Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

CIVILISZTIKAI ügyszakot érintő tájékoztató a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról

A szöveg eredetijét itt találja:

https://birosag.hu/sites/default/files/2020-06/tajekoztato-kivezetotorveny-civil.pdf

I. A kézbesítési kifogás és az igazolási kérelem előterjesztésére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása

II. A polgári peres és bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása

III. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

IV. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

2020. június 17. napján a Magyar Közlönyben kihirdetésre került a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény.

A törvény bíróságokat érintő főbb rendelkezései 2020. június 18. napján, a veszélyhelyzet megszűnésekor léptek hatályba.

I. A kézbesítési kifogás és az igazolási kérelem előterjesztésére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása

A veszélyhelyzet ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás, valamint a veszélyhelyzet ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.

II. A polgári peres és bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.), valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit a törvényben írt eltérésekkel kell alkalmazni.

A hatályba lépéshez kapcsolódó rendelkezések

A törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

A törvény bevezeti és meghatározza a járványügyi intézkedés fogalmát.

Eszerint járványügyi intézkedés: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezet 6. címében szereplő járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, hatósági házi karantén, járványügyi ellenőrzés vagy egyéb járványügyi intézkedés, valamint az egészségügyi válsághelyzet során a Kormány által elrendelt olyan intézkedés, amely a személyes megjelenést akadályozza.

Határidők

Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a bíróság ideiglenes intézkedést - erre irányuló kérelem esetén - a perindítást megelőzően elrendelt,

> a per megindítására a bíróság által megállapított határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon kezdődik.

A Veir. hatálya alatt tett eljárási cselekmények további folytatása

Ha a bíróság 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja között

■ beszerezte a tárgyalás mellőzésével lefolytatott perfelvétel lezárásához szükséges -a jogvita kereteit meghatározó - nyilatkozatokat, a perfelvételt perfelvételi tárgyalás mellőzésével zárja le.

> A bíróság a perfelvétel lezárása előtt a feleket erre írásban figyelmezteti, és lehetőséget biztosít a további nyilatkozatok írásban történő megtételére.

> A bíróság a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel.

■ a perfelvétel lefolytatását megkezdte, de a felek a veszélyhelyzet megszűnéséig még nem tették meg valamennyi, a jogvita kereteit meghatározó nyilatkozataikat,

> a bíróság a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás kitűzésével vagy

> a Pp. 197. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti eljárással folytatja.

■ írásban figyelmeztette a feleket a tárgyalás berekesztésére, és a felek a bíróság felhívására a nyilatkozataikat megtették, vagy a megadott határidő alatt nyilatkozatot nem tettek,

> a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.

■ a Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást még nem tűzte ki - ideértve, ha a személyes közreműködést igénylő eljárási cselekményt tárgyaláson kívül nem tartotta lefolytathatónak, és ezért az eljárás megakadt -, valamint, ha a tárgyalás berekesztésére történő figyelmeztetés nem történt meg,

> a bíróság az eljárást a tárgyalás kitűzésével folytatja.

■ a Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást kitűzte,

> a bíróság a Pp. 226. § (3) bekezdésének vagy az 1952-es Pp. 125. § (5) bekezdésének alkalmazásával meghatározza a tárgyalás helyét - kivéve a 138. § (1) bekezdésében foglalt esetet - és

> erről értesíti a tárgyalásra megidézetteket.

■ a feleket már megnyilatkoztatta az egyezség kérdésében,

> a perbeli egyezséget végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja.

> Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni.

> Az ilyen módon meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.

■ Ha a veszélyhelyzet ideje alatt az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek lett volna helye, és ezért a bíróság az eljárás félbeszakadását állapította meg - és a hirdetményi kézbesítés oka korábban nem szűnt meg -

> a veszélyhelyzet megszűnésekor a félbeszakadás megszűnik, a bíróság az eljárást hivatalból folytatja.

Az eljárás megindítása

- A keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkereset-levelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet

> a jogi képviselő nélkül eljáró fél

> a jogszabályban előírt nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti.

Változás a Veir.-hez képest:

> Nem kizárólag írásban terjeszthetők elő a fenti beadványok.

- Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben

> a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kelI tüntetnie,

> és a bíróságnak részletes, a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan.

> Ennek eredménytelensége esetén van csak helye visszautasításnak.

Változás a Veir.-hez képes:

> A beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen is beadhatók, azokat nem kizárólag a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni.

A tárgyalások eltérő szabályai

Ha járványügyi intézkedések indokolják, a tárgyalás elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján is megtartható.

A bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot akkor is kizárhatja,

> ha az a járványügyi intézkedésnek a tárgyalóteremben történő betarthatóságát biztosítja.

Nincs helye az eljárási cselekmény lefolytatásának, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll (kivétel lásd később).

> Az eljárási cselekményt a járványügyi intézkedés feloldását követően lehet lefolytatni azzal, hogy az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő a járványügyi intézkedés feloldását követő napon újrakezdődik.

A személyi szabadságot korlátozó intézkedésekkel összefüggő eljárási cselekményeket - ha nincs más módja - a járványügyi intézkedés hatálya alatt álló helyen is foganatosítani kell.

A másodfokú és felülvizsgálati eljárások speciális szabályai

Ha a bíróság 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja között

■ értesítette a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálásról,

> a fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban eljáró bíróság a továbbiakban is tárgyaláson kívül jár el.

■ a bíróság által kiadott, a tárgyaláson kívüli elbírálásról szóló értesítését követően a felek az értesítés kiadásakor hatályos jogszabályi rendelkezések szerinti határidő alatt közös kérelemben kérték a tárgyalás megtartását,

> a bíróság kitűzi a tárgyalást.

Ha a 2020. június 1. napja előtt előterjesztett kérelem alapján indult fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban a fentiek alkalmazásának nincs helye,

> bármelyik félnek a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül előterjesztett, tárgyalás tartása iránti kérelme esetén a bíróság tárgyalást tart.

> Erre irányuló kérelem hiányában a továbbiakban is tárgyaláson kívül jár el.

A polgári nemperes eljárásokra vonatkozó különös szabályok

Az 1952-es Pp. és a Pp. tekintetében megállapított eltérő rendelkezéseket alkalmazni kell a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokban is az eljárás nemperes jellegéből adódó eltérésekkel, kivéve, ha a törvény az adott eljárásra eltérő szabályt állapít meg.

A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Bpnt.) rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

A Bpnt. rendelkezéseit a törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A Bpnt. 22/A. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartásra vonatkozó határozat alatt - ha e határozat végrehajtására irányuló kérelem a bíróság részére megküldésre került a veszélyhelyzet megszűnéséig - a kapcsolattartásra vonatkozó azon megállapodást is érteni kell, amely

> a szülők között közvetítői eljárásban jött létre, illetve

> amelyet a különélő szülők teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltak.

> Ebben az esetben a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelemhez csatolni kell a megállapodást tartalmazó okiratot is.

III. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

A Cstv. rendelkezéseit az ebben a törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó kérelmet 2020. május 28-át követően nyújtották be.

2020. december 31-ig a hitelező akkor nyújthat be a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó kérelmet a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerint,

> ha az adósnak küldött fizetési felszólításban az adós számára a tartozása megfizetésére engedélyezett, a Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti végső határidő és az azt követő 75 nap eredménytelenül telt el.

> Ebben az esetben a bíróság a Cstv. 26. § (3) bekezdésétől eltérően legfeljebb 15 napos határidőt határozhat meg az adós számára a tartozása megfizetésére.

2020. december 31-ig a Cstv. 27. § (2b) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

> a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) és b) pontja esetében csak akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 400.000 forintot.

A 2020. december 31-éig benyújtott felszámolási eljárás megindítására vonatkozó kérelmet a Pp.-ben és a Cstv.-ben meghatározott okokon túl érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja akkor is, ha az nem felel meg a fentiekben írt feltételeknek.

IV. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

A Ctv. rendelkezéseit az ebben a törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával felfüggesztésre került eljárásokban,

> a felfüggesztés 2020. október 31-ig - külön végzés meghozatala nélkül - fennmarad.

A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban a cég megszűntnek nyilvánításáról 2020. október 31-ig nem határozhat.

> Ha az állami adó- és vámhatóság a cég adószámának jogerős törlése miatt a cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást kezdeményez, a Ctv. 91. § (1) bekezdése szerinti eljárás 2020. október 31-ig - külön végzés meghozatala nélkül - felfüggesztésre kerül.

Ha a cég a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alapján felfüggesztett kényszertörlési eljárásban a felfüggesztés ideje alatt a cégbíróság felé igazolja, hogy

> a kényszertörlésre okot adó törvénysértést kiküszöbölve a törvényes állapotot, illetve törvényes működését helyreállította,

> a cégbíróság a Ctv. 116. § (4) bekezdésétől eltérően a kényszertörlési eljárást megszünteti.

A Ctv. 116. § (1) bekezdés b) pontja szerinti okból a kényszertörlési eljárás megindítása nem rendelhető el, és a cég 2020. október 31-ig benyújthatja a cég törlése iránti kérelmét.

A fenti rendelkezések nem érintik a Ctv. 116. § (1) bekezdés d) pontja miatt indult vagy e törvény hatálybalépése után induló kényszertörlési eljárásokat.

Tartalomjegyzék