A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság P.20986/2014/12. számú határozata végrehajtás megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 141. §, 195. §, 233. §, 369. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 213. §, 685. §, 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr.) 2. §, 8. §, 28. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 15. §, 213. §, 1997. évi CXXXII. törvény (Fkt.) 2. §, 2009. évi LXXVI. törvény (Szolg. törvény) 1. §] Bíró: Hodosy Annamária

Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság

14.P.III.20.986/2014/12.

A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság

a dr. Puja Ügyvédi Iroda (dr. Puja János Attila ügyintéző ügyvéd ügyvéd címe) által képviselt

felperesnek

a dr. Tóka Ügyvédi Iroda (dr. Tóka Tamás ügyintéző ügyvéd ügyvéd címe) által képviselt

alperes ellen

végrehajtás megszüntetése iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

Ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 304.800,-Ft (háromszáznégy-ezer-nyolcszáz) perköltséget.

Kötelezi a bíróság felperest arra is, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra, a felhívásban megjelölt időben és módon - 1.500.000,-Ft (egymillió-ötszáz-ezer) feljegyzett illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Törvényszékhez címezve, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságnál kell írásban benyújtani 3 példányban.

A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény, vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul; a Pp. 141. § (6) bekezdésében foglaltakat azonban ebben az esetben is alkalmazni kell.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség összegére, vagy viselésére, a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, ha a fellebbezés az előzetes végrehajthatósággal, a részletfizetés engedélyezésével, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányuló, másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

I n d o k o l á s:

A bíróság a becsatolt közokiratba foglalt hitelszerződés, a felperes személyes meghallgatása, valamint a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A peres felek, valamint a perben nem álló kft. neve Kft., mint zálogkötelezett és készfizető kezes 2007. október 11. napján hitelszerződést, valamint jelzálog- és opciós szerződést kötöttek. A hitelszerződést, a jelzálog- és opciós szerződést, valamint a készfizető kezességvállalási szerződést közjegyző neve közjegyző a közjegyző ügyszáma számon foglalta közokiratba.

A felperes célja a hitel felvétellel az üzlettársa tulajdonában lévő üzletrész megvásárlása volt.

A hitelszerződés 1. pontjában foglaltak szerint az alperes 500.000,-Euro összegű hitelt nyújtott a számlaszám számú számlára. A felperes a szerződésben foglaltaktól eltérően ténylegesen 442.815,-Euro kölcsönt vett igénybe az alábbiak szerint.

2007. november 13. napján 29.815,-Euro összeg az alperesi ügyvéd letéti számlájára került átutalásra, melyből kiváltásra került a kft. neve Kft. - az bank neve Bank Nyrt. által a bankszámlaszám számon nyilvántartott - zálogingatlant terhelő hitele. 2007. december 05. napján a hitelintézet ausztriai fiókjában a felperes készpénzben felvett 83.000,-Eurót, illetve 2007. december 06. napján további 250.000,-Euro és 80.000,-Euro került átutalásra az ügyfél által megjelölt Magyarországon vezetett bankszámlára.

A felek a hitelszerződés biztosítékaként 500.000,-Euro és annak járulékai erejéig zálogjogot alapítottak a Budapest, helyrajzi szám hrsz. alatt felvett, 3979 m2 alapterületű "autómosó" megnevezésű, természetben ingatlan címe szám alatti belterületi ingatlanra.

A közokiratba foglalt hitelszerződés VI/19. pontjában foglaltak szerint a kölcsönszerződésre alapvetően az osztrák jog alkalmazandó. Amennyiben a dolog természetéből kifolyólag nem lehet az osztrák jogot alkalmazni, akkor a magyar jog a szubszídiárius.

Az alperesi bank hitelnyújtási gyakorlata a szerződéskötés időpontjában az volt, hogy a magyar ügyfelek hitelkérelmének elbírálására a hitelintézet székhelyén került sor, majd Ausztriában készítették el és írták alá a hitelintézet részéről a német nyelvű szerződési ajánlatot, majd Magyarországon a hitelintézet magyarországi képviseletét ellátó ügyvéd elkészítette a szerződés magyar nyelvű fordítását, illetve elkészítette a jelzálogjogot alapító okiratot, majd ezt követően magyar közjegyző előtt, Magyarországon közokiratba foglalták a szerződést.

Figyelemmel arra, hogy a felperes nem tett eleget fizetési kötelezettségének, az alperes felmondta a hitelszerződést, és 2013. június 24. napján végrehajtási eljárást kezdeményezett a felperes, mint adós ellen. A végrehajtási eljárást közjegyző neve város nevei közjegyző 2013. június 27. napján rendelte el a végrehajtási záradék száma számú végrehajtási záradékkal.

A végrehajtást végrehajtó neve önálló bírósági végrehajtó foganatosítja a végrehajtási szám végrehajtási számon.

A felperes módosított kereseti kérelmében azt kérte, hogy a bíróság szüntesse meg a végrehajtási szám számon folyamatban lévő végrehajtási eljárást a Pp. 369. § a) pontjára hivatkozással, azaz arra hivatkozott, hogy a felek által kötött szerződés érvényesen nem jött létre.

Keresete jogalapjaként a szerződéskötés idején hatályban volt Hpt. 213. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjait jelölte meg.

Álláspontja szerint a szerződésben kikötött osztrák jog a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. (továbbiakban: Nmjtvr.) 8. § (1) bekezdése alapján csalárd kapcsolásnak minősül, így az nem alkalmazható. Álláspontja szerint, tekintettel arra, hogy mivel a kötelemben a hitelező bankon kívül nincs külföldi elem, és mind a szerződéskötés helye, mind a hitelfelvevő, mind a zálogtárgy Magyarországon van, továbbá a hitel célja is Magyarországon van, a magyar anyagi jogot kell alkalmazni. Hivatkozott arra, hogy a szerződésben történő osztrák jog kikötésének az volt a célja, hogy a felperes, mint fogyasztó ne tudja jogát magyar bíróság előtt érvényesíteni. Amennyiben nem így lenne, akkor bármelyik külföldi illetőségű bank a magyarországi szerződéseiben kiköthetné a külföldi jogot.

Ezen túlmenően arra is hivatkozott, hogy az alperesi bank tevékenységét a Hpt. szerint nem is végezhette volna Magyarországon csak akkor, ha arra engedéllyel rendelkezett volna, illetve az 1997. évi CXXXII. törvény 2. § a) pontja fióktelep formájában, vagy határon átnyúló szolgáltatásként, eseti jelleggel. Erre tekintettel az alperes nem volt jogosult a perbeli szerződés megkötésére, és így a Hpt. 3/A. § (1) bekezdése alapján jogosulatlan pénzügyi tevékenységet folytatott Magyarországon, a szerződés ezért létre sem jött a felek között érvényesen.