2003. évi XC. törvény

a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról[1]

Az Országgyűlés, annak érdekében, hogy biztosítsa az ország versenyképességének és fenntartható fejlődésének az új ismereteken és azok alkalmazásán alapuló erősítését, ezen belül különösen a kutatás-fejlesztés és a létrehozott új tudás alkalmazásának megfelelő mértékű és kiszámítható finanszírozását, valamint az ezzel kapcsolatos társadalmi érdekek érvényre juttatását, a következő törvényt alkotja.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

1. § (1)[2] A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (a továbbiakban: Alap) a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti elkülönített állami pénzalap.

(2) Az Alap rendeltetése az, hogy kiszámítható és biztos forrást jelentsen a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására, tegye lehetővé a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését.

2. § Az Alap tárgyévi forrásai:

a) a 3. §-ban meghatározott gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék (a továbbiakban: járulék);

b) a központi költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott állami támogatás;

c) az Alap - tárgyévet megelőző - pénzmaradványa;

d)[3] belföldi vagy külföldi természetes és jogi személyek által teljesített, önkéntes befizetések, adományok, segélyek;

e) nemzetközi szervezetektől, intézményektől származó támogatások;

f)[4] visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatások visszafizetései, valamint az Alapból nyújtott támogatással létrehozott gazdasági eredményből való részesedés;

g) egyéb bevételek.

3. §[5] (1) E törvény hatálya alá tartozik - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság.

(2)[6] Nem tartozik e törvény hatálya alá a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, továbbá a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., továbbá a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság.

(3)[7] Nem tartozik e törvény hatálya alá a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága, továbbá a közhasznú nonprofit gazdasági társaság.

(4) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásánál az üzleti év első napján fennálló állapot az irányadó.

4. § (1)[8] A járulék alapja a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. § (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap, csökkentve a Htv. szerint kimutatott, külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalap-rész összegével.

(2)[9] A járulék mértéke (a továbbiakban: a járulék éves összege) az (1) bekezdés szerinti vetítési alap 14. §-ban meghatározott százaléka.

(3)[10]

5. § (1)[11] A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulék éves összegét maga állapítja meg és vallja be az állami adóhatósághoz az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó napjáig.

(2)[12] Az adóévben járulékfizetésre kötelezettnek háromhavonként (előlegfizetési időszak) előleget kell fizetnie az előlegfizetési időszakot követő hónap 20. napjáig. Az adóév utolsó előlegfizetési időszakára vonatkozó járulékelőleget a járulékfizetésre kötelezett az előleg-kiegészítéssel egyidejűleg köteles teljesíteni. Az előlegfizetési időszakra fizetendő járulékelőleg mértéke a (4) bekezdés alapján meghatározott járulékelőleg egynegyede.

(3) A járulékfizetésre kötelezettnek - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a járulékbevallással egyidejűleg a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra járulékelőleget kell bevallania az előlegfizetési időszakokra eső egyenlő részletek feltüntetésével.

(4) A járulékelőleg

a) az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt,

b) az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben.

(5)[13] Az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott járulékelőlegből számított (az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) járulékelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig járulékelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.

(6) Nem kell járulékelőleget bevallania a járulékfizetésre kötelezettnek megszűnésekor, továbbá, ha járulékbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be.

(7)[14] A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékfizetési kötelezettség keletkezésének évében az (1)-(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával az adóévet megelőző adóév adatai alapján kell járulékelőlegét megállapítania és arról az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig járulékelőleg-bevallást benyújtania. A járulékfizetési kötelezettség keletkezése évének első két előlegfizetési időszakára vonatkozóan az adózó az előlegfizetéssel egyidejűleg bevallást tesz. Az előleg mértéke a járulék várható éves összegének időarányos része. Nem lehet járulékelőleget bevallani arra a negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be járulékelőleget.

(7a)[15] A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő járulék összegére ki kell egészítenie (előleg-kiegészítés). A járulék-kiegészítésre kötelezett a várható fizetendő járulék és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg tesz eleget fizetési kötelezettségének.

(8)[16] A befizetett előleg, előleg-kiegészítés és a járulék éves összege közötti különbözetet az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó napjáig kell befizetni, illetőleg a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

(9) A járulékfizetésre kötelezett bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettségének e törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(10) A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulékot az üzleti évre állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó járulékfizetésre kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, teljesíti járulékfizetési kötelezettségét és fizet előleget.

6. §[17] A járulékot az állami adóhatósághoz kell befizetni, amely a befizetett járulékot jogszabályban szabályozott módon utalja át az Alapnak a kincstárnál vezetett számlájára.

7. §

Az Alap felhasználása

8. §[18] (1) Az Alap pénzeszközeit a pályázati úton kiválasztott kedvezményezettek a következő jogcímeken használhatják fel:

a) a kutatás-fejlesztés kiadásainak, a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosításának fedezetéül, valamint új tudományos és technológiai eredmények alkalmazásának elterjesztésére, beleértve az országos kutatási-fejlesztési programok, projektek finanszírozását;

b)[19] a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére, beleértve a nemzetközi kutatási-fejlesztési hálózatokhoz, infrastruktúrához való kapcsolódás megteremtésében és működtetésében történő részvételt, összhangban Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival;

c) a kutatás-fejlesztést és a technológiai innovációt erősítő szolgáltatások, innovációs hídképző és hálózatépítő tevékenységek támogatására, beleértve konferenciák tartásának, szakkiállítások rendezésének, kiadványok készítésének költségeit;

d)[20] a technológiai innováció ösztönzésére a régiókban és a megyékben; a régiók és a megyék innovációs képességének növelésére és innovációs forrásainak támogatására;

e) a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés támogatására, beleértve a nemzetközi pályázatoknál érvényesülő utófinanszírozással összefüggő likviditási problémák áthidalásának támogatását;

f) kutató-fejlesztő munkahelyek létrehozására, a kutatás és a technológiai innováció emberi erőforrásainak fejlesztésére, a kutatói utánpótlás és képzés, tehetséggondozás, a kutatói, oktatói továbbképzés támogatására; a kutatók-fejlesztők hazai és nemzetközi mobilitásának, tapasztalatcseréjének, valamint az elismert hazatérő kutatók magyarországi szakmai beilleszkedésének támogatására;

g) a hazai és külföldi tudományos és technológiai ismeretek megszerzésére, azok gyakorlati alkalmazására.

h)[21] a társadalomtudományi kutatások támogatására.

(2) Az Alap pénzeszközei felhasználhatók továbbá jogszabályban, nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint különösen:[22]

a)[23] az Új Széchenyi Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések hazai társfinanszírozására;

b)[24] a tudás- és technológia-intenzív kis- és középvállalkozásokba befektető magvető-, valamint kockázati tőkealapokban történő részvétel révén;

c)[25] a nemzetközi - ideértve az Európai Unió keretében megvalósuló - tudományos és technológiai együttműködésből adódó feladatokra;

d) a tudományos kutatás és a technológiai innováció szakpolitikai megalapozását szolgáló műszaki, közgazdasági, társadalomtudományi elemzések, tanulmányok, koncepciók készítésére;

e) az innovációs tevékenységgel közvetlenül összefüggő konferenciák szervezésére, szakkiállítások rendezésére, kiadványok, szakkönyvek készítésére, információs- és könyvtárak fejlesztésére, innováció-ösztönzési célú díjakhoz történő hozzájárulásra;

f)[26]

g)[27]

(3)[28] Az Alapból támogatás nyílt pályázati rendszerben nyerhető el. Pályázaton kívüli támogatás nyújtására, beleértve a (2) bekezdésben más jogszabályból, illetve nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségeket és támogatásokat - a fejlesztési célú beruházások kivételével - az Alap céljaival és felhasználásának jogcímeivel összhangban az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 3%-át meg nem haladó mértékben kerülhet sor.

(4)[29] A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegben - az Alap pénzeszközei terhére kell biztosítani az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó szervezet e feladatok ellátásával kapcsolatban felmerült kiadásainak támogatását.

(4a)[30] A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül

a) a tudomány-, a kutatás-fejlesztési és az innováció-politika megalapozását szolgáló elemző tudás- és adatbázisok létrehozásához és kezeléséhez,

b) az országos kutatás-fejlesztési és innovációs támogatási programok - ideértve az Alap - programstratégiájának és tervezésének megalapozását szolgáló elemzések, tanulmányok, módszertanok, értékelések, koncepciók és stratégiák elkészítéséhez, valamint a támogatási programok stratégiai monitoringjához és értékeléséhez és

c) innovációs szolgáltatás közvetlen biztosításához

források biztosíthatók.

(5)[31] A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül az Alapból biztosítható

a) az Új Széchenyi Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések - ideértve K+F nagy infrastruktúrák fejlesztését célzó beruházásokat - társfinanszírozása,

b)[32] a hazai - a Kormány által jóváhagyott - K+F infrastrukturális fejlesztések támogatása,

c) európai uniós együttműködés keretében megvalósuló - a Kormány által jóváhagyott - K+F infrastrukturális beruházások vissza nem térítendő támogatása,

d) a Kormány által jóváhagyott, az Alap forrásai terhére megvalósítandóként nevesített, nemzetgazdasági növekedést és a K+F kapacitás ösztönzést elősegítő projektek támogatása,

e) az Európai Együttműködő Államok Terve (PECS) programban való részvételhez kapcsolódó befizetési kötelezettség.

(5a)[33] Az (5) bekezdés b) pontja szerinti támogatás visszafizetési kötelezettséggel vagy arra tekintet nélkül történő nyújtásáról a Kormány dönt.

(6)[34] A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül a nemzetközi European X-Ray Free-Electron Laser Facility (XFEL) GmbH-ban (a továbbiakban: GmbH) való tagi hozzájárulás és éves tagdíj a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerv részére az Alapból biztosítható. A GmbH-ban a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerv 1%-os részesedést szerezhet.

(7)[35] Az Alap kezelése során felmerülő - így különösen elemzések, koncepciók, támogatási stratégiák, programok, projektek készítésével, pályázatok megismertetésével és elbírálásával, a szerződések előkészítésével, megkötésével és bonyolításával, nyilvántartásuk egyes tárgyi és személyi feltételeivel, valamint az ellenőrzéssel és értékeléssel kapcsolatos - költségeket az Alap finanszírozza. Az Alap kezelésével kapcsolatos költségek nem haladhatják meg az Alap tárgyévi eredeti kiadási előirányzatának 4,5%-át.

(8)[36] Az Alap költségvetési befizetést teljesít a tudás-intenzív, nagy hozzáadott értéket teremtő és nemzetgazdasági növekedést ösztönző kutatás-fejlesztési tevékenységek finanszírozásának elősegítése érdekében. A befizetés összegét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(9)[37] Az (1) bekezdés f) pontja szerinti kutatói tehetséggondozás, kutatói, oktatói továbbképzés, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott jogcímek, feladatok éves támogatására együttesen a 2. § b) pontja szerinti tárgyévi központi költségvetési támogatás 8%-át meg nem haladó mértékben kerülhet sor.

(10)[38] Az Alap kiadási előirányzatairól a tárgyévi költségvetési törvény rendelkezik. Az Alap költségvetési címei között a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) - amennyiben a felhasználás, illetve a kötelezettségállomány alakulása indokolja - előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.

(11)[39] Az Alapból nyújtott támogatások igénybevételének feltételeiről a kedvezményezettel szerződésben kell megállapodni.

9. § Az Alap a magyar gazdaság versenyképességének és innovációs teljesítményének javítását szolgálja. Az Alap pénzeszközeit a gazdasági társaságok által közvetve vagy közvetlenül megvalósított kutatási és technológiai innovációs tevékenységekre kell fordítani.

Az Alap kezelése és ellenőrzése

10. § (1)[40] Az Alap feletti rendelkezési jogot a miniszter gyakorolja, és felelős annak felhasználásáért.

(2)[41] A Kormány az Alap programstratégiáját valamint éves felhasználási tervét a miniszter előterjesztésére nyilvános határozatban hagyja jóvá.

(3)[42]

11. §[43]

12. § E törvény alkalmazásában

a)[44] alapkutatás: az Innovációs tv. 4. § 1. a) pontjában meghatározott alapkutatás;

b)[45] kutatás-fejlesztés: az Innovációs tv. 4. § 1. d) pontjában meghatározott kutatás-fejlesztés;

c)[46] alkalmazott kutatás: az Innovációs tv. 4. § 1. b) pontjában meghatározott alkalmazott kutatás;

d)[47] kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv. 4. § 1. c) pontjában meghatározott kísérleti fejlesztés;

e)[48] technológiai innováció: az Innovációs tv. 4. § 2. pontjában meghatározott technológiai innováció.

f)[49] TéT: tudomány- és technológiapolitika.

g)[50] saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység;

h)[51] kutatás-fejlesztési megállapodás: az Innovációs törvény 4. § 10. pont szerinti kutatás-fejlesztési megállapodás.

Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 15. §-a a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

(3)[52] A 7. §-ban előírt kötelezettséget először a 2007. évi költségvetési törvényben kell érvényesíteni.

(4)[53] E törvénynek az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi törvénnyel módosított 5. § (7a) bekezdését a 2012-ben kezdődő adóév (ideértve a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó járulékfizetésre kötelezett adóévét is) járulékkötelezettségének megállapítására is alkalmazni kell.

14. § (1)[54] A járulék éves összege a 4. § (1) bekezdésében meghatározott vetítési alap[55]

a) 0,2 százaléka 2004-ben,

b) 0,25 százaléka 2005-ben,

c) 0,3 százaléka 2006-tól.

(2)[56]

15. §[57] Az egészségügy többletforráshoz jutása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLIV. törvény 16. §-ával megállapított 4. § (1) bekezdését a 2012-ben kezdődő adóévben is lehet alkalmazni.

16. §[58] E törvénynek az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 8. § (5) bekezdés b) pontját és (5a) bekezdését a Módtv. hatálybalépését megelőzően nyújtott támogatásokra is alkalmazni kell.

17. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg

a) az Alap működtetésére és felhasználására, valamint a járulékfizetési kötelezettségre irányuló részletes szabályokat és eljárásokat;

b)[59]

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2003. november 10-i ülésnapján fogadta el.

[2] Módosította a 2011. évi CXCV. törvény 113. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[3] Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 30. § - a. Hatályos 2014.03.15.

[4] Módosította a 2013. évi CIII. törvény 11. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.06.30.

[5] Megállapította a 2004. évi CXXXV. törvény 115. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.01.01.

[6] Módosította a 2011. évi CLVI. törvény 388. §-a. Hatályos 2012.01.01.

[7] Módosította a 2011. évi CLXXV. törvény 203. §-a. Hatályos 2011.12.22.

[8] Megállapította a 2012. évi CLIV. törvény 16. §-a. Hatályos 2013.01.01.

[9] Módosította a 2011. évi CLVI. törvény 388. §-a. Hatályos 2012.01.01.

[10] Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CLVI. törvény 388. §-a. Hatálytalan 2012.01.01.

[11] Megállapította a 2011. évi CLVI. törvény 385. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[12] Megállapította a 2012. évi CLXXVIII. törvény 428. § - a. Hatályos 2012.11.30.

[13] Módosította a 2014. évi LXXIV. törvény 156. §-a. Hatályos 2014.11.27.

[14] Módosította a 2011. évi CLVI. törvény 388. §-a. Hatályos 2012.01.01.

[15] Beiktatta a 2012. évi CLIV. törvény 17. §-a. Hatályos 2012.12.01.

[16] Módosította a 2012. évi CLIV. törvény 18. §-a. Hatályos 2012.12.01.

[17] Módosította a 2010. évi CXLVIII. törvény 186. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[18] Megállapította a 2005. évi CLIII. törvény 99. § (1) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[19] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 235. § - a. Hatályos 2012.01.01.

[20] Módosította a 2012. évi CCX. törvény 9. § - a. Hatályos 2013.01.01.

[21] Beiktatta a 2007. évi LXXXII. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.07.01.

[22] A felvezető szöveget módosította a 2010. évi CXLVIII. törvény 186. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[23] Módosította a 2012. évi CCVIII. törvény 18. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[24] Megállapította a 2010. évi CXLVIII. törvény 184. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[25] Megállapította a 2010. évi CXLVIII. törvény 184. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[26] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 624. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[27] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 624. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[28] Módosította a 2010. évi CXLVIII. törvény 186. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[29] Beiktatta a 2012. évi CXCVI. törvény 7. § - a. Hatályos 2013.01.01.

[30] Beiktatta a 2010. évi CXLVIII. törvény 184. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[31] Megállapította a 2012. évi CCVIII. törvény 18. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[32] Módosította a 2013. évi CIII. törvény 11. § (4) bekezdése. Hatályos 2013.06.30.

[33] Beiktatta a 2013. évi CIII. törvény 11. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.06.30.

[34] Beiktatta a 2008. évi LXXXII. törvény 17. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.

[35] Módosította a 2010. évi CXLVIII. törvény 186. § (4) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[36] Beiktatta a 2012. évi CCVIII. törvény 18. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[37] Megállapította a 2009. évi CIX. törvény 28. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.11.18.

[38] Módosította a 2013. évi CCIII. törvény 19. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[39] Számozását módosította a 2008. évi LXXXII. törvény 17. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.

[40] Módosította a 2010. évi CXLVIII. törvény 185. § (3) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[41] Megállapította a 2013. évi CCIII. törvény 19. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[42] Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CXLVIII. törvény 186. § (5) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.

[43] Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CXLVIII. törvény 186. § (5) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.

[44] Megállapította a 2011. évi CLVI. törvény 385. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[45] Megállapította a 2011. évi CLVI. törvény 385. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[46] Megállapította a 2011. évi CLVI. törvény 385. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[47] Megállapította a 2011. évi CLVI. törvény 385. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[48] Megállapította a 2011. évi CLVI. törvény 385. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[49] Beiktatta a 2005. évi CLIII. törvény 99. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[50] Beiktatta a 2011. évi CLVI. törvény 386. §-a. Hatályos 2012.01.01.

[51] Beiktatta a 2011. évi CLVI. törvény 386. §-a. Hatályos 2012.01.01.

[52] Megállapította a 2005. évi CLIII. törvény 99. § (3) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[53] Beiktatta a 2012. évi CLIV. törvény 19. §-a. Hatályos 2012.12.01.

[54] Módosította a 2004. évi CXXXV. törvény 119. § (3) bekezdése. Hatályos 2005.01.01.

[55] A felvezető szöveget módosította a 2011. évi CLVI. törvény 388. §-a. Hatályos 2012.01.01.

[56] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi CXXXV. törvény 119. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2005.01.01.

[57] Beiktatta a 2012. évi CLXXVIII. törvény 429. § - a. Hatályos 2012.11.30.

[58] Beiktatta a 2013. évi CIII. törvény 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.06.30.

[59] Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CXLVIII. törvény 186. § (5) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére