A Kúria Kfv.35517/2011/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HELYI ADÓ ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 12. §, 13. §, 52. §] Bírók: Hajnal Péter, Huszárné dr. Oláh Éva, Mudráné dr. Láng Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

Az építményadó fizetési kötelezettség alóli mentesség szabályozásának alakulása mezőgazdasági hasznosítás esetén 1994. és 2009. között.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.32792/2010/6., *Kúria Kfv.35517/2011/6.* (BH 2013.1.29)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.I.35.517/2011/6.szám

A Kúria a dr. Schulteisz Győző jogtanácsos által képviselt I.rendű felperes neve felperesnek a dr. Posztós Mónika jogtanácsos által képviselt alperes ellen helyi adó ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, melybe a felperes pernyertességének érdekében beavatkozott a Neigner és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Neiger M. Tibor) által képviselt .. a Fővárosi Bíróság 2011. április hó 26. napján kelt 16.K.32.792/2010/6. számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről 8. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, a 2012. szeptember hó 13. napján tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Bíróság 16.K.32.792/2010/6. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 40.000 (negyvenezer) forint elsőfokú és 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 561.100 (ötszázhatvanegyezer-egyszáz) forint kereseti és 561.100 (ötszázhatvanegyezer-egyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Budapest ... hrsz. alatti, az ingatlan-nyilvántartásban "kivett telephely és raktár"-ként szereplő ingatlanon lévő három csarnokot a ... régebben baromfitartásra használta. A felperes - jogelődje útján - 2006. február 21-től tulajdonosa az ingatlannak, melyet azonnal lízingbe adott a C. Kft-nek (a továbbiakban: felperesi beavatkozó). A felperes a csarnokok mezőgazdasági termékek raktározására szolgáló átalakítására kapott a 2006. évben építési engedélyt; a 2009. február 5-én keltezett 6-26/4/2009. számú használatbavételi engedély 2009. március 7-én lett jogerős. A tulajdonjogot 2008. december 31-én, kiválás során, a ... Zrt. szerezte meg, de ennek ingatlan-nyilvántartásbeli bejegyzését a tárgyidőszakban nem kérték.

A felperes 2009. október 6-i keltezéssel építményadó bevallást nyújtott be, melyben kizárólag adóköteles területeket vallott. A bevallás utólagos ellenőrzése során megállapították, hogy a felperesnek, mint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosnak már a 2007. évtől fennállt építményadó fizetési kötelezettsége. Az adóhatósági eljárás értékelése szerint nem teljesült a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. (a továbbiakban: Htv.) 13.§ h/ pontja által megkívánt kettős feltételből sem az, hogy az ingatlan mezőgazdasági tevékenység céljára szolgáljon, sem az, hogy ténylegesen is ilyen célra használják. A Htv. 14.§ (1) bekezdés szerinti feltétel sem következett be: az építési engedély átalakításra szólt, így a használatbavételi engedély az adókötelezettség szempontjából nem releváns. Egyébként is az ingatlant 2006 előtt már használták, és a 2009. évet követően újra hasznosították: a Htv. 14.§ (4) bekezdés folytán pedig az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Ezért a ... kerületi Önkormányzat Jegyzője az 5/5080-6/2009. számú határozatával 2006. évre fizetési kötelezettséget nem állapított meg, a 2007-2009. évekre azonban 9.351.180 forint adóhiányt, 4.208.031 forint adóbírságot és 2.213.433 forint késedelmi pótlékot szabott ki. Az alperes a 40-1172/2/2010. számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú határozatot.

Az elsőfokú határozat ellen a felperesi beavatkozó is fellebbezéssel élt, arra hivatkozva, hogy a csarnokok eredetileg baromfitartásra szolgáltak. A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasító 40-1172/3/2010. számú elsőfokú végzést a Pénzügyminisztérium az 5350/1/2010. számú végzésével helybenhagyta, mert az adóigazgatási eljárásban a fellebbezést nem az arra jogosult nyújtotta be.

A felperes keresete nyomán az elsőfokú bíróság az alperesi határozatot, az elsőfokú határozatra is kiterjedően akként változtatta meg, hogy a perbeli építmény a 2007-2009. években adómentes volt, ezért törölte a felperes terhére megállapított adóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot.

A Htv. 13.§ h/ pontjához kapcsolódóan rögzítette, az ingatlan-nyilvántartáshoz kapcsolódó feltétel teljesült: az épületek 2006-ig baromfitartásra szolgáltak és az átalakítás is mezőgazdasági termékek raktározását célozta. Indokolása szerint az épület szolgálhatott állattartásra vagy növénytermesztésre. A Htv. 14.§ (1) és (4) bekezdése kapcsán azt állapította meg, hogy a végzett átalakítások eredményeként kiadott használatbavételi engedély jogerőre emelkedéséig a felperest megillette az adómentesség.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet ellentétes a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 206.§-ának (1) bekezdésével, a Htv. 13.§ h/ pontjával, valamint 14.§ (1), (2) és (4) bekezdésével.