BH 2021.7.192 A kifosztás esetén az okirattal visszaélés - ellentétben a lopással - önálló bűncselekményt valósít meg [Btk. 366. § (1) bek. c) pont, 346. § (1) bek. c) pont].

[1] A járásbíróság a 2019. február 20. napján meghozott - és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett - ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli lopás vétségében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont be) alpont], lopás vétségében mint társtettest [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bd) alpont], kifosztás bűntettében [Btk. 366. § (1) bek. c) pont] és közokirattal visszaélés vétségében [Btk. 346. § (1) bek. c) pont]. A bíróság ezért az I. r. terheltet mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 4 év 10 hónap szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház, és a szabadságvesztés-büntetésből az I. r. terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a polgári jogi igényről, az eljárás során lefoglalt tárgyakról és a bűnügyi költség viseléséről.

[2] A felülvizsgálati indítvánnyal érintett - és az I. r. terhelt cselekvősége szempontjából jelentőséggel bíró - III. tényállási pont alatti tényállás lényege a következő.

Az I. r. és a II. r. terheltek 2018. június 12. napján 9 óra 15 perc körüli időben a p.-i L. áruházhoz mentek. Az I. r. terhelt, miután a II. r. terhelt arra rábírta, az üzletbe bement, mialatt a II. r. terhelt az áruház bejáratánál várakozott. Az üzletben tartózkodott az időskorú E. I.-né is, akinek a táskájába, a korábban a II. r. terhelt által történő rábírás eredményeként az I. r. terhelt benyúlt, és a táskából elvette a sértett pénztárcáját a benne lévő 5000 forint készpénzzel és a sértett nevére kiállított személyi igazolvánnyal, lakcímkártyával. Az I. r. terhelt ezt követően az áruházból távozott, a pénztárcát az áruház bejáratánál várakozó II. r. terheltnek átadta, majd együtt hagyták el a helyszínt. A II. r. terhelt a pénztárcát a p.-i buszpályaudvaron eldobta. A pénztárcát lefoglalták és azt a sértettnek kiadták. E. I.-né sértett időskorú, a bűncselekmény elkövetésekor 87 éves, mozgásában is korlátozott személy volt, aki a bűncselekmény elkövetését észlelte, azonban azt idős kora és ebből adódó egészségi állapota miatt megakadályozni nem tudta.

[3] A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen az I. r. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjára alapítottan.

[4] Indokai szerint az ítélet III. tényállási pontjában írt tényállás alapján kifosztás bűntette miatt ítélte el az eljárt bíróság annak ellenére, hogy csupán 5000 forint volt az okozott kár. Álláspontja szerint az ügyészség vádiratában eredetileg lopás vétségével vádolta meg, és azzal, hogy a sértett a pénztárhoz érve észlelte pénztárcájának elvételét; azonban a tárgyalás során a sértett úgy módosította vallomását, hogy azt azonnal észlelte, csak betegségéből adódóan nem tudta jelezni. Az indítványozó szerint ez nem fedi a valóságot, melyet kamerafelvétel is bizonyíthat, továbbá ő nem is tudhatott a sértett betegségéről, azzal csak a tárgyaláson szembesült, mert az nem volt számára felismerhető, így a kifosztás bűntette sem valósulhatott meg. Hivatkozott arra, hogy a csekély mértékű, 5000 forintos kárt megtérítette, ennek ellenére a kiszabott büntetés eltúlzottan súlyos. Kifogásolta a közokirattal visszaélés vétségének megállapítását is, mivel a pénztárcában található iratokat a II. r. terhelt eldobta, így azok vissza is kerültek a sértetthez. Mindezek alapján a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását indítványozta.

[5] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta.

[6] Az ügyészi álláspont szerint az irányadó tényállás azt tartalmazza, hogy a sértett fizikai állapota miatt korlátozottan volt képes a bűncselekmény elhárítására, ehhez szükséges magatartás tanúsítására, ezért a kifosztás megállapítása törvényes. A közokirattal visszaélés vétsége tekintetében hivatkozott arra, hogy a hatályos Btk. szerint a jogtalan elvétel is elkövetői magatartás, így nincs jelentősége jelen esetben az elvétel-megszerzés közötti fogalmi különbözőségnek, és a közokirattal visszaélés és kifosztás esetében valódi halmazat jön létre.

[7] Az ügyész szerint törvényben kizártak az I. r. terheltnek a pénztárca elvétele észlelésének későbbi időpontjára, a kamerafelvételek tartalmára hivatkozó, valamint a sértett állapotát vitató kifogásai, mert ezek az irányadó tényállás megalapozottságát támadják, amelyre felülvizsgálati eljárás keretében nincs mód. Mindezek alapján a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta.

[8] Az I. r. terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra tett észrevételében ismételten hivatkozott arra, hogy a sértett csak a tárgyaláson vallotta azt, hogy betegsége miatt nem tudta a pénztárca elvételét megakadályozni, ezzel szemben azt csupán akkor észlelte, amikor a pénztárhoz ért, és fizetni szeretett volna. A sértett számára az okozott kárt megtérítette. Az okirattal visszaélés kapcsán megerősítette, hogy nem valósulhatott meg ezen bűncselekmény, mivel fél percnél tovább nem volt nála a sértett pénztárcája, azt a II. r. terheltnek átadta, aki ezt követően röviddel el is dobta. Beadványához becsatolta 2018. október 8-i keltezésű jövedelemigazolását annak alátámasztása érdekében, hogy rendezett életvitelt folytatott és önálló keresettel rendelkezett. A terhére rótt bűncselekmény kapcsán a lopás elkövetését nem vitatta, a kifosztás miatt azonban a kiszabott büntetést eltúlzottan súlyosnak tartotta.

[9] Az I. r. terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítvány nem alapos.

[10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. A Be. 648. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.

[11] Kétségtelen, hogy a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki.

[12] Nem sértett azonban törvényt az eljárt bíróság, amikor az I. r. terhelt bűnösségét a III. tényállási pontban írt cselekmény miatt kifosztás bűntettében [Btk. 366. § (1) bek. c) pont] és közokirattal visszaélés vétségében [Btk. 346. § (1) bek. c) pont] megállapította, és törvényes a cselekmények minősítése is.

[13] A Btk. 366. § (1) bekezdés c) pontja szerint kifosztást követ el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz.

[14] A Btk. 346. § (1) bekezdés c) pontja szerint okirattal visszaélés vétségét követi el, aki egy vagy több olyan közokiratot, amely nem, vagy nem kizárólag a sajátja, mástól jogtalanul elvesz, vagy a jogosult elől jogtalanul eltitkol.