A Fővárosi Törvényszék P.20849/2011/12. számú határozata jó hírnév megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, (1) bek., 78. §, (1) bek., 84. §, (1) bek., 2003. évi III. törvény (ÁBTL tv.) 1. §, (2) bek. 5.] Bíró: Kovaliczky Ágota

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.20849/2011/12.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.21658/2012/4. (ÍH 2013.59), Kúria Pfv.20846/2013/5.

***********

Fővárosi Törvényszék

...P..../2011/12.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Lajer Zsolt (ügyvéd címe) ügyvéd által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek,

a dr. Csapó Annamária (ügyvéd címe.) ügyvéd által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

jó hírnév megsértése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi, hogy fizessen meg az alperes részére 25.000.- (huszonötezer) Ft + áfa, összesen 31.750.- (harmincegyezer-hétszázötven) Ft ügyvédi munkadíjat 15 napon belül.

Kötelezi továbbá, hogy fizessen meg az államnak, külön felhívásra 30.000.- (harmincezer) Ft le nem rótt illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet ennél a bíróságnál lehet 3 példányban benyújtani.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, csupán az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha azt a felek közösen kérik.

Indokolás

Az alapítvány Közalapítvány 1989. június 17-én alakult magánalapítványként. Az intézetet alakulásától 1993-ig nemzetközi kuratórium felügyelte. Az indulást követő másfél évben a főbb munkaterületei forráskutatások (gyűjtés, rendszerezés, feldolgozás), életútinterjúk készítése a fegyveres felkelőkkel, a forradalom vidéki résztvevőivel, a munkástanács vezetőkkel, valamint a rendelkezésükre álló adatok számítógépes adatbázisának előkészítése volt. A kutatások külföldi levéltárakban is folytak külső munkatársak bevonásával. Az 1993 évi XCII. törvény 74/G paragrafusa 1994. január 1-től lehetővé tette közalapítványok létrehozását. Az 1956-os Intézet, mint országosan közhasznú feladatot ellátó szervezet kormánydöntés alapján, miniszteri előterjesztés nyomán közalapítvánnyá vált, oly módon, hogy a közalapítványt az 2-es alapítvány Alapítvány és a Magyar Köztársaság Kormánya közösen hozta létre, a Fővárosi Bíróság 1995. június 29-i dátummal jegyezte be.

Az Intézet az eltelt idő alatt számos, az 1956-os eseményekkel kapcsolatos kutatást végzett, munkatársai tanulmányokat kutatási anyagokat tettek közzé, főtevékenységét e tárgykörben végezte. A későbbiek során az állami költségvetési támogatás csökkent majd megszűnt.

A kormány, mint az alapítvány Közalapítvány alapítója, az 1064/2011. (III.23.) Korm. határozat szerint kezdeményezte az alperesi Közalapítvány megszüntetését azzal, hogy feladatait - ideértve a Közalapítvány megszűnésekor fennálló kötelezettségeiért való helytállást és fennálló jogainak érvényesítését is - az alperes neve lássa el (2.c.) pont).

A Fővárosi Bíróság 2011. december 23-án jogerős 7.Pk.60.530/1995/24. számú végzésével a Közalapítványt megszüntette és elrendelte a nyilvántartásból való törlését, vagyonát az alperesnek juttatta azzal, hogy azt köteles a megszűnt alapítvány céljaihoz hasonló célra fordítani.

A bíróság ennek alapján a felperes kérelmére döntött a jogutódlásról.

Az Intézet által üzemeltetett honlapon megtalálhatók a kutatási tevékenységből származó dokumentumok, publikációk, egész tevékenységének története. A honlap ma is üzemel, mindenki számára hozzáférhető.

Az alperes honlapján 2009. június 12-én "közlemény címe" címmel egy linket helyezett el az 1989. június 16-i események évfordulója alkalmával. Erre kattintva egy főoldal jelenik meg különböző címszavakkal, amely az Intézet által a 1-es személy mártír miniszterelnök újratemetésével, az azt közvetlenül megelőző eseményekkel, különböző tárgykörökben feltárt dokumentumokat, fotókat, video és audió anyagokat tartalmazza.

Az címszó" címszó alatt a dokumentumok között a bizottság Bizottsága és a párt dokumentumai találhatók az újratemetést megelőző évből.

Az "2-es címszó" címszó alatt a dokumentumok között a bizottság Bizottsága, az Ellenzéki Kerékasztal tárgyalásainak, a párt és a Belügyminisztérium dokumentumai találhatók, amelyek az 1989. június 16-i eseményeket érintették.

A "3-as címszó" megjelölésű címszó alatt az újratemetés napján elhangzott beszédek fotók, videók találhatók.

Az "4-es címszó" címszó alatt a dokumentumokról ugyancsak a fenti címekhez lehet eljutni, míg az ezen belül található "5-ös címszó" elnevezésű címszó az újratemetés sajtóvisszhangját tartalmazza.

A fő címszavakat követi a "bevezető". E szerint "1989. június 16-a a magyar rendszerváltás egyik fordulópontja. 1-es személy és társai ünnepélyes újratemetésével a magyar társadalom visszakapta múltjának egy fontos fejezetét. A múlt visszaszerzése a demokratikus átalakulás szükséges (bár távolról sem elégséges) feltétele. A demokratikus hagyomány képzéséhez szükség volt 1956 és szereplői megtisztítására és felmutatására - 1989. június 16-án úgy tűnt, ez teljesül.