31991L0155[1]

A Bizottság irányelve (1991. március 5.) a 88/379/EGK tanácsi irányelv 10. cikke végrehajtásának megfelelően, a veszélyes készítményekre vonatkozó különös információk rendszerével kapcsolatos részletes rendelkezések meghatározásáról és megállapításáról

A BIZOTTSÁG IRÁNYELVE

(1991. március 5.)

a 88/379/EGK tanácsi irányelv 10. cikke végrehajtásának megfelelően, a veszélyes készítményekre vonatkozó különös információk rendszerével kapcsolatos részletes rendelkezések meghatározásáról és megállapításáról

(91/155/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 90/492/EGK bizottsági irányelvvel ( 1 ) módosított, a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1988. június 7-i 88/379/EGK tanácsi irányelvre ( 2 ) és különösen annak 10 cikke (2) bekezdésére,

mivel a 88/379/EGK irányelv által megkövetelt címkézés alapvető tájékoztatást nyújt a veszélyes készítmények felhasználói számára azzal, hogy a lehetséges veszélyekről világos, tömör felvilágosítást ad; mivel a címkézést az ipari felhasználók esetében ki kell egészíteni egy részletesebb információs rendszerrel;

mivel a 88/379/EGK irányelv 10. cikke előírja a veszélyes készítményekre vonatkozó biztonsági adatlapok formájában egy információs rendszer felállítását; mivel, továbbá e cikk pontosan meghatározza, hogy az ilyen információkat alapvetően ipari felhasználóknak szánják, akik számára lehetővé kell tenni, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket a munkahelyi egészség és biztonság védelme érdekében;

mivel szoros kapcsolat van a 88/379/EGK irányelv és a legutóbb a 79/831/EGK bizottsági irányelvvel ( 3 ) módosított, a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelv ( 4 ) és különösen annak 10. cikke (2) bekezdése között; mivel ezért kívánatos egy, a veszélyes anyagokra és veszélyes készítményekre egyaránt alkalmazható biztonsági adatlaprendszer létrehozása; mivel a veszélyes anyagokra vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket időben meghatározzák;

mivel legutóbb Spanyolország és Portugália csatlakozási okmányával módosított 74/325/EGK tanácsi határozat ( 5 ) alapján felállított munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően;

mivel ezen irányelv rendelkezései összhangban vannak a veszélyes anyagok és készítmények kereskedelme technikai akadályainak felszámolásáról szóló irányelveknek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításával foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1)

a) Amennyiben az anyag vagy készítmény a 67/548/EGK irányelv vagy az 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) alapján veszélyes minősítést kapott, a forgalmazásáért felelős személy, így a gyártó, az importőr vagy a forgalmazó ezen irányelv 3. cikkében és a mellékletében rögzített információkat tartalmazó adatlapot biztosít az átvevő számára, aki az anyag vagy készítmény foglalkozásszerű felhasználója.

b) Bármely, egy készítmény forgalmazásáért felelős személy, így a gyártó, az importőr vagy a forgalmazó, a foglalkozásszerű felhasználó kérésére gondoskodik ezen irányelv 3. cikkében és a mellékletében rögzített megfelelő információkat tartalmazó adatlapról, amennyiben a készítményt az 1999/45/EK irányelv 5., 6. és 7. cikkének értelmében ugyan nem minősítettek veszélyesnek, de az a nem gáznemű készítmények esetében ≥ 1 tömegszázalékos, illetve a gáznemű készítmények esetében ≥ 0,2 térfogatszázalékos koncentrációban tartalmaz legalább egy, az egészségre vagy a környezetre veszélyt jelentő anyagot vagy egy olyan anyagot, amelyre nézve léteznek közösségi munkahelyi expozíciós határértékek.

(2) Az információt legkésőbb az anyag vagy készítmény első átadásakor, díjmentesen kell szolgáltatni és ezt követően minden, az egészség valamint a környezet védelmével és biztonságával kapcsolatos jelentős új információ tekintetében végzett felülvizsgálat alkalmával.

Az új dátummal ellátott verziót "Felülvizsgálat: ... (dátum)" formában díjmentesen kell megküldeni minden korábbi átvevőnek, aki a megelőző 12 hónapon belül vette át az anyagot illetve a készítményt.

(3) A biztonsági adatlapot nem kell szolgáltatni amennyiben a lakosságnak megvételre ajánlott vagy eladott veszélyes anyagokat vagy készítményeket megfelelő információval látták el, amely lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy az egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos, szükséges intézkedéseket megtegye. Azonban az ipari felhasználó kérésére biztonsági adatlapot szolgáltatni kell.

2. cikk

A tagállamok a veszélyes anyagok és készítmények területükön való forgalomba hozatalát az 1. cikkben említett biztonsági adatlap hivatalos nyelvükön vagy nyelveiken való rendelkezésre bocsátásától tehetik függővé.

3. cikk

Az 1. cikkben említett biztonsági adatlapnak a következő kötelező adatokat kell tartalmaznia:

1. az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása;

2. összetétel/az összetevőkre vonatkozó adatok;

3. a veszélyesség szerinti besorolás;

4. elsősegélynyújtás;

5. tűzvédelmi intézkedések;

6. intézkedések a véletlenszerű expozíciónál;

7. kezelés és tárolás;

8. expozíció ellenőrzések/személyi védelem;

9. fizikai és kémiai tulajdonságok;

10. stabilitás és reakciókészség;

11. toxikológiai adatok;

12. ökológiai adatok;

13. hulladékkezelési szempontok;

14. szállításra vonatkozó előírások;

15. szabályozási információk;

16. egyéb információk.

Az anyag vagy készítmény fogalomba hozataláért felelős személynek kell ezeket az adatokat szolgáltatnia. Ezeket az adatokat a melléklet magyarázó rendelkezéseivel összhangban kell összeállítani. A biztonsági adatlapon jelezni kell a kiállítás napját.

5. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1991. május 30-ig megfeleljenek és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) Ezek a rendelkezések 1991. június 8-án lépnek hatályba.

Azonban az egyes tagállamokban jelenleg használatban lévő biztonsági adatlapon alkalmazott információs rendszer 1993. június 30-ig használható.

(3) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

6. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

MELLÉKLET

ÚTMUTATÓ A BIZTONSÁGI ADATLAPOK KITÖLTÉSÉHEZ

E melléklet célja, hogy a 3. cikkben felsorolt kötelező pontok mindegyikében biztosítsa a következetességet és a pontosságot annak érdekében, hogy az eredményül kapott biztonsági adatlapok lehetővé tegyék a foglalkozásszerű felhasználók számára, hogy megtegyék a munkahelyi egészség-, biztonság- és környezetvédelemhez szükséges intézkedéseket.

A biztonsági adatlapok által nyújtott információknak eleget kell tenniük a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló, 98/24/EK tanácsi irányelvben ( 7 ) rögzített követelményeknek. A biztonsági adatlapnak különösen lehetővé kell tennie a munkaadó számára annak meghatározását, hogy találhatók-e a munkahelyen veszélyes vegyszerek, és hogy e vegyszerek a használata mekkora kockázatot jelent a munkavállalók egészségére és biztonságára.

Az információkat világos és tömör formában kell írásba foglalni. A biztonsági adatlapot egy olyan hozzáértő személynek kell összeállítania, aki figyelembe veszi a felhasználói kör sajátos igényeit, amennyiben azok ismertek. Az anyagokat és készítményeket forgalmazó személyeknek biztosítaniuk kell az illetékes személyek megfelelő képzését, beleértve a kiegészítő képzést is.

Azon készítmények esetében, amelyeket ugyan nem minősítettek veszélyesnek, de amelyekre az 1999/45/EK irányelv 14. cikke 2.1. pontjának b) alpontja adatlap összeállítását írja elő, minden egyes pontot a megfelelő információkkal ki kell tölteni.

Bizonyos esetekben további információkra lehet szükség, figyelembe véve az anyagok és a készítmények tulajdonságainak széles körét. Amennyiben más esetekben kiderül, hogy az egyes tulajdonságokkal kapcsolatos információk nem lényegesek, vagy hogy azok szolgáltatása technikailag lehetetlen, ennek okait az egyes pontokban egyértelműen ismertetni kell. Minden egyes veszélyes tulajdonságról információkat kell szolgáltatni. Amennyiben azt állapítják meg, hogy nem áll fenn egy adott veszélyforrás, világosan el kell különíteni azokat az eseteket, ahol az osztályozó számára semmilyen információ nem áll rendelkezésre, és azokat az eseteket, ahol negatív teszteredmények állnak rendelkezésre.

A biztonsági adatlap első oldalán kell jelezni a kiállítás időpontját.

Amennyiben a biztonsági adatlapot felülvizsgálják, a változásokra fel kell hívni a címzett figyelmét.

Megjegyzés

A 67/548/EGK irányelv VI. mellékletének 8. és 9. fejezetében felsorolt egyes különleges anyagok és készítmények esetén is biztonsági adatlapokat kell készíteni (pl. tömör fémek, ötvözetek, sűrített gázok), amelyekre nézve eltérő címkézések vannak érvényben.

1. AZ ANYAG/KÉSZÍTMÉNY ÉS A TÁRSASÁG/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA

1.1. Az anyag vagy a készítmény azonosítása

Az azonosításra használt kifejezésnek azonosnak kell lennie a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletében meghatározott címkén szereplő kifejezéssel.

Az azonosítás rendelkezésre álló más eszközeit is jelezni lehet.

1.2. Az anyag/készítmény felhasználása

Jelezni kell az anyag vagy a készítmény tervezett vagy ajánlott felhasználásait, amennyiben azok ismertek. Több lehetséges felhasználás esetében csak a leglényegesebb vagy legáltalánosabb felhasználásokat kell felsorolni. Ezeknek magukban kell foglalniuk a tényleges működés rövid leírását, pl. gyulladásgátló, antioxidáns, stb.

1.3. Társaság/vállalkozás azonosítása

Meg kell nevezni az anyag vagy készítmény Közösségen belüli forgalmazásáért felelős személyt, így a gyártót, az importőrt vagy a forgalmazót. Meg kell adni e személy teljes címét és telefonszámát.

Ezen túlmenően, amennyiben ez a személy nem található abban a tagállamban, ahol az anyagot vagy a készítményt forgalmazzák, amennyiben lehetséges, meg kell adni az érintett tagállamban felelős személy teljes címét és telefonszámát.

1.4. Segélyhívó szám

A fent említett információk mellett a társaság és/vagy az illetékes hivatalos tanácsadó testület segélyhívó számát is meg kell adni (ez lehet az egészséggel kapcsolatos információk átvételéért felelős testület, amelyre az 1999/45/EK irányelv 17. cikke hivatkozik).

2. ÖSSZETÉTEL/AZ ÖSSZETEVŐKRE VONATKOZÓ ADATOK

A megadott információknak lehetővé kell tenniük a címzett számára, hogy gyorsan megállapíthassa a készítmény összetevőinek kockázatait. Magának a készítménynek a kockázatait a 3. pontban kell megadni.

2.1. Nem szükséges megadni a teljes összetételt (az összetevők jellegét és koncentrációit), bár az összetevők és koncentrációik általános leírása hasznos lehet.

2.2. Az 1999/45/EK irányelv alapján veszélyesnek minősített készítmények esetében a következő anyagokat kell jelezni koncentrációjukkal vagy a veszélyes koncentráció- tartományukkal együtt:

i. a 67/548/EGK irányelv értelmében egészségügyi vagy környezeti veszélyt jelentő anyagok, amennyiben az 1999/45/EK irányelv 3. cikkének (3) bekezdésében rögzített táblázatban megállapítottakkal megegyező vagy nagyobb koncentrációban vannak jelen (hacsak alacsonyabb határértékeket nem adnak meg a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy az 1999/45/EK irányelv II., III. vagy V. mellékletében);

ii. és azok az anyagok, amelyekre nézve léteznek közösségi munkahelyi expozíciós határértékek és nem tartoznak az i. pontba.

2.3. Az 1999/45/EK irányelv alapján veszélyesnek nem minősített készítmények esetében a következő anyagokat kell jelezni koncentrációjukkal vagy veszélyes koncentráció-tartományukkal együtt, amennyiben a nem gáznemű készítmények esetében ≥ 1 tömegszázalékos, illetve a gáznemű készítmények esetében ≥ 0,2 térfogatszázalékos koncentrációban vannak jelen:

- a 67/548/EGK irányelv értelmében az egészségre vagy a környezetre veszélyt jelentő anyagok ( 8 ),

- olyan anyagoknak, amelyekre nézve léteznek közösségi munkahelyi expozíciós határértékek.

2.4. Meg kell adni a fent említett anyagok (a 4. és a 6. cikkből vagy a 67/548/EGK irányelv I. mellékletéből származó) osztályozását, beleértve a betű-szimbólumokat és a pszichokémiai, egészségi és környezeti veszélyek jellegét jelző "R" mondatokat is. Az "R" mondatot ekkor nem szükséges teljesen kiírni: hivatkozni kell a 16. pontra, ahol a megfelelő "R" mondatok teljes szövegét felsorolják.

2.5. A 67/548/EGK irányelvvel összhangban kell megadni a fenti anyagok nevét és Einecs-vagy Elincs-számát. Hasznos lehet a CAS szám és az IUPAC név is (amennyiben rendelkezésre áll). Nem szükséges pontos kémiai nevet megadni azon anyagok esetében, amelyeket az 1999/45/EK irányelv 15. cikkével vagy az e melléklet 2.3. pontjának lábjegyzetével összhangban gyártmánynevükön sorolnak fel.

2.6. Amennyiben - az 1999/45/EK irányelv 15. cikke rendelkezéseivel vagy e melléklet 2.3. pontjának lábjegyzetével összhangban - egyes anyagokat bizalmasan kell kezelni, kémiai természetüket illetően csak leírásra kell szorítkozni a biztonságos kezelés garantálása érdekében. A használt névnek azonosnak kell lennie a fenti eljárásból következővel.

3. VESZÉLYESSÉG SZERINTI BESOROLÁS

A 67/548/EGK vagy az 1999/45/EK irányelvben található osztályozási szabályok alkalmazásából származó anyagok vagy készítmények osztályozását itt kell megadni. Világosan és röviden kell jelezni, hogy az anyag vagy a készítmény milyen veszélyeket jelent az emberre és a környezetre.

Világosan meg kell különböztetni az 1999/45/EK irányelv alapján veszélyesnek minősített és veszélyesnek nem minősített készítményeket.

Le kell írni azokat a legfontosabb káros pszichokémiai, humán egészségügyi és környezeti hatásokat és tüneteket, amelyek az anyag vagy a készítmény használatából és esetleges helytelen használatából származnak, és amelyek reálisan előre láthatók.

Szükséges lehet egyéb veszélyforrások - mint például porlékonyság, elfojtódás, fagyás, vagy olyan környezeti hatások, mint például a talajban élő organizmusok veszélyeztetése, stb. - megemlítésére is, amelyek nem eredményeznek veszélyes minősítést, de amelyek hozzájárulhatnak az anyag általános veszélyességéhez.

A címkén található információt a 15. pontban kell megadni.

4. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

Az elsősegélyre vonatkozó intézkedéseket ismertetni kell.

Elsőként meg kell határozni, hogy azonnali orvosi ellátás szükséges-e.

Az elsősegéllyel kapcsolatos információnak rövidnek és a sérült, a szemlélők és az elsősegélyt nyújtók számára könnyen érthetőnek kell lennie. A tüneteket és hatásokat röviden kell összefoglalni. Utasításokat kell adni arra vonatkozóan, hogy mit kell tenni a baleset helyszínén, és hogy az expozíció után várhatók-e késleltetett hatások.

Az információkat külön alpontok alatt az expozíció különböző módjai szerint kell csoportosítani, pl. a belégzés, a bőrrel és szemmel való érintkezés, a lenyelés.

Jelezni kell, hogy szükséges vagy tanácsos-e orvoshoz fordulni.

Egyes anyagok vagy készítmények esetében fontos lehet annak kihangsúlyozása, hogy a munkahelyen különleges eszközöknek kell rendelkezésre állniuk a meghatározott és azonnali kezelés biztosítása érdekében.

5. TŰZVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

Az anyag vagy a készítmény által okozott, vagy a közelében keletkezett tűz oltására vonatkozó követelményeknek a következőket kell tartalmaznia:

- a megfelelő tűzoltó készülék,

- tűzoltó készülék, amelyet biztonsági okokból tilos használni,

- a magából az anyagból vagy a készítményből, az égéstermékekből, a keletkező gázokból származó különleges expozíciós veszély,

- a tűzoltók különleges védőfelszerelése.

6. INTÉZKEDÉSEK A VÉLETLENSZERŰ EXPOZÍCIÓNÁL

Az adott anyagtól vagy készítménytől függően az alábbiakkal kapcsolatos információkra lehet szükség:

- személyi óvintézkedések, mint például:

a tűzveszélyes anyagok eltávolítása, megfelelő szellőzés/légutak védelmének biztosítása, porkontroll, a bőrrel való érintkezés és a szembe kerülés megakadályozása,

- környezetvédelmi óvintézkedések, mint például:

az anyagnak a csatornáktól, a felszíni- és a talajvíztől és a talajtól való távoltartása, a közelben lévők esetleges riadóztatása,

- tisztítási módszerek, mint például:

felszívó anyag használata (pl. homok, kovaföld, savmegkötő anyag, általános kötőanyag, fűrészpor stb.), gázok/füst csökkentése vízzel, hígítás.

Ajánlott az olyan jelzések alkalmazása is, mint például: "soha ne használjuk, vagy közömbösítsük...-vel".

Megjegyzés

Amennyiben indokolt, 8. és 13. pontra kell utalni.

7. KEZELÉS ÉS TÁROLÁS

Megjegyzés

E szakaszban található információknak az egészség-, biztonság- és környezetvédelemre kell vonatkozniuk. Segíteni kell a munkaadót, hogy a 98/24/EK irányelv 5. cikkével összhangban megfelelő munkavégzési eljárásokat és szervezeti intézkedéseket dolgozhasson ki.

7.1. Kezelés

A biztonságos kezelésre irányuló óvintézkedéseket kell meghatározni, beleértve a műszaki intézkedésekkel, mint például tűzoltással, helyi és általános szellőztetéssel, az aeroszol, por és tűz keletkezésének megakadályozására tett, valamint a környezetvédelem érdekében szükséges intézkedésekkel (pl. szűrők vagy gáztisztító berendezések használata a mesterséges szellőztetésnél, töltéssel övezett területen való használat, az elszóródott részecskék összegyűjtésére és eltakarítására irányuló intézkedések, stb.), és az anyagra vagy a készítményre vonatkozó követelményekkel vagy szabályokkal (pl. tiltott vagy ajánlott eljárások vagy berendezések) kapcsolatos tanácsadást, és amennyiben lehetséges ezekről rövid leírást kell adni.

7.2. Tárolás

Meg kel határozni a biztonságos tárolás feltételeit, mint például: tároló helyiségek vagy eszközök különleges formatervezése (beleértve a válaszfalakat és a szellőztetést), nem összeférhető anyagok, tárolási feltételek (hőmérséklet és páratartalom határérték/tartomány, világítás, inert gáz, stb.), illetve különleges elektromos berendezések és a statikus elektromosság megelőzése.

Adott esetben tanácsot kell adni a tárolási körülmények melletti mennyiségi korlátokról. Különösen minden olyan különleges követelményt jelezni kell, mint például az anyag vagy a készítmény csomagolására/tárolásra használt anyag típusa.

7.3. Meghatározott felhasználás(ok)

A meghatározott felhasználás(ok)ra tervezett végtermékek esetében az ajánlásoknak a tervezett felhasználás(ok)ra kell vonatkozniuk, és részletesnek és használhatónak kell lenniük. Amennyiben lehetséges, hivatkozni kell az ipar- vagy ágazatspecifikus, jóváhagyott útmutatóra.

8. EXPOZÍCIÓ ELLENŐRZÉSEK/SZEMÉLYI VÉDELEM

8.1. Expozíciós határértékek

Meg kell határozni a jelenleg alkalmazandó pontos ellenőrzési paramétereket, beleértve a foglalkozási expozíciós határértékeket és/vagy a biológiai határértékeket. Meg kell adni az értéket arra a tagállamra nézve, ahol az anyagot vagy a készítményt forgalmazzák. Tájékoztatást kell adni a jelenleg ajánlott ellenőrzési eljárásokról.

A készítmények esetében hasznos megadni az értékeket azokra az összetevőkre nézve, amelyeket a 2. pontnak megfelelően az adatlapon fel kell sorolni.

8.2. Expozíció ellenőrzések

E dokumentum alkalmazásában az "expozíció ellenőrzés": azon óv- és megelőzési intézkedéseknek az összessége, amelyeket a használat alatt meg kell tenni a munkavállalók és a környezet expozíciójának minimalizálása érdekében.

8.2.1. Foglalkozási expozíció ellenőrzése

Ezt az információt a munkaadó a munkások egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok felmérése során veszi figyelembe az anyagra vagy a készítményre nézve a 98/24/EK irányelv 4. cikke alapján, amely a megfelelő munkafolyamatok és műszaki ellenőrzések megtervezését, megfelelő berendezések és anyagok használatát, a forrásnál kollektív óvintézkedések alkalmazását, és végezetül olyan egyéni óvintézkedések használatát írja elő, mint például a személyvédelmi felszerelések. Azért kell alkalmas és megfelelő információt ezekről az intézkedésekről szolgáltatni, hogy a 98/24/EK irányelv 4. cikke alapján el lehessen végezni a megfelelő kockázatértékelést. Ez az információ a 7.1. pont alatt már megadott információkat egészíti ki.

Amennyiben személyvédelemre van szükség, részletesen meg kell határozni, hogy milyen felszerelések nyújtanak megfelelő és alkalmas védelmet. Figyelembe kell venni a 89/686/EGK tanácsi irányelvet ( 9 ), és hivatkozni kell a megfelelő CEN szabványokra:

8.2.1.1. Légutak védelme

Veszélyes gázok, gőzök vagy por esetében olyan védőfelszereléseket kell meghatározni, mint például zárt rendszerű légzőkészülék, megfelelő maszkok és szűrők.

8.2.1.2. Kézvédelem

Pontosan meg kell határozni az anyag vagy a készítmény kezelése során viselendő kesztyűk típusát, beleértve:

- az anyag típusát,

- a kesztyűanyag áteresztési idejét, a dermális expozíció mértékére és időtartamára tekintettel.

Amennyiben szükséges, jelezni kell az esetleges, a kéz további védelmére vonatkozó intézkedéseket.

8.2.1.3. Szemvédelem

Meg kell határozni az előírt szemvédő felszerelés típusát, mint például biztonsági üveg, védő szemüveg, arcvédő pajzs.

8.2.1.4. Bőrvédelem

Amennyiben a kezeken kívül más testrész védelmére is szükség van, meg kell határozni az előírt védőfelszerelés típusát és minőségét, úgy mint: kötény, csizma és teljes védőöltözet. Amennyiben szükséges, jelezni kell az esetleges további bőrvédelmi és különleges higiéniai intézkedéseket.

8.2.2. Környezeti expozíció ellenőrzések

Meg kell határozni azokat az információkat, amelyekre a munkaadónak szüksége van annak érdekében, hogy eleget tudjon tenni a közösségi környezetvédelmi jogszabályok alapján fennálló kötelezettségvállalásainak.

9. FIZIKAI ÉS KÉMIAI TULAJDONSÁGOK

A megfelelő ellenőrzési intézkedések meghozatalának lehetővé tételéhez meg kell adni az összes az anyaggal vagy a készítménnyel kapcsolatos lényeges információt, különös tekintettel a 9.2. pont alatt felsorolt információkra.

9.1. Általános információk

Megjelenés

Jelezni kell az anyag vagy a készítmény - a szállításukkor jellemző - fizikai állapotát (szilárd, folyékony, légnemű) és színét.

Szag

Amennyiben a szag érezhető, meg kell adni annak rövid leírását.

9.2. Fontos egészségügyi, biztonsági és környezeti információk

pH-érték

Meg kell jelölni az anyag vagy a készítmény, - a szállításukkor jellemző - vagy a vizes oldat pH értékét; az utóbbi esetében a koncentrációt is meg kell jelölni.

9.3. Egyéb információk

Jelezni kell más fontos biztonsági paramétereket, úgy mint keverhetőség, fajlagos vezetőképesség, olvadáspont/olvadási tartomány, gázcsoport (a 94/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 10 ) esetében hasznos), öngyulladási hőmérséklet, stb.

1. megjegyzés

A fenti tulajdonságokat a 67/548/EGK irányelv V. melléklete A részének különleges rendelkezéseivel vagy bármely más összehasonlítható módszerrel összhangban kell meghatározni.

2. megjegyzés

Készítmények esetében információkat általában magának a készítménynek a tulajdonságairól kell adni. Amennyiben azt állapítják meg, hogy nem áll fenn egy adott veszély, világosan el kell különíteni azokat az eseteket, amikor az osztályozó számára semmilyen információ nem áll rendelkezésre, és azokat az eseteket, ahol vannak negatív teszteredmények. Amennyiben szükséges az egyes összetevők tulajdonságairól való tájékoztatás, világosan jelezni kell, hogy az adatok mire vonatkoznak.

10. STABILITÁS ÉS REAKCIÓKÉSZSÉG

Meg kell határozni az anyag vagy a készítmény stabilitását, és bizonyos körülmények között történő használat és a környezetbe kerülés esetén előforduló veszélyes reakciók lehetőségét.

10.1. Kerülendő körülmények

Fel kell sorolni azokat a körülményeket, mint például hőmérséklet, nyomás, fény, ütés, stb. amelyek veszélyes reakciót okozhatnak és amennyiben lehet, erről rövid leírást kell adni.

10.2. Kerülendő anyagok

Fel kell sorolni azokat az anyagokat, mint például víz, levegő, savak, lúgok, oxidálószerek vagy bármely más különleges anyag, amely veszélyes reakciót okozhat, és amennyiben lehetséges, adjon rövid leírást.

10.3. Veszélyes bomlástermékek

Fel kell sorolni bomlás során keletkező veszélyes mennyiségű anyagokat.

Megjegyzés

Különös figyelmet kell fordítani a következőkre:

- stabilizátorok szükségessége és jelenléte,

- veszélyes exoterm reakció lehetősége,

- az anyag vagy a készítmény fizikai megjelenése megváltozásának esetleges biztonsági jelentősége, amennyiben van ilyen,

- vízzel való érintkezéssel képződő veszélyes bomlástermékek, amennyiben van ilyen,

- instabil termékké való átalakulás lehetősége.

11. TOXIKOLÓGIAI ADATOK

EZ A SZAKasz a különböző toxikológiai (egészségügyi) hatások tömör, de teljes és átfogó leírásának szükségességével foglalkozik, amelyek akkor merülhetnek fel, ha az anyaggal vagy készítménnyel a felhasználó érintkezik.

Az adatlapnak tartalmaznia kell az anyag, vagy a készítmény expozíciójának egészségre veszélyes, tudományos kísérleteken és az azokból levont következtetéseken alapuló hatásait. Tartalmaznia kell az expozíció különböző módjaira (belégzés, lenyelés, bőr- és szemkontaktus) vonatkozó információkat, és leírást kell adni a fizikai, kémiai és toxikológiai jellegzetességekkel kapcsolatos tünetekről.

Tartalmaznia kell az ismert késleltetett és azonnali hatásokat, valamint a rövid és hosszú távú expozícióból származó krónikus hatásokat, mint például túlzott érzékenység, narkózis, karcinogén és mutagén hatás, reprodukciós toxicitás (fejlődési toxicitás és termékenység).

Figyelembe véve a 2. Pontban - "Összetétel/összetevőkre vonatkozó adatok" - már megadott információkat, szükség lehet a készítmények egyes összetevőinek különleges egészségügyi hatásaira való hivatkozásra.

12. ÖKOLÓGIAI ADATOK

Leírást kell adni az anyag vagy a készítmény lehetséges hatásairól, viselkedéséről és környezeti sorsáról a levegőben, a vízben és/vagy a talajban. Amennyiben rendelkezésre állnak, meg kell adni a vonatkozó tesztadatokat (pl. LC50 hal £ 1 mg/l).

Leírást kell adni azokról a legfontosabb jellegzetességekről, amelyek valószínűleg hatást gyakorolnak a környezetre az anyag vagy a készítmény jellege és a felhasználás valószínű módjai miatt. Hasonló információkat kell megadni az anyag vagy a készítmény lebomlásából származó veszélyes termékekre nézve is. Ez a következőket foglalhatja magában:

12.1. Ökotoxicitás

Az ökotoxicitásnak a halakra, a dafniákra, az algákra és a többi vízinövényre akut és krónikus akvatoxicitásról rendelkezésre álló megfelelő adatokat kell tartalmaznia. Ezen túlmenően, amennyiben rendelkezésre állnak, tartalmaznia kell a talajban élő mikro- és makroorganizmusokra és a többi, környezeti szempontból ide tartozó organizmusokra - mint például a madarakra, a méhekre és a növényekre - vonatkozó toxikológiai adatokat is. Amennyiben az anyag vagy a készítmény gátló hatással van a mikroorganizmusok működésére, meg kell említeni a szennyvízkezelő berendezésekre gyakorolt lehetséges hatást is.

12.2. Mobilitás

Az anyag vagy készítmény megfelelő alkotórészeinek ( 11 ) azon képessége, hogy amennyiben a környezetbe kerül, bejut a talajvízbe vagy messzire eljut a kibocsátás helyétől.

A vonatkozó adatok a következőket tartalmazhatják:

- ismert vagy tervezett eloszlás a környezetben,

- felületi feszültség,

- abszorpció/deszorpció.

Más pszichokémiai tulajdonságokra nézve lásd a 9. pontot.

12.3. Perzisztencia és lebonthatóság

Az anyag vagy a készítmény megfelelő alkotórészeinek (11) azon képessége, hogy a megfelelő környezeti közegben lebomoljon biodegradáción, vagy olyan más folyamatokon keresztül, mint például oxidáció vagy hidrolízis. Amennyiben rendelkezésre állnak, meg kell adni a degradációs felezési időket. Szintén meg kell említeni az anyag vagy a készítmény megfelelő alkotórészeinek (11) a szennyvízkezelő berendezésben való lebomló képességét.

12.4 Bioakkumulációs képesség.

Az anyag vagy a készítmény megfelelő alkotórészeinek (11) azon képessége, hogy a valamely területen található élőlények összességében felhalmozódjon és áthaladjon az élelmiszerláncon - amennyiben rendelkezésre áll -, a Kow-re és a BCF-re történő hivatkozással.

12.5. Egyéb káros hatások

Amennyiben rendelkezésre állnak, meg kell adni a környezetre gyakorolt más káros hatásokra vonatkozó információkat, mint például ózonréteg csökkentő képesség, fotókémiai ózontermelő és/vagy globális felmelegedést fokozó képesség.

Megjegyzések

Biztosítani kell, hogy a környezetre vonatkozó információ a biztonsági adatlap más részeiben is szerepeljen, különös tekintettel a 6, 7, 13. és 15. pontban megadott, az ellenőrzött kibocsátás, a véletlenszerű kibocsátás intézkedéseire, illetve hulladékkezelési szempontokra vonatkozó tanácsokra.

13. HULLADÉKKEZELÉSI SZEMPONTOK

AMENNYIBEN az anyag vagy készítmény (az előrelátható felhasználásból származó feleslegének vagy hulladékának) elhelyezése veszélyt jelent, leírást kell adni ezekről a maradványokról és információt kell szolgáltatni ezek biztonságos kezeléséről.

Meg kell határozni mind az anyag vagy készítmény mind a szennyezett csomagolóanyag elhelyezésének megfelelő módszereit (elégetés, újrafeldolgozás, hulladéklerakás, stb.)

Megjegyzés

Hivatkozni kell a Közösség hulladékokra vonatkozó rendelkezéseire. Ezek hiányában hasznos a felhasználót emlékeztetni a hatályos nemzeti és regionális rendelkezésekre.

14. SZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

JELEZNI KELL valamennyi különleges óvintézkedést, amelyeket a felhasználónak ismernie kell/vagy be kell tartania a telephelyén vagy azon kívül történő szállítás vagy forgalmazás során.

Adott esetben tájékoztatást kell adni a szállíthatósági besorolásokról az egyes szállítási módokra érvényes szabályozás figyelembe vételével: IMDG (Nemzetközi Tengerészeti Veszélyes Áruk Szabályzata - tengeri), ADR (Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás - közúti, 94/55/EK tanácsi irányelv ( 12 ), RID (Nemzetközi Áruk Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat - vasúti, 96/49/EK tanácsi irányelv ( 13 ), ICAO/IATA (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet/Légiszállítók Nemzetközi Szövetsége - légi). Ezek többek között a következőket tartalmazhatják:

- UN szám,

- osztály,

- az áruk megfelelő elnevezése,

- csomagolási csoport,

- tengeri szennyező anyag,

- egyéb vonatkozó információk.

15. SZABÁLYOZÁSI INFORMÁCIÓK

MEG KELL ADNI a címkén a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelvnek megfelelően a címkén jelzett egészségügyi, biztonsági és környezeti információkat.

Amennyiben e biztonsági adatlap hatálya alá tartozó anyag vagy készítmény meghatározott - az ember vagy a környezet közösségi szintű védelmére vonatkozó - rendelkezés tárgya (pl. a 76/769/EGK tanácsi irányelvben ( 14 ) rögzített értékesítési és felhasználási korlátozás), ezeket a rendelkezéseket, amennyiben lehetséges, jelölni kell.

Amennyiben lehetséges, meg kell említeni az e rendelkezéseket végrehajtó nemzeti jogszabályokat és az egyéb vonatkozó nemzeti intézkedéseket is.

16. EGYÉB INFORMÁCIÓK

Meg kell jelölni minden olyan információt, amelyek a szállító szerint fontosak a felhasználó egészségére és biztonságára, valamint a környezet védelmére nézve, például:

- a vonatkozó R-mondatok jegyzéke. Le kell írni a biztonsági adatlap 2. és 3. pontjaiban említett R mondatok teljes szövegét,

- képzési tanács,

- a felhasználással kapcsolatos ajánlott korlátozások (vagyis a szállító általi, nem jogszabályi ajánlások),

- további információk (írásbeli hivatkozások és/vagy műszaki kapcsolódási pontok),

- az adatlap kitöltéséhez felhasznált, leglényegesebb adatokra vonatkozó források,

- felülvizsgált biztonsági adatlap esetében világosan jelezni kell a hozzáadott, törölt vagy felülvizsgált információkat (kivéve ha ezeket máshol már megadták).

( 1 ) HL L 275., 1990.10.5., 35. o.

( 2 ) HL L 187., 1988.7.16., 14. o.

( 3 ) HL L 287., 1990.10.19., 37. o.

( 4 ) HL 196., 1967.8.16., 1. o.

( 5 ) HL L 185., 1974.7.9., 15. o.

( 6 ) HL L 200., 1999.7.30., 1.

( 7 ) HL L 131., 1998.5.5., 11. o.

( 8 ) Amennyiben a készítmény forgalmazásáért felelős személy bizonyítani tudja, hogy a biztonsági adatlapon szereplő:

- irritáló az R41-ként jelzettek kivételével, vagy irritáló az 1999/45/EK irányelv 10. cikkének 2., 3., és 4. pontjában említett egy vagy több tulajdonsággal kombinálva,

- vagy károsító az 1999/45/EK irányelv 10. cikkének 2., 3., és 4. pontjában említett egy vagy több tulajdonsággal kombinálva, és önmagában akut halálos hatást jelent,

minősítést kapott anyagok vegyi összetételének nyilvánosságra hozása szellemi tulajdonának bizalmas jellegét veszélyezteti, az illető - az 1999/45/EK irányelv VI./B mellékletének rendelkezéseivel összhangban - az anyagra annak legfontosabb funkcionális vegyi csoportjának neve vagy egy választott név útján hivatkozhat.

( 9 ) HL L 399., 1989.12.30., 18. o.

( 10 ) HL L 100., 1994.4.19., 1. o.

( 11 ) Ez az információ a készítményre nézve nem adható meg, mert anyagspecifikus. Ezért adott esetben és ha rendelkezésre áll, a készítmény minden egyes olyan alkotó anyagára nézve meg kell adni, amelyeket e melléklet 2. pontjában található szabályoknak megfelelően fel kell sorolni az adatlapon.

( 12 ) HL L 319., 1994.12.12., 7. o.

( 13 ) HL L 235., 1996.9.17., 25. o.

( 14 ) HL L 262., 1976.9.27., 201. o.