Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

2011. évi LXXVII. törvény

a világörökségről[1]

Az Országgyűlés az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete 1972. november 16-án kelt, az 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezménnyel (a továbbiakban: Egyezmény) összhangban, annak hatékony végrehajtásához; a kiemelkedő egyetemes értékek megőrzéséhez szükséges rendelkezések megállapítása érdekében - tekintetbe véve a fenntartható fejlődés elveit is - a következő törvényt alkotja:

1. A törvény hatálya, értelmező rendelkezések

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

a) a világörökségi és a világörökségi várományos területekre,

b) a világörökségi és a világörökségi várományos területekkel kapcsolatos, a világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értékét, valamint a világörökségi várományos terület kiemelkedő értékét érintő tevékenységre, valamint

c) a b) pont szerinti tevékenységet végző vagy e tevékenység által érintett szervezetekre és személyekre.

(2)[2] Világörökségi vagy világörökségi várományos területté csak

a)[3] a korábban hozott miniszteri döntéssel, határozattal vagy a kulturális örökség védelméről szóló törvény vagy a magyar építészetről szóló törvény alapján miniszteri rendelettel védetté nyilvánított és ekként kulturális örökségi védelmet élvező műemléki érték vagy nyilvántartott régészeti lelőhely, vagy

b) a természet védelméről szóló törvény erejénél fogva védett vagy a természet védelméről szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján védetté nyilvánított országos jelentőségű védett természeti terület, továbbá az országos jelentőségű védett természeti terület kijelölt védőövezete

nyilvánítható.

(3)[4] A világörökségi terület egyben a magyar építészetről szóló törvény szerinti településképi szempontból kiemelten meghatározó területnek is minősül.

2. § E törvény alkalmazásában:

1. kiemelkedő egyetemes érték: a világörökségi helyszín által megtestesített - az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization, a továbbiakban: UNESCO) Világörökség Bizottsága által ekként elfogadott - érték, amely kivételessége és páratlansága miatt nemzetközi szempontból is kiemelkedő és egyedi kulturális örökségi, illetve természeti jelentőséggel bír, ennélfogva folyamatos megőrzése és védelme az egész emberiség, a jelen és jövő generációi számára kiemelkedő fontosságú;

2.[5] világörökségi helyszín: az UNESCO Világörökség Bizottsága határozata alapján a Világörökség Jegyzékbe felvett, világörökségi címmel rendelkező - az 1. mellékletben meghatározott - helyszín, amelyet a kulturális örökségről, a magyar építészetről, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület;

3. világörökségi helyszín védőövezete: a világörökségi helyszín környezete, amely az UNESCO Világörökség Bizottságának határozata alapján a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékeinek sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja, és amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté vagy jelölték ki, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, védett természeti terület, illetve a védett természeti terület védőövezete;

4. Világörökség Jegyzék: az UNESCO Világörökség Bizottsága által az Egyezmény 11. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott és vezetett lista;

5. világörökségi terület: a világörökségi helyszín és annak védőövezete;

6.[6] várományos helyszín: a kiemelkedő kulturális örökségi, illetve természeti értékei (a továbbiakban együtt: kiemelkedő érték) révén, az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumok szerint az UNESCO Világörökség Központhoz (a továbbiakban: Központ) bejelentett, a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében szereplő helyszín, amelyet a kulturális örökségről, a magyar építészetről, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület;

7.[7] Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzéke: a kiemelkedő kulturális örökségi vagy természeti értékei alapján a Világörökség Jegyzékbe való felterjesztésre kiválasztott helyszíneknek, azok indokolt esetben javasolt védőövezeteinek és azok lehatárolásainak a kulturális örökség védelméért felelős miniszter rendeletében kihirdetett jegyzéke;

8.[8] várományos helyszín javasolt védőövezete: a várományos helyszín indokolt esetben kijelölt olyan környezete,

a) amely kiemelkedő egyetemes értékének sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja,

b)[9] amelyet a kulturális örökségről, a magyar építészetről, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, illetve jelöltek ki, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, országos jelentőségű védett természeti terület vagy annak védőövezete;

9.[10] várományos terület: a várományos helyszín és annak javasolt védőövezete.

2. Általános rendelkezések

3. § (1)[11] A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéket, a várományos helyszín kiemelkedő értéket hordoz, amelyet - a kulturális örökségről, a magyar építészetről, a természet védelméről, illetve a településkép védelméről szóló jogszabályok alapján fennálló védettséggel összhangban - mindenki köteles megóvni.

(2)[12] A világörökségi és a várományos terület védelme és fennmaradását szolgáló, értékőrző használata közérdek, amely - összhangban a kulturális örökség, a természet, illetve a településkép védelméről szóló jogszabályok alapján fennálló védettségből fakadó kötelezettségeikkel - az állami és önkormányzati szervek, az egyházi jogi személyek, a társadalmi és egyéb szervezetek, illetve a természetes személyek együttműködésével valósul meg.

(3)[13] A világörökségi és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos területet az Egyezménnyel összhangban, annak egyetemes és nemzeti értékeit megőrizve és a köz érdekét szolgálva kell használni, bemutatni, fenntartható módon fejleszteni vagy szükség szerint helyreállítani.

(4)[14] A világörökségi és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos terület használata, bemutatása és fejlesztése az 1. § (2) bekezdés szerinti védettségre tekintettel, egységes kezelési elvek alapján, átláthatóan, a világörökségi címhez méltó módon történhet, így különösen[15]

a) a helyszínnek meg kell őriznie eredeti értékeit, egységes látképét, történeti környezetbe ágyazott, illetve egyedi megjelenését különösen a - nappali és éjszakai - látvány, a térbeli kapcsolatok és arányok tekintetében,

b) ne veszélyeztesse a helyszín hitelességét, sértetlen fennmaradását és integritását, továbbá ne eredményezze a világörökségi értékek károsodását és a károsodás veszélyét ne idézze elő,

c) méltón illeszkedjen a terület kulturális, történeti, természeti értékeihez,

d) ne okozza akár közvetlenül, akár közvetve az egyetemes és nemzeti értékek csökkenését, értékvesztését,

e) érvényesüljön a közérdeknek megfelelő és hiteles, a világörökségi helyszínhez méltó funkció és jelleg,

f) biztosított legyen a világörökségi értékekhez való hozzáférés, a megközelíthetőség és a zavartalan látogatás.

4. § (1)[16] A világörökségi területekkel összefüggő állami feladatokat a kulturális örökség védelméért felelős miniszter - a külön jogszabályok alapján fennálló feladat- és hatáskörüket nem érintve - az 1. mellékletben meghatározott miniszterekkel egyetértésben, más érdekelt miniszterekkel együttműködve látja el.

(2)[17] A kulturális örökség védelméért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatai körében különösen az alábbi tevékenységet végzi:

a) meghatározza az Egyezményből eredő feladatok végrehajtásának koncepcióját, stratégiáját;

b) érvényesíti a világörökségi szempontokat a világörökségi területet érintő jogszabályokban, illetve átfogó tervezési programokban;

c)[18] előkészíti a Kormány részére a világörökségi területek világörökségi kezelési tervét (a továbbiakban: világörökségi kezelési terv), a Világörökség Jegyzékbe történő felvételt követően haladéktalanul intézkedik annak kihirdetéséről, továbbá szükség esetén kezdeményezi a világörökségi kezelési terv felülvizsgálatát, módosítását;

d) gondoskodik a világörökségi terület állapotának felméréséről és folyamatos figyelemmel kíséréséről, továbbá megteszi a kiemelkedő egyetemes érték megőrzéséhez, bemutatásához, fenntartásához, valamint az azt érő káros hatások bekövetkezésének megelőzéséhez szükséges intézkedéseket;

e) felügyeli a világörökségi gondnokságok e törvényben, valamint e törvény alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott tevékenységét, és külön jogszabályban meghatározott esetekben intézkedik a világörökségi gondnokság megbízásának visszavonásáról;

f)[19] négyévente beszámol a Kormánynak és az Országgyűlésnek a világörökségi területek állapotáról és az Egyezményből eredő feladatok ellátásáról;

g) szükség esetén gondoskodik a világörökségi területtel kapcsolatos módosítás, így különösen a világörökségi terület határának, a világörökségi helyszín elnevezésének, valamint kiemelkedő egyetemes értékének megváltoztatása Központhoz történő bejelentéséről;

h) gondoskodik a világörökségi terület fennmaradását szolgáló használat, fejlesztés és bemutatás érdekében tervek, programok, projektek előkészítéséről és megvalósításáról;

i) ellátja a világörökséggel kapcsolatos, az Egyezményből eredő nemzetközi feladatokat, így különösen a határon átnyúló világörökségi helyszínek esetén együttműködésre törekszik a határon átnyúló helyszínnel érintett Részes Állam felelős miniszterével;

j) gondoskodik a kiemelkedő egyetemes értéket hordozó örökség széles körben történő megismertetését, bemutatását, valamint fejlesztését elősegítő - köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztő - programok kidolgozásáról és végrehajtásáról, valamint

k) gondoskodik a világörökség állapotának figyelemmel kísérése, értékeinek megóvása során a létesítő okiratuk szerint kulturális örökség védelmével, illetve természeti értékek esetén a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel való együttműködésről.

l)[20]

m)[21] gondoskodik a hazai világörökségi területek jogszabályban meghatározott - személyes adatot nem tartalmazó - adatai központi, közhiteles nyilvántartásának vezetéséről.

4/A. §[22] (1)[23] A kulturális örökség védelméért felelős miniszter, vagy ha a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték és a világörökségi terület egésze védett természeti területen van, úgyszintén, ha az állami tulajdonban álló vagyonelem (a továbbiakban: állami vagyonelem) kizárólag természetvédelmi oltalom alatt áll, a természet védelméért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: védelemért felelős miniszter) hivatalból, továbbá az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a világörökségi helyszínen működő világörökségi gondnokság kérelmére megvizsgálja a világörökségi területen levő, állami vagyonelem használatát és hasznosítását. Amennyiben a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke természeti érték is, vagy az állami vagyonelem természetvédelmi oltalom alatt is áll, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a vizsgálatot a természet védelméért felelős miniszter közreműködésével folytatja le.

(2)[24] Ha a védelemért felelős miniszter hatósági eljárásában megállapítja, hogy az állami vagyonelem használata vagy hasznosítása nem felel meg a 3. § (3) és (4) bekezdésében foglalt követelményeknek, hatósági határozatban kötelezi az állami vagyonelemet használó vagy hasznosító természetes személyt, jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetet arra, hogy a vagyonelemet harminc napon belül az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv birtokába adja. A határozat véglegessé válásával egyidejűleg az állami vagyonelem használatára, illetve hasznosítására vonatkozó, a határozat véglegessé válása időpontjában érvényes jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.

(2a)[25] Ha a (2) bekezdés szerinti hatósági eljárás jelentős számú ügyfelet érint, akkor a védelemért felelős miniszter az ügyféllel a miniszter által vezetett minisztérium honlapján hirdetményi úton is kapcsolatot tarthat.

(3) A (2) bekezdés szerinti határozat végrehajtását az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv foganatosítja.

4/B. §[26] (1) Amennyiben a világörökségi helyszínen fennálló állami tulajdonban álló épület, műtárgy egyéb közterületi építmény (a továbbiakban együtt: építmény) nem illeszkedik a világörökségi helyszín egységes településképi megjelenéséhez, vagy ellehetetleníti a világörökségi helyszín, mint kiemelkedő egyetemes érték fenntartására és bemutatására irányuló fejlesztési tervek megvalósítását, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter egyetértésével kezdeményezheti az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervnél az ingatlan átépítését, bontását.

(2) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter kezdeményezése alapján az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv megteszi az állami tulajdonú építmény átépítése vagy bontása érdekében szükséges intézkedéseket.

5. §[27] A kulturális örökség védelméért felelős miniszter más feladatkörükben érintett miniszterekkel együttműködve ellátja a várományos területtel kapcsolatos állami feladatokat, így különösen:

a) kiválasztja a várományos helyszíneket,

b) bejelenti a várományos helyszíneket a Központhoz,

c)[28] gondoskodik a hazai Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékének vezetéséről,

d)[29] javaslatot tesz a Kormány részére a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos helyszínre (a továbbiakban: a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín),

e)[30] gondoskodik a Kormány döntése alapján a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín világörökségi gondnokságának ideiglenes kijelöléséről,

f) intézkedik a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín Világörökség Jegyzékbe történő jelöléséről, valamint

g)[31] gondoskodik a várományos helyszínen kiemelkedő értéket hordozó örökség megismerését, fejlesztését és bemutatását elősegítő - köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztő - programok kidolgozásáról és végrehajtásáról.

6. §[32] A kulturális örökség védelméért felelős miniszter a 4. § (2) bekezdésében és az 5. §-ban meghatározott feladatokat a Kormány által az e feladatok ellátása céljából létrehozott javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő testület közreműködésével látja el.

6/A. §[33] (1) A világörökségi helyszínen található ingatlan tekintetében - ide nem értve a lakhatás céljára szolgáló rendeltetés szerinti jellegű épületet (különösen: lakás, lakóház), valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földet - a magyar államot - más jogosultakat megelőzően - elővásárlási jog illeti meg.

(1a)[34] Az (1) bekezdéstől eltérően a magyar államot elővásárlási jog illeti meg az ingatlan-nyilvántartásban kivett lakóház fő rendeltetési jellegű, valamint a 200 négyzetmétert meghaladó alapterületű, lakás rendeltetésű azon ingatlan vonatkozásában, amely a Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszínen található.

(2) A magyar állam elővásárlási jogát

a) a természetvédelemért felelős miniszter gyakorolja, ha a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékét a természet védelméről szóló jogszabályok alapján fennálló védettséggel összhangban állapították meg,

b) minden más esetben a kulturális örökség védelméért felelős miniszter gyakorolja.

(3) Ha a magyar államot más jogcímen is megilleti az elővásárlási jog, akkor először az e törvény alapján fennálló elővásárlási jog gyakorlása tekintetében kell nyilatkozni. Ha ezen jogcím alapján nem kerül sor az elővásárlási jog gyakorlására, úgy az elővásárlási jog a magyar állam tekintetében a további fennálló jogcímeken gyakorolható.

(4) Ha az e törvény alapján fennálló elővásárlási joggal olyan ingatlan érintett, amelyen a kulturális örökség védelméről szóló törvény vagy a természet védelméről szóló törvény alapján is fennáll a magyar államot megillető elővásárlási jog, úgy csak az e törvény alapján fennálló elővásárlási jog vonatkozásában kell nyilatkozni.

(5) Az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében a kormányrendeletben kijelölt hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

6/B. §[35] (1) A világörökségi szakkérdésben eljáró hatóság - az e törvénnyel és a végrehajtására kiadott rendeletekkel összhangban - honlapján, az érintettek számára visszakereshető módon szakmai követelményeket tartalmazó iránymutatást tehet közzé, amely a hatósági eljárás során érvényesítendő.

(2) Az (1) bekezdés szerinti iránymutatás vagy annak módosítása csak a kulturális örökség védelméért felelős miniszter előzetes jóváhagyását követően tehető közzé, és a honlapon történő közzététel és a követelmény hatálybalépése között legalább 30 nap felkészülési időt kell biztosítani.

3. Kezelés, világörökségi kezelési terv, világörökségi gondnokság

7. § (1) A világörökségi területek kezelése - a kiemelkedő egyetemes érték, és az azt hordozó valamennyi anyagi és nem anyagi tényező megőrzése érdekében - kiterjed a világörökségi területek használatának, fejlesztésének, bemutatásának, illetve szükség szerinti helyreállításának biztosítására, továbbá a világörökségi területek megőrzésével és fenntartható mértékű használatával kapcsolatos tevékenységek összehangolására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kezelés körébe tartozik különösen:

a) a helyszínek tudományos alapú értékvizsgálatában, állapotának dokumentálásában, valamint a fenntartható használat adott helyszínre érvényes és a világörökségi kezelési tervben érvényesítendő kritériumainak kidolgozásában való részvétel;

b)[36] a világörökségi területek vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín világörökségi kezelési terveinek kidolgozásában és felülvizsgálatában, az azzal kapcsolatos egyeztetések (az érintett tulajdonosokkal, önkormányzatokkal, a külön jogszabályban meghatározott tudományos, szakmai és civil szervezetekkel) lefolytatásában való közreműködés;

c) a világörökségi kezelési tervben foglaltak gyakorlati végrehajtásának az érintettek és érdekeltek körében történő megismertetésében való részvétel;

d) a határon átnyúló világörökségi területek esetében együttműködés az érintett határon túli kezelő szervezetekkel;

e) a világörökségi terület állapotának folyamatos követő-figyelése, az ezzel kapcsolatos intézkedések kezdeményezése, valamint a világörökségi kezelési terv végrehajtásához szükséges adatok gyűjtésében, elemzésében és a világörökségi kezelési terv teljesítéséhez szükséges lépések meghatározásában való részvétel;

f)[37] az érintett partnerekkel - köztük a létesítő okiratuk szerint kulturális örökség védelmével, illetve természeti értékek esetén a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel - folyamatosan együttműködve a világörökségi terület értékmegőrzésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósításának kezdeményezése, szervezése, előmozdítása, valamint

g)[38] a kulturális örökség védelméért felelős miniszter részére jelentés készítése a világörökségi terület állapotáról, különös tekintettel a világörökségi területet érintő minden olyan tevékenységre, amely kihat a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékére.

8. § (1)[39] A világörökségi helyszínek által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzése, és a fennmaradást nem veszélyeztető hasznosíthatósága érdekében - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a világörökségi területek világörökségi kezelési tervét a Kormány rendeletben hirdeti ki.

(2) A világörökségi kezelési terv egyeztetésébe az érintett helyi önkormányzatokat be kell vonni.

(3)[40] Ha a világörökségi helyszín vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték, és a világörökségi helyszín vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín területének egésze védett természeti területen van, a természetvédelmi kezelési terv a világörökségi helyszín világörökségi kezelési tervének minősül. Ebben az esetben a természetvédelmi kezelési terv jogszabályban meghatározott tartalmi és szerkezeti keretei között biztosítani kell a védett természeti terület világörökségi címéből fakadó szakmai követelmények érvényesülését.

(3a)[41] A (3) bekezdés szerinti természetvédelmi kezelési terv csak akkor minősül az (1) bekezdés szerinti, a világörökségi területre vonatkozó világörökségi kezelési tervnek, ha megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet világörökségi kezelési terv tartalmi elemeire vonatkozó részletes követelményeknek. Ha a világörökségi kezelési terv tartalmi követelményei nem teljesülnek a (3) bekezdés szerinti természetvédelmi kezelési tervben, akkor az érintett területre külön világörökségi kezelési tervet kell készíteni.

(4)[42] Amennyiben a világörökségi területen vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín területén országos vagy helyi jelentőségű védett természeti terület is van, az (1) bekezdésben meghatározott világörökségi kezelési tervet a védett természeti területre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi kezelési tervvel összhangban - a természetvédelmi kezelési tervben foglalt, a kiemelkedő egyetemes érték vagy a kiemelkedő érték védelmét biztosító természetvédelmi kezelési előírásokra utalva - kell elkészíteni. A természet védelméről szóló külön jogszabály alapján fennálló védettségből eredő korlátozásokat, tilalmakat a természetvédelmi kezelési terv tartalmazza.

(5)[43] Világörökségi területen építményt, épületet, műszaki berendezést, reklámhordozót, közlekedési infrastruktúrát és napelemes erőművet újonnan elhelyezni, közműfejlesztést megvalósítani, erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és bányászati tevékenységet folytatni, növényzetet telepíteni csak a világörökségi kezelési tervben meghatározott szempontrendszer és korlátozások figyelembevételével lehetséges.

(6) A világörökségi területek világörökségi kezelési tervében foglaltak figyelembevételével kell különösen[44]

a)[45] a területrendezési tervet, valamint a területfelhasználás rendjét és a területhasználat szabályait érintően a településrendezési tervet felülvizsgálni, és szükség esetén módosítani, összhangba hozni;

b)[46] a világörökségi terület vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín természeti és kulturális örökségi értékeit érő káros hatások bekövetkezését megelőzni, a káros hatásokat elhárítani, csökkenteni; valamint

c)[47] a világörökségi területet vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszínt érintő bármely változtatást (különösen fejlesztést, felújítást, helyreállítást) végezni.

(7) A világörökségi kezelési tervet szükség szerint, de legalább hétévenként felül kell vizsgálni.

9. § (1)[48] A hatósági eljárásokban hatóságként eljáró vagy közreműködő örökségvédelmi és természetvédelmi hatóság a világörökségi helyszínek és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzése érdekében a világörökségi területen vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszínen és védőövezetében az e törvényben és a világörökségi kezelési tervben foglaltakat eljárása során köteles érvényre juttatni.

(2)[49] Amennyiben a világörökségi területet és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszínt és védőövezetét érintő restaurálási, helyreállítási, fejlesztési és építési, bányászati tevékenységre és művelési ág megváltoztatására irányuló kérelem esetében szakértői vélemény beszerzése szükséges, az eljáró hatóság - a saját költségei terhére - jogszabályban meghatározott, a védelem jellege szerinti szakértőt rendel ki.

(3)[50]

(4)[51]

(5)[52]

10. §[53] (1) A világörökségi helyszín, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzését szolgáló kezelés 7. §-ban foglalt feladatainak világörökségi kezelési terv alapján történő ellátására - ha azt külön jogszabály nem utalja más szerv hatáskörébe - helyszínenként egy világörökségi gondnokság működik.

(2) A világörökségi gondnokság olyan, az adott világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének jellegéhez kötődő tevékenységű, jogi személyiséggel rendelkező szervezet - így különösen költségvetési szerv, helyi önkormányzat, egyházi jogi személy, egyesület, alapítvány, nonprofit gazdasági társaság -, amelynek tevékenysége kiterjed a világörökségi érdekek képviseletére, a kiemelkedő egyetemes érték védelmére, valamint működési területe magában foglalja a világörökségi területet vagy annak jelentős részét. A Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín esetében a világörökségi gondnokság közreműködik az 5. § f) pontja szerinti feladat ellátásában.

(3) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter a világörökségi gondnokságot világörökségi helyszínenként, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín esetében - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével választja ki. A világörökségi gondnokság megbízása visszavonásig, de legfeljebb hét évre szól, amely meghosszabbítható.

(4) Amennyiben a világörökségi helyszín, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték, és a világörökségi helyszínt teljes egészében lefedő országos jelentőségű védett természeti területre vonatkozóan külön jogszabály természetvédelmi kezelésért felelős szervet jelöl ki, úgy ez a szerv látja el a kezelés 7. §-ban megjelölt feladatait.

(5) Amennyiben külön jogszabály a világörökségi terület, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín és védőövezete egy részének kezeléséért felelős szervet jelöl ki, úgy a (3) bekezdés alapján kiválasztott világörökségi gondnokság köteles ezzel a szervvel együttműködni.

11. §[54]

4. Finanszírozás

12. § (1) A világörökségi címmel kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket az e törvényben megjelölt állami feladatok és a (2) bekezdésben meghatározott feladatok költségeire figyelemmel kell meghatározni.

(2) Az állam a központi költségvetésből finanszírozza az alábbi feladatokat:

a) a világörökségi kezelési terv kidolgozását;

b) a 9. § (2) bekezdésében meghatározott szakértői költségeket;

c)[55] a területrendezési tervek és a településrendezési tervek világörökségi kezelési tervben foglaltak szerinti felülvizsgálatát és módosítását.

d)[56] a 4/A. § szerinti felülvizsgálattal összefüggésben felmerülő, másra át nem hárítható költségeket és egyéb fizetési kötelezettségeket.

e)[57] a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín jelölésének költségeit.

(3) Az állam a központi költségvetésből támogatást nyújt az alábbi feladatok ellátásához:

a) a világörökségi területtel kapcsolatos ismeretek terjesztése, oktatási, nevelési, továbbképzési programok kidolgozása, működtetése;

b) a világörökségi területtel kapcsolatos kutatások, a világörökségi területek értékmegőrzésével, fennmaradását nem veszélyeztető hasznosításával és bemutatásával kapcsolatos módszerek (modellek), eredmények alkalmazása, érvényre juttatása;

c) a világörökségi terület kezelésével, bemutatásával, fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek, beruházások támogatása;

d) a világörökségi területtel kapcsolatos elismerések támogatása;

e) a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti tervtanácsoknak - ideértve a világörökségi területen létrehozott helyi tervtanácsokat is - a világörökségi területtel kapcsolatos feladata ellátásának támogatása.

(4) A védett értékek fenntartására, az állagvédelemre és a világörökségi kezelési tervnek megfelelő működtetéshez az állam adókedvezményt biztosíthat, amelyet külön törvényben állapít meg.

5. Átmeneti rendelkezések

13. § (1)[58] A kulturális örökség védelméért felelős miniszter e törvény hatálybalépését követő 3 éven belül felülvizsgálja az e törvény hatálybalépésekor az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumok szerint a Központhoz bejelentett helyszínek Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételének indokoltságát. Amennyiben a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a felülvizsgálatot követően nem tartja indokoltnak a helyszín Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételét, erről soron kívül értesíti a Központot.

(2) Az illetékes országos szervezetek, valamint a megyei önkormányzatok a területrendezési terveik 8. § (6) bekezdés a) pontja szerinti összhangja megteremtéséről a világörökségi kezelési tervek kihirdetését követően legkésőbb 5 éven belül, illetve más jogszabályból fakadó kötelező felülvizsgálat vagy más okból elvégzett módosítás alkalmával kötelesek gondoskodni.

(3)[59] A települési (fővárosi, fővárosi kerületi) önkormányzatok a településrendezési tervük 8. § (6) bekezdés a) pontja szerinti módosításáról a világörökségi kezelési tervek kihirdetését követő tizennyolc hónapon belül kötelesek gondoskodni.

(4)[60] A világörökségi gondnokságot az e törvény hatálybalépésétől számított 14 hónapon belül kell kijelölni.

(5) Az e törvény hatálybalépését követően a Világörökség Jegyzékbe felvett helyszín - e törvény 1. mellékletének módosítása általi - kihirdetését a Kormány kezdeményezi. Ezen helyszínek világörökségi gondnokságát a kihirdetéstől számított hat hónapon belül kell kijelölni.

(6)[61] E törvénynek a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény és a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló 2012. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2013. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. Tv.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Tv. hatálybalépése időpontjában fennálló birtoklási, használati és hasznosítási viszonyokra, illetve az ezen jogosultságokat megalapozó jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(7)[62]

6. Záró rendelkezések

14. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:

a) a világörökségi várományos helyszínek Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételének és felülvizsgálatának, továbbá a Központhoz történő bejelentésének, valamint a világörökségi várományos helyszín Világörökség Jegyzékbe történő jelölésének részletes szabályait;

b) a világörökségi testületbe tag delegálására jogosult minisztereket, a testület részletes feladatait és működését;

c) a világörökségi kezelési terv készítését, annak tartalmi elemeire vonatkozó részletes követelményeket, az érintettekkel történő előzetes egyeztetésének és felülvizsgálatának rendjét;

d)[63] a világörökségi gondnokság kijelölésének szabályait és ellátandó feladatait,

e)[64] a világörökségi területre vonatkozóan a kiemelkedő egyetemes értéket és az azt hordozó elemeket (attribútumokat), valamint az ezek megőrzését és fenntartását biztosító alapvető kezelési követelményeket, korlátozásokat és tilalmakat meghatározó világörökségi kezelési tervet,

f)[65] a világörökségi helyszínen található ingatlanok vonatkozásában a magyar államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának részletes szabályait, a 6/A. § (5) bekezdésében meghatározott hatóság kijelölését, valamint az elővásárlási joggal érintett ingatlanok adatait.

g)[66] a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentáció tartalmi elemeit, valamint az annak elkészítésére vonatkozó különös szabályokat.

(2)[67] Felhatalmazást kap a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékét.

(3)[68]

15. §[69]

16. §[70]

17. § (1) E törvény - a (2) és (3) bekezdés szerinti kivétellel - 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2)[71] A 14. § (1) bekezdés e) pontja 2014. december 1-jén, valamint a 14. § (2) bekezdés b) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3)[72] A 14. § (1) bekezdés f) pontja 2015. december 1-jén lép hatályba.

(4)[73]

18. §[74] E törvénynek az egyes törvényeknek az épített és a természeti környezet védelmével, valamint a kulturális örökségvédelemmel összefüggő módosításáról szóló 2019. évi LXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított

a) 8. § (3) és (3a) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő, világörökségi területet érintő természetvédelmi kezelési terv készítése és módosítása során, valamint

b) a 8. § (5) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált és a megismételt eljárásokban

is alkalmazni kell.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2011. évi LXXVII. törvényhez[75]

A világörökségi helyszínekkel összefüggő állami feladatokat a kulturális örökség védelméért felelős miniszterrel egyetértésben ellátó miniszterek

[76]
AB
1Világörökségi helyszínEgyetértő miniszter
2Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és
az Andrássy út
állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter
3építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter
4európai uniós források felhasználásáért felelős
miniszter
5közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
6természetvédelemért felelős miniszter
7területrendezésért felelős miniszter
8településfejlesztésért és településrendezésért
felelős miniszter
9turizmusért felelős miniszter
[77]
10Hollókő ófalu és környezeteagrárpolitikáért felelős miniszter
11építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter
12európai uniós források felhasználásáért felelős
miniszter
13közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
14természetvédelemért felelős miniszter
15területrendezésért felelős miniszter
16településfejlesztésért és településrendezésért
felelős miniszter
17turizmusért felelős miniszter
18Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjaieurópai uniós források felhasználásáért felelős
miniszter
19közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
20természetvédelemért felelős miniszter
21területrendezésért felelős miniszter
22településfejlesztésért és településrendezésért
felelős miniszter
23turizmusért felelős miniszter
24Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és
természeti környezete
építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter
25európai uniós források felhasználásáért felelős
miniszter
26közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
27természetvédelemért felelős miniszter
28területrendezésért felelős miniszter
29településfejlesztésért és településrendezésért
felelős miniszter
30turizmusért felelős miniszter
31Hortobágyi Nemzeti Park - a Pusztaagrárpolitikáért felelős miniszter
32építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter
33európai uniós források felhasználásáért felelős
miniszter
34közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
35természetvédelemért felelős miniszter
36területrendezésért felelős miniszter
37településfejlesztésért és településrendezésért
felelős miniszter
38turizmusért felelős miniszter
39Pécs (Sopianae) ókeresztény temetőjeépítésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter
40európai uniós források felhasználásáért felelős
miniszter
41közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
42területrendezésért felelős miniszter
43településfejlesztésért és településrendezésért
felelős miniszter
44turizmusért felelős miniszter
[78]
45Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (röviden: Fertő-táj)agrárpolitikáért felelős miniszter
46építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter
47európai uniós források felhasználásáért felelős
miniszter
48közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
49természetvédelemért felelős miniszter
50területrendezésért felelős miniszter
51településfejlesztésért és településrendezésért
felelős miniszter
52turizmusért felelős miniszter
53Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtájagrárpolitikáért felelős miniszter
54építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter
55európai uniós források felhasználásáért felelős
miniszter
56közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
57természetvédelemért felelős miniszter
58területrendezésért felelős miniszter
59településfejlesztésért és településrendezésért
felelős miniszter
60turizmusért felelős miniszter

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2011. június 14-i ülésnapján fogadta el.

[2] Megállapította a 2019. évi LXIV. törvény 25. §-a. Hatályos 2019.07.16.

[3] Megállapította a 2023. évi C. törvény 270. § (5) bekezdése. Hatályos 2024.10.01.

[4] Megállapította a 2023. évi C. törvény 270. § (6) bekezdése. Hatályos 2024.10.01.

[5] Megállapította a 2023. évi C. törvény 270. § (2) bekezdése. Hatályos 2024.10.01.

[6] Megállapította a 2023. évi C. törvény 270. § (3) bekezdése. Hatályos 2024.10.01.

[7] Megállapította a 2015. évi CXV. törvény 2. §-a. Hatályos 2015.08.01.

[8] Megállapította a 2015. évi CXV. törvény 2. §-a. Hatályos 2015.08.01.

[9] Megállapította a 2023. évi C. törvény 270. § (4) bekezdése. Hatályos 2024.10.01.

[10] Megállapította a 2015. évi CXV. törvény 2. §-a. Hatályos 2015.08.01.

[11] Módosította a 2023. évi C. törvény 270. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2024.10.01.

[12] Módosította a 2021. évi XXXIX. törvény 53. § b) pontja. Hatályos 2021.07.01.

[13] Módosította a 2015. évi CXV. törvény 11. § a) pontja. Hatályos 2015.08.01.

[14] Beiktatta a 2013. évi LI. törvény 2. §-a. Hatályos 2013.04.26.

[15] A felvezető szöveget módosította a 2015. évi CXV. törvény 11. § a) pontja. Hatályos 2015.08.01.

[16] Módosította a 2014. évi XXXV. törvény 81. § a) pontja. Hatályos 2014.07.16.

[17] Módosította a 2014. évi XXXV. törvény 81. § a) pontja. Hatályos 2014.07.16.

[18] Megállapította a 2019. évi LXIV. törvény 26. § (1) bekezdése. Hatályos 2019.07.16.

[19] Megállapította a 2015. évi CXV. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.08.01.

[20] Hatályon kívül helyezte a 2021. évi XXXIX. törvény 54. §-a. Hatálytalan 2021.07.01.

[21] Megállapította a 2021. évi XXXIX. törvény 50. §-a. Hatályos 2021.07.01.

[22] Beiktatta a 2013. évi LI. törvény 3. §-a. Hatályos 2013.04.26.

[23] Megállapította a 2015. évi CXV. törvény 4. §-a. Hatályos 2015.08.01.

[24] Megállapította a 2017. évi L. törvény 361. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[25] Megállapította a 2017. évi L. törvény 361. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[26] Beiktatta a 2018. évi XL. törvény 45. §-a. Hatályos 2018.07.26.

[27] Megállapította a 2015. évi CXV. törvény 5. §-a. Hatályos 2015.08.01.

[28] Megállapította a 2021. évi XXXIX. törvény 51. §-a. Hatályos 2021.07.01.

[29] Megállapította a 2021. évi XXXIX. törvény 51. §-a. Hatályos 2021.07.01.

[30] Megállapította a 2021. évi XXXIX. törvény 51. §-a. Hatályos 2021.07.01.

[31] Módosította a 2019. évi LXIV. törvény 31. §-a. Hatályos 2019.07.16.

[32] Megállapította a 2021. évi CXLVI. törvény 81. §-a. Hatályos 2021.12.22.

[33] Beiktatta a 2017. évi CXCV. törvény 2. §-a. Hatályos 2017.12.19.

[34] Beiktatta a 2021. évi CI. törvény 135. §-a. Hatályos 2021.06.29.

[35] Beiktatta a 2019. évi LXIV. törvény 27. §-a. Hatályos 2019.07.16.

[36] Módosította a 2015. évi CXV. törvény 11. § b) pontja. Hatályos 2015.08.01.

[37] Hatályba lépését megelőzően módosította a 2011. évi CLXXV. törvény 187. § c) pontja.

[38] Módosította a 2014. évi XXXV. törvény 81. § a) pontja. Hatályos 2014.07.16.

[39] Megállapította a 2015. évi CXV. törvény 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.08.01.

[40] Megállapította a 2019. évi LXIV. törvény 28. § (1) bekezdése. Hatályos 2019.07.16.

[41] Beiktatta a 2019. évi LXIV. törvény 28. § (1) bekezdése. Hatályos 2019.07.16.

[42] Módosította a 2015. évi CXV. törvény 11. § c) pontja. Hatályos 2015.08.01.

[43] Beiktatta a 2019. évi LXIV. törvény 28. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.07.16.

[44] A felvezető szöveget módosította a 2015. évi CXV. törvény 11. § d) pontja. Hatályos 2015.08.01.

[45] Módosította a 2021. évi XXXIX. törvény 53. § c) pontja. Hatályos 2021.07.01.

[46] Módosította a 2015. évi CXV. törvény 11. § e) pontja. Hatályos 2015.08.01.

[47] Módosította a 2015. évi CXV. törvény 11. § f) pontja. Hatályos 2015.08.01.

[48] Megállapította a 2015. évi CXV. törvény 7. §-a. Hatályos 2015.08.01.

[49] Módosította a 2016. évi CIV. törvény 89. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[50] Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CXV. törvény 12. § b) pontja. Hatálytalan 2015.08.01.

[51] Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CXV. törvény 12. § b) pontja. Hatálytalan 2015.08.01.

[52] Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CXV. törvény 12. § b) pontja. Hatálytalan 2015.08.01.

[53] Megállapította a 2015. évi CXV. törvény 8. §-a. Hatályos 2015.08.01.

[54] Hatályon kívül helyezte a 2019. évi LXIV. törvény 32. §-a. Hatálytalan 2019.07.16.

[55] Módosította a 2021. évi XXXIX. törvény 53. § d) pontja. Hatályos 2021.07.01.

[56] Beiktatta a 2013. évi LI. törvény 4. §-a. Hatályos 2013.04.26.

[57] Beiktatta a 2015. évi CXV. törvény 9. §-a. Hatályos 2015.08.01.

[58] Módosította a 2014. évi XXXV. törvény 81. § b) pontja. Hatályos 2014.07.16.

[59] Módosította a 2021. évi XXXIX. törvény 53. § e) pontja. Hatályos 2021.07.01.

[60] Módosította a 2012. évi CXCI. törvény 35. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[61] Megállapította a 2013. évi LI. törvény 5. §-a. Hatályos 2013.04.26.

[62] Hatályon kívül helyezte a 2013. évi LI. törvény 7. §-a. Hatálytalan 2013.04.26.

[63] Megállapította a 2019. évi LXIV. törvény 29. § (1) bekezdése. Hatályos 2019.07.16.

[64] Megállapította a 2019. évi LXIV. törvény 29. § (1) bekezdése. Hatályos 2019.07.16.

[65] Beiktatta a 2017. évi CXCV. törvény 3. §-a. Hatályos 2017.12.19.

[66] Beiktatta a 2021. évi XXXIX. törvény 52. § (1) bekezdése. Hatályos 2021.07.01.

[67] Megállapította a 2021. évi XXXIX. törvény 52. § (2) bekezdése. Hatályos 2021.07.01.

[68] Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CXV. törvény 12. § c) pontja. Hatálytalan 2015.08.01.

[69] Hatályon kívül helyezte e törvény 17. § (4) bekezdése. Hatálytalan 2012.01.02.

[70] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[71] Megállapította a 2012. évi CXCI. törvény 35. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[72] Megállapította a 2012. évi CXCI. törvény 35. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[73] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[74] Beiktatta a 2019. évi LXIV. törvény 30. §-a. Hatályos 2019.07.16.

[75] Megállapította a 2014. évi XXXV. törvény 80. §-a. Hatályos 2014.07.16.

[76] Módosította a 2018. évi V. törvény 27. §-a. Hatályos 2018.05.18.

[77] Módosította a 2018. évi V. törvény 27. §-a. Hatályos 2018.05.18.

[78] Módosította a 2018. évi V. törvény 27. §-a. Hatályos 2018.05.18.

Tartalomjegyzék