32013D0732[1]

2013/732/EU: A Bizottság végrehajtási határozata ( 2013. december 9. ) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a klóralkáligyártás tekintetében történő meghatározásáról (az értesítés a C(2013) 8589. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. december 9.)

az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a klóralkáligyártás tekintetében történő meghatározásáról

(az értesítés a C(2013) 8589. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2013/732/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 13. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1) A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság az elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló, a szóban forgó irányelv 3. cikkének (11) bekezdése szerinti referenciadokumentumok kidolgozásának elősegítése érdekében a tagállamok, az érintett iparágak, a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervek, valamint a Bizottság részvételével információcserét szervez az ipari kibocsátásokról.

(2) A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban az információcserének különösen az alábbiakra kell kiterjednie: a létesítmények és a technikák kibocsátási teljesítménye, adott esetben rövid és hosszú távú átlagértékekben kifejezve és a kapcsolódó referenciafeltételekkel kiegészítve, a nyersanyagok felhasználása és jellege, vízfogyasztás, energiafelhasználás és a hulladékok keletkezése, alkalmazott technikák, kapcsolódó monitoring, környezeti elemek közötti kölcsönhatások, gazdasági és műszaki életképesség, valamint az ezekkel kapcsolatos fejlődés, valamint a szóban forgó irányelv 13. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak vizsgálatát követően azonosított elérhető legjobb technikák és új keletű technikák.

(3) A 2010/75/EU irányelv 3. cikkének (12) bekezdésében meghatározott "BAT-következtetések" alatt a BAT-referenciadokumentum azon részeit tartalmazó dokumentum értendő, amely tartalmazza az elérhető legjobb technikákra vonatkozó következtetéseket, továbbá azok leírását, az alkalmazhatóságuk értékelésével kapcsolatos információkat, az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket, monitoringot és fogyasztási szinteket, valamint adott esetben a vonatkozó helyreállítási intézkedéseket.

(4) A 2010/75/EU irányelv 14. cikkének (3) bekezdésével összhangban a szóban forgó irányelv II. fejezetének hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó engedélyben foglalt feltételeket a BAT-következtetésekből kiindulva kell megállapítani.

(5) A 2010/75/EU irányelv 15. cikkének (3) bekezdése értelmében az illetékes hatóságnak olyan kibocsátási határértékeket kell meghatároznia, amelyekkel biztosítható, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a kibocsátások ne haladják meg a 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (5) bekezdésében említett, a BAT-következtetésekről szóló határozatokban foglalt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.

(6) A 2010/75/EU irányelv 15. cikkének (4) bekezdése értelmében csak akkor alkalmazható a 15. cikk (3) bekezdésben foglalt követelménytől való eltérés, ha a BAT szerinti kibocsátási szintek elérése az érintett létesítmény földrajzi helye, műszaki jellemzői vagy a helyi környezeti feltételek miatt aránytalanul magas költségekkel járna a környezeti előnyökhöz képest.

(7) A 2010/75/EU irányelv 16. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az engedélyben foglalt, az irányelv 14. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett monitoringkövetelményeknek a BAT-következtetésekben leírt ellenőrzés következtetésein kell alapulniuk.

(8) A 2010/75/EU irányelv 21. cikkének (3) bekezdése értelmében a BAT-következtetésekről szóló határozatok kihirdetésétől számított négy éven belül az illetékes hatóság újraértékeli és szükség esetén frissíti az engedélyben foglalt valamennyi feltételt és biztosítja, hogy a létesítmény megfeleljen ezen engedélyezési feltételeknek.

(9) A 2011. május 16-i bizottsági határozat az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 13. cikke szerinti információcsere céljából létrehozott egy fórumot (2), amely a tagállamok, az érintett iparágak és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervek képviselőiből áll.

(10) A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság 2013. június 6-án megkapta a fórum véleményét a klóralkáligyártásra vonatkozó BAT-referenciadokumentum javasolt tartalmával kapcsolatban, és azt nyilvánosan is hozzáférhetővé tette (3).

(11) Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2010/75/EU irányelv 75. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A klóralkáligyártásra vonatkozó BAT-következtetések e határozat mellékletében kerültek meghatározásra.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 9-én.

a Bizottság részéről

Janez POTOČNIK

a Bizottság tagja

(1) HL L 334., 2010.12.17., 17. o.

(2) HL C 146., 2011.5.17., 3. o.

(3) https://circabc.europa.eu/w/browse/d4fbf23d-0da7-47fd-a954-0ada9ca91560

MELLÉKLET

A KLÓRALKÁLIGYÁRTÁSRA VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

HATÁLY 37

ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK 38

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 38

BAT-KÖVETKEZTETÉSEK 39

1. Cellás technológia 39

2. Higanycellás üzemek leszerelése vagy átalakítása 39

3. Szennyvíztermelés 41

4. Energiahatékonyság 42

5. A kibocsátások ellenőrzése 43

6. Levegőbe történő kibocsátások 44

7. Vízbe történő kibocsátások 45

8. Hulladéktermelés 47

9. A telephely szennyeződésmentesítése 47

SZÓJEGYZÉK 48

HATÁLY

Ezek a BAT-következtetések a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének 4.2. a) és 4.2. c) pontjában meghatározott bizonyos ipari tevékenységekre, nevezetesen a klóralkáligyártásban használt vegyi anyagok (klór, hidrogén, kálium-hidroxid és nátrium-hidroxid) sóoldatból elektrolízis útján történő előállítására vonatkoznak.

A BAT-következtetések különösen az alábbi folyamatokra és tevékenységekre terjednek ki:

- a só tárolása,

- a sóoldat elkészítése, tisztítása és újratelítése,

- a sóoldat elektrolízise,

- a nátrium/kálium-hidroxid koncentrálása, tisztítása, tárolása és kezelése,

- a klór hűtése, szárítása, tisztítása, komprimálása, cseppfolyósítása, tárolása és kezelése,

- a hidrogén hűtése, tisztítása, komprimálása, tárolása és kezelése,

- a higanycellás üzemek membráncellássá alakítása,

- a higanycellás üzemek leszerelése,

- a klóralkáligyártó létesítmények helyreállítása.

A BAT-következtetések nem terjednek ki az alábbi tevékenységekre és folyamatokra:

- sósav elektrolízise klór előállítása céljából,

- sóoldat elektrolízise nátrium-klorát előállítása céljából; ez utóbbiakkal a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagokon belül a szilárd és egyéb anyagok gyártásáról szóló (LVIC-S) referenciadokumentum foglalkozik,

- sóolvadékok elektrolízise alkálifémek vagy alkáliföldfémek, illetve klór előállítása céljából; ez utóbbiakkal a nemvasfémiparról szóló (NFM) referenciadokumentum foglalkozik,

- higanycellás technológiával előállított alkálifém-amalgám felhasználásával készült különleges termékek, pl. alkoholátok, ditionitok és alkálifémek,

- klór, hidrogén és nátrium/kálium-hidroxid elektrolízistől eltérő folyamatok útján történő előállítása.

Mivel azokkal a vegyipari ágazatban használt közös szennyvíztisztító és hulladékgáz-tisztító/-kezelő rendszerekről szóló (CWW) referenciadokumentum foglalkozik, a BAT-következtetések nem terjednek ki a klóralkáligyártás következő aspektusaira:

- szennyvízkezelés szennyvíztisztító telepen,

- környezetközpontú irányítási rendszerek,

- zajkibocsátás.

Az ezen BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységek szempontjából lényeges egyéb referenciadokumentumok a következők:

ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK

Az e BAT-következtetésekben felsorolt és részletezett technikák nem előíró jellegűek, és teljes körűnek sem tekinthetők. Más technikák is használhatók, amennyiben azok garantálják a környezetvédelem legalább azonos szintjét.

Eltérő rendelkezés hiányában a BAT-következtetések általánosan alkalmazhatók.

Az e BAT-következtetésekben szereplő, az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a levegőbe történő kibocsátások esetében az alábbiakra vonatkoznak:

- a kibocsátott anyagok tömege és az egységnyi térfogatú, normál állapotú (273,15 K, 101,3 kPa) hulladékgáz térfogatának arányaként, mg/m3-ben kifejezett koncentrációszintek a víztartalom kivonása után, oxigéntartalomra vonatkozó korrekció nélkül.

Az e BAT-következtetésekben szereplő, vízbe történő kibocsátásra vonatkozó BAT-AEL-értékek az alábbiakra vonatkoznak:

- a kibocsátott anyagok tömege és az egységnyi térfogatú szennyvíz térfogatának arányaként, mg/l-ben kifejezett koncentrációszintek.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E BAT-következtetések alkalmazásában az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni:

BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

1. Cellás technológia

BAT 1: A klóralkáligyártásra vonatkozó BAT az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazását jelenti. A higanycellás technológia semmilyen körülmények között nem tekinthető elérhető legjobb technikának. Az azbesztdiafragmák használata nem minősül elérhető legjobb technikának.

2. Higanycellás üzemek leszerelése vagy átalakítása

BAT 2: A higanycellás üzemek leszereléséhez és átalakításához kapcsolódó higanykibocsátás és a higannyal szennyezett hulladék termelődésének csökkentése érdekében a BAT olyan leszerelési terv kidolgozását és végrehajtását jelenti, amely kiterjed az alábbiakra:

i. a korábbi üzem működtetésében jártas személyzet néhány tagjának bevonása a kidolgozás és a végrehajtás valamennyi szakaszába;

ii. eljárások és utasítások megállapítása a végrehajtás valamennyi szakaszára vonatkozóan;

iii. részletes képzési és felügyeleti program kidolgozása a személyzetnek a higany kezelésében járatlan tagjai számára;

iv. a visszanyerendő fémhigany mennyiségének meghatározása, valamint az ártalmatlanítandó hulladék mennyiségének és az abban található higanyszennyezés mértékének becslése;

v. olyan munkaterületek biztosítása, amelyek:

a) tetővel rendelkeznek;

b) olyan, sima, lejtős, a higanyt nem abszorbeáló padlóval rendelkeznek, amely biztosítja a kijutott higany gyűjtőaknába való elvezetését;

c) megfelelő megvilágítással rendelkeznek;

d) mentesek a higany abszorpciójára alkalmas akadályoktól és törmelékektől;

e) a mosáshoz szükséges vízellátással rendelkeznek;

f) szennyvízkezelő rendszerhez csatlakoznak.

vi. a cellák ürítése és a fémhigany tárolóedényekbe gyűjtése az alábbiak figyelembevételével:

a) a rendszer lehető legnagyobb mértékű zártságának biztosítása;

b) a higany mosása;

c) lehetőség szerint gravitációs gyűjtés alkalmazása;

d) szükség esetén a higany szilárd szennyeződéseinek eltávolítása;

e) a tartályok legfeljebb térfogatkapacitásuk 80 %-ig való feltöltése fel;

f) a feltöltött tartályok légmentes lezárása;

g) az üres cellák mosása és feltöltése vízzel.

vii. valamennyi leszerelési és bontási művelet alábbiak szerinti elvégzése:

a) a berendezések melegvágása helyett lehetőség szerint hidegvágás alkalmazása;

b) a szennyezett berendezések arra alkalmas területen történő tárolása;

c) a munkaterület padlójának gyakori mosása;

d) a kijutott higany mielőbbi feltakarítása aktívszénszűrős higanyporszívó használatával;

e) a hulladékáramok nyilvántartása;

f) a higannyal szennyezett hulladék elkülönítése a nem szennyezett hulladéktól;

g) a higannyal szennyezett hulladékok szennyeződésmentesítése mechanikai és fizikai (pl. mosás, ultrahangos rázás, szívás), kémiai (pl. mosás hipoklorittal, klóros sólével vagy hidrogén-peroxiddal) és/vagy termikus kezelési technikák (pl. a desztilláció/hőkezelés) alkalmazásával;

h) lehetőség szerint a szennyeződésmentesített berendezések újrafelhasználása vagy újrahasznosítása;

i) ha az épület újból felhasználásra kerül, akkor a cellacsarnok épületének a falak és a padló tisztításával, majd burkolásával vagy lefestésével történő szennyeződésmentesítése át nem eresztő felület képzése céljából;

j) az üzemben vagy aköré telepített szennyvízgyűjtő rendszer szennyeződésmentesítése vagy felújítása;

k) nagy várható higanykoncentráció (pl. nagynyomású vízsugárral történő mosás) esetén a munkaterület elkülönítése és a cellacsarnok szellőztetésére használt levegő kezelése; a szellőztetésre használt levegő kezelésére szolgáló technikák közé tartozik a jóddal vagy kénnel kezelt aktív szénnel végzett adszorpció, a hipokloritos vagy klóros sólével történő gáztisztítás, illetve szilárd dihigany-diklorid képződése céljából klór hozzáadása;

l) a higanytartalmú szennyvíz, ezen belül a védőfelszerelés tisztításából származó mosodai szennyvíz kezelése;

m) a levegő, a víz és a hulladék higanytartalmának folyamatos és a leszerelés vagy átalakítás befejezését követően indokolt időtartamon át történő ellenőrzése;

viii. amennyiben szükséges, a fémhigany ideiglenes tárolása a telephelyen lévő olyan tárolólétesítményekben, amelyek:

a) jól megvilágítottak és időjárásállóak;

b) olyan, megfelelő másodlagos tározóközeggel rendelkeznek, amely képes az egyes tartályok térfogatának 110 %-át befogadni;

c) mentesek a higany abszorpciójára alkalmas akadályoktól és törmelékektől;

d) aktívszénszűrős porszívóval vannak felszerelve;

e) rendszeres időközönként mind szemrevételezéssel, mind higanymérő berendezéssel történő vizsgálat tárgyát képezik.

ix. amennyiben szükséges, a hulladék elszállítása, esetleg további kezelése és ártalmatlanítása.

BAT 3: A higanycellás üzemek leszereléséhez és átalakításához kapcsolódó, vízbe történő higanykibocsátás csökkentése érdekében BAT az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazását jelenti.

A higanykinyerő egység kimeneténél a leszerelés vagy átalakítás ideje alatti, Hg-ben kifejezett, vízbe történő higanykibocsátásokra vonatkozó, elérhető legjobb technikához kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszint (1) a naponta vett 24 órás térfogatáram-arányos egyesített mintákban mért 3-15 μg/l. A kapcsolódó nyomon követést a BAT 7 ismerteti.

3. Szennyvíztermelés

BAT 4: A szennyvíztermelés csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazását jelenti.

4. Energiahatékonyság

BAT 5: Az elektrolízis energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazását jelenti.

BAT 6: Az energiahatékonyság növelése érdekében az alkalmazható elérhető legjobb technika az elektrolízis melléktermékeként keletkező hidrogén reagensként vagy tüzelőanyagként történő lehető legjobb felhasználását biztosítja.

Leírás

A hidrogén felhasználható kémiai reakciókban (pl. ammónia, hidrogén-peroxid, sósav és metil-alkohol előállítására; szerves vegyületek redukciójára; ásványolaj hidrogénező kéntelenítésére; olajok és zsírok hidrogénezésére; poliolefin-gyártásban lánczárásra), valamint tüzelőanyagként gőz és/vagy villamos energia előállítására szolgáló égési folyamatokban, illetve kemencék fűtésére. A hidrogén felhasználásának foka több tényezőtől függ (pl. a hidrogén mint reagens iránti igény az adott telephelyen, a telephely gőzigénye, a potenciális felhasználók közelsége).

5. A kibocsátások ellenőrzése

BAT 7: A BAT a levegőbe és vízbe történő kibocsátásoknak az EN-szabványoknak megfelelő nyomonkövetési technikákkal, legalább az alábbi gyakorisággal végzett nyomon követését jelenti. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az elérhető legjobb technika (BAT) olyan ISO-, országos vagy egyéb nemzetközi szabványok alkalmazása, amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani.

6. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 8: A klór és a klór-dioxid levegőbe történő, a klór feldolgozásából származó irányított kibocsátásának csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika olyan klórabszorpciós egység tervezése, karbantartása és üzemeltetése, amely az alábbiak megfelelő kombinációjával rendelkezik:

i. töltött oszlopokon és/vagy ejektorokon alapuló, a nedves gáztisztításhoz folyadék gyanánt alkálioldatot (pl. nátrium-hidroxid-oldatot) használó abszorpciós egység;

ii. a klór-dioxid-koncentráció csökkentésére hidrogén-peroxid-adagoló berendezés vagy - szükség esetén - különálló, hidrogén-peroxidos nedves gáztisztító berendezés;

iii. a termelt klór mennyisége és beömlési sebessége szempontjából a (kockázatértékelésen alapuló) legrosszabb esetre vonatkozó forgatókönyv esetén is megfelelő méret (amely alkalmas a cellacsarnok teljes termelésének az üzem lezárásáig megfelelő időn át történő abszorpciójára);

iv. a gáztisztítófolyadék-tartály mérete és tárolókapacitása bármikor képes a többlet befogadására;

v. a töltött oszlopok mérete bármikor elegendő a túlfolyás megelőzésére;

vi. a folyékony klór abszorpciós egységbe való bejutásának megakadályozása;

vii. a gáztisztító folyadék klórabszorpciós rendszerbe való visszaáramlásának megakadályozása;

viii. szilárd csapadékok képződésének megakadályozása az abszorpciós rendszerben;

ix. hőcserélők használata az abszorpciós rendszer hőmérsékletének mindenkor 55 °C alatt való tartása érdekében;

x. a klór abszorpcióját követően hígítólevegő biztosítása a robbanásveszélyes gázelegyek képződésének megakadályozása érdekében;

xi. a különösen korrozív környezetnek mindenkor ellenállni képes építőanyagok használata;

xii. tartalékberendezések használata, úgymint tartalék gáztisztító az üzemben lévővel sorba kötve, gáztisztító folyadékot tartalmazó és a gáztisztítót gravitációs elven tápláló vésztartály, készenléti és tartalék ventilátorok, valamint készenléti és tartalék szivattyúk;

xiii. független tartalékrendszer biztosítása a kritikus elektromos berendezések számára;

xiv. vészhelyzet esetére a tartalékrendszerre való automatikus átállás biztosítása, továbbá a rendszer és az átállás időnkénti tesztelése;

xv. az alábbiakra irányuló felügyeleti és riasztórendszer biztosítása:

a) klór a klórabszorpciós egység kimeneténél és annak környezetében;

b) a tisztítófolyadékok hőmérséklete;

c) a tisztítófolyadékok redukciós potenciálja és lúgossága;

d) szívónyomás;

e) a tisztítófolyadékok áramlási sebessége.

A Cl2-ben kifejezett klórra és klór-dioxidra vonatkozó, a klórabszorpciós egység kimeneténél együttesen mért és a legalább évente végzett legalább három egymást követő óránkénti mérés átlagaként számolt, az elérhető legjobb technikához kapcsolódó kibocsátásszint 0,2-1,0 mg/m3. A kapcsolódó nyomon követést BAT 7 ismerteti.

BAT 9: A szén-tetrakloridnak a nitrogén-triklorid eltávolítására történő használata és a klórnak a véggázból történő visszanyerése nem minősül elérhető legjobb technikának.

BAT 10: A nagy, 150-nél magasabb globális felmelegedési potenciállal rendelkező hűtőközegek (pl. sok fluorozott szénhidrogén [HFC]) új klórcseppfolyósító egységekben való használata nem minősül elérhető legjobb technikának.

Leírás

Alkalmas hűtöközeg például:

- szén-dioxid és ammónia két külön hűtökörben,

- klór,

- víz.

Alkalmazhatóság

A hűtöközeg kiválasztásánál üzembiztonsági és energiahatékonysági szempontokat is figyelembe kell venni.

7. Vízbe történő kibocsátások

BAT 11: A szennyező anyagok vízbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazását jelenti.

BAT 12: A klóralkáliüzemből származó kloridok vízbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika a BAT 4-ben megadott technikák kombinációjának alkalmazását jelenti.

BAT 13: A klóralkáliüzemből származó szabad klór vízbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika a szabad klórt tartalmazó szennyvízáramoknak a forráshoz minél közelebb történő kezelése a klór kiválásának és/vagy halogénezett szerves vegyületek képződésének megakadályozása céljából, az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazását jelenti.

Az azon a ponton legalább havonta egyszer vett mintákban, ahol a kibocsátott anyag elhagyja a létesítményt, a Cl2-ben kifejezett szabad klórra vonatkozó, az elérhető legjobb technikához kapcsolódó kibocsátásszint 0,05-0,2 mg/l. A kapcsolódó nyomon követést a BAT 7 ismerteti.

BAT 14: A klóralkáliüzemből származó klorátok vízbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika a BAT 4-ben megadott technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazását jelenti.

BAT 15: A klóralkáliüzemből származó halogénezett szerves vegyületek vízbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika a BAT 4-ben megadott technikák kombinációjának alkalmazását jelenti.

8. Hulladéktermelés

BAT 16: Az ártalmatlanításra küldött elhasznált kénsav mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazását jelenti. A klórszárítóból származó elhasznált kénsav friss reagensekkel történő semlegesítése nem minősül elérhető legjobb technikának.

Az ártalmatlanításra küldött elhasznált, (96 tömegszázalékos) H2SO4-ben kifejezett kénsav mennyiségére vonatkozó, elérhető legjobb technikához kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszint egy tonna előállított klórra ≤ 0,1 kg.

9. A telephely szennyeződésmentesítése

BAT 17: A talaj, a talajvíz és a levegő szennyeződésének csökkentése, valamint a szennyező anyagok terjedésének és a szennyezett klóralkáligyártó létesítményekből az élőlényekbe jutásának megállítása érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbiak mindegyikét tartalmazó telephely-szennyeződésmentesítési terv készítése és végrehajtása:

i. vészhelyzeti technikák végrehajtása a szennyezési útvonalak elzárására és a szennyezés terjedésének megakadályozására;

ii. tanulmány készítése a szennyezés forrásának, kiterjedésének és összetételének megállapítása céljából (pl. higany, poliklórozott dibenzo-p-dioxinok (PCDD-k)/poliklórozott dibenzofuránok (PCDF-ek), poliklórozott naftalinok);

iii. a szennyezés jellegének megállapítása, továbbá felmérések és jelentés készítése;

iv. idő- és térvonatkozású kockázatelemzés a telephely jelenlegi használata és jövőbeli engedélyezett használatának függvényében;

v. mérnöki projekt előkészítése, amely kiterjed az alábbiakra:

a) szennyeződésmentesítés és/vagy állandó tárolás;

b) ütemtervek;

c) nyomonkövetési terv;

d) a cél eléréséhez szükséges pénzügyi tervezés és beruházás;

vi. a mérnöki projekt végrehajtása annak érdekében, hogy a helyszín - jelenlegi és jövőbeli engedélyezett használata nyomán - ne veszélyeztesse jelentős mértékben az emberek egészségét és a környezetet. Egyéb kötelezettségek függvényében a mérnöki projektet adott esetben szigorúbb feltételekkel kell végrehajtani;

vii. szükség esetén a telephely használatára vonatkozó korlátozások, tekintettel a maradványszennyeződésekre, valamint a helyszín jelenlegi és jövőbeli engedélyezett használatára;

viii. a helyszín és az azt övező területek kapcsolódó nyomon követése a célkitűzések teljesülésének és fenntartásának ellenőrzése céljából.

Leírás

A telephely szennyeződésmentesítési tervét gyakran az üzem leszerelésére vonatkozó döntés meghozatalát követően készítik el és hajtják végre, jóllehet egyéb követelmények a még működő üzem (részeinek) szennyeződésmentesítését is indokolhatják.

A követelményektől függően a szennyeződésmentesítési terv egyes elemei átfedhetik egymást, elhagyhatók vagy más sorrendben is végrehajthatók.

Alkalmazhatóság

A BAT 17v-17viii. alkalmazhatósága a BAT 17-ben említett kockázatelemzés eredményeinek függvénye.

SZÓJEGYZÉK

Anód Olyan elektróda, amelyen keresztül elektromos áram folyik egy pólusokkal rendelkező elektromos berendezésbe. Polaritása pozitív vagy negatív lehet. Az elektrolizáló cellákban oxidáció a pozitív töltésű anódon jön létre.

Azbeszt Hat természetben előforduló szilikát gyűjtöneve, amelyeknek a kereskedelmi hasznosítása előnyös fizikai tulajdonságaikon alapul. Ezek közül kizárólag a krizotilt (más néven fehérazbesztet) használják diafragmacellás üzemekben.

Sóoldat Nátrium- vagy kálium-kloriddal telített vagy csaknem telített oldat.

Katód Olyan elektróda, amelyen keresztül elektromos áram folyik egy pólusokkal rendelkező elektromos berendezésbe. Polaritása pozitív vagy negatív lehet. Az elektrolizáló cellákban redukció a negatív töltésű katódon jön létre.

Elektróda Az áramkör egy nemfémes részével kontaktust létesítő elektromos vezető.

Elektrolízis Elektromos egyenáram keresztülvezetése ionos anyagon, melynek következtében kémiai reakció megy végbe az elektródákon. Az ionos anyag lehet olvadék vagy megfelelő oldószerrel készült oldat.

EN A CEN (Európai Szabványügyi Bizottság) által elfogadott európai szabvány.

HFC Fluorozott szénhidrogén.

ISO A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet vagy az általa elfogadott szabvány.

Túlfeszültség A részreakció termodinamikai eredetű redukciós potenciálja és a redoxireakció gyakorlatban megfigyelt potenciálja közötti feszültségkülönbség. Az elektrolizáló cellákban a túlfeszültség magasabb energiafogyasztást eredményez, mint ami a reakció végbemeneteléhez termodinamikailag szükséges.

PCDD Poliklórozott dibenzo-p-dioxin.

PCDF Poliklórozott dibenzofurán.

(1) Tekintettel arra, hogy ez a teljesítményszint nem a szokásos üzemi feltételekből indul ki, nem számít az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 3. cikkének (13) bekezdése szerinti, elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintnek.

(2) A nyomon követés a feltüntetett folyamatos és időszakos nyomon követésre egyaránt kiterjed.

(3) A BAT 1, 4, 12, 13, 14 és 15 tárgykörébe tartozik.

(4) A vegyipari ágazatban használt közös szennyvíztisztító és hulladékgáz-tisztító/-kezelő rendszerekről szóló BAT-referenciadokumentum (CWW BREF) tárgykörébe tartozik.