelményeket, korlátozásokat és tilalmakat meghatározó világörökségi kezelési tervet,

f)[65] a világörökségi helyszínen található ingatlanok vonatkozásában a magyar államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának részletes szabályait, a 6/A. § (5) bekezdésében meghatározott hatóság kijelölését, valamint az elővásárlási joggal érintett ingatlanok adatait.

g)[66] a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentáció tartalmi elemeit, valamint az annak elkészítésére vonatkozó különös szabályokat.

(2)[67] Felhatalmazást kap a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékét.

(3)[68]

15. §[69]

16. §[70]

17. § (1) E törvény - a (2) és (3) bekezdés szerinti kivétellel - 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2)[71] A 14. § (1) bekezdés e) pontja 2014. december 1-jén, valamint a 14. § (2) bekezdés b) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3)[72] A 14. § (1) bekezdés f) pontja 2015. december 1-jén lép hatályba.

(4)[73]

18. §[74] E törvénynek az egyes törvényeknek az épített és a természeti környezet védelmével, valamint a kulturális örökségvédelemmel összefüggő módosításáról szóló 2019. évi LXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított

a) 8. § (3) és (3a) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő, világörökségi területet érintő természetvédelmi kezelési terv készítése és módosítása során, valamint

b) a 8. § (5) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált és a megismételt eljárásokban

is alkalmazni kell.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2011. évi LXXVII. törvényhez[75]

A világörökségi helyszínekkel összefüggő állami feladatokat a kulturális örökség védelméért felelős miniszterrel egyetértésben ellátó miniszterek