A Fővárosi Törvényszék P.21960/2014/24. számú határozata kártalanítás és kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 163. §, 164. §, 206. §, 220. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 2. §, 6. §, 355. §, 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 46. §, 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 26. §] Bíró: Hunyáné dr. Káder Nóra

Fővárosi Törvényszék

...P..../2014/24.

A Fővárosi Törvényszék

dr. Técsy Gyula ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt

felperes neve(felperes címe.) felperesnek

a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.; ügyintéző: dr. Bogdán Tibor ügyvéd) által képviselt

képviselő neve (képviselő címe.) által képviselt

alperes nevealperes ellen

kártalanítás és kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

A törvényszék kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 508.000,- (Ötszáznyolcezer) forint perköltséget.

A törvényszék kötelezi a felperest, hogy az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 1.500.000,- (Egymillió-ötszázezer) forint kereseti illetéket fizesse meg - külön felhívásra - az államnak.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen törvényszéknél kell benyújtani 3 példányban és a Fővárosi Ítélőtáblához címezni.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A fellebbező fél a fentiekben foglaltakra irányuló fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását; ha nem kérte, az ellenfél a másodfokú bíróság felhívásától számított 8 napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése kérhető az illetékes Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának Jogi Segítségnyújtó Osztályánál.

I n d o k o l á s

A bíróság a felek előadása és a rendelkezésére álló okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperesi gazdasági társaság pénznyerő automaták üzemeltetésével foglalkozott, korábbi cégneve cég neve Kft. volt.

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 26. §-a 2011. november 1. napjával történő módosítása a szerver alapú pénznyerő automata üzemeltetés rendszerének a bevezetéséről rendelkezett. A módosítás szerint 2011. november 1.-től a I. és II. kategóriába tartozó játékteremben kizárólag szerver alapú pénznyerő automata üzemeltethető, míg elektronikus kaszinóban a hagyományos pénznyerő automata mellett a szerver alapú pénznyerő automata üzemeltetésére is lehetőséget biztosított. Az I. és a II. kategóriába tartozó játékteremben, valamint az elektronikus kaszinóban pénznyerő automata üzemeltetésére a 2011. november 1. napja előtt indult eljárásban kiadott engedélyek az engedélyben foglalt időtartamban, de legfeljebb 2012. december 31. napjáig voltak érvényesek.

2011. november 1. és 2012. december 31. napja közötti átmeneti időszakot jelölt meg a törvény, amely alatt az érintett üzemeltetők kivezethették a hagyományos pénznyerő automatákat és átállhattak a szerver alapú pénznyerő automata üzemeltetésére.

A felperes szerver alapú pénznyerő automaták üzemeltetésére 56 db szerződést kötött különböző gazdálkodó szervezetekkel.

A 2012. évi CXLIV. törvény (Mód.tv.) 2012. október 10. napjával módosította az Szjtv.-t úgy, hogy megszüntette a pénznyerő automaták üzemeltetésének a lehetőségét a játékkaszinókon kívül; a Mód.tv. hatályba lépését megelőzően kialakított pénznyerő automata üzemeltetésére jogosító engedélyek a törvény kihirdetését (2012. október 9.) követő napon hatályukat vesztették.

A felperes pénznyerő automata üzemeltetésére jogosító engedélye a Mód.tv. hatályba lépését követő napon, 2012. október 10. napján hatályát vesztette.

A felperes a keresetében 1.197.373.832,- Ft és perköltség megfizetésére kérte az alperes kötelezését, elsődlegesen kártalanítás és elmaradt haszon, másodlagosan kártérítés jogcímén.

A kártalanítás iránti keresete alátámasztásául a felperes hivatkozott a régi Ptk. 2. §-a (1) bekezdésére, kártérítési és elmaradt haszon iránti követelése alapjául a régi Ptk. 355. §-a (4) bekezdésében, 6. §-ában, az új Ptk. 6:522 §-a (2) bekezdésében, továbbá 6:587. §-ában foglaltakra.

A keresete alátámasztásául előadta, hogy a felperest jelentősen érintette az a jogszabály-módosítás, amely szerint 2013. január 1. napjától csak és kizárólag szerver alapú pénznyerő automaták működtethetőek. A felperes ennek érdekében 56 db szerződést kötött különböző vendéglátóhelyekkel. Jogszabályváltozás folytán azonban ennek a tevékenységnek a végzése, végezhetősége meghiúsult, amelynek következtében kár érte a felperesi gazdasági társaságot. Az addig irányadó jogszabályi környezettel és kommunikációval teljesen ellentétesen a 2012. évi CXLIV. törvény (Mód. tv.) 2012. október 10. napjával úgy módosította az Szjtv.-t, hogy megszüntette a pénznyerő automaták üzemeltetésének a lehetőségét a játékkaszinókon kívül, illetőleg a Mód.tv. hatályba lépését megelőzően kialakított pénznyerő automata üzemeltetésére jogosító engedélyek a Mód.tv. hatályba lépését követő napon a törvény rendelkezései alapján hatályukat vesztették. A jogszabályváltozást követően nem hogy a szerver alapú gépekre történő átállásra lett volna lehetőség, hanem a tevékenység végzése, végezhetősége került megszüntetésre. A Mód.tv. rendelkezéseinek a hatályba lépésével a felperest kár érte, az általa addig végzett tevékenységet meg kellett szüntetni, illetőleg a már lekötött, szerződött helyeken, tevékenységét, szerver alapú működését nem kezdhette meg. A játéktermek vonatkozásában a felperes jelentős beruházásokat eszközölt, hogy a jogszabály által előírt szerver alapú működést el lehessen kezdeni. A játéktermek üzemeltetése folyamatos bevételt jelentett volna számára, amely az Szjtv. módosításával egyik napról a másikra megszűnt.

A jogállamiság Alaptörvény B) cikkében rögzített alkotmányos elve tiltja, hogy a törvényhozó kártalanítás nélkül megszüntessen saját maga által létrehozott, egyének számára előnyös jogi helyzeteket, jelen esetben a pénznyerő automaták működtetésének az engedélyét. Ilyen kártalanítás pedig a mai napig nem történt.

A Szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény egyes rendelkezései alaptörvény ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány és alkotmányjogi panaszok elutasításáról szóló 26/2013. (X.4.) AB határozat 167. pontjában rögzítésre került, hogy az érintett gazdasági társaságoknak esetlegesen okozott kár tényleges mértéke valójában csak a konkrét eset (hány gépről van szó, milyen a lejárati évjáratuk) alapján állapítható meg. A 168. pontja külön kiemeli, hogy kártalanítás biztosítása a jogállamiságból eredő elvárás, amelynek a jogalkotó a nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatos eljárás lezárása után eleget tehet.