BH 2011.11.300 Ha a terhelt érvényes tartózkodási engedély alapján több mint tíz éve él Magyarországon, s ezen idő alatt a bíróság jogerős ítéletével a kiutasítását nem rendelte el és vele szemben idegenrendészeti intézkedés sem történt, a kiutasítás alkalmazása szempontjából az itt tartózkodása akkor is jogszerűnek tekintendő, ha a szándékos bűncselekményeinek elkövetése ezen időtartamon belülre esik [Btk. 61. § (7) bek.].
A terheltet a bíróság a 2010. február 11. napján kelt és február 15. napján jogerőre emelkedett ítéletével kábítószerrel visszaélés bűntette és kábítószerrel visszaélés vétsége miatt halmazati büntetésül 3 év 6 hónapi börtönbüntetésre és a Magyar Köztársaság területéről 4 évre történő kiutasításra ítélte.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a következő.
A terhelt egy Európán kívüli ország állampolgára. Több mint tíz éve él Magyarországon, büntetlen előéletű, elvált, egy 13 éves kislánya van.
A terhelt 2007. március és április hónapban Budapesten több alkalommal értékesített kokain tartalmú kábítószert különböző személyek részére.
A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjának 2. fordulata alapján. Sérelmezte, hogy az első fokon eljárt bíróság törvénysértő módon szabott ki a terhelttel szemben kiutasítás mellékbüntetést.
Arra hivatkozott, hogy a terhelt 1996 óta jogszerűen él Magyarországon, e körülményt szükség esetén a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, mint idegenrendészeti hatóság is igazolhatja. A terheltnek magyar állampolgár gyermeke van, a gyermek édesanyja is magyar állampolgár, akivel Magyarországon nem honosított vallási házasságot kötött, és a terhelt előzetes letartóztatását megelőzően mindhárman együtt éltek családi közösségben.
Mindezekre figyelemmel csak 10 évi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén lett volna helye kiutasítás mellékbüntetés alkalmazásának. Álláspontja szerint a mellékbüntetés alkalmazása ellentétes a Btk. 61. § (7) bekezdés a) és c) pontjával, ezért a megtámadott határozat megváltoztatását és a kiutasítás mellékbüntetés mellőzését kérte.
A Legfelsőbb Bíróság 2010. augusztus 3-án kelt végzésével a kiutasítás végrehajtását felfüggesztette.
A Legfőbb Ügyészség átirata szerint a felülvizsgálati indítvány egyéb okból alapos. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság rövidített indokolással ellátott ítéletéből nem állapítható meg, hogy a bíróság milyen tényekre alapozta a kiutasítás mellékbüntetés alkalmazását. Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában nem rögzítette azokat a körülményeket, amelyek az általa megállapított tények ellenére lehetővé tették a Btk. 61. § (7) bekezdésének mellőzését. Nem tartalmazza az ítélet, hogy a terhelt letartóztatása előtt együtt élt-e családjával. Az sem tisztázott, hogy tartózkodási engedélye mikor kelt és annak érvényessége mikor járt le. Ezért az eljáró bíróság megsértette a Be. 373. § (1) bekezdésének III/a. pontjában írt eljárási szabályt. Ezért az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.
A nyilvános ülésen a terhelt védője írásbeli indítványát változatlan tartalommal fenntartotta.
A Legfőbb Ügyészség képviselője átiratában írtakkal egyezően szólalt fel.
A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a cselekmény téves jogi minősítése folytán, vagy a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt került sor törvénysértő fő- vagy mellékbüntetés kiszabására.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!