A Debreceni Törvényszék Pf.20615/2011/5. számú határozata közös vagyon megosztása (HÁZASTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 163. §, 164. §, 182. §, 235. §, 247. §, 253. §, 290. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §]

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Járásbíróság P.25457/2008/58., Kúria Pfv.22030/2011/4. (BH+ 2013.2.57), *Debreceni Törvényszék Pf.20615/2011/5.*

***********

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG

1. Pf. 20 615/2011/5. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A ... Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság, a Dr. Szűcs Aliz ügyvéd által képviselt felperesnek - Dr. Gál Róbert ügyvéd által képviselt I. r., II. r., III. r. alperesek ellen házasság felbontása és házastársi közös vagyon megosztása iránt indított perében a ... Városi Bíróság ... számú ítélete ellen az alperes által ... sorszám alatt benyújtott fellebbezés és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán meghozta a következő

ítéletet:

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét részben megváltoztatja és a felperes által az I. r. alperesnek fizetendő ingóérték-kiegyenlítés összegét 282 522 /Kettőszáznyolcvankettőezer-ötszázhuszonkettő/ Ft-ra felemeli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 90 000 /Kilencvenezer/ Ft fellebbezési eljárási költséget.

A másodfokú eljárásban felmerült illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság ítéletében a peres felek házasságát felbontotta, és a 2008. ... napján született M.J. utónevű gyermeket az I. r. alperesnél helyezte el.

Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az I. r. alperesnek 2008. november 1. napjától havi 10 000 Ft, 2011. február 1. napjától jövedelmének 20 %-a de legalább 10 000 Ft gyermektartásdíjat. Rendelkezett a tartásdíj munkáltatói letiltása iránt.

Az ítéletet a tartásdíj vonatkozásában előzetesen végrehajthatóvá nyilvánította.

Szabályozta a felperes és a kiskorú gyermek közötti folyamatos és időszakos kapcsolattartást.

Megállapította, hogy a B. település, ... szám alatti ingatlannak felperes 88/100-ad, az I. r. alperes 12/100-ad részben tulajdonosa és az ingatlanon fennálló közös tulajdont megszüntette úgy, hogy az I. r. alperes tulajdoni illetőségét a felperes tulajdonába adta.

Kötelezte a felperest, hogy 60 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 735 325 Ft megváltási árat.

Kötelezte az I. r. alperest, hogy 90 napon belül helyezzen letétbe a III.rendű alperes számlájára 90 000 Ft-ot.

Kötelezte a felperest a II. r. alperes felé fennálló megelőlegezett lakásépítési kedvezmény visszatérítésére.

Kötelezte a felperest ingóságok kiadására az I. r. alperes felé azok értékének megjelölésével, valamint az I. r. alperest egy normál gyermekágy kiadására a felperes javára.

Kötelezte továbbá a felperest, hogy 15 napon belül ingóérték -kiegyenlítés címén fizessen meg az I. r. alperesnek 224 880 Ft-ot.

Úgy rendelkezett, hogy a peres felek az eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen az I. r. alperes fellebbezéssel, a felperes csatlakozó fellebbezéssel élt. Az I. r. alperes fellebbezésében kifogásolta az elsőfokú bíróság rendelkezését a gyermektartásdíjra, kapcsolattartásra, az ingatlannal kapcsolatos tulajdoni arányok megállapítására, a megváltási ár összegére és az ingóérték -kiegyenlítés mértékére vonatkozóan. Sérelmezte továbbá a gyermekágy kiadására történő kötelezését.

A felperes csatlakozó fellebbezése az elsőfo kú bíróság perköltségre vonatkozó rendelkezését sérelmezte.

A megyei bíróság megítélése szerint az I. r. alperes fellebbezése csekély mértékben alapos, a felperes csatlakozó fellebbezése megalapozatlan.

Alaptalanul igényelte az I. r. alperes /továbbiakban alperes/ fellebbezésében a gyermektartásdíjnak a kötelezett jövedelmének történő 25 %-ában, de legalább 25 000 Ft-ban történő meghatározását.

Az elsőfokú bíróság a tartásdíj megállapítása körében a rendelkezésre álló bizonyítás anyagát helyesen értékelte és e körben megalapozott döntést hozott.

A Pp. 164. § /1/ bekezdése szerint a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el.