A Kúria Kfv.35011/2020/8. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 39. §, 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 8. §, 2003. évi XC. törvény 4. §, 2006. évi LIX. törvény (Különadó tv.) 3. §] Bírók: Lomnici Zoltán, Stefancsik Márta, Szabó László

A határozat elvi tartalma:

Az adózó nem valós gazdasági események alapján kiállított számlák alapján a tao, az innovációs járulék és a társas vállalkozások különadója adóalapját nem csökkentheti. [2009. évben hatályban volt Tao tv. 8. § (1) bekezdés n) pontja, a KTIA tv. 4. § (1) bekezdése, a Htv. 39. § (1) bekezdése és a Különadó tv. 3. § (2) bekezdés b) pontja]

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.I.35.011/2020/8.

A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke

Dr. Szabó László előadó bíró

Dr. Stefancsik Márta bíró

A felperes: felperes neve "f. a."

A felperes képviselője: Dr. Lassányi Gábor Krisztián ügyvéd

Az alperes: Nemzeti Adó-és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

Az alperes képviselője: Dr. Balogh Andrea kamarai jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat elleni közigazgatási per

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

Az elsőfokú bíróság jogerős határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2019. szeptember 24-én kelt 15.K.33.878/2018/12. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.K.33.878/2018/12. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályon kívül helyezi és a keresetet teljes körűen elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.500.000 (azaz egymillió-ötszázezer) forint elsőfokú és 500.000 (azaz ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára 1.500.000 (azaz egymillió-ötszázezer) forint elsőfokú és 3.500.000 (azaz hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 1992. december 2-án kezdte meg tevékenységét, a vizsgálattal érintett 2009. évben elsősorban építőipari tevékenységgel foglalkozott, amely alapján a belföldi alaptevékenységének árbevétele 3.803.638.585 Ft volt.

[2] Az A.M. Kft. és az I.M. Kft. mint megrendelők (a továbbiakban: Megrendelők) 2008. november 18-án vállalkozási szerződést kötöttek felperessel a P.M., 58. számú főúttól nyugatra lévő fejlesztési területen tervezett beruházások előkészítő munkarészeként a fejlesztési területen belüli tereprendezési, felületrendezési, földmű tükörkészítési, humuszrendezési, kertészeti, csapadékvíz-elvezetési munkák megvalósítására, továbbá a Kecskemét I.A.K. Park és kapcsolódó területek és utak teljes körű kivitelezési munkáinak elvégzésére. A felek a vállalkozási szerződés I. számú mellékletét képező Különleges Feltételek elnevezésű dokumentumban tételesen felsorolt munkarészek teljes körű kivitelezési munkáinak elvégzését 3.490.000.000 Ft + 20% általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa), azaz 4.188.000.000 Ft maximált prognosztizált átalányárban határozták meg.

[3] A felek a P.M. beruházás során a kivitelezési szerződést módosították, melynek eredményeként a kivitelezés két ütemben történt. Az első ütemben a teljes terület nagy tömegű földmunkáit végezték, a teljesítési határideje 2009. július 31. volt, ennek megvalósulását a 2009. augusztus 5-én kelt első ütem műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv dokumentálta, a második ütem során kertészeti (rézsű füvesítés és cserjésítés), csapadékvíz-elvezetési munkák, valamint a kiegészítő feladatok (földmű korrekció, felületrendezés) történtek.

[4] A felperes 2009. január 5-én külön-külön alvállalkozói szerződést kötött a H. Kft.-vel (a továbbiakban: H. Kft.) és a W. Kft.-vel (a továbbiakban W. Kft.) a P.M. I. ütemébe tartozó beruházási munkáinak elvégzésére. A felek a szerződés I. számú mellékletét képező Különleges Feltételek elnevezési dokumentumban tételesen felsorolt munkarészek munkáinak elvégzését mindkét alvállalkozó esetében külön-külön 844.500.000 Ft maximált prognosztizált átalányárban határozták meg, majd a szerződést 2009. szeptember 25-én módosították, melynek eredményeként a szerződés összege a H. Kft. esetében 884.449.000 Ft-ra, míg a W. Kft. esetében 902.327.500 Ft-ra emelkedett és kiegészült a rekultivációs munkákkal, emellett a munka befejezésének határideje 2009. december 31-re módosult. Az alvállalkozók a munkák elvégzésére további alvállalkozókkal kötöttek szerződést.

[5] Az alvállalkozói láncolatok szerinti társaságok egyike sem tudta a munkákat elvégezni, tevékenységük kizárólag valós teljesítéshez nem kapcsolódó és ezáltal fiktív számlák kiállítására korlátozódott. A felperes a H. Kft.-vel és a W. Kft.-vel nem valós alvállalkozói teljesítésre kötött szerződést, az ezen alvállalkozóktól befogadott számlákra a költségek növelése érdekében volt szükség, a számlákhoz tartozó szerződések és teljesítésigazolások pedig munkavégzés kívülállók felé történő igazolására, bizonylatolására szolgáltak. A felperes a tényleges munkavégzéshez szükséges kapacitások megszervezésével párhuzamosan a H. Kft.-n, valamint a W. Kft.-n keresztül több mint 2 milliárd Ft értékű számlák befogadásával biztosította költségeinek növelését, jelentősen csökkentve ezzel az adófizetési kötelezettségét.

[6] A H. Kft. és a W. Kft. által felperesnek kiállított számlák nem kapcsolódnak valós alvállalkozói teljesítéshez, a számlák alapján utalt összegek sem tekinthetőek ellenértéknek, ezért a hiteltelen számlákon feltüntetett összegek a H. Kft. és a W. Kft. társaságoknak történt átutalása térítés nélküli, végleges pénzeszköz átadásnak minősül. A felperes a H. Kft. és a W. Kft. által a felperesnek kiállított számlák ellenértékével jogtalanul csökkentette az innovációs járulék, a társas vállalkozás különadója és a társasági adó (a továbbiakban: tao) alapját.