3031/2021. (II. 2.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.I.35.300/2020/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. A jogi képviselővel (dr. Horváth Tamás Vilmos ügyvéd) eljáró jogi személy indítványozó alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján az Alaptörvény T) cikk (1) és (2) bekezdéseinek; R) cikk (2) bekezdésének; XXIV. cikk (1) bekezdésének, valamint XXV. cikkének sérelmére való hivatkozással.
[2] Az indítványozó kérelme arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, hogy a Kúria Kfv.I.35.300/2020/2. számú végzése alaptörvény-ellenes és ezért azt semmisítse meg.
[3] Az alkotmányjogi panasz benyújtására okot adó ügy lényege a következő.
[4] 1.1. A NAV kelet-budapesti Adóigazgatósága kiemelt Adóalanyok és Társas Vállalkozások Ellenőrzési Főosztály kiemelt Adóalanyok és Társas Vállalkozások Ellenőrzési Osztály 3. (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) 2013-ban valamennyi adónemre és költségvetési támogatásra kiterjedő bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le, amelynek eredményeként - adóhiánynak minősülő adókülönbözet megállapítása miatt - adóbírságot szabott ki. Az indítványozó fellebbezése alapján eljáró NAV Fellebbviteli Igazgatósága (a továbbiakban: másodfokú adóhatóság) az elsőfokú adóhatóság határozatát helybenhagyta. Ezt követően az indítványozó keresetet terjesztett elő, amelynek elbírálása során az ügyben eljáró Fővárosi közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: KMB) a másodfokú adóhatóság határozatát - a határozat hibás kiadmányozása folytán fennálló semmisségi ok miatt - megsemmisítette és új eljárásra utasította.
[5] 1.2. A megismételt eljárásban eljáró másodfokú adóhatóság az elsőfokú adóhatóság érdemi döntését ismét helybenhagyta. Az indítványozó keresetet terjesztett elő a másodfokú adóhatóság bírói felülvizsgálata iránt, amelyet a KMB 44.K.32.288/2019/15. számú végzéssel kijavított 44.K.32.288/2019/14. számú ítéletével elutasított. Az indítványozó ezt követően terjesztette elő felülvizsgálati kérelmét, amelyet a Kúria jelen indítvánnyal támadott Kfv.I.35.300/2020/2. számú végzésével visszautasított. A Kúria támadott végzésében kitért arra, hogy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél kötelezettsége, hogy kérelmében mind a befogadási okot, mind pedig a jogszabálysértéseket megjelölje. Az indítványozó felülvizsgálati kérelmében befogadási okot nem, csupán az általa sérülni vélt jogszabályi rendelkezéseket jelölte meg, ezért azt a Kúria visszautasította.
[6] 2. Az indítványozó számos alaptörvényi rendelkezést [T) cikk (1) és (2) bekezdése; R) cikk (2) bekezdése; XXIV. cikk (1) bekezdése, valamint XXV. cikke] felsorolva állította a Kúria Kfv.I.35.300/2020/2. számú végzésének alaptörvény ellenességét.
[7] Az indítvány érveit az Alaptörvény XXV. cikke és XXIV. cikk (1) bekezdése sérelmével hozta összefüggésbe a következők szerint. Az indítványozó meglátása szerint a Kúria azon - végzésben foglalt - érve, amelynek értelmében a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő (vagyis indítványozó) kötelezettsége, hogy megjelölje kérelme befogadásának okát, és a jogszabálysértéseket, alaptörvény-ellenességet okozó hivatkozás. A támadott végzésben foglalt e követelmény ugyanis az Alaptörvény XXV. cikkének sérelmét okozva egyrészt elvonta az indítványozó felülvizsgálathoz való jogát; másrészt mivel "más ügyekhez viszonyítottan" jelen esetben a Kúria eltérő feltételeket támasztott a befogadás tárgyában, az Alaptörvény XXIV. cikkében foglalt fair eljárás elvét is megsértette. Utóbbi igazolásaként az indítványozó a Kúria Kfv.I.35.692/2018/5. számú ítéletére hivatkozott.
[8] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban járt el az ügyben. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság először az alkotmányjogi panasz befogadásáról döntött, amelynek során az eljáró tanács vizsgálja, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz befogadhatóságára vonatkozó törvényi - formai és tartalmi - feltételeknek.
[9] 3.1. Az indítványozó az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott hatvan napos határidőben nyújtotta be az alkotmányjogi panaszt.
[10] A Kúria befogadást megtagadó végzésével szemben felülvizsgálatnak nincsen helye, ennek megfelelően a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek minősül, így alkotmányjogi panasszal támadható (lásd: 3245/2019. (X. 17.) AB végzés, Indokolás [14]; 3188/2020. (V. 27.) AB végzés, Indokolás [11]).
[11] A kérelmező alkotmányjogi panasz benyújtására indítványozói jogosultsággal rendelkezik, érintettsége - mivel a támadott végzéssel lezárt eljárásban felperes volt - fennáll (3148/2019. (VI. 26.) AB végzés, Indokolás [13]).
[12] 3.2. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának törvényi feltétele [Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pont], hogy az indítványozó Alaptörvényben biztosított jog sérelmére hivatkozzon. Az indítvány e feltételnek csak részben tesz eleget. Az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdése nem tartalmaz ugyanis az indítványozó számára Alaptörvényben biztosított jogot, hiszen az Alaptörvény és a jogszabályok kötelező erejéről rendelkezik, így arra alkotmányjogi panaszt alapítani az indítványozónak nincs lehetősége (lásd például: 3258/2020. (VII. 3.) AB végzés, Indokolás [6]; 3248/2020. (VII. 1.) AB végzés, Indokolás [9]). Az Alaptörvény T) cikke szintén nem biztosít az indítványozónak alanyi alkotmányos jogot, ezért arra alkotmányjogi panaszban hivatkozni alappal nem lehet (lásd: 3302/2020. (VII. 17.) AB végzés, Indokolás [12]; 3252/2019. (X. 30.) AB határozat, Indokolás [21]).
[13] A panasz ebben a tekintetben nem felel meg az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjába foglalt feltételnek.
[14] 3.3. A kérelem a határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében felsorolt követelményeinek az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése és XXV. cikke tekintetében nem tesz eleget.
[15] Az indítványozó az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése sérelmét csupán egy másik ügyben született Kúriai döntésre hivatkozva állította, ám e vonatkozásban érvekkel nem támasztotta alá a kérelmét, vagyis nem jelölte meg, hogy jelen panasszal támadott Kúriai végzés miért és mennyiben sértheti fair hatósági eljáráshoz fűződő, Alaptörvényben biztosított jogát. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is hangsúlyozza: "Indokolás hiányában a kérelem nem felel meg határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében írt követelményének, annak elbírálására nincs lehetőség. Az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek puszta felsorolása ugyanis nem ad kellő alapot az alkotmányossági vizsgálat lefolytatására." (34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212]) A kérelem tehát ebben a tekintetben nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában írt feltételnek.
[16] Szintén nem felel meg a határozottság követelményének az Alaptörvény XXV. cikke sérelmét állító indítványi hivatkozás. Az indítványozó jelen ügyben azért állította az Alaptörvény XXV. cikkének sérelmét, mert a Kúria végzésében foglalt - felülvizsgálati kérelme visszautasítását indokoló - érvelése elvonta az indítványozót felülvizsgálathoz való joga érvényesítésétől.
[17] Az Alaptörvény XXV. cikke értelmében: "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez." Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatát a Kúria rendkívüli jogorvoslati hatásköre kapcsán az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdései, vagyis a fair eljáráshoz való joghoz és a jogorvoslathoz való joghoz viszonyítva alakította ki a következők szerint: "A Kúria azon döntése, mely - a Kp. [a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény] 118. § (1) bekezdése alapján - a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő peres féltől várja el, hogy a kérelem befogadhatóságát az ott taxatíve felsorolt valamely okra hivatkozva maga indokolja, és e jogszabályhelyet úgy értelmezi, miszerint a befogadás feltétele - a formai okokból történő visszautasíthatóságon túl - az ilyen okok kérelmező általi, tartalmi jellegű bizonyítása, nem vet fel alkotmányossági problémát." (3023/2020. (II. 10.) AB végzés, Indokolás [18])
[18] Az Alkotmánybíróság szintén az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével összefüggésben foglalt úgy állást döntéseiben, hogy "[a]nnak megítélése, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei fennállnak-e vagy sem, nem alkotmányossági, hanem szakjogi-törvényértelmezési kérdés, melyben az Alkotmánybíróság - következetes gyakorlatának megfelelően - a Kúria döntését nem bírálhatja felül" (3365/2019. (XII. 16.) AB végzés, Indokolás [21]; 3308/2019. (XI. 18.) AB végzés, Indokolás [20]; 3376/2020. (X. 22.) AB végzés; 3188/2020. (V. 27.) AB végzés [20]-[23]).
[19] Az indítványozó jelen ügyben nem terjesztett elő olyan - az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésére vonatkozó hivatkozástól eltérő - okfejtést, illetve nem mutatott rá olyan összefüggésre, amelyet az Alaptörvény XXV. cikke és a felülvizsgálati kérelmet visszautasító bírósági döntés (a Kúria rendkívüli jogorvoslati hatásköre) vonatkozásában az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat tárgyává tudott volna tenni. A kérelem ebben a tekintetben sem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában előírt feltételnek (lásd: 3059/2017. (III. 20.) AB végzés, Indokolás [10]; 3140/2020. (V. 15.) AB végzés, Indokolás [12]).
[20] 4. Mivel a kifejtettek szerint az alkotmányjogi panasz nem felelt meg az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjának és az 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjának, az Alkotmánybíróság azt az Abtv. 56. § (1)-(3) bekezdése alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2021. január 19.
Dr. Szalay Péter s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró helyett
Dr. Szalay Péter s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó előadó alkotmánybíró helyett
Dr. Szalay Péter s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Salamon László alkotmánybíró helyett
Dr. Szalay Péter s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Szabó Marcel alkotmánybíró helyett
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1621/2020.