A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32206/2017/21. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 324. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 97. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 55. §] Bíró: Szeles Balázs György

ííííööáóÉőéííÉőáFővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

46.K.32.206/2017/21.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Bakos-Horváth Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt felperes (cím) a dr. Szentes Ágota jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó-és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (cím) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében meghozta a következő

ÍTÉLETET

A bíróság az alperes 2017. április 28-án kelt 2233751578 számú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 100.000.- (százezer) forint perköltséget.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A Nemzeti Adó és Vámhivatal Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatósága felperesnél 2013. januári időszakra vonatkozóan általános forgalmi adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. Az ellenőrzés kapcsán meghozott 3625972345 számú elsőfokú határozatában az adózó terhére ... Ft adókülönbözetet, valamint a megállapított adókülönbözet kapcsán keletkezett jogosulatlan visszaigénylés összege után ... Ft adóbírságot szabott ki. A határozat indoklási része - a határozat rendelkező részét nem érintően - megállapította, hogy felperes fő tevékenysége a vizsgált időszakban energiaital gyártása és értékesítése volt, melyhez kapcsolódóan energiaital-koncentrátumot és ... palackos energiaital beszerzésről fogadott be számlákat a ... illetőségű ...-től (asz.: ...). Felperes a Közösségen belüli beszerzések után 46.865.000 Ft összegű levonható adót vallott, mellyel kapcsolatban alperes megállapította, hogy a Közösségen belüli beszerzések után áfa-levonási jog nem gyakorolható ugyanakkor a befogadott számlák alapján felperesnek adófizetési kötelezettsége sem keletkezett tekintettel arra, hogy alperes álláspontja szerint a felperes részére a .... által kiszámlázott termékeket nem a ...., értékesítette felperes számára. A .... és felperes között gazdasági esemény nem jött létre, hanem a beszerzéseket felperes közvetlenül a koncentrátum előállítójától, a német illetőségű ...-től (a továbbiakban: ....), illetve a ... palackos energiaitalok tekintetében a szlovák illetőségű ... pramene a zriedla nevű cégtől szerezte be, így a termékeket ténylegesen ez a két külföldi beszállító értékesítette felperes részére.

Álláspontját a határozatban azzal indokolta, hogy közvetlenül felperes adta le a rendelést a ...-nak e-mail útján és a szállítás is közvetlenül az ő szikszói üzemébe történt. Ezen túlmenően a ... által kiállított számlán a ... .... mellett szerepelt felperes neve és közösségi adószáma is, továbbá a ...-nál a ... céggel közös partnerszámon voltak nyilvántartva. A ... adóhatóság a gazdasági eseménnyel kapcsolatban adatot szolgáltatni nem tudott, míg a német adóhatóság válaszában azt erősítette meg, hogy az üzleti kapcsolat a ... és felperes között jött létre.

A határozatát alperes a rendelkező rész tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 55.§ (1), 56.§, 58.§ (1), 119.§, 131.§-ára, valamint az Art. 4.§ (3) bekezdés a) pont, 37.§ (1), 178.§ 3. pont, 165.§, 170.§ (1), 170.§ (2), 171.§ (1)-(3) bekezdésére alapította.

Felperes a határozattal szemben fellebbezéssel élt, melyben a határozat rendelkező részét nem, csupán a határozat indoklási részében tett megállapításokat vitatta. Arra hivatkozott, hogy az adóhatóság a határozatát csak a látszólagos igazoló elemekre alapította, a tényállást tévesen derítette fel és abból téves következtetéseket volt le. Kifejtette, hogy felperes a közte és a .... közötti megállapodás alapján adhatta le közvetlenül a megrendelését e-mailban a ... részére, egyébként a koncentrátumok gyártásáról és szállításáról kizárólag a .... volt jogosult rendelkezni. Felperes a megrendeléseit nem a saját, hanem a .... nevében juttatta el a gyártóhoz. Továbbá alperes a német adóhatóság válaszát tévesen értékelte, ráadásul annak egy részét felperes ellentmondásosnak és érthetetlennek találta, melynek tisztázása nélkül a határozatban tett megállapítások megalapozatlannak tekintendők. Az pedig, hogy a ... adóhatóság nem rendelkezik információval a .... számlázásairól nem jelenti azt, hogy a számlák ne léteznének. Az adóhatóság a ... adóhatóság válaszát ezért szintén tévesen értékelte. Valójában a ....a számlát a ...-nek küldte meg, a ... számára pedig a számla ellenértékét a .... utalta át. A ... nem adott át olyan szerződést, amely alapján a koncentrátumok megvételére felperessel szerződött volna, illetve a felperesi megbízói státusza nem került semmilyen szerződéssel igazolásra. Az adóhatóság eljárása az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1.§ (7) bekezdésébe, 97.§ (3) bekezdésébe és 97.§ (6) bekezdésébe ütközik.

A másodfokú eljárás során alperes az elsőfokú határozatot - annak indoklási részének megváltoztatásával - a 2233751578 számú határozatával helybenhagyta. Az elsőfokú határozat indoklási része annyiban került módosításra, hogy a ... palackos árú beszerzése (...) tekintetében a fizetendő és levonható áfa mértékét ezen összeg 27%-ával ... Ft) tovább csökkentette, valamint a .... által a .... által kiállított számlát nem tartotta alkalmasnak arra, hogy annak adótartamával ... Ft-al) felperes adólevonást eszközöljön. Így a tárgyidőszakban a felszámított adót ... Ft-tal, a levonható adót pedig ... Ft-tal csökkentette. A másodfokú határozat a határozat rendelkező részét nem érintette.

Felperes a határozat ellen keresetet terjesztett elő, melyben a határozat rendelkező részében megállapított ... Ft adókülönbözetet és ... Ft adóbírságot nem kifogásolta, ugyanakkor továbbra is jogellenesnek tartotta a határozat indoklási részében megállapítottakat, nevezetesen a felperes, valamint a ... között megvalósult gazdasági esemény alperes általi minősítését. Előadta, hogy a ... a formulát, illetőleg a receptúrát a .... megrendelése alapján készítette el, csakúgy, mint a koncentrátumot.

Felperes a ....-től kapott felhatalmazást arra, hogy a koncentrátumból rendeljen a ...-tól, mivel felperes tudta figyelni első kézből, hogy a gyártás folyamán a koncentrátum milyen ütemben fogy. A vonatkozó számla is a .... részére lett kiállítva, és ő is fizette ki. A megrendelésre elkészített receptúra a .... tulajdona, ilyen receptúrát a ... más társaságok részére nem gyárt, és nem is adhat el, csak a .... engedélyével. Hivatkozott ezzel kapcsolatban a ... valamint a .... között 2011. január 27-én létrejött szerződésre, melyben a ... kötelezettséget vállalt arra, hogy a receptúrát másnak nem, csak a .... rendelkezéseinek megfelelően értékesíti. Ennek megfelelően a receptúra feletti rendelkezési jog 10 év időtartamra kizárólag a ...-t illette meg. Álláspontja szerint alperes tévesen értelmezte a kizárólagossági megállapodást, amikor azt állította, hogy a megállapodás korlátot állított fel a .... vonatkozásában, mivel a koncentrátumokat kizárólag a ... energiaitalt termelő üzemekben lehetett felhasználni, mely csak felperesre volt megfeleltethető. Épp ellenkezőleg, a megállapodás azt mondja ki, hogy a koncentrátumból kizárólag olyan termelőüzemben állítható elő energiaital, amely megfelel a .... elvárásainak, ami csupán annyit jelent, hogy a .... szabadon dönthet az előállítás helyéről, arról, hogy kinek adja el a koncentrátumot, illetve hogy kinek a részére engedélyezi annak felhasználását, és nem pedig azt, hogy kizárólag a ... termelő üzemekben használható fel a koncentrátum.