A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.436/2012/13. számú határozata kártérítés tárgyában. [1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 71. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 7. §, 8. §, 19. §, 2010. évi LVIII. törvény (Ktjt.) 57. §, 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 13. §] Bírók: Cséffán József, Greskovicsné Bíró Mária, Szőllősi József

SZEGEDI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

6722 Szeged, Tábor u. 4.

Pf.: 408. Telefon: 06-62-563-400

2.M.436/2012/13. szám

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Ember Alex ügyvéd (6722 Szeged, Petőfi Sándor sgt. 20. szám alatti) által képviselt felperes neve címe szám alatti lakos felperesnek - dr. Ács Gábor köztisztviselő által képviselt Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A felmerült eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek a Szegedi Törvényszékhez. A fellebbezést három példányban a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál kell előterjeszteni.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, vagy ha a fellebbezés csak a meg nem fizetett illetékmegfizetésére vonatkozik.

Ha a fellebbező fél, akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására a tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést a tárgyaláson kell elbírálni.

I N D O K O L Á S

A felperes a 2005. augusztus 16. napján kelt 71509/2005. számú kinevezés értelmében 2005. augusztus 16. napjától létesített közszolgálati jogviszonyt az alperesnél (annak jogelődjénél), határozatlan időtartamra, ügyfélszolgálati ügyintéző munkakörbe, munkáját az építési irodán az ügyfélszolgálati csoportnál végezte. A felperes magasépítési technikus oklevéllel, valamint könyvtár-magyar szakon szerzett általános iskolai tanári képesítéssel rendelkezik. A betöltött munkaköre, feladatköre és képesítése alapján a II. besorolási osztály előadó elnevezésű besorolási fokozatába a 6. számú fizetési fokozatba került besorolásra.

A felperes 2006. május 3-án kérte az alperestől a II. besorolási osztályból a I. besorolási osztályba történő átsorolását. A kérelem benyújtása idején - felperesi ügyintéző 2006. május 3-án kelt feljegyzéséből megállapíthatóan - a felperessel ugyanazon munkavégzési helyen dolgozott ... tisztviselő 1, valamint leánya ... tisztviselő 2, akik mindketten magasépítési technikusi szakképzettséggel és tanári diplomával rendelkeznek, továbbá nevezetteket az alperes az I. besorolási osztályba sorolta.

Az alperes 2006. május 9. napján kelt 47321/2006. számú iratával tájékoztatta a felperest, hogy az átsorolása iránti kérelmét elutasítja, mert a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995.(II.3.) Korm. rendelet értelmében építésügyi igazgatási feladatok ellátását I. besorolási osztályban kizárólag egyetemi, vagy főiskolai szintű építészmérnöki, építőmérnöki (szerkezetépítő, magasépítő üzemmérnöki) szakképzettséggel, vagy településmérnöki (városgazdasági mérnöki) szakképzettséggel rendelkező köztisztviselő láthat el, a felperes pedig ezekkel a végzettségekkel nem rendelkezik.

2009. október 1-jén az alperes kérelemmel fordult a munkáltatói jogkör gyakorlójához, amelyben ismételten kérte a besorolása megváltoztatását arra hivatkozással, hogy 2009. májusában építési műszaki ellenőri szakképesítést szerzett.

Az alperes 2009. október 29. napján kelt 87974/2009. számú levelében tájékoztatta a felperest, hogy az átsoroláshoz szükséges feltételekkel nem rendelkezik.

A felperes a keresetlevél benyújtása idején két munkatársával azonos munkakört, azonos feladatkört lát el, ugyanazon munkavégzési helyen, akik ugyanolyan képesítéssel, végzettséggel rendelkeznek, mint a felperes. Ennek ellenére ... tisztviselő 2 a II. besorolási osztály helyett - szabálytalanul - az I. besorolási osztályba került besorolása és magasabb díjazásban részesül a felperesnél.

A felperesnek az egyenlő bánásmód követelményrendszerébe tartozó védett tulajdonsága nincs, besorolása, díjazása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt.

A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy sérelmes besorolása alacsonyabb díjazása miatt sérült az egyenlő munkáért egyenlő bér elve és ezzel összefüggésben az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző magatartást tanúsító alperest kötelezze 4.490.022,- forint vagyoni kártérítés és ennek törvényes kamatai, valamint 2.000.000,- forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére. Keresetét azzal indokolta, hogy a munkáltató munkatársa (... tisztviselő 2) magasabb besorolásával hosszú éveken keresztül jogsértő helyzetet, az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző állapotot idézett elő, amelyben őt nyolc éven keresztül megalázó, lehetetlen helyzetbe hozta. Munkahelyére naponta veszélyezve ment be, kellemetlenül érezte magát, frusztrálta a munkáltató megalázó bánásmódja. A munkáltató jogszabálysértő besorolása miatt a munkatársnőjével szemben hátrányos helyzetbe került. A munkáltató jogszabálysértése éveken keresztül tudatos volt.

Az alperes kérte a felperes keresetének az elutasítását arra hivatkozással, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét nem sértette meg, az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző magatartást a felperes tekintetében nem tanúsított, elismerte azonban, hogy ... tisztviselő 2 besorolása jogszabálysértő.

A felperes keresete az alábbiak szerint megalapozatlan.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebetv.) 7. § (1) bekezdése szerint, az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti - különösen a III. fejezetben meghatározottak szerint - a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás.

Az Ebetv. 8. §-a szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt

a) neme,

b) faji hovatartozása,

c) bőrszíne,

d) nemzetisége,

e) nemzetiséghez való tartozása,

f) anyanyelve,

g) fogyatékossága,

h) egészségi állapota,

i) vallási vagy világnézeti meggyőződése,